Kecskeméti Közlöny, 1920. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-02 / 50. szám

Kecskemét, 1920. március 2. _________Kedd_________________ II. évfolyam, 50. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM­É n­ K­ ELŐFIZETÉSI ÁRA i .: n n Felelős szerk.: Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőség: III. ker., Szabadság-tér Egész évre .....................................120 korona. Egyes szám ára 50 fillér. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Fél évre ..........................................GO korona. Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal­­ Széchenyi-tér 5. (udvar). Szabadkereskedelem. Mikor a kommunizmus csődje a külső és belső frontokon egyaránt elkövetkezett, legtöbb emberben az a hit élt és ez a hit vezette a kormányt is, hogy e nagyarányú erkölcsi és anyagi katasztrófa leglényege­sebb okai között ott szerepel az ipar és kereskedelem erőszakos központosítása is. Az, aki a legutóbbi évtizedek kereskedelmi politikáját figyelemmel kísérte, meggyőződ­hetett ugyan arról, hogy a magyar keres­kedelmi élet e gyalázatos politika követ­keztében teljesen korrumpálódott és a sza­badkereskedelem liberális alapvetésű jelszava alatt nálunk a tisztességtelenség dudvái kezdtek fölburjánozni. A galíciai kazárok áradata évek hosszú során át szennyes folyamatban áthömpöly­­gött a Kárpátok bércein a magyar rónákra és lassú mérgezéssel megrontotta a magyar kereskedelem jóhirét, mindenütt a bomlás csiráit szórta szét, hogy e nagyfokú bom­lásból aztán lefölözhesse a maga busás hasznait. Tudjuk, hogy a rothadás nem áll meg azon testen, amelybe bevette magát, hanem azon igyekszik, hogy minél tovább terjedhessen. A galíciai kazárok garázdál­kodása is mihamar átformálta a régi ma­gyar kereskedelem képét és a tőke hovato­vább magyar földön is kivetkőzött nemzeti jellegéből és keresztény erkölcsös mivoltá­ból. A szabadkereskedelem vezérmottója az lett, hogy: végy a legolcsóbb piacon és add el a legdrágábban. Ezek után a tapasztalatok után két­ségkívül nagy mulasztás volt,­­hogy a ke­reskedelem szabaddá tételével egyidőben nem gondoskodott a kormány arról, hogy a tisztességtelen kereskedelmet minden esz­közzel letörjék és a korrupciót még bölcső­jében megfojtsák. Enélkül aztán úgy jár­tunk, mint aki szélbe veti a horgát, ahe­lyett, hogy halban bő folyóvízben horgász­nék. Félünk tőle, hogy ha a kormány nem intézkedik hamarosan drákói szigorúsággal a mindenféle kis és nagy gazemberek meg­törésére, a keresztényi egységnek kötele szétszakad. Az éhség, ruhátlanság és min­denfajta nélkülözés gyújtogató csóvákká válnak, ha felelőtlen üzérkedők tovább is büntetlenül kihasználhatják a jelenlegi nagy nyomorúságot. A tőkés termelés rendje ellen ígér­kezik minden mai rablómanőver, mert a nagy tömegek a szabadkereskedelem tisztességtelen elváltozását mindig haj­landók a tőkének általában betudni. A ve­szélyes, káros tüneteket tehát erélyes kéz­zel kell kiirtani. A fekélynek az orvos kése imponál legjobban. Tanuljuk meg végre, hogy a tőke csakugyan áldása az emberi­ségnek, de csak abban az esetben, ha be­csületes emberek kezében van. A keresztény irányzat legfőbb érdeke, hogy a tisztesség­telenséget kiirtsuk a kereskedelemből, a láncolókat súlyos ütésekkel letaglózzuk. A kereszténység nem üres jelszó, hanem tet­tekben virágzó