Kecskeméti Közlöny, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-01 / 26. szám

Kecskemét, 1920. február 1. Vasárnap II. évfolyam 26 szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY EHIfl utéat­árs: Foetás szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztéség: III. ker., Szabadság-tér Égése évre ...........................120 kor. . . , —------.. . , 1. szám, IL em. 3 ajtó. Telefon: 120 Fél évre.................................60 * ***** szász ára 50 filter - Megjelenik suedes ns* Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Horthy fővezér napiparancsa. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A fővezérség, hogy állásfoglalását úgy az alárendelt csapatok, mint a közönség előtt leszögezte, a következő parancsot adja ki: ParancsI A koncentrációs kormány megalakí­tását annak idején mint a nemzeti hadse­reg fővezére közvetítettem az entente meg­bízottjával és írásban vállaltam a felelős­séget a jogrend fentartásáért, azon hatá­rozott kikötéssel, hogy a koncentrációs kormány vezesse az ország ügyeit a tiszta választások lezajlása után összeülő nem­zetgyűlés megalakulásáig. E megállapodást csak úgy értelmez­hetem, hogy a nemzetgyűlés megalakulása után egy ideiglenes államfőt választ, en­nek kezébe adja át a koncentrációs kor­mány mandátumát és ezen ideiglenes ál­lamfőtől nyeri azután megbízatását az új miniszterelnök. Szükségesnek tartom a fővezérség ezen álláspontját a parancsnokságoknak és csapatoknak kihirdetni és a közönség­nek is tudomására hozni, mert feltett szán­dékom ezen álláspontomnak minden — bárhonnan jövő — az eredeti megoldás­sal ellenkező törekvéssel szemben érvényt szerezni. Az ország érdekében állónak tartom ugyanis, hogy a koncentrációs kabinet csak a törvényes formák betartása mellett adja át helyét az újonnan megalakítandó minisztériumnak, hogy így minden, az or­szág külpolitikai helyzetét és gazdasági életét veszélyeztető rázkódtatás elkerülhető legyen. A nemzeti hadsereg és a karhatal­mak fegyelme és hazaszeretete biztosíté­kul szolgál nekem arra, hogy feltett szán­dékomat minden körülmények között ke­resztülvigyem. Horthy, s. k. A Nemzeti Hadsereg és az ország szűkölködő ellátatlanjai részére a kormánynak elő kell teremteni a szükséges gabonamennyiséget. A rekvirálás kellemetlen eszközét csak a végső esetben fogja igénybe venni s inkább önkéntes, hazafias felajánlás útján óhajtja a szükségletet biztosítani. Kecs­kemét becsületes magyar gazdaközönsége —­ minden hitünk szerint — átérzi köteles­sége súlyát s feleslegeit e sorsdöntő időben felajánlja a Nemzeti Hadseregnek, melynek fentartásától függ nemzeti feltámadásunk vagy végső pusztulásunk. A gabona összegyűjtését — mint érte­sülünk — a Gazdasági Egyesület kebelében Csősz Péter elnöklete alatt alakult gabona­­gyűjtő- bizottság fogja ezután végezni. A kormány a felajánlott gabona térí­tési árát a következőkben szabta meg: A felajánlott gabonafélék és farm. határárai: Ezen árakat fogja fizetni a kömény ázoknak, akik fáként felajánlják terményeiket. Préfirum A termésy neve mm. K. mm. K. Hely idilu­l Bura 200 10 Február 15-ig Kétszeres 170 100 Rozs 170 100 Árpa 170 100 , Zab 170 100 Teng. csáves 130 — Jan.-ig, febr. 1-től * morzsolt 164 — hatonként 5 K. Köles 800 — Nem maximálva Bab 850 — » Burgonya 300 — „ Széna 200 — „ Szalma 6* — „ Hogyan védekezzünk a spanyol­ járvány ellen. A veszedelmes mértékben terjedő spa­­nyoljárvány elleni védekezésre a neves fővárosi orvostanárok a következő taná­csokat adják, melyeket, mivel a járvány nálunk is fellépett, olvasóink figyelmébe ajánljuk: Az influenzát ötszáz éve ismerjük: a légutakat, az emésztőszerveket vagy az idegrendszert támadja meg. Terjedése oly gyors, amilyenek a közlekedési eszközök. Legfontosabb lenne megakadályozni a tüdőlob létrejöttét. A lefolyt járvány alatt azt tapasztaltam, hogy a tüdőlob a beteg azon oldalán lépett fel, amely oldalán fe­küdt. Jobboldalon fekvésnél a jobb tüdő alsó része nem vehet részt a légzésben, a vérbőség folytán a finom légutak megtel­nek lábos izzadmánnyal, mely összeta­pasztja a léghólyagcsákat és ha csak 1—2 napon át azokba levegő nem jut, rázó­hideg, kínzó köhögés lép fel, a hurutos láb hirnökei. Ha az ily beteget még ide­jében baloldalára fektettem, a jobb tüdő alul feltisztult és esetleg a bal lett beteg, azért a beteg ne feküdjék, hanem támlás­székben vagy asztalra könyökölve üljön és gyakran sóhajtson, félóránkint vegyen mély lélegzetet, hogy a tüdők alsó része­ibe is jusson levegő. A beteg lábai alá meleg téglát kell tenni és betakarni. A szívműködés jó karban tartására igyon meleg hársfa-teát, jó feketekávét, a láz csillapítására jó a mellkast ecet és szesz keverékével ledörzsölni hideg boro­gatás helyett, mivel ez is mély légvéte­lekre