Kecskeméti Közlöny, 1920. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-28 / 72. szám
Kecskemét, 1920. március 28. Vasárnap II. évfolyam, 72. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖMÉV ELŐFIZETÉSI ÁRAa is is ii Egén évre............................... . 152 korona. Fél évre........................ 76 korona. Felelős szerk. : Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 60 fillér. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség : III. ker., Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal , Széchenyi-tér 5. (udvar). A város közgyűlése. Negyed 10 órakor nyitotta meg dr. Zsitvay Tibor kormánybiztos főispán a városi közgyűlést, a törv. hat. bizottság tagjainak igen gyenge érdeklődése mellett. A polgármesteri jelentés után, melyet a közgyűlés tudomásul vett, Kovács Sándor th. biz. tag terjesztett elő indítványt. Mondja ki a közgyűlés, hogy mély szomorúsággal látja azt, hogy a nemzetgyűlés nem képes hivatásának magaslatára emelkedni. Ezért feliratot intéznek a nemzetgyűléshez, melyet a többi törv. hat. bizottságoknak is megküldenek, hogy minden személyi és pártharcokat félretéve, a nemzet érdekeit keresve igyekezzenek annak a nagy célnak érvényt szerezni, azért közös erővel munkálkodni, melyért a keresztény erkölcsi alapra helyezkedett nemzet bizalma a legelső dolgozók közé állította. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Mayerfi Zoltán az ipariskolák elhelyezése és iparos tanulók oktatása ügyében interpellált, melyre a főispán válaszolt. A közgyűlés a választ tudomásul vette. A Kecskeméti Ker. Szoc. Szakszervezetek kérést intéztek a tanácshoz, hogy a földhaszonbérlők ésaz adófizetők a bérletek, illetve az adónak bizonyos részét gabonában vagy terményekben fizessék be. A tanács a kérést teljesíthetetlennek találta. A közgyűlés a tanács határozatát magáévá tette. Majd a kormányzó köszönő táviratát olvasta fel Harkay Béla főjegyző, melyet a közgyűlés állva hallgatott végig és lelkesen megéljenezett. Több kisebb tárgy után Cegléd város képviselőtestületének átiratát olvasták fel, melyben Vázsonyi Vilmosnak nemzetgyűlési képviselővé történt megválasztása miatt Cegléd város hazafias felháborodását fejezi ki. A város közgyűlése Kecskemét lakossága névé hasonló állást foglalta el. Szőke Gyula javadalmi ügyvezető kártalanításának tárgyalása során széles és éles vita indult meg. Végül a közgyűlés szavazás útján a tanács indítványával szemben Bagi László nyug. h. polgármester, th. biz. tag azon indítványát fogadta el, hogy a legszükségesebb bútorokban okozott károkat állapítsa meg a tanács és a kártérítés az azok beszerzésére szükséges összeg mérvéig terjedjen. A közgyűlés lapzártakor még folyik mindinkább csökkenő érdeklődés mellett pedig a fontos tárgyak megérdemelnék a meghallgatást. A tárgysorozat további folyamáról legközelebbi számunkban tudósítunk. — A kecskeméti Kisgazdapárt Rubinek Gyula mellett. A kecskeméti Kisgazda és Földművespárt tegnap délután népes tagértekezletet tartott, amelyen a tagok egyértelműleg élesen tárgyalták a legutóbbi nemzetgyűlési eseményeket és kifejezést adtak a kecskeméti I. kerület képviselője, Rubinek Gyula személye iránti törhetetlen bizalmuknak és megbízták a pártelnökséget azzal, hogy Rubinek Gyulát a párt nevében táviratilag értesítse választóinak iránta megnyilvánuló kitartó bizalmáról és arról, hogy őt a párt a méltatlan támadások dacára is követi és a támadást nemcsak a vezető személyek ellen, hanem a párt ellen irányulónak is tekinti. Méhészeti akció Kecskeméten. A földmivelésügyi miniszter Kecskemétet övező gyümölcsfákat a többtermelés céljaira is kihasználni kívánja, azért városunkat méhészeti központtá jelölte meg és itt nagyobbszabású méhészetet állít be. Ez az akció amellett hogy a gyümölcsfákat termékenyebb produkcióra serkenti, a nemzetgazdaságra már csak azért is nagyjelentőségű, mert a gyümölcs-, akác- és hársfarengetegből milliókat érő mézterméket biztosít. Az itt termelt méz pedig kivitelünket jelentékenyen meg fogja növelni, mert tudvalevő, hogy a magyar méz egész Európának nemcsak a legjobb minőségű és nemcsak a legszerencsésebb összetételű méze, hanem egyszersmind a külföldön a legkeresettebb is. Az akció e mellett nagy segítségére lesz ama leggyöngébben dotált tisztviselőknek, különösen a menekülteknek, akik, ha önálló méhészetet fognak űzni, évenként 15 — 20,000 korona mellékjövedelemre számíthatnak, amit könnyen megérthetünk, ha figyelembe vesszük, hogy nem egy 100 törzsből álló méhészet a mai pénzárak mellett százezreket jövedelmezett. Egyébként egy 100 családos méhészet ma kb. 250— 300.000 koronát ér meg. Mindezek a tények bírták rá a földmivelésügyi kormányt, hogy a méhészetre kedvező talajú és fekvésű Kecskemétet méhészeti központtá emelje, amelynek a vezetésével menekült szakközegét, Nagy Gézát, a volt szatmárnémeti-i méhészeti kerület felügyelőjét bízta meg. A város vezetőségével ebben az ügyben csütörtökön tárgyaltak a kormány kiküldöttei, mint tegnap megírtuk. