Kecskeméti Közlöny, 1920. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-01 / 75. szám

Kecskemét, 1920. április 1. Csütörtök __________________II. évfolyam, 75. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM mi is ELŐFIZETÉSI ÁRA: se :: ss Felelős szerk. Dp. KISS ENDRE. Szerkesztőség: III. ker., Szabadság-tér Egész évre........................ 152 korona. Egyes szám ára 60 fillér. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Fél évre......................................... 76 korona. Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal , Széchenyi-tér 5. (udvar). Tisztító tűzben. Kiújultak a magyar nemzet régi sebei. Teremtő munka helyett államéletünkben örökös magyar betegség, a pártoskodás dúl. Itt, távoli vidéken, nem tudunk teljesen belátni azoknak a szálaknak szövedékebe, amelyek a parlamenti történéseket mozgatják, de hiszünk abban, hogy e véresen komoly idők nem múlnak el nevelő hatás nélkül a magyar nemzet fölött. Ezek a mai hánykodások, apró viszálykodások és csetepaték csak egy tisztultabb életforma keresését jelentik. A tisztítótűzön át kell esnünk és a keresztény kurzus férgeseinek el kell hullani. Ez a föltétele annak, hogy újabb ezer év biztos pártjára léphessünk. A keresztény kurzus sikerének próbáját ne a politikai életben keressük. Minden nagy történelmi tény akkor ért meg, akkor robbant ki, mikor a társadalmi élet már átitatódott e tény alapvető, mozgató eszméivel. A keresztény kurzus biztosítéka tehát az, hogy a magyar társadalmi életet áthatja újra a kereszténység gondolata. Elsőrendű fontossága van itt is annak, hogy a szavakat végre tettek kövessék. A keresztény erkölcs, e hatalmas reneszánsz egyetlen, de gránitszilárdságú alapelve hassa át a magyar kultúra, kereskedelem, ipar minden ízét. A további haladásnak ez az első követelménye. Ha ez a követelmény teljesedni fog, akkor nincs többé gát, nincs többé akadály a nagy célok teljesedése előtt, a politikai élet önmagától fordul át a társadalmi fejlődés irányába. Jel. Diendorfer Miksa alezredes tegnap adta át a kecskeméti gy. ezred parancsnokságát az újonnan kinevezett parancsnok Matuskovics alezredesnek, az átadás után pedig a szegedi gyalogezred parancsnokságának átvétele céljából a Tiszántúlra utazott. Öt hónapig tartózkodott Diendorfer alezredes Kecskeméten s ezalatt bőven volt alkalma Kecskemét város társadalmának megismerni benne a kiváló katonát, a törhetetlen fajszerető magyart, az igaz szivü embert s igy távozása mindanynyiunkat a legközelebbről érint. A kecskeméti gyalogezred katonái az áthelyezés alkalmával szívből eredő közvetlenséggel vettek búcsút szeretett parancsnokuktól, aki a következő magasszárnyalású szavakkal vált meg ezredétől: Midőn az ezred éléről távozom, nehéz szívvel búcsúzom Tőletek bajtársaim és meleg elismeréssel adózom Néktek azon önzetlen és hazafias szolgálatokért, melyeknek köszönhető egyedül, hogy a most már fennálló kecskeméti gyalogezred is büszkén kapcsolódhatik azúj magyar nemzeti hadsereg kötelékébe s mi több, ott már ma is kiváló helyet foglal el. Felállítása óta 5 hónapon át, vezettem az ezredet. Ezen idő alatt láttam önzetlen áldozatkészségteket, a magyar lélek legnemesebb tulajdonságainak megnyilvánulását a hazaszeretet megújhodásában, ebből merítettem erőt a kitartást. Mint katona a hála és boldogság érzetének adok kifejezést, mert büszke öntudattal távozhatom ezredem éléről. Hiszen tudom és érzem, hogy szerencsétlen, leigázott és megcsonkított hazánknak egy az idő minden viszontagságának ellentálló pillérjét , a kecskeméti gyalogezredet hagyom vissza. Mint ember nehéz szívvel válók Tőle tek. Itt kell jó bajtársakat, jó embereket és jó barátokat hagynom. De ha a sors el is szakit, úgy hazaszeretetem varázshatalmának minden gondolata hozzátok vezet és kérem utolsó szavammal a magas egek magyar istenét, oltalmazza a kecskeméti gyalogezred minden egyes tagját s vezessen lelkületileg is párhuzamos utakon a nagy és szent célunk felé. Köszönöm még különösen az ezred kiváló tisztikarának mindenkori megértő támogatását. Köszönöm a derék hivatásos altisztikarnak fáradságot nem ismerő s oly szép eredményekkel járt munkájukat és köszönöm főleg a szűkebb ezredtörzs tisztjeinek és altisztjeinek önfeláldozó szolgálatait, mellyel nehéz feladatom megkönnyítették. És hozzátok, kedves katonáim, szóljon utolsó szavam: Becsüljétek meg egymást, becsüljétek és tiszteljétek parancsnokaitokat, tisztjeiteket és altisztjeiteket, mert csak akkor van erő, hatalom és boldogság s csak akkor Isten áldása, ha magyar a magyart és valamennyi hazáját utolsó leheletéig szereti és megbecsüli. Hisszük, hogy Diendorfer alezredes elszakadása Kecskemétről nem teljes, nem is lehet az, mert amint a kecskeméti lelkekben is maradandó emléket állított az ő itteni buzgó működése, úgy az ő szívében is mindig marad Kecskemét számára — amelyhez az öt hónapos alkotó munka kötik— egy kis hely, amely őt ide vonza.