Kecskeméti Közlöny, 1920. július (2. évfolyam, 148-174. szám)
1920-07-01 / 148. szám
2 KECSKEMÉTI ICSZLKSZ 1920 julius 1. maradt éhen. A fiumei magyarság arra a hírre, hogy nélkülöző magyar osztagok jönnek, néhány óra alatt jobban megszerveződött, mint a háború egész tartama alatt bármely k. u. k. Kommando. Ki tudott volna szavakat találni, melylyel ezt az önfeláldozást megköszönhettük volna ? ! Hiszen hogy a derék legénységükért aggódó tisztek ennyi magyar szív láttára mit éreztek, ennek megírásához gyenge lenne a világ valamennyi poétájának tolla. És ahogy a viharedzett harcosok hálás pillantással járulnak a szívük mélyéből kínálgató honleányok elé, ahogy egymásután ürülnek és újból testekkel cserélődnek fel a kosarak, taligák, egy keménységéről híres, vaskoronarendes honvédszázados nagyot nyel, hirtelen a tenger felé fordul és csak meg-megvonagló hatalmas vállai árulják el, miért teszi. Ne lássa senki, hogy a vitéz kapitány urasít. Hasonló jelenetek játszódtak le másnap délben is, végül este indulás előtt még másnapra való hússal és kenyérrel is elláttak bennünket, viszonzásul pedig csak egyet kértek tőlünk: „Ha hazaérünk, írjuk meg mindezt valamely lapban , nem hiúságból kérik, csak hogy a haza meg ne feledkezzék elszakadt véreiről. Bajtársaim nevében magamra vállaltam, meg is írtam az akkor legolvasottabb fővárosi napilapnak, a Pesti Hírlapnak, de nem közölték. Most itt az alkalom, Kecskemét pályaudvarán vagonokban nyomorognak kiüldözött fiumei magyarok is, 800 magyar katona kötelezettségének ezúton óhajtok eleget tenni. Közben fordult a világ. Mi azóta megszületett határok között, de otthonunkban, sokan nélkülözve és nyomorogva, de még többen jólétben és kényelemben nyugodtan éldegélünk. Ők pedig, 5000-nél is több magyar harcos, nemesszívü istápolói, azóta végigszenvedték ezer pokol kínjait, végül most ők vannak itt kiüldözve, kifosztva, hajlék nélkül, nyomorúságos marhakocsikban sínylődve, közöttük az az állomásfőnök is, ki a többi fiumei magyar vasutasokkal együtt előljárt a brit nemes akcióban. És ki siet segítségükre ? „Hogy a haza ne feledkezzék meg rólunk ....“ Igazuk volt e, vagy csak hiú álomban ringattuk magunkat, mikor erre megnyugtató választ adtunk?—? Tudjuk valamennyien, hogy kiüldözött testvéreink egyformán érdemlik meg hazafiúi szeretetünket. A fiumei magyarokról azonban külön azért emlékeztem meg, hogy egy konkrét esettel markoljak bele a közönyös lelkekbe. Cikke végén B. A. azon reményének ad kifejezést, hogy Kecskeméten is magyarok laknak. Szerény soraim befelyezése gyanánt én egy kérdést teszek fel: Mikor a fiumei pályaudvaron 800 búcsúzó magyar katona és a fiumei magyarság fájó, de erős hittel telt szivéből ég felé szálltak a Hymnus fenséges akkordjai, a horvátok röhögve halhatták, két arra menő olasz tiszt pedig, ki az eseményeket figyelemmel kisérte, tisztelegve állt meg. E lovagias ellenségnek volt-e igaza, avagy a jugoszláv csőcselék gúnyröhejét érdemeltük-e meg? — Bővelkedő és nagy lakással biró kecskeméti polgárok, a kiüldözöttek választ várnak e kérdésre! Schmidt Brúnó főreálisk. tanár. — -Helyreigazítás. Lapunk f. hó 19- iki számában „újabb zsidó manőver“ cím alatt megjelent rendőri hírünkre dr. Bauer Henrik (Hetényegyháza) annak közlésére kért fel bennünket, hogy a rablók közül senkit sem ismert fel és izgatottsága dacára is látta, hogy közönséges gonosztevőkkel van dolga, akik jogtalanul viselték az egyenruhát és „nyilván manőverből, használták Franczia Kiss nevét. Kijelentette még, hogy a rendőrségen is ilyen értelemben tett feljelentést. E helyreigazításnak annál is inkább készséggel adunk helyet, mert a kishírhez mi is ilyen értelmű kommentárt fűztünk és ezért is kapta a fentebb említett címet. — Adomány. Szalay Sárika 50 koronát küldött lapunk útján a hármas ikrek édesanyjának. MAPI IHNREK. — Megjöttek a rendőrségi kinevezések. Ma járt le a rendőrség fogalmazói kara államosításának határideje. A belügyminisztérium ma táviratilag közölte a még hátralévő kinevezéseket. Eszerint fogalmazók lettek (IX. fiz. oszt.): Biró Benő, Kincses Imre, Rapcsányi István, dr. Fehér Albert. Segédfogalmazók (a tizedik fizetési osztályba) dr. Fekete Dezső, Gressai József, Farkas Jenő és Trungel Károly. A felügyelői kar kinevezései később fognak megtörténni. A városhoz — leginkább saját kérelmükre — visszautaltattak : Papp György, Füvessy Imre, S. Kovács József, Domokos Imre, Bóka Jenő, Nehéz János, Szeiff Kálmán, Dégi Zoltán, Dárdai Ernő. Ugyancsak visszautalják a mai napi hatállyal a városhoz az összes napi és havidíjas gyakornokokat. — Elment a szeretetadomány Csótra. A Szibériából sok szenvedés után hazatérő hadifoglyok