élet. Mindenekelőtt érvé­nyesíteni kell azokat a krisztusi törvénye­ket, amelyek az erkölcsi életre vonatkoz­nak. Ez csak úgy sikerülhet, ha a kazár­zsidókérdést végre józan magyar ésszel és acélos kézzel a megoldás útjaira tereljük és a magunk soraiban is megkezdjük a tisztogatás sokat ígérő munkáját. Jel. — A spanyoljárvány. A tiszti orvosi hivatalhoz szombaton 32 új megbetegedést 6 halálozással, vasárnap pedig 27 új meg­betegedést jelentettek be, egy halálozással. a vámőrlés új szabályozása. A Gabonagyűjtés Országos Kormány­biztosa a vámőrlésre vonatkozó összes ed­digi rendeletek felfüggesztésével a követ­kezőképen rendelkezett: Búzát, rozsot, kétszerest, tatárkát, kö­lest, árpát, tengerit, zabot megőröltetni vagy bármilyen módon feldolgoztatni csakis a községi elöljáróság által kiállított őrlési tanúsítvány alapján szabad. Bármely malom csak vámőrlést vé­gezhet, vagyis csak természetben szedett vámért őrölhet. A malmok vagy darálók tulajdonosai a saját szükségletük fedezésére szolgáló őr­léshez is kötelesek őrlési tanúsítványt kérni. Azon malmok, melyek vámőrléssel hivatás­szerűen nem foglalkoznak, csak külön en­gedéllyel dolgozhatnak fel gabonaneműeket. A gabonának kézi darálón vagy más mó­don (mozsárban) való feldolgozását a ren­delet eltiltja. A malom a feldolgozásra behozott ter­­ménymennyiségből őrlésért és hántolásért annak 15 százalékát, darálásért, zúzásért és egyéb feldolgozásért pedig annak 12 szá­zalékát köteles minden őröltető félnek egy­formán felszámítani, felszámíthat továbbá őrlésnél 3 százalék, darálásnál 2 százalék, hántolásnál 5 százalék porlást. A rendelet szerint őrlésnél legalább 75 százalékos, hántolásnál legalább 60 szá­zalékos kiőrlés kötél vár. Árpát szintén leg­alább 60 százalékig kell kiőrölni. A kizárólagos parasztőrlést, tudniillik a lisztnek és korpának összeőrlését ezután is végezhetik a malmok, de ilyenkor az egész őrleménymennyiséget az őröltető fél­nek kell kiszolgáltatni. Rostálás céljából a malmoknak gabonát átvenni nem szabad. Ocsut darálni szintén csak tanúsítvány elle­nében, a darálásért megállapított vámért lehet. A vámot tisztított gabonából kell le­szedni és a koptatási, rostálási hulladékot az őröltető félnek vissza kell adni. Az őrlemény kiszolgáltatása alkalmá­val tartozik a malom a kiszolgáltatandó őrleményt az őröltető jelenlétében lemázsálni. A rendelet további része a malmok kötelességeiről, fűtőanyagellátásáról és a rendelet megszegésével járó büntetésről szól, Liga szabályzatát, illetve a szervezet mű­ködésének célját ismertette. Bármilyen ne­héz magának a pusztáknak a megszerve­zése is, semmi fáradságtól és áldozattól sem szabad visszariadnunk és a működési körbe be kell vonnunk a szomszédos Ke­rekegyháza, Alpár és Izsák községeket is. Valamennyi kultúregyesületnek ki kell ven­nie a részét a nagyjelentőségű munkából és közös programmjukká kell tenni területi épségünk védelmét. Ebben a gondolatban legyen a köz­pontja a szervezet minden belső és külső felvilágosító kultur­propagandának. A leg­távolabbi tanyán lakó magyar gazdának és a külföldnek egyaránt tisztában kell lennie azzal, hogy a Kárpátokon belül elterülő or­szág szoros gazdasági egységet képez, mely­nek szét­darabolása az elszakított és meg­maradt területeknek egyaránt halálát jelen­tené. Indítványára a gyűlés elhatározta, hogy csatlakozásra, együttműködésre