Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1920-05-26 / 119. szám
Kecskemét, 1920. május 26. Szerda II. évfolyam, (II. szám H ti ii ELŐFIZETÉSI ÁRA......................... Fé évre ..............................120 korona. ■egyed évre 60 korona, hóra ............ 20 korona. Felelős szerk. ■ Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 1 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség , III. ker., Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal , Széchenyi-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. A békét június 4-én irja alá a magyar kormány. A kormány jegyzékét Praznovszky Iván meghatalmazott követ e hó 24-én adta át Versaillesben. Apponyi gróf levele megérkezett a miniszterelnökhöz, mely a békebizottság utolsó ülésén elmondott beszédét tartalmazza. E beszédben Apponyi a következőket mondotta: Mélyen átérzem a reám háruló felelősség súlyát, de kijelenteni mégsem habozom, hogy ha a békerevízión változtatások nem történnek, azok hazámra, Magyarországra nézve elfogadhatatlanok. Márpedig változtatás nem történt. Mi a magunk részéről a legmesszebbmenően ragaszkodunk a népek jogaihoz, a népszavazás megtartásához és a legnagyobb készséggel alávetjük magunkat a népek önrendelkezési jogán alapuló határozatoknak. Kijelentem, hogy bármily lejalitással teszünk is eleget a ránk oktrojált határozatoknak, a bennünket a kényszerbehajtott, elnyomott népekhez kapcsoló erkölcsi kötelék sohasem fog elszakadni. A nemzetek szövetségéhez fordulunk, mely a döntő, végső igazságot hisszük, hogy nem késik sokáig megadni. A kormány hosszú nyilatkozatban adja tudtára a magyar népnek, hogy aláírja a békeszerződést, mert nem akarja az aratáskor termésünket elraboltatni, vagy a blokád által népünket ínségnek kitenni. A nyilatkozatot, valamint Praznovszky kisérő levelét teljes egészében fogják a fővárosi lapok hozni. A város közgyűlése. Kecskemét t. város törvényhatósági bizottsága f. hó 27-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel és folytatólag, Sz. Majthényi Miklós polgármester elnöklete alatt tartja le fzdes havi közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: Polgármesteri jelentés a közigazgatás 1. évi április havi állapotáról. — A belügy- és külügyminiszterek kinevezése ügyében miniszterelnöki leirat. — A szőlészeti és kertészeti bizottság újraalakítása ügyében a választás kitűzése iránt a főjegyzői hivatal jelentése. — A közegészségügyi bizottság újraalakítása ügyében ugyanaz. — A népnevelési bizottság újraalakítása ügyében ugyanaz. — A ref. jogakadémia igazgatótanácsa 8 tagnak 3 évre leendő megválasztása ügyében ugyanaz. — A közlekedésügyi bizottság újraalakítása ügyében ugyanaz. — A községi iskolaszék újraalakítása ügyében ugyanaz. — Szabó Márton tiszti ügyész újabb 3 havi szabadság iránti kérelme tárgyában a városi tanács javaslata. — Kerekes József népiskolai felügyelő igazgató újabb 3 havi szabadság iránti kérelme tárgyában ugyanaz. — M. Bodon Pál zeneiskolai igazgató, azonkívül Henter Gyula irodatiszt 3 havi szabadság iránti kérelme tárgyában ugyanaz. — A városi árvaszék részére jegyzett 20.000 korona értékű fővárosi kölcsönkötvénynek a háztartási alap részére történő átvétele tárgyában a városi tanács javaslata. — A városi úrmesterek és pusztai szülésznők lótartási átalányának felemelése tárgyában ugyanaz. Kauzler Sándor tb. aljegyző részére a főispáni titkári teendők ellátásáért tiszteletdij megállapítása tárgyában ugyanaz. — A közúti alap tehermentesítése és a tb. közutak jobb karba hozása tárgyában a városi tanács javaslata. A Gazdasági Egyesület és a szőlősgazdák tervei- Közös választmányi gyűlés. Hétfőn délelőtt a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesülete a szőlősgazdák helyiségében a kecskeméti gazdaközönség körében felmerült tervek megbeszélése végett közös választmányi gyűlést tartottak. A választmány elhatározta, hogy Kecskemét gazdasági jövőjének érdekében a tervek keresztülvitelét állandóan szorgalmazza és azok keresztülvitelében teljesen egyértelműleg jár el. A felmerült tervek a következők: A földmíves iskolának gazdasági középiskolává való átszervezése. Errre a célra egy 10—15 tagú bizottság alakul. Gazdasági tanítónőképző intézet felállítása, a műkertben. Ennek céljaira a Művésztelepből legalább két épületet és körülbelül 20 hold terület átengedését kérik a várostól. A választmány elhatározta, hogy ilyen értelemben megkeresi a városi tanácsot. Ezután Marton Sándornak egy polgári fiúiskola felállítás ügyében előterjesztett indítványához járult hozzá a választmány. Majd elhatározta, hogy egy gazdasági ismétlő iskola felállítása iránt, melyben hetenkint 2 napon tartanak előadást, átírnak az iskolaszéknek. A gyümölcsfaiskola ügyében a kép határozott a választmány, hogy azt a volt tébolyda helyén, 50—60 hold területen, a szőlősgazdák állítják fel a város és