Kecskeméti Közlöny, 1919. november (1. évfolyam, 44-68. szám)
1919-11-09 / 50. szám
Censural: Sub-Locot. Cartis. Kecskemét, 1919 november 9 Vasárnap I. évfolyam 50. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖNY Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség: Arany János-u. 6. sz. Egész évre...........................120 kor. _ . . . Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Félévre.................................60 „ Egyes szám ára 50 fillér Megjelenik minden nap Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Hogyan keletkeztek a válsághírek. Nincs ellentét Horthy és a miniszterelnök között Azok a félreértések,melyek egyrészt Horthy Miklós fővezérnek Vázsonyiékkal és Garamiékkal folytatott tárgyalásai és az erről kiadott kommüniké miatt támadtak, másrészt ugyancsak a fővezérnek a minisztertanácsban tett közléseiből eredtek, alkalmasak voltak arra, hogy a kormány helyzetét válságosnak tüntessék föl. Ezek az események s a róluk tett miniszteri nyilatkozatok azt a benyomást keltették, mintha Horthy és a miniszterelnök felfogása között a politikai helyzetre nézve ellentétek volnának, sőt mintha a fővezér szembehelyezkedett volna a miniszterelnök felfogásával. Tegnapról mára egyrészt Horthy fővezérnek, másrészt a miniszterelnöknek és a kabinet többi tagjainak nyilatkozataiból kiderült, hogy ilyen ellentétekről szó sincsen. Horthy a tegnapi minisztertanácson nem Sir George Clerknak direkt üzenetét, vagy felfogását tolmácsolta a kormánnyal szemben annak szükséges átalakulására nézve, hanem csupán a maga egyéni impresszióit adta elő, amelyeket a Sir George Clerkkal való tárgyalásokból merített. Arra nézve, hogy a kormánynak milyen álláspontot kell elfoglalnia a kiegészülés dolgában és Sir George kívánalmaival szemben, már a tegnapi minisztertanácson, némi vita után teljesen egységes felfogás alakult ki Eszerint a kormány továbbra is változatlanul hajlandó arra, hogy a liberális és szocialista pártoknak a kabinetben helyet biztosítson a keresztény irányzat túlsúlyának gyengítése nélkül. A miniszterelnök személye tekintetében azonban a kabinet olyan tárgyi biztosítékokat és ellenértékeket kíván a változás fejében, amelyeknek teljesítése az ántant meghatalmazottjától függ s amelyeknek bekövetkezése előtt ez a változás meg nem történhetik. — A képkiállitás bezárul. Holnap, vasárnap este fél 7 órakor a kecskeméti festőművészek és rajztanárok képkiállitása, három heti nagy eredmények után, bezárul, amikor is a megvett képek a vásárlók által átveendők. Ma szombaton délután 5-től fél 7-ig valamint holnap, vasárnap délelőtt 10-től 12-ig elsőrangú sétahangverseny lesz, méltó bezárója a háromhetes kiállításnak. A mai és holnapi nap, azt hisszük, a tömeges vásárlásoknak lesz lefoglalva, mert sok azok száma, akik több képet akarnak lakosuknak megszerezni, annál is inkább, mivel előrelátható, hogy ilyen dúsanyagú kiállítás öszszehozásához ismét hosszú esztendők kellenek. Az utolsó nap, reméljük, a nagy várakozáshoz teljesen méltó lesz s bizonnyára rengeteg sokan keresik fel a kiállítást, hogy az ott kiállított művész-alkotásokban gyönyörködhessenek. A beléptidijaknak egy része (1000 korona.) a ref. főgimn. tápintézetének alapját, másik része pedig a művésztelepi menza gyarapítására fordíttatik. A kecskeméti birtokforgalom a diktatúra előtt és után. A háború kezdetétől állandóan emelkedtek a kecskeméti ingatlanok értékei. Az áremelkedések nem szűntek meg, sőt a diktatúra után is, még ma is, állandóan tartja magát az a soha nem remélt jelenség, hogy egy hold köncsögi föld, mely egyike a leggyengébb minőségű pusztáknak 800—900 korona. A birtokforgalom a háborúban, kezdettől fogva a háború közepéig állandóan növekvőben volt úgy, hogy míg a háború első évében kötöttek 6—700 szerződést, a háborús 1916. évben már elérte az 1000—1200 szerződést. Az 1917. évben kezdett csökenni 800—900-ra, az 1918. évben 700—800 eset körül ingadozott az adásvételi esetek száma. A folyó év kezdete igen lanyha volt. A Károlyi-féle forradalom csökkentette, a proletár diktatúra pedig beszüntette az adásvételeket. Ingatlant adni és venni nem lehetett, minden köztulajdonnak volt szánva, a kecskeméti birtokforgalom jóformán szünetelt a diktatúra 4 hónapja alatt, kivéve egy-két esetet, melyek a háborús nagy forgalommal szemben, számba nem jönnek. Amint a diktatúra kimúlt, nyomban hozzáláttak az adásvételek megkötéséhez és a birtokforgalmat vezető városi adótelekkönyvi hivatal azóta mintegy 100 szerződést kapott átvezetés végett. A forgalom naponként emelkedőben van, dacára a megfoghatatlan magas ingatlan áraknak. A diktatúra megszűnésének utolsó napjaiban egy hold csalánosi dülőbeli szőlőért 20,000 