Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)
1919-10-18 / 32. szám
A kukoricatörés alkalmából panaszos hangú levelet kaptunk egy derék földmíves-munkás kezéből, melyben konkrét tényekkel igazolja, hogy egynéhány gazda, akik kifejezetten feles szerződés mellett adták a tavaszon a kukoricaföldet hányadosaiknak, most más törvényre hivatkozva, csak a harmadot adják ki munkásaiknak, sőt a harmadon felül fizettetnek pénzbeli szolgáltatást is. A levél erélyes és határozott hangja tanúsítja azon mély elkeseredést, amelyet egyesek szűkkeblű eljárása idézett elő, amely egyáltalán nem alkalmas az ellentétek elsimítására. Jól tudjuk, hogy a gazdaközönségünk nagy tömege betartotta a megállapodást. Azt is tudjuk, hogy egy részük már a tavaszon oly szerződést kötött, amely szerint a rész mennyiségét a kukoricaszüret idején az akkor érvényes „törvény“ értellímében állapítják meg. Nem szól tehát szavunk ezekhez,, bár alábbiak is jól tetezték volna, ha a mai időkben áldozat árán is keresték volna a munkásokra kedvezőbb megoldást, s ily módon egyet elérhettek volna, ami a legdrágább mindenek felett: a megértést. Különösen agyengébb minőségű földön nem találhatja meg számítását a munkás, aki a vetőmag kg-ját legalább 3 K-ért vette, az első kapálás napszámját 7,0 K-val, a második kapálás és töltögetésnél 44 K-val, a töréskor 60 K-val kell, hogy számítsa s az élelmezést naponként 10 koronából a munka idején csak igen szükösen állíthatta ki és a hazaszállításért fuvaronként 100—200 K-át kell fizetnie, úgy, hogy a neki jutó hányad pénzbeli értéke, még ha a maximális ár dupláját számítjuk is a kukorica métermázsájáért, kiadásait és munkájának ellenértékét nem kapja meg. Hisszük, hogy a gazdák hivatalos képviselete a felmerült pár panaszban pártatlanul megtalálja az orvoslás helyes módját s meg tudja őrizni az egységet és egyetértést, még áldozatok árán is, amire a nemzeti újjáépítés munkájában oly égető szükség van. — Egy magyar munkásvezér a magyar politikai kalandorokról. Stuttgarti jelenés szerint anémet fémmunkások szövetségének közgyűlésén Magyarország képviselője, Miakits, azt kívánta a német munkásságnak, hogy sohase érjenek meg olyan időt, aminőben magyarországi társaiknak a tanácsköztársaság idejében részük volt. A munkások, hangoztatta Miakits, mindent elvesztettek. Az ipar annyira tönkre van téve, hogy aligha tudjuk újból felvirágoztatni. A politikai kalandorok tönkretették Magyarországot, ezeket aligha nevezhetjük elvtársainknak. Az első hetek lázas munkájában,mikor lapunk kétszeri megjelenés után szünetelt, az újraéledéskor valami fatális véletlen folytán elmaradt egy tragikus véget ért kecskeméti banktisztviselő halálhírének regisztrálása. Azóta folyton vártuk egy kézből az ő méltatását, olyantól, aki ismerte őt békében és harcban s aki éppen ezért leghivatottabb az ő: a villamos szerencsétlenségnek áldozatául esett Singer Albert — a hitelbank helyi főnökének — érdemeit méltatni. A nehéz közlekedési viszonyok között csak most jutott el hozzánk a kézirat. Úgy tartjuk, hogy a megboldogulttal szemben, aki egyike volt azon ritka kivételeknek, akiket a magyarlevegő tetőtől-talpig igaz magyarrá hasonlított át, kötelességünk, hogy elkésve bár, de talán mégsem későit -közöljük az az alábbiakban: A mozgósítás hírére elsők között sietett a haza védelmére. A magyar föld ereje szívben-lélekben átitatta a magyarság szeretetével. A nagy erkölcsi erőt, a lángoló hazaszeretete habozás nélkül állította a küzdők közé, ahol férfias bátorságával, élettapasztalatával alárendeltjei is iránt érzettmeleg gondoskodásával tűnt ki. Sokszor volt alkalma ott hagyni a harcteret, s hibás szeme miatt bármikor megtehette volna,végtelen kötelességérzete, bajtársias érzése ■nem engedte,, hogy a nehéz helyzetekben ■eltávozzék azezredétől. Végig szenvedte az 1914-iki szerbiai földjáratot, erős lélekkel viselte ásnak minden fáradalmait és veszedelmeit, törhetetlent! bízva a magyar faj fenmaradásában. A visszavonulás alatt, a legnagyobb fáradtság dacára is, elsőgondja volt a legénység ellátásának biztosítása. Akik ott voltak, azok tudják igazán értékelni ezt a tevékenységet. Majd jött a Dolce,de minden borzalmával, a Monte dei sei Busi, San Michele sok derék bajtársa dőlt ki mellőle. Bátorított, mérsékelt, gondoskodott, jelen volt mindenütt. Parancsnokai nyugodtak lehettek, az ő százada biztos kezekben volt. Kitüntetéseit soha nem viselte, azokkal nem dicsekedett. Hazakerülve lelkesedéssel fogott hozzá polgári hivatásához. Helybeli pénzintézeteink érdekében buzgón fáradozott. Városunkat