Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-26 / 119. szám

Kecskemét, 1920. május 26. Szerda II. évfolyam, (II. szám H ti ii ELŐFIZETÉSI ÁRA......................... Fé­ évre ..............................120 korona. ■egyed évre 60 korona, hóra ............ 20 korona. Felelős szerk. ■ Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 1 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség , III. ker., Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal , Széchenyi-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. A békét június 4-én irja alá a ma­gyar kormány. A kormány jegyzékét Praznovszky Iván meghatalmazott követ e hó 24-én adta át Versaillesben. Apponyi gróf levele megérkezett a miniszterelnökhöz, mely a békebizottság utolsó ülésén elmondott beszédét tartal­mazza. E beszédben Apponyi a következő­ket mondotta: Mélyen átérzem a reám há­ruló felelősség súlyát, de kijelenteni még­sem habozom, hogy ha a békerevízión vál­toztatások nem történnek, azok hazámra, Magyarországra nézve elfogadhatatlanok. Már­pedig változtatás nem történt. Mi a magunk részéről a legmesszebb­­menően ragaszkodunk a népek jogaihoz, a népszavazás megtartásához és a legnagyobb készséggel alávetjük magunkat a népek ön­rendelkezési jogán alapuló határozatoknak. Kijelentem, hogy bármily lejalitással te­szünk is eleget a ránk oktrojált határoza­toknak, a bennünket a kényszerbehajtott, elnyomott népekhez kapcsoló erkölcsi köte­lék sohasem fog elszakadni. A nemzetek szövetségéhez fordulunk, mely a döntő, végső igazságot hisszük, hogy nem késik sokáig megadni. A kormány hosszú nyilatkozatban adja tudtára a magyar népnek, hogy aláírja a békeszerződést, mert nem akarja az aratás­kor termésünket elraboltatni, vagy a blokád által népünket ínségnek kitenni. A nyilat­kozatot, valamint Praznovszky kisérő levelét teljes egészében fogják a fővárosi lapok hozni. A város közgyűlése. Kecskemét t­. város törvényhatósági bizottsága f. hó 27-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel és folytatólag, Sz. Majthényi Miklós polgármester elnöklete alatt tartja le fzdes havi közgyűlését, melynek tárgyso­rozata a következő: Polgármesteri jelentés a közigazgatás 1. évi április havi állapotáról. — A belü­gy- és külügyminiszterek kinevezése ügyében miniszterelnöki leirat. — A szőlészeti és kertészeti bizottság újraalakítása ügyében a választás kitűzése iránt a főjegyzői hivatal jelentése. — A közegészségügyi bizottság újraalakítása ügyében ugyanaz. — A nép­nevelési bizottság újraalakítása ügyében ugyanaz. — A ref. jogakadémia igazgató­­tanácsa 8 tagnak 3 évre leendő megválasz­tása ügyében ugyanaz. — A közlekedés­­ügyi bizottság újraalakítása ügyében ugyanaz. —­ A községi iskolaszék újraalakítása ügyé­ben ugyanaz. — Szabó Márton tiszti ügyész újabb 3 havi szabadság iránti kérelme tár­gyában a városi tanács javaslata. — Kere­kes József népiskolai felügyelő igazgató újabb 3 havi szabadság iránti kérelme tár­gyában ugyanaz. — M. Bodon Pál zene­iskolai igazgató, azonkívül Henter Gyula irodatiszt 3 havi szabadság iránti kérelme tárgyában ugyanaz. — A városi árvaszék részére jegyzett 20.000 korona értékű fő­városi kölcsönkötvénynek a háztartási alap részére történő átvétele tárgyában a vá­rosi tanács javaslata. — A városi úrmes­­terek és pusztai szülésznők lótartási átalá­nyának felemelése tárgyában ugyanaz.