koronát fizettek s azóta a 20—25,000 koronás szőlőárak mindennaposak. Mikor legnagyobb volt a forgalom a háború közepén, egy Imid csalánosi szőlő 7000 koronáért kelt legmagasabb árban. A forradalmak alatt emelkedtek hihetetlen magasra. Az ingatlanszerzés vágya soha nem volt oly nagy Kecskeméten, mint a háborús évek alatt. Amíg a háború előtti időkben egy hold első minőségű szántóföld ára legjobb esetben fölemelkedett 2000 koronáig, addig ma 12—1400 korona közt váltakozik. Egyik legtávolabbi pusztánkon, Szentkirályon a jobb minőségű földek 7—8000 koronás holdanként azt is elérnek. A diktatúra alatt darabokban akarták letörni a földes gazdákat, hogy a földjüket kiszedjék és köztulajdonba vegyék. Jól tudta ezt a kecskeméti nép és adás-vételt nem csinált, — várt. Házakat a belterületen egyet sem lehetett eladni, azokat a Szegedi elvtárs vezetése alatt álló lakáshivatal köztulajdonba vette. A földbirtokok közül előbb a 150 holdon felülieket, mintegy 87 birtokot szintén köztulajdonba vették, a 30 holdon fölüli szőlőkkel együtt. Később a mezőgazdák közül a 75, a szőlősgazdák közül a 10 holdon felülieket kommunizálták, így ment volna ez az utolsó négyszögölig, ha életben maradnak. Ezért nem adott és nem vett a kecskeméti ember a diktatúra alatt ingatlant. Fölhívás az angol hadifogságban lévők hozzátartozóihoz. A magyar vöröskereszt egyesület hadifoglyokat gyámolító bizottsága fölhívja az angol hadifogságban lévők családjait, hogy a foglyok mielőbbi behozatala érdekében, a hozzátartozók sürgősen adják be adataikat a hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatal / Budapest, V., Nagykoronautca 13. szám alatti helyiségébe. Vázsonyi úr vegye ki a szivart a szájából, ha velem beszél, — kezdette Horthy fővezér a „tárgyalást“ az álmunkásvezérekkel és zsidó demokratákkal. Ezek az urak már többször jelentkeztek Horthynál, akitől ismételten azt a választ nyerték, hogy kérelmezők részére ajtaja mindig nyitva áll, de a hadsereg nem politizál s így politikai tárgyalókba ő sem bocsájtkozik. Sir Georg Clerknél került Horthy abba a helyzetbe, hogy velük egy asztalhoz jutott. Vázsonyi hosszas fejtegetését Horthy félbeszakította a kérdéssel, hogy mit kérnek az urak? Két kérdést tettek. Az egyik úgy szólott, hogy bevonulás esetén Budapesten katonai diktatúrát fog-e hirdetni.Erre Horthy nemmel válaszolt, azért, mert a katonai diktatúra kihirdetése nem a fővezér, hanem a kormány dolga. A második kérdést az iránt tették, hogy támogat-e a nemzeti hadsereg olyan új kormányt, mely az entente támogatásával alakul. Erre azon választ adta Horthy, hogy a hadsereg nem politizál, ez a kormányra tartozik, amit a mostani kormány elfogad, azt a hadsereg is elfogadja. Erre a két kérdést a fővezér a rövid katonás válasszal együtt indokolás nélkül papírra vetette és aláírta. Erre az iratra utólag Horthy távollétében és hozzájárulása nélkül jegyzőkönyvi bevezetést vezettek Vázsonyiék és aláírásukkal ellátták. Horthynak az volt a meggyőződése, hogy a budapesti zsidóság megnyugtatását célozzák Vázsonyiék, e célból adta a nyilatkozatot, erre hivatkozott Vázsonyi is előterjesztésének megkezdésekor. Aki tehát az ő nyilatkozatát politikai célra használta fel és a kormány ellen keltett hangulatot, az rosszhiszeműleg és célzatosan használja fel Horthy egyenes és jóhiszemű egyéniségét. Hisszük, hogy Horthy ezek után megnézi, kivel áll szóba. Az eltűntek holttányilvánítása. Fontos rendelet jelenik meg. A helyi egyesület minden alkalmat megragadott arra, hogy az eltűnt katonák itthon maradt asszonyait, házassági viszonyait törvény, illetve rendelet útján szabályoztassák. A hosszas tanácskozás eredményeképen csütörtökön, az igazságügyminisztériumban tartott értekezlet akként határozott, hogy mindazon asszonyok, kiknek ura a világháború folyama alatt katonai szolgálatot teljesített s magáról 1916. december 31 -e óta hírt nem adott, holttányilvánítható. Ezen határozat miniszteri rendelet alakjában szerdán, jelenik meg s ezzel egy oly kérdést old meg, melynek megoldására ezren és ezren várnak. Az eljárás gyors és egyszerű lesz, mellőzve az eddig fennálló tételes törvényeket, mellőzve az ott kitett határnapokat. Az eljárás a járásbíróság előtt indítandó meg, melyhez részbizonyítékok, hatósági bizonyítvány csatolandó. A bíróság az eltűnt részére gondnokot rendelhet, gondnok csak hadviselt egyén lehet. Az eljárás nem szóbeli, hanem írásbeli, a becsatolt okmányok alapján hozza meg határozatát a járásbíróság, melyben meghagyja az eltűntnek, hogy a házassági életközösséget 60 nap alatt állítsa vissza, illetve magáról életjelt adjon. Ezen 60 napi határidő eltelte után, ha az eltűnt nem jelentkezik, úgy holttá nyilvánítandó, melynek jogerőre