nagyon szerette. Szép, értékes tervei voltak, melyek annak felvirágozását, anyagi megerősödését célozzák. A forradalom megakadályozta megvalósításukat. Jött a kommunizmus. Férfias, egyenes lelke,hazafias érzése a 4 és egyketted hónap alatt emberfelettit szenvedett. Látta, megérezte hazája romlását, lenyűgözve, tehetetlenül vergődött. E mellett napról-napra látta annak az intézetnek pusztulását, melynek felvirágozásában élete becsületes munkájával, széleskörű szaktudásával, előzékeny modorával maga is részt vett. Látta a hatalomra került direktorok, biztosok s más egyebek garázdálkodását. Kötelességérzete ismét itt tartotta, erélye, határozott fellépése sokszor féken tarta azokat. Bátor szókimondása sok kellemetlen órát szerzett a „fehér pénz“ szolgáinak. Sem fenyegetés, sem erőszak, hízelgés, hitegető ígéretek nem tántorították meg, szolgálatukba sorozni nem sikerült. Alig ocsúdtak fel a lelkek a szovjeturalom okozta depressio alól, a városunkat is közelről érdeklő pénzügyi kérdések sürgős megoldása őt is Budapestre hívták. Kötelessége, a köz iránti szeretete vitték fel, ennek is lett áldozata. Villanyos szerencsétlenség érte augusztus 16-án. Férfias megadással tűrt szenvedés után szeretteitől távol hunyt el. Temetésén nagy számmal jelentek meg tisztviselő társai, jóbarátai. Mi, akik nem lehettünk ott a ravatalnál, ezúton mondunk neki utolsó Isten hozzádot .. . « Censurat; Suh-Lt. N. Olteattu. Kecskemét, *1919 október 18 ____________Szombat _________ I. évfolyam 32. szám BECSKEMÉTI HOZLÖHY ...... Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. Kiss ENDRE Szerkesztőség : Arany János u. 6. sz. Egész évre...........................120 kor. —— Kiadóhivatal: Arany János u. 6. sz. Fél évre.................................60 „ El e* szám ára 50 fi.,év ~ Megjelenik minden nap Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A fizetési rendelet. Legutóbbi számunkban közöltük a kormánynak a szovjet uralom alatti takarékbetétekről és fizetési kötelezettségekről szóló rendeletét. Mivel sokan fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy a rendeleteket teljes egészében ismertessük meg velük, alább közöljük azt szó szerint. A magyar minisztérium a forgalomban levő egyes fizetési eszközök értékének szabályozása tárgyában 3954—1919. M. E. sz. alatt kibocátott (a Budapesti Közlönynek 1919. évi augusztus hó 15-én megjelent 84. számában kihirdetett) rendelet 5. §-a értelmében az ezzel a rendelettel kapcsolatos magánjogi viszonyok tekintetében és egyéb jogi vonatkozásokban szükséges szabályokat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. LXII-.-c. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőkben állapítja meg: 1. §. Az 1919. évi augusztus hó 15-ik napja előtt még nem teljesített olyan pénztartozást, amely koronaértékre szól, ideértve a pénzintézeteknek a folyószámla és takarékbetéti üzletekből eredő tartozásait is, amenynyiben ez a rendelet kivételt nem tesz, teljes összegében és olyan pénzjegyekkel kell teljesíteni, amelyek a fizetés időpontjában forgalomban levő fizetési eszközül szolgáltak. Az az összeg tehát, amelyre az ilyen pénztartozás szól, a forgalomban levő egyes fizetési eszközök értékének szabályozása tárgyában 3954—1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet következtében nem szenved változást. 2. §: Amennyiben az 1919. évi aug. hó 15. napja előtt a felek valamely pénztartozásra nézve a tanácsköztársaság által forgalomba hozott hamisított 200 és 25 koronás bankjegyekkel (úgynevezett fehérpénzzel) való teljesítésben állapodtak meg, vagy ha a körülményekből a feleknek ez a szándéka kivehető, a tartozást akként kell teljesíteni, mintha összege már eredettől fogva névértékének egyötöd részében lett volna meghatozva. Ugyanez áll akkor is, ha a teljesítés kötelezettsége megbízási viszonyból, különösen bizományosi viszonyból, valamint az idegen vagyon kezeléséből ered, a „fehérpénzben“ felvett ezen összeg erejéig, amely az 1919. évi augusztus hó 15. napján a megbízott (bizományos, kezelő) kezén maradt. Ez azonban nem zárja ki a köteles gondosság megsértésére alapított követelések érvényesítését. 3. §: A 2. §-nak megfelelően teljesítheti az adós az 1919. évi augusztus hó 15. napja előtt lejárt pénztartozását, ha az adós a hitelező késedelme következtében augusztus hó 15. napja előtt nem fizethetett akár amiatt, mert a hitelező a neki kellőképen felajánlott lejárt szolgáltatást nem fogadta el vagy a határozott időben teljesítendő lejárt szolgáltatás elfogadását előre megtagadta, akár amiatt, mert a hitelezőnek a