az állam támogatásával. A tervek előkészítésére 15 tagú bizottság alakul s azoknak keresztülvitelében a két egyesület elnöke egyértelműig jár el_________________________ 9 pünkösdi Mballmezsek. A KTE győzelme. Pompás élvezetben volt része a pünkösdi ünnepek alatt Kecskemét város sportkedvelő közönségének. A KAC által kitűzött 11 ezüstéremért a két helybeli egyesület s két jóképességű fővárosi csapat játszottak körmérkőzést. Az izgalmas küzdelemből a Kecskeméti Testedzők Egyesülete került ki győztesen. Mindkét mérkőzésen hatalmas publikum vándorolt ki a széktói pályára. Az első napon a KTE 3:1 arányban győzött a budapesti Vas Club-bal szemben. Ezen a napon KTE jóval formáján alul játszott. Nagyon izgalmas és szép mérkőzés volt a KACPostásoké mindaddig, amig meg nem boszszulta magát az, hogy clubbeli bírák vezették a mérkőzést, akiknek ítéleteiben mindkét csapat szándékosságot vélt látni. A félórával meghosszabbított meccs 3:3 eredménnyel végződött s mivel a Postások nem folytatták a játékot a KAC került be a másnapi döntőbe. A második napon, a kitűnő erőkkel rendelkező Postás-csapat 4:1 arányban győzött a Vas Club felett. A döntő mérkőzésen a KTE—KAC kerültek szembe egymással. A KTE meglepetésül az előző napi formájával szemben, elsőrangú játékot produkált. A kezdéskor a KAC hirtelen leszorítja a KTE-t, majd változatos, szép játék következik, melyben mindjárt kitűnt, hogy a KTE védelme, főleg a half sora erősebb. A munkáscsapat szép összjátékukkal és önzetlenségükkel fölénybe kerültek. Tóth—Szekeres szépen kidolgozott lapdájával Boda (KTE) éri el az első goalt az 5 percben, melyet Aszódi remek beadásából Szentkirályi egyenlített ki. A félidő közepén Tóth védhetetlen goalt rúg. A félidő 2:1. A második félidőben a KTE döntő fölénybe kerül , a KAC sokszor ve- szélyessé váló támadását a remek védelem leszereli. Boda megszerzi a 3-ik goalt, mely után több nem is esett. A KTE-ből Farkas Elek klasszist mutató remek játéka, Takács centerhalf nagyszerű fejelései és agilitása, Turinszky, Takács mentései tűntek ki. A csatársorban minden egyes játékos szépen és fejlett összjátékkal dolgozott. A KAC csapata, mely pedig igen jó erőkkel bír, a rendszertelen tréningnek köszönhette vereségét. A kapus néhány bravúros mentéssel tűnt ki, kivüle csak Aszódi volt igazán jó. A mérkőzés végén lelkesen ünnepelték hívei a győztes csapatot._______ Dalestély. Pünkösd másnapján tartotta dr. Szilády Károlyné az Újkollégium dísztermében rendezett dalestélyét. E napra több másfajta nyilvános ünnepély is összetorlódott és ez megérzett a hallgatóközönség számán is. Azonban a válogatott és finom ízlésű közönség annál lelkesebben ünnepelte a művésznőt. A dalestély műsorát kitűnően állították össze. Szünet előtt német, szünet után magyar műdalok szerepeltek a műsoron. A művésznő egyaránt könnyed biztossággal oldotta meg feladatát. Mély átérzéssel, kiváló tudással és nagyszerű technikával énekelt. Már az Alceste c. opera áriája elárulta, hogy mit várhatunk. A dalok közül Schumannél biztos megoldásukkal, Csaikowsky és Strauss intenzívebb átérzésükkel váltak ki. A magyarok közül különösen Dienzl dalai hatottak. A nagyszerű akusztikájú kollégiumi díszteremben a művésznő ékes mezoszopránja előnyösen bontakozott ki. A kíséretet Vadass Gábor zeneszerző szolgáltatta megértően. A közönség nagyszerű impressziókkal távozott. Az erkölcsi siker magasan túlszárnyalta az anyagiakat. A MOVE, mindenesetre nemes munkát végzett, mikor az estély rendezését magára vállalja és a hadifogoly-akció érdekében megtette kötelességét. Azonban nem hallgathatjuk el, hogy a közönség körében nagyobb mérvű reklámozásra lett volna szükség. Tűz a vasúti raktárban. Megmentett milliók. A kecskeméti tűzoltóság hétfőn délelőtt fényes tanúbizonyságát adta nagyszerű fegyelmezettségének és kiváló ügybuzgalmának. A vasúti állomás egyik hatalmas fából épült raktárában tűz ütött ki. A nagy forróságtól teljesen kiszáradt zsindelytetőre egyik mozdonyból szikra pattant, mire az rögtön tüzet fogott. Fél 12 óra után 5 perccel telefonáltak a tűzoltóságnak, a kocsik két perc alatt az utcán voltak, öt perc múlva pedig a tűz színhelyére érkeztek. A hatalmas iramban vágtató lovak, harsogó tűzoltótrombiták és félrevert harangok hangja egyszerre megzavarta az ünnepi korzót, mindenki rohant kifelé. A hosszú raktár egyik fele már egészen lángokban állt. A vasutasok fogyasztási szövetkezetének ott felhalmozott élelmiszereit és egyéb holmit már előzőleg kihordták, azonban egy vagon holmi mégis ott égett, mert nem tudták kellő távolságba vinni a tűztől. A raktár másik felében milliókra menő értékek voltak felhalmozva. Faállványok, amelyeket gyümölsszállítás alkalmával vagonokba szereltek fel. A tűz körül a síneken vasúti kocsik állottak, egyik-másik fával megrakottan. Egyikbe belekapott a tűz, de hamarosan eloltották, a többit pedig az