Kecskeméti Közlöny, 1920. június (2. évfolyam, 124-147. szám)
1920-06-03 / 126. szám
* KECSKEMÉTI KÖZLINK 1920. junius 3. HéMnyi szó a HoFsMr- és Szőrmeértékesítő Részvénytársaságról. Annak a hatalmas arányú közgazdasági térhódításnak, mely a keresztény magyarság részéről országszerte, de főleg Kecskeméten megindult a zsidótőke ellen, egyik legéletrevalóbb eszméje a nyersbőr, szőrme, szaru, toll stb. vételének és feldolgozásának kivétele a zsidó tőke kezéből. Ezek a látszólag jelentéktelen nyersanyagok számtalan milliót jelentenek a nemzeti vagyonban s a Lipótváros minden bankarsztokratájának papája itt kezdte elindulását a diadalmas karrierhez. Kecskemétről is rengeteg értéket képviselő nyersanyag jutott éveken át gyalázatosan potom áron a pénzhajhészok kezébe s tízszeres áron adták vissza a gyárak, mint készárut. A helybeli tímárok, mészárosok, szűcsök és fésűsök Baross szövetségi tagjaitól indult ki az eszme a nyersanyagbeszerző és feldolgozó részvénytársaság megalapítására. A gondolat túlment a kecskeméti kereteken s Szeged, Debrecen és Székesfehérvár mellett a főváros kiváló gazdasági tényezői szerepelnek már benne. Kecskemét városán kívül a Gazdasági Egyesület, a Vadásztársaság, azonkívül a Hangya központ, a székesfehérvári, csepeli és újpesti bőr- és szűcsáru gyárosok is szerepelni fognak az alapítók között. Az eszme jeles propagálóra talált dr. Czettler Jenő képviselőben, a közgazdasági egyetem tudós tanárában. A kecskeméti gazdatársadalom óriási nyereséghez jut azáltal, ha az állatbőröket és szaruanyagot nem kell elkótyavetyélni a tollszedőknek. A társaság célja ugyanis a nyersbőr, szőrme és melléktermékeit itthon feldolgoztatni, ami által az ipar fejlődése, biztos alapokra fektetése elintézést nyer, emellett a bőrgyárak is biztosítva lesznek az évi szükségletet illetőleg. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a magyarországi nagy nyersanyag készlet egy nagyarányú bőripar kifejlesztésére alkalmas. Erre pedig soha jobb alkalom nem lesz, mint a mai valutáris különbségek, amelyek kizárják a konkurrencia és elnyomási kísérletek lehetőségét a külföld részéről. Tehát a termelő tisztességes honorálása és az időben feldolgoztatás kölcsönöz nagy jelentőséget az alakulásnak. Az időben feldolgoztatás a bőripari cikkek tetemes olcsóbbodását vonná maga után. Ha mindaz a terv megvalósul, amit ettől az új alakulástól elvárunk és remélhetünk, akkor a nemzeti megújhodás a közgazdasági életben jelentős lépéssel jut előre Kecskeméten, szüksége volna egy nagyszabású, modernül berendezett fürdőre, akkor Kecskemét azok közé tartozik. A közegészségügyi viszonyok tekintetében Kecskemét az összes városok között a legszomorúbb helyzetben van. Poros város. A tüdőbetegedésekről különösen a háború után a statisztika a legkétségbeejtőbb adatokat mutatja. Ez pedig annak a körülménynek a sajnálatos következménye, hogy a lakosság zöménél nincs meg a tisztálkodás lehetősége. Annak az egyszerű földművesnek, földmunkásnak, kisgazdának vagy ipari munkásnak nem áll fürdőszoba rendelkezésére, tehát a városnak kell intézményesen lehetővé tenni azok részére, kik a lakosság többségét alkotják, hogy egészségük fentartása végett a tisztasági követelménynek eleget tegyenek. Építsen fürdőt a város! Azok, kik mindig útjában voltak a fejlődésnek és teljes erejükből akadályozták minden egészséges terv keresztülvitelét, a fürdő építésére ugyan nem találják majd a mai időt alkalmasnak és a pénzügyi helyzetre, a város deficitjére és még nem tudom mire való hivatkozással akarják a tervet elejteni. Mindez azonban nem késleltetheti azt, hogy a város behatóan foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Nem. Csak kötelességtudás és lelkiismeret kell az illetékes körök részéről és a lakosság összességének az érdekeiért való hű sáfárkodás. Ha ez megvan, aminthogy nem is kételkedünk benne, akkor semmi sem lehetetlen és Kecskemét is tud fürdőt építeni, amint a többi, valamennyi, Kecskemétnél szegényebb városok is tudtak. Építsen fürdőt a város. A pusztákkal együtt Kecskemét városának közel 100,000 lakosa van, tehát egyike az ország legnépesebb városainak. Ha a terület nagyságától függne a város nagysága és a népesség szaporodása jelentené a városnak általános fejlődését, akkor Kecskemét a legnagyobb városok között foglalna helyet és valóban kiérdemelné a város elnevezést. Azonban nem ezek teszik egyedül a várost a várossá. Amint kultúra és civilizáció nélkül nincs város, éppúgy nem lehet köztisztasági intézmény nélkül városról beszélni. A fürdő a legelemibb kulturszükségleti intézmény, így mondhatjuk, mert a meghódított, illetve gyarmatosított vad népeknél a művelt Nyugat szerint a szappan jelenti a kultúra és a civilizáció bevonulását. Kecskemétnek ezidőszerint — bátran mondhatjuk, nincsen fürdője. A két gőzmalom fürdője nem képes 100,000 ember köztisztasági igényeit kielégíteni. Az év legnagyobb részén nem működnek és mikor nyitva állnak, akkor is hetenkint egy-két nap. A kádak száma is oly csekély, hogy félórát számítva egy személy fürdésére, évenkint maximum 30,000-en fürödhetnek meg egyszer. Márpedig, ha van város, amelyiknek Ris IM a f!agp!(igML Megszakadt a diplomáciai viszony Lengyelország és Csehország között. — A spaai értekezlet 21-én lesz. — Franciaország nem vesz részt az angol orosz tárgyalásokon. — Megtiltották a szerb iskolásgyerekeknek, hogy a horvát himnuszt énekeljék. — Az orosz kadettek ellenkormányt szerveznek Varsóban a bolsevikiek ellen. — Rendkívüli minisztertanácsot hívtak egybe Londonban az ír kérdés miatt. — A szovjetkormány hazaengedi foglyainkat. — A szaléziánusok világkongresszusa Magyarország mellett bizalmat nyilatkozott. — Egyik francia pilóta arra vállalkozott, hogy egész Európát körülrepüli. — Szakadatlan áresést jósolnak az amerikai közgazdászok. — A szászok lázonganak a kényszerbérletek miatt. — A trák kérdés az egész Balkán felgyújtását vonhatja maga után. — Franciaországban is terjed a bolsevizmus. — Alexandropilban kikiáltották a tanácsköztársaságot, de a dicsőség csak egy napig tartott, mert az örmények fegyveres erővel verték le a mozgalmat. Kis kirsli slagpFGFSzEjtli. Benard miniszter és Drasche Lázár Alfréd miniszter elutaztak Párisba a béke aláírására. — Apponyi Albert gróf tegnap lett 74 éves. — Debrecenben is feloszlatták a szabadkőműves páholyokat. — Lőw Imánuel továbbra is fogva marad Szegeden. — A napokban 700 kiutasított sváb legény érkezett Szegedre. — Az oláhok pusztítják műemlékeinket. — A délvidéken erős jugoszláv agitáció folyik Magyarország ellen. — Rendezték a Máv gépgyárak alkalmazottainak fizetését. — A tótok minden erőfeszítéssel küzdenek a cseh elnyomatás ellen, Hlinka vezérlete alatt. — Korvin Klein Ottó feleségének kommunista bünpörét tárgyalják. — Uj adójavaslatok kerülnek a nemzetgyűlés elé. — A miskolci szabadkőműves páholyt is feloszlatták. — Hirdetmény. Figyelmeztetem a város mezőgazda közönségét és a részes arató munkára vállalkozó munkásait, hogy az aratási munkára vonatkozó szerződéseket a város gazdasági osztályánál a saját érdekükben állíttassák ki és hitelesíttessék, mert e nélkül a közöttük felmerülő vitás kérdésekben jogsegélyt nem nyújthatok. Kecskeméten, 1920. évi május hó 29-én. Polgármester. MAPI