Kecskeméti Közlöny, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-01 / 26. szám
Kecskemét, 1920. február 1. Vasárnap II. évfolyam 26 szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY EHIfl utéatárs: Foetás szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztéség: III. ker., Szabadság-tér Égése évre ...........................120 kor. . . , —------.. . , 1. szám, IL em. 3 ajtó. Telefon: 120 Fél évre.................................60 * ***** szász ára 50 filter - Megjelenik suedes ns* Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Horthy fővezér napiparancsa. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A fővezérség, hogy állásfoglalását úgy az alárendelt csapatok, mint a közönség előtt leszögezte, a következő parancsot adja ki: ParancsI A koncentrációs kormány megalakítását annak idején mint a nemzeti hadsereg fővezére közvetítettem az entente megbízottjával és írásban vállaltam a felelősséget a jogrend fentartásáért, azon határozott kikötéssel, hogy a koncentrációs kormány vezesse az ország ügyeit a tiszta választások lezajlása után összeülő nemzetgyűlés megalakulásáig. E megállapodást csak úgy értelmezhetem, hogy a nemzetgyűlés megalakulása után egy ideiglenes államfőt választ, ennek kezébe adja át a koncentrációs kormány mandátumát és ezen ideiglenes államfőtől nyeri azután megbízatását az új miniszterelnök. Szükségesnek tartom a fővezérség ezen álláspontját a parancsnokságoknak és csapatoknak kihirdetni és a közönségnek is tudomására hozni, mert feltett szándékom ezen álláspontomnak minden — bárhonnan jövő — az eredeti megoldással ellenkező törekvéssel szemben érvényt szerezni. Az ország érdekében állónak tartom ugyanis, hogy a koncentrációs kabinet csak a törvényes formák betartása mellett adja át helyét az újonnan megalakítandó minisztériumnak, hogy így minden, az ország külpolitikai helyzetét és gazdasági életét veszélyeztető rázkódtatás elkerülhető legyen. A nemzeti hadsereg és a karhatalmak fegyelme és hazaszeretete biztosítékul szolgál nekem arra, hogy feltett szándékomat minden körülmények között keresztülvigyem. Horthy, s. k. A Nemzeti Hadsereg és az ország szűkölködő ellátatlanjai részére a kormánynak elő kell teremteni a szükséges gabonamennyiséget. A rekvirálás kellemetlen eszközét csak a végső esetben fogja igénybe venni s inkább önkéntes, hazafias felajánlás útján óhajtja a szükségletet biztosítani. Kecskemét becsületes magyar gazdaközönsége — minden hitünk szerint — átérzi kötelessége súlyát s feleslegeit e sorsdöntő időben felajánlja a Nemzeti Hadseregnek, melynek fentartásától függ nemzeti feltámadásunk vagy végső pusztulásunk. A gabona összegyűjtését — mint értesülünk — a Gazdasági Egyesület kebelében Csősz Péter elnöklete alatt alakult gabonagyűjtő- bizottság fogja ezután végezni. A kormány a felajánlott gabona térítési árát a következőkben szabta meg: A felajánlott gabonafélék és farm. határárai: Ezen árakat fogja fizetni a kömény ázoknak, akik fáként felajánlják terményeiket. Préfirum A termésy neve mm. K. mm. K. Hely idilul Bura 200 10 Február 15-ig Kétszeres 170 100 Rozs 170 100 Árpa 170 100 , Zab 170 100 Teng. csáves 130 — Jan.-ig, febr. 1-től * morzsolt 164 — hatonként 5 K. Köles 800 — Nem maximálva Bab 850 — » Burgonya 300 — „ Széna 200 — „ Szalma 6* — „ Hogyan védekezzünk a spanyol járvány ellen. A veszedelmes mértékben terjedő spanyoljárvány elleni védekezésre a neves fővárosi orvostanárok a következő tanácsokat adják, melyeket, mivel a járvány nálunk is fellépett, olvasóink figyelmébe ajánljuk: Az influenzát ötszáz éve ismerjük: a légutakat, az emésztőszerveket vagy az idegrendszert támadja meg. Terjedése oly gyors, amilyenek a közlekedési eszközök. Legfontosabb lenne megakadályozni a tüdőlob létrejöttét. A lefolyt járvány alatt azt tapasztaltam, hogy a tüdőlob a beteg azon oldalán lépett fel, amely oldalán feküdt. Jobboldalon fekvésnél a jobb tüdő alsó része nem vehet részt a légzésben, a vérbőség folytán a finom légutak megtelnek lábos izzadmánnyal, mely összetapasztja a léghólyagcsákat és ha csak 1—2 napon át azokba levegő nem jut, rázóhideg, kínzó köhögés lép fel, a hurutos láb hirnökei. Ha az ily beteget még idejében baloldalára fektettem, a jobb tüdő alul feltisztult és esetleg a bal lett beteg, azért a beteg ne feküdjék, hanem támlásszékben vagy asztalra könyökölve üljön és gyakran sóhajtson, félóránkint vegyen mély lélegzetet, hogy a tüdők alsó részeibe is jusson levegő. A beteg lábai alá meleg téglát kell tenni és betakarni. A szívműködés jó karban tartására igyon meleg hársfa-teát, jó feketekávét, a láz csillapítására jó a mellkast ecet és szesz keverékével ledörzsölni hideg borogatás helyett, mivel ez is