________ A zsirkabaré. (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt Szerkesztő uram ! Kevés dolog szokott olyan vegyes érzelmeket kelteni, mint a menekültek által rendezendő zsirkabaré, amelyre az előkészületek javában folynak és amely gazdag változatosságával minden előítélet ellenére eseményszámba fog menni a városban. A zsírkabaré által a város társadalmából kiváltott hatások a legkülönfélébbek. Némelyek rossz tréfának, mások lehetetlenségnek tartják. Sokan megijedtek, sőt egyenesen megrökönyödtek tőle s halva született gyermeknek tartják az egészet. Engedje meg Szerkesztő uram, hogy a zsirkabaréval kapcsolatban felmerült különféle felfogásokat megvilágítsam és megtegyem ezekre megjegyzéseimet. Mindenekelőtt tréfa-e a zsirkabaré és van-e szükség rá ? — Nem tréfa, hanem a helyzet parancsolta szomorú kényszerűség, amelyre igenis szükség van! A menekültek ugyanis oly válságos helyzetben vannak, hogy ezt a legnélkülözhetetlenebb háztartási cikket elő kell teremteni a számukra. És lehetséges-e a zsírkabaré, amikor némely páholy 4 kiló zsírba kerül és egy támlásszékecske is egy kiló zsír, vagy szalonna ? Hát igenis lehetséges ! Még pedig igen egyszerű módon lehetséges. Feleljen különben erre az én még egyszerűbb esetem. Ezelőtt egy évvel még otthon voltam a Bánátban. Olyan kedvező körülmények között éltem, hogy elegendő sertést vágathattam s bőségesen meg volt egész esztendőre a zsírszükségletem. Ha akkor menekült magyarok vetődtek volna arra fele, nyugodtan nélkülözhettem volna néhány kiló zsírt anélkül, hogy csak egyetlen fillér áldozatomba is került volna. Mert azt a zsírt, amit a menekülteknek adtam volna, ha nem is adtam volna oda, soha nem vittem volna a piacra, hogy eladjam, az nekem tehát soha egy fillér jövedelmet nem hozott volna. Viszont ha oda adtam volna, akkor sem jelentett volna rám semmi veszteséget, mert amint említettem, elegendő volt a zsírkészletem s nem éreztem volna annak a néhány kilónak a hiányát. Ugyebár Szerkesztő uram, van még Kecskeméten sok olyan család, amilyen az enyém is volt egy évvel ezelőtt s ezek a családok, akik úgyszólván meg sem éreznék a zsírkabaré áldozatait, be sem férnének valamennyien a színházba. A társadalom ezen tehetős rétegeire appellálva rendezik a menekültek a zsirkabarét. Nem kívánják tehát a menekültek senkitől, hogy menjen a henteshez és — horribile dictu — vásároljon 1000 koronáért öt kiló zsírt, vagy szalonnát azért, hogy ezen azután viszont egy páholyt vásárolhasson. A zsirkabaré anyagi sikerét azok fogják biztosítani, akik maguk nevelhettek sertést, akiknél tehát a zsír kilogrammjának előállítási ára alig haladta meg a 30 koronát. Kérdés még, vájjon megérdemlik-e a menekültek, hogy a város társadalma segítsen rajtuk. Azt hiszem, igen, mert a menekültek annak köszönhetik válságos helyzetüket, hogy a végső önfeláldozásig védték a magyar nemzeti becsületet. A magyar nemzeti becsület pedig nemcsak a menekültek, hanem az összes magyarok becsülete, tehát becsülete Kecskemét város társadalmának is. Nem kivetendő dolog segíteni azokon, akik a közös magyar becsület védelmének áldozatai. És a város tehetős lakossága nem fogja megtagadni ezt a segítséget. Két hét múlva már lesz alkalmam beszámolni, hogy a zsírkabaré sokkal fényesebben sikerült, mint amilyen groteszknek és szomorúnak látszik. Szerkesztő urnak alázatos szolgája: Egy bánáti menekült. Felemelték a vasúti szállítási díjszabást. A magyar, osztrák és bosznia-hercegovinai vasúti árudíjszabás I. rész A) és B) szakaszaiban megállapított némely illeték 1920 áprilistól visszavonásig terjedő érvényességgel felemelkedett. A felemelt illetékek közül a leggyakoribbak a következők : A legcsekélyebb fuvardíj, mely valamely küldeményért fizetendő: 1. Ha a szállításban csak egy vasút részes, gyorsáruért gyorsvonattal való szállítás esetén 2500 fillér, közönséges gyorsáruért 1750 fillér, mérsékelt, különösen mérsékelt gyorsáruért és teheráruért 1250 fillér küldeményenként; 2. Ha a szállításban két vagy több vasút részes, akkor az első vasúton, amelynek vonalán a szállítás megkezdődik, az 1. pontban megállapított és minden további vasúton az alábbi legcsekélyebb fuvardíjak számíttatnak: gyorsárukért gyorsvonattal való szállítás esetén 1250 fillér, közönséges, mérsékelt és különösen mérsékelt gyorsáruért 1000 fillér, teherárukért 750 fillér küldeményenként. Az eddig, óránként fizetendő 60 fillér kocsiálláspénz következőkép emeltetett fel: A kocsiálláspénz mentes idő (jelenleg 9 nappali ára) lejárta után az első 48 óráért kocsinként és óránként 2 kor., 48 óránál nagyobb túllépésnél minden további óráért összesen 7 napi túllépésig kocsinként és óránként 4 kor. , a kocsiálláspénz mentes időnek összesen 7 napnál nagyobb túllépésénél minden további óráért és kocsinként 8 korona.