HÍREK. — Az új kormánybiztos Kecskeméten. Fáy István kormánybiztos-főispán kedden reggel Kecskemétre érkezett és még aznap este Budapestre visszautazott. Itt tartózkodása alatt Kovács Sándor, a földmives és kisgazdapárt elnökének vendége volt. Állandó tartózkodásra ma szerdán d. u. érkezett vissza s az ünnepélyes beiktatása pénteken, rendkívüli t. bizottsági közgyűlés keretében történik. Az úrnapi ünnepi körmenet 8 óra után indul a nagytemplomból s a barátok templománál, a Szentháromság szobornál és a Tóth gyógyszertár előtt felállított oltároknál folyik le a szentmise. A körmeneten a különféle egyesületek és hatóságok testületileg vesznek részt. Megkezdik a postapalota építését. Bierbauer István posta- és távirda igazgató, mint tegnapi számunkban hírt adunk róla, tegnap Kecskemétre érkezett, hogy az építendő postapalota ügyében a várossal tanácskozást folytasson. A tárgyaláson rajta kívül a posta részéről Dús Lajos helybeli postafőnök és a városi tanács tagjai vettek részt. A városi tanács az építési költségekhez való hozzájárulásképpen nagyobb öszszeg megszavazását helyezte kilátásba. Végleges megállapodás azonban nem történt, mert a kérdésben a közgyűlés hivatott a döntésre. A tárgyaláson bemutatták az új postapalota tervezetét. Eszerint az ókollégiummal szemben, a városházához hasonló hatalmas 2 emeletes épület lesz az új postapalota. A földszinten a postahivatalok, az első emeleten a távbeszélő központ, a második emeleten pedig a tisztviselői lakások lesznek. Az építkezést még ebben az évben szándékoznak megkezdeni, ami előreláthatólag 300 építőmunkásnak ad kenyeret. — Emlékeztető. A Kecskeméti Tanítók és Tanárok Egyesülete ma, szerdán délután 5 órakor tartja alakuló gyűlését a városháza közgyűlési termében. — Gazdasági szakoktatás az állami polgári leányiskolában. A városi tanács a szolnoki útmenti Szeles féle 2 holdnyi területet, a megfelelő épületrészekkel együtt, februárban hozott határozata szerint átengedte az állami polgári leányiskola részére a gazdaságtan gyakorlati oktatására. Kolumbán Sándor kit. tanfelügyelő hivatkozva arra, hogy ennek a telepnek a berendezése tetemes kiadásokkal terheli az államkincstárt, kéri a városi tanácsot, határozzon olyan értelemben, hogy a város örök használatra engedi át a jelzett területet a polgári leányiskolának. Mivel a város annak idején ilyen célra vette meg a területet, hisszük, hogy a városi tanács nem fog elzárkózni a méltánylandó kérelem elől. — A Székely Társaság ülése. A kecskeméti Székely Társaság f. hó 3 án csütörtökön délután pont 5 órakor a ref. kollégim IV. g. o. tantermében (sarok bejárat) ülést tart. Az ülés tárgya: 1. A Székely Nemzeti Párt felirata a békeszerződés ellen a nemzetgyűléshez. 2. A Székely Nemzeti Párt átirata a székely törvényhatóságokhoz a székelység megszervezése ügyében. 3. Dr. Cholnoki Jenő egyetemi tanár levele a kecskeméti Székely Társasághoz. 4. A Kecskeméten rendezendő székely nap és székely propaganda estély ügye. 5. Indítványok. A Székely Társaság vezetősége ez után hívja meg a Kecskeméten tartózkodó székelyeket ülésére.• — Adományozás. Az állami polgári leányiskola jó tanulóinak évvégi jutalmazására a Sertéshizlalók Gőzmalmi Részvénytársasága 200, a Leszámítoló Bank 200 és a Takarékpénztár Egyesület 100 koronát adományoztak. Az igazgatóság e követésre méltó, szép cselekedetért hálás köszönetét fejezi ki. — Eljegyzés: Németh Albert eljegyezte Szabó Ferenc gazdálkodó leányát, Mariskát. — Jogi alapvizsgákra, szigorlatokra alaposan és rövid idő alatt előkészít gyakorlattal rendelkező és kitüntetésekkel vizsgázott ügyvédhelyettes. Cím a szerkesztőségben.