­­ Kauzler Sándor tb. aljegyző részére a fő­­ispáni titkári teendők ellátásáért tiszteletdij megállapítása tárgyában ugyanaz. — A köz­úti alap tehermentesítése és a tb. közutak jobb karba hozása tárgyában a városi ta­nács javaslata. A Gazdasági Egyesület és a szőlősgazdák tervei- Közös választmányi gyűlés. Hétfőn délelőtt a Gazdasági Egyesü­let és a Szőlősgazdák Egyesülete a szőlős­gazdák helyiségében a kecskeméti gazda­közönség körében felmerült tervek megbe­szélése végett közös választmányi gyűlést tartottak. A választmány elhatározta, hogy Kecskemét gazdasági jövőjének érdekében a tervek keresztülvitelét állandóan szorgal­mazza és azok keresztülvitelében teljesen egyértelműleg jár el. A felmerült tervek a következők: A földmíves iskolának gazdasági kö­zépiskolává való átszervezése. Errre a célra egy 10—15 tagú bizottság alakul. Gazda­sági tanítónőképző intézet felállítása, a mű­kertben. Ennek céljaira a Művésztelepből legalább két épületet és körülbelül 20 hold terület átengedését kérik a várostól. A vá­lasztmány elhatározta, hogy ilyen értelem­ben megkeresi a városi tanácsot. Ezután Marton Sándornak egy polgári fiúiskola fel­állítás ügyében előterjesztett indítványához járult hozzá a választmány. Majd elhatározta, hogy egy gazdasági ismétlő iskola felállí­tása iránt, melyben hetenkint 2 napon tar­tanak előadást, átírnak az iskolaszéknek. A gyümölcsfaiskola ügyében a kép ha­tározott a választmány, hogy azt a volt tébolyda helyén, 50—60 hold területen, a szőlősgazdák állítják fel a város és az ál­lam támogatásával. A tervek előkészítésére 15 tagú bizottság alakul s azoknak keresz­tülvitelében a két egyesület elnöke egyér­telműig jár el_________________________ 9 pünkösdi Mballmez­sek­. A KTE győzelme. Pompás élvezetben volt része a pün­kösdi ünnepek alatt Kecskemét város sport­kedvelő közönségének. A KAC által kitűzött 11 ezüstéremért a két helybeli egyesület s két jóképességű fővárosi csapat játszottak körmérkőzést. Az izgalmas küzdelemből a Kecskeméti Testedzők Egyesülete került ki győztesen. Mindkét mérkőzésen hatalmas publikum vándorolt ki a széktói pályára. Az első napon a KTE 3:1 arányban győzött a budapesti Vas Club-bal szemben. Ezen a napon KTE jóval formáján alul játszott. Na­gyon izgalmas és szép mérkőzés volt a KAC­­Postások­é mindaddig, amig meg nem bosz­­szulta magát az, hogy club­beli bírák vezet­ték a mérkőzést, akiknek ítéleteiben mind­két csapat szándékosságot vélt látni. A fél­órával meghosszabbított meccs 3:3 ered­ménnyel végződött s mivel a Postások nem folytatták a játékot a KAC került be a más­napi döntőbe. A második napon, a kitűnő erőkkel rendelkező Postás-csapat 4:1 arányban győ­zött a Vas Club felett. A döntő mérkőzésen a KTE—KAC ke­rültek szembe egymással. A KTE meglepe­­­tésü­l az előző napi formájával szemben, el­sőrangú játékot produkált. A kezdéskor a KAC hirtelen leszorítja a KTE-t, majd vál­tozatos, szép játék következik, melyben mind­járt kitűnt, hogy a KTE védelme, főleg a half sora erősebb. A munkáscsapat szép összjátékukkal és önzetlenségükkel fölénybe kerültek. Tóth—Szekeres szépen kidolgozott lapdájával Boda (KTE) éri el az első goalt az 5 percben, melyet Aszódi remek beadá­sából Szentkirályi egyenlített ki. A félidő közepén Tóth védhetetlen goalt rúg. A fél­idő 2:1.