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy Kecskeméten állandó méhészeti és kaptárkészítési tanfolyamot tart. A tanfolyamok részben 8, részben 21 naposak lesznek, amelyeken férfiak és nők egyaránt részt vehetnek. Érdekes és újszerű a földmivelésügyi minisztériumnak az az intézkedése, hogy a hallgatók a tanfolyamra saját maguk által elkészített kaptárt a kurzus végével díjmentesen megkapják. Egy ilyen kaptárba három méhcsalád helyezhető el és az értéke 2000 korona. Krenedits Ferenc miniszteri tanácsos tudomására adta az értekezletnek, hogy a kormány 100 drb kaptárt bocsátott a létesítendő méhésztelep céljaira. A méhészet fejlesztésére a város készségesen nyújt segédkezet egy méhészeti faiskola létesítésére, amelynek az lenne a célja, hogy a város és a környék fátlan utcái, utai és terei mézelőfákkal legyenek beültethetők. A fönt említett tervek megvalósítására az előkészületek már megindultak és remélhető, hogy nemzetgazdaságunkra olyannyira nagyjelentőségű méhészet csakhamar Kecskeméten is föllendül. Minden, a méhészet ügykörébe tartozó kérdésben szívesen nyújt felvilágosítást és ad útbaigazítást Nagy Géza méhészeti felügyelő, aki ideiglenesen a Beretvás szállóban lakik. A Gazdasági Egyesület mezőgazdasági szakosztálya felhívja azon gazdákat, kiknek tenyésztésre alkalmas tarkafajta bikájuk van eladó, az egyesület titkári irodájában jelentsék be. Lendvai István városunkban — Előadás a magyar forradalomról. — Széles körökben izgató érdeklődést váltott ki az a hir, hogy Lendvai István, a nagyszerű erejű, híres költő és kiváló tollú publiciszta városunkba jön, hogy a jogászegylet fölkérésére előadást tartson a magyar forradalomról. Fölösleges itt fölvázolni azt a nagyszerű előretörést, amely Lendvai István pályafutását jellemzi; manapság minden intelligens keresztény magyarnak tudnia kell azt, hogy annak a fiatal, tetterős és harcos írói gárdának egyik vezére, amelynek reneszánszunkat köszönhetjük. Minden nagy magyar megpróbáltatás kidobta még magából jellemző dalosát, aki a csüggedő erők ébresztgetője és jobb jövendők előharcosa lett. A megcsonkított, porig alázott, tönk szélére rúgott, de bukásában fenyegetően hatalmas és bátran bizakodó mai Magyarországnak Lendvai István a Petőfije. Igét szóló útja először Szegedre vezette, ahol lángoló lelkesedés és kitörő öröm fogadta. Most Kecskemétre jön, hogy a Duna- Tisza közének fővárosában beszéljen a romlatlan magyarokhoz az egészséges keresztény magyar átalakulásról. Táruljanak meg lelkeink holnap szavainak elébe, mint a föld barázdái a magvető előtt. Legyen ott mindenki a városházán tartandó előadáson, hogy a nagy magyar küzdelemre, a hunok új és az elsőnél sokkalta dicsőbb harcára teleszívja magát harcos, hatalmas hittel. Mit csinálnak a szerbek Baján és környékén? Nemrégen egy Temesvárról menekült honfitársunk beszélgetését tolmácsoltuk lapunk olvasóival, most ismét egy bajai magyar menekült vendégünk vetett elszomorító világosságot a megszállót területek életére. Baja nagymagyarságú város. Az öszszes városi tisztviselők fogva ülnek két hónap óta. Miért? Mert nemzetőrség szervezésén dolgoztak, hogy a kivonuló szerbek után legyen megvédelmezője a polgárok vagyon és életbiztonságának. Fiatalembereket nem igen látni Baja környékén. Elvitték a szerbek őket. Besorozták a 20, 21 és 22 éveseket. A többi férfi egy-egy igazoló lapot kapott 50 évi korhatárig, de ezen is nyerészkedtek a szerbek. Jellemző a szerb adminisztrációra, hogy a katonai igazolólapért is 8 koronát fizettettek minden emberrel. A birtokfelosztást ők már elvégezték. 500 holdon felül felparcellázták mindenki földjét, de természetesen csak a szerbek kaptak. A magyar és németajkúak nem. Általában a németajkú lakosság is nagyon elkeseredett a szerbek ellen és testestőllelkestől a magyar integritás híve. Hiszen a németeket is épúgy sanyargatják a szerbek, mint a magyart. S ezenfelül szerb rablóbandák tartják állandó rettegésben a falvakat, városokat. A szerbek lopnak, rabolnak, de nem bünteti őket senki. A szerbek a pénzt is lepecsételték. Húsz százalékos devalvációval tették pénzükké a mienket. Az árak általában a magyarországi szerb területen még alacsonyan vannak. Meg is említünk egy-két élelmiszerárat, hogy rámutathassunk kalmár esem r.prrmnai Zdann b jeles költő, az Új NEMZEDÉK Hó publicistája, vasárnap KPlinti Ili lakjailag tilptji előadását a városházán. Mindenki ott legyen! Jegyek Szél Nándor (Piactér) és Burián Lajos (Köröss u.) könyvesboltjaiban kaphatók.