hívja fel az összes kecskeméti egyesületeket és a már­cius 15 iki nemzeti ünnepen urna­gyűjtéssel Liga napot rendez. Majd Pócsy Györgyné terjesztette elő indítványát, hogy az egyesületek estélyeik, ünnepélyeik és a magánházak összejövete­leik rendezésénél gondoljanak az ország ne­héz helyzetére és a bevétel bizonyos száza­lékát a Területvédő Liga céljaira fordítsák. A gyűlés lelkes helyesléssel fogadta el az indítványt, majd dr. Zsitvay Tibor elnök előterjesztésére elhatározták, hogy a választ­mányi gyűléseket az évnegyedek első va­sárnapjain tartják meg. Végül Marton Sándor hívta fel a vá­lasztmányi tagok figyelmét a Liga könyv­kiadványaira és Zsitvay Tibor taggyűjtésre buzdító szavai után a gyűlés véget ért. — Nagy várakozással tekintünk a Ligának a társadalmi erők egyesítésére irányuló mű­ködése elé. A Területvédő Liga helyi szervezete vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartotta választmányi alakuló gyűlését a városi székház tanácstermében. A gyűlé­sen, melynek tárgya a tisztikar és intéző­­bizottság megválasztása volt, a választmányi tagok igen szép számban jelentek meg. Dr. Zsitvay Tibor kormánybiztos - fő­ispán megnyitójában a gyűlés tárgysoroza­tát ismertette. Ajánlására a gyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg ügyvezető el­nökké Marton Sándor reform, főgimna­ta­nárt, aki az ország területi épségének egyik leglelkesebb harcosa és aki hónapok óta fáradhatatlan buzgalommal munkálkodott a Liga helyi szervezetének megalakulásán. Marton Sándor előterjesztésére egy­hangúlag választották meg a következő tisztikart: Társelnökök özv. Pócsy Györgyné és ifj. Dömötör Pál, titkár Kauzler Sándor, pénztáros Csornák Gábor. A múlt vasár­napi alakuló gyűlésen megválasztott 132 tagú választmányt, 40 hölgy- és 28 férfi­taggal, 200 tagúvá egészítették ki és egy 12 tagú intéző­bizottságot alakítottak. Ezután Marton Sándor ügyv. elnök a Kis IM a nagyvilágból. Lord Newton az angol képviselőház­ban sürgette a megszállott magyar területek kiürítését és felpanaszolta az oláhok ma­gyarországi pusztításait. — Wilson megint beteg. — A francia vasutasok sztrájkba lép­tek. —• Havonta száz millió lejbe kerül az oláh hadsereg. — Éjjel-nappal tárgyalják Csehország új alkotmányát. — Károly, volt oláh trónörökös, elvált Zizi Lambrinótól, ki­békült szüleivel és megint trónörökös lett. — A lengyelek magyar-lengyel közös ha­tárt követelnek. — A bécsi „Reichspost“-ot kitiltották Csehországból. — A Times tá­madja Magyarországot. — Az oláhok, szer­­bek és csehek közös támadásra készülnek a magyar válaszjegyzék ellen. — Angliában és Amerikában nagy mozgalom indult meg a különböző protestáns felekezetek egyesí­tésére. — Amerika nem engedi Fiumét az olaszoknak. — A „Berliner Tagblatt“, azt írja, hogy Magyarország helyzetét természe­tes fekvése fogja eldönteni. — Franciaor­szágban megalakult a szellemi munkások szövetsége. — Grácban Jugoszlávia, Auszt­ria, Csehország és Olaszország kiküldöttei legközelebb gazdasági konferenciát fognak tartani. — A magyar békedelegáció újabb jegyzéket nyújtott át Neuilly-ben, melyben sürgős orvoslást kér az oláhok túlkapásai ellen. — Apponyi válaszolni akar a cseh— szerb—oláh közös emlékiratra. — A török békefeltételeket megállapították. Konstanti­nápoly nemzetközi város, a török biroda­lom fele elveszett.

Next