­­ A második félidőben a KTE döntő fölénybe kerül , a KAC sokszor ve- szélyessé váló támadását a remek védelem leszereli. Boda megszerzi a 3-ik goalt, mely után több nem is esett. A KTE-ből Farkas Elek klasszist mutató remek játéka, Takács centerhalf nagyszerű fejelései és agilitása, Turinszky, Takács mentései tűntek ki. A csatársorban minden egyes játékos szépen és fejlett összjátékkal dolgozott. A KAC csa­pata, mely pedig igen jó erőkkel bír, a rend­­szertelen tréningnek köszönhette vereségét. A kapus néhány bravúros mentéssel tűnt ki, kivüle csak Aszódi volt igazán jó.­­ A mérkőzés végén lelkesen ünnepelték hívei a győztes csapatot._______ Dalestély. Pünkösd másnapján tartotta dr. Szilády Károlyné az Újkollégium dísztermében ren­­dezett dalestélyét. E napra több másfajta nyilvános ünnepély is összetorlódott és ez megérzett a hallgatóközönség számán is. Azonban a válogatott és finom ízlésű kö­zönség annál lelkesebben ünnepelte a mű­vésznőt. A dalestély műsorát kitűnően ál­lították össze. Szünet előtt német, szünet után magyar műdalok szerepeltek a műso­ron. A művésznő egyaránt könnyed biztos­sággal oldotta meg feladatát. Mély átérzés­­sel, kiváló tudással és nagyszerű techniká­val énekelt. Már az Alceste c. opera áriája elárulta, hogy mit várhatunk. A dalok kö­zül Schumannél biztos megoldásukkal, Csai­­kowsky és Strauss intenzívebb átérzésükkel váltak ki. A magyarok közül különösen Dienzl dalai hatottak. A nagyszerű akusztikájú kollégiumi díszteremben a művésznő ékes mezoszopránja előnyösen bontakozott ki. A kíséretet Vadass Gábor zeneszerző szolgál­tatta megértően. A közönség nagyszerű im­pressziókkal távozott. Az erkölcsi siker ma­gasan túlszárnyalta az anyagiakat. A MOVE, mindenesetre nemes mun­kát végzett, mikor az estély rendezését ma­gára vállalja és a hadifogoly-akció érdeké­ben megtette kötelességét. Azonban nem hallgathatjuk el, hogy a közönség körében nagyobb mérvű reklámozásra lett volna szükség. Tűz a vasúti raktárban. Megmentett milliók. A kecskeméti tűzoltóság hétfőn dél­előtt fényes tanúbizonyságát adta nagyszerű fegyelmezettségének és kiváló ügybuzgal­mának. A vasúti állomás egyik hatalmas fából épült raktárában tűz ütött ki. A nagy forróságtól teljesen kiszáradt zsindelytetőre egyik­ mozdonyból szikra pattant, mire az rögtön tüzet fogott. Fél 12 óra után 5 perc­cel telefonáltak a tűzoltóságnak, a kocsik két perc alatt az utcán voltak, öt perc múlva pedig a tűz színhelyére érkeztek. A hatalmas iramban vágtató lovak, harsogó tűzoltótrombiták és félrevert haran­gok hangja egyszerre megzavarta az ünnepi korzót, mindenki rohant kifelé. A hosszú raktár egyik fele már egészen lángokban állt. A vasutasok fogyasztási szövetkezeté­nek ott felhalmozott élelmiszereit és egyéb holmit már előzőleg kihordták, azonban egy vagon holmi mégis ott égett, mert nem tudták kellő távolságba vinni a tűztől. A raktár másik felében milliókra menő érté­kek voltak felhalmozva. Faállványok, ame­lyeket gyümölsszállítás alkalmával vago­nokba szereltek fel. A tűz körül a síneken vasúti kocsik állottak, egyik-másik fával megrakottan. Egyikbe belekapott a tűz, de hamarosan eloltották, a többit pedig az

Next