késztet. Az orvos feladata a szív ellenőrzése, ez igen fontos és hálás feladat, a másik a komplikációk kikerülése, ezt a tüdők­­ szellőztetésével érhetjük el. A betegek elkülönítése nem gátolja a fertőzés terjedését, csak csökkenti, mert sok a fenjáró beteg, akik szintén terjesz­tik a ragályt, azért az egyéni védekezés lép előtérbe: elkerülni a sokadalmat, a vasúti utazást, összejöveteleket. A beteg öblögesse száját hyperol szájvízzel, hogy környezetét ne fertőzze, úgyszintén ápolói is. Az általános védekezésben is fonto­sabb az öblögetés, mint a kézmosás, de mindkettő ajánlatos, azonban a száj és orr a fertőzés kapuja, a közvetítő nem a kéz, hanem a beteg lehelete, tehát a száj­ban kell támadni az ellenséget a lappan­­gási időszakban naponta többszöri öblö­getéssel, ezáltal a vírus fertőzni képes tu­lajdonságát gyengítjük s a betegséget eny­hébb lefolyásúvá tehetjük. Ezt a vörheny­­nél kitapasztaltam. A járvány idején az emberek lehe­tőleg kerüljék az egymással való közeli érintkezést. A spanyol­ betegség csirái a légzőszerveken át jutnak be az emberi testbe és nyilvánvaló, hogy kerülnünk kell az érintkezést. Ne hajoljunk egymáshoz közel és ha a legcsekélyebb láz jelentke­zik, nyomban hivassanak orvost, mert a betegség csirái hihetetlenül gyorsan fej­lődnek ki és órák mulasztása halálos kö­vetkezményekkel járhat. A spanyol­ beteg­ség halálozási arányszáma sokkal nagyobb, mint a kiütéses tífuszé, mert amíg az utóbbi betegségben szenvedők csak 4—5 százaléka pusztul el, addig a spanyol­­járványnak a betegek 10—12 százaléka esik áldozatul. Munkásaink szervezkedése. Kezdjük az épitkazénákat. A kecskeméti ipari munkásság lelkét sem hagyta érintetlenül a keresztény nemzeti újjászületés szelleme, mely diadalmas egy­ségbe tömöríti e kifosztott, szűkhatáru haza valamennyi fiát. Munka és munka, az ország helyreállításáért és szebb jövőjéért, az prog­­rammjuk. Egészséges lelküket, nemzet ér­zésben dobogó szívüket sohasem közelítették meg a nemzetköziség rohasztó kufárjai any­­nyira, mint más városok munkásait, mert mindig szoros együvétartozónak érezték ma­gukat a magyar földdel. És most megkezd­ték a tömörülést a keresztény magyarság zászlója alatt. Valamennyi szakmák munkásai, valamennyi gyárak, üzemek alkalmazottai testületileg léptek be a keresztény szociális szakszervezetekbe. Nem osztályharcot hirdetnek, nem az ellentétek kiélesítéséért, hanem azért tömö­rülnek, hogy egymást támogatva nagyobb szolgálatokat tehessenek a sok munkáskezet kívánó hazának. Belátják, hogy csak a be­csületes komoly munka jelenthet életet, a munka nyomán indul meg az egészséges társadalmi vérkeringés. Legelső feladatuknak tartják, hogy minden dolgozni akarónak mun­kaalkalmat teremtsenek. Ezért az építő­munkások szakszerve­zete felkéri az összes bankokat, vállalatokat és háztulajdonosokat, hogy a szükségessé vált javítási és építési munkálatoka­t, ameny­­nyiben lehetséges, már most kezdessék meg és ebbeli szándékukat a szakszervezetnél je­lentsék be. Ez a mozgalom kettős célt szol­gál. Részben elősegíti a munkanélküliség fokozatos megszüntetését, részben pedig, ami ezzel szorosan összefügg, lehetővé teszi az ipari, a gazdasági s a kereskedelmi forgalom megindulását, ami már oly régóta szünetel s alapvető ereje lesz gazdasági fellendülé­sünknek. Egyik munkaalkalom a másikat hozza létre. Így az építkezések megkezdésé­vel a szorosan vett építő­iparosokon s nagy­számú segédmunkásokon kívül a­, asztalos, lakatos és hasonló szakmák munkásai is keresethez, illetve munkaalkalomhoz jutnak. Épen ezért reméljük, hogy a háztulaj­donosok, főleg a bankok, a részvénytársasá­gok, egyházak stb. és az illetékesek megér­tésével fog találkozni keresztény munkásaink mozgalma. Ez lesz az első alapkő ahhoz a munkához, mellyel a magunk békéjét tető alá hozhatjuk. Válasz egy névtelen levélre. Kedves Magyarom! Kisgazda és Földmivesek nevében pa­naszolod, hogy soroznak, pedig király nincs és nincs mit enni, a népről nem gondosko­dik a hatóság. Hát bizony, amint látszik, so­rozni lehet király nélkül is, de ha később ezek a király katonái lesznek is, csak a Ha­zát és a nemzetet szolgálják. Nemzeti had­seregben nem is kell olyan, aki azt feszegeti, hogy lehet-e sorozni. A nemzeti hadseregbe fanatikus haza­fiak, Horváth Józsefek kellenek, aki főbelőtte magát, amint a kétségbeejtő békefeltételeket megtudta. Természetesen a fanatizmus ily végletükre egyet se ragadjon. Ami a hatóság gondoskodását illeti, e részben is megnyug­tathatom a névtelen panaszost, hogy a kor­mány elrendelte a rekvirálást, de ezt a gazda­­közönség önkéntes gyűjtésa és felajánlása út­ján akarja feleslegessé tenni és a begyűlt anyagokból az ellátatlanokat és a nemzeti hadsereget élelmezni. Már­is saervcave van

Next