mély légvételekre késztet. Az orvos feladata a szív ellenőrzése, ez igen fontos és hálás feladat, a másik a komplikációk kikerülése, ezt a tüdők szellőztetésével érhetjük el. A betegek elkülönítése nem gátolja a fertőzés terjedését, csak csökkenti, mert sok a fenjáró beteg, akik szintén terjesztik a ragályt, azért az egyéni védekezés lép előtérbe: elkerülni a sokadalmat, a vasúti utazást, összejöveteleket. A beteg öblögesse száját hyperol szájvízzel, hogy környezetét ne fertőzze, úgyszintén ápolói is. Az általános védekezésben is fontosabb az öblögetés, mint a kézmosás, de mindkettő ajánlatos, azonban a száj és orr a fertőzés kapuja, a közvetítő nem a kéz, hanem a beteg lehelete, tehát a szájban kell támadni az ellenséget a lappangási időszakban naponta többszöri öblögetéssel, ezáltal a vírus fertőzni képes tulajdonságát gyengítjük s a betegséget enyhébb lefolyásúvá tehetjük. Ezt a vörhenynél kitapasztaltam. A járvány idején az emberek lehetőleg kerüljék az egymással való közeli érintkezést. A spanyol betegség csirái a légzőszerveken át jutnak be az emberi testbe és nyilvánvaló, hogy kerülnünk kell az érintkezést. Ne hajoljunk egymáshoz közel és ha a legcsekélyebb láz jelentkezik, nyomban hivassanak orvost, mert a betegség csirái hihetetlenül gyorsan fejlődnek ki és órák mulasztása halálos következményekkel járhat. A spanyol betegség halálozási arányszáma sokkal nagyobb, mint a kiütéses tífuszé, mert amíg az utóbbi betegségben szenvedők csak 4—5 százaléka pusztul el, addig a spanyoljárványnak a betegek 10—12 százaléka esik áldozatul. Munkásaink szervezkedése. Kezdjük az épitkazénákat. A kecskeméti ipari munkásság lelkét sem hagyta érintetlenül a keresztény nemzeti újjászületés szelleme, mely diadalmas egységbe tömöríti e kifosztott, szűkhatáru haza valamennyi fiát. Munka és munka, az ország helyreállításáért és szebb jövőjéért, az programmjuk. Egészséges lelküket, nemzet érzésben dobogó szívüket sohasem közelítették meg a nemzetköziség rohasztó kufárjai anynyira, mint más városok munkásait, mert mindig szoros együvétartozónak érezték magukat a magyar földdel. És most megkezdték a tömörülést a keresztény magyarság zászlója alatt. Valamennyi szakmák munkásai, valamennyi gyárak, üzemek alkalmazottai testületileg léptek be a keresztény szociális szakszervezetekbe. Nem osztályharcot hirdetnek, nem az ellentétek kiélesítéséért, hanem azért tömörülnek, hogy egymást támogatva nagyobb szolgálatokat tehessenek a sok munkáskezet kívánó hazának. Belátják, hogy csak a becsületes komoly munka jelenthet életet, a munka nyomán indul meg az egészséges társadalmi vérkeringés. Legelső feladatuknak tartják, hogy minden dolgozni akarónak munkaalkalmat teremtsenek. Ezért az építőmunkások szakszervezete felkéri az összes bankokat, vállalatokat és háztulajdonosokat, hogy a szükségessé vált javítási és építési munkálatokat, amenynyiben lehetséges, már most kezdessék meg és ebbeli szándékukat a szakszervezetnél jelentsék be. Ez a mozgalom kettős célt szolgál. Részben elősegíti a munkanélküliség fokozatos megszüntetését, részben pedig, ami ezzel szorosan összefügg, lehetővé teszi az ipari, a gazdasági s a kereskedelmi forgalom megindulását, ami már oly régóta szünetel s alapvető ereje lesz gazdasági fellendülésünknek. Egyik munkaalkalom a másikat hozza létre. Így az építkezések megkezdésével a szorosan vett építőiparosokon s nagyszámú segédmunkásokon kívül a, asztalos, lakatos és hasonló szakmák munkásai is keresethez, illetve munkaalkalomhoz jutnak. Épen ezért reméljük, hogy a háztulajdonosok, főleg a bankok, a részvénytársaságok, egyházak stb. és az illetékesek megértésével fog találkozni keresztény munkásaink mozgalma. Ez lesz az első alapkő ahhoz a munkához, mellyel a magunk békéjét tető alá hozhatjuk. Válasz egy névtelen levélre. Kedves Magyarom! Kisgazda és Földmivesek nevében panaszolod, hogy soroznak, pedig király nincs és nincs mit enni, a népről nem gondoskodik a hatóság. Hát bizony, amint látszik, sorozni lehet király nélkül is, de ha később ezek a király katonái lesznek is, csak a Hazát és a nemzetet szolgálják. Nemzeti hadseregben nem is kell olyan, aki azt feszegeti, hogy lehet-e sorozni. A nemzeti hadseregbe fanatikus hazafiak, Horváth Józsefek kellenek, aki főbelőtte magát, amint a kétségbeejtő békefeltételeket megtudta. Természetesen a fanatizmus ily végletükre egyet se ragadjon. Ami a hatóság gondoskodását illeti, e részben is megnyugtathatom a névtelen panaszost, hogy a kormány elrendelte a rekvirálást, de ezt a gazdaközönség önkéntes gyűjtésa és felajánlása útján akarja feleslegessé tenni és a begyűlt anyagokból az ellátatlanokat és a nemzeti hadsereget élelmezni. Máris saervcave van