gyűjtőtáborába, Csótra, a tegnap délutáni személyvonattal ment el a kecskemétiek szeretetadománya, mely 4000 kilogramm gyönyörű barackból, 7 hl.jó borból, 118 kenyérből, 12 ezer cigarettából, 1150 pakli dohányból 35 liter pálinkából, azonkívül sajt- és konyakból állott. A szeretetadományokkal Sándor Miklós, Németh József, dr. Kiss Emdre és Pap Dezső javadalmi tisztviselő, aki maga is csak pár napja tért haza, utaztak el. A nemesszivü adakozók névsorát rövidesen közreadjuk. — A Székely Társaság vasárnap délelőtt tartotta meg végleges alakuló gyűlését. A gyűlést gróf Lázár Miklós nyitotta meg és mindenekelőtt gróf Bethlen István és báró Horváth Emil a székely-estély és a megalakulás alkalmával küldött táviratát olvasta fel. Ezután a tisztikar megválasztása szerint elnökké gróf Lázár Miklós táblabírót, alelnökké Daly Zoltán rendőrkapitányt és titkárrá dr. Nagy László ügyvédjelöltet választották meg. A gyűlésen a székely estére lejött vendégek és a kecskeméti székelyek kivétel nélkül jelen voltak. A tisztikar megválasztása után dr. Györffy Gyula, a Székely Nemzeti Párt elnöke tartott buzdító beszédet. Rámutatott a magyarság mai szolgahelyzetére, amelyben a székelység „harcos táboráénak a székely politikai szervezkedés és tömörülésnek van és lesz jövő állami életünk kialakulására nézve fontos szerepe. A magas szárnyalása, gondolatokban és érvekben gazdag beszéd az igazi „székely típus“-nak meg nem alkuvó és jobb jövőben bízó megnyilatkozása volt. Igaz lelkesedéssel ünnepelték a kecskeméti székelyek az öreg, gondolatban, érzésben, szívben és lélekben egyaránt székely veteránt, akinek egész élete telt el abban, hogy a székely név mindenütt, mindenkor és mindenka becsült legyen. — Dr. Győrffy Gyula után a kecskeméti székelyek nevében dr. Nagy László beszélt a székelységnek a magyarsággal együtt és szerető egyetértéssel végzendő jövő munkáiról, egyben rámutatott annak szükségességére is, hogyha a magyarság közéletében diadalát tovább üli is a „turáni átok“ — a székelyeknek úgy a maguk, valamint az összmagyarság érdekében bujdosás közepette is csak az együttérzésről, összetartó szeretetről kell példát adni. Szent kötelesség ez, melynek jutalma az ezeréves magyar haza újjászületése lesz. — A gyűlés végeztével a végleges megalakulás alkalmával Horthy Miklós kormányzónak üdvözlő táviratot küldöttek a székelyek, amelyben ragaszkodásukat és szeretetüket tolmácsolták. — A gyümölcsből való szesztermelés korlátozásáról szóló eddig megjelent rendeleteket a kormány a hivatalos lap f. hó 27-iki számában megjelent rendeletével hatályon kívül helyezi és a gyümölcsből való szeszfőzést korlátlanná teszi. — Szabadságolások. A városi közgyűlés Kónya Imre tűzoltóparancsnoknak 3 havi, Lakos Samu segédhivatali igazgatónak újabb 3 heti és Sima Sándor adótelekkönyvi segédnyilvántartónak 2 havi szabadságot engedélyezett. A bugac monostori ébredők a puszta két helyén is értekezletet tartottak Péter-Pál napján. Mindkét értekezleten megjelent a tanyák és Monostorfalva egész lakossága. Az egyesületnek különben 5—6 ember kivételével itt minden ember tagja, még pedig lelkes, kitartó tagja. Kitűnt ez a tegnapi értekezleten is, mely mindvégig izgatott hangon folyt le és melyen az ébredőket és Héjjas Ivánt ért támadások részesültek erélyes visszautasításban. Határozatban mondották ki, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének programmja mellett minden támadás ellenére híven kitartanak. A földmivelő nép hatalmával szembeszállni nem lehet, a földmives magyarság pedig kitartó keresztény politikát követel. Épen ezért helytelenítik a kormányok és a nemzetgyűlés eddigi politikáját. Erélyesen tiltakoznak Rubinek Gyulának az ébredők ellen intézett támadásai ellen és követelik, hogy Rubinek annak a megbízásnak értelmében csináljon politikát, amelyet a nemzetgyűlésbe küldtek. Részletezték végül a zsidókérdés megoldására vonatkozó követeléseiket és kijelentették, hogy a kormány lesz a rendbontó, ha e követeléseket nem váltja valóra. — Évzáró ünnepély a főreáliskolában. A m. kir. állami főreáliskolában kedden délelőtt tartották meg a szokásos évzáró ünnepélyt, amelyen a növendékekigen szép műsorral tettek tanúbizonyságot szorgalmukról és előhaladásukról. A Hymnusz eléneklése után Végvári „Háromszín“ és „Téli tüzek“ című költeményét szavalták el tehetséggel és hatással, majd a színházban is nagy sikert aratott melodrámát. „Szondy két apródját“ adták elő igen szépen és megkapó élethűséggel, a főreáliskola énekkara pedig népdalegyveleggel szerepelt, amely az előbbiekhez hasonló sikert ért el. Gáspárics Lajos igazgató szép beszéd keretében mutatott rá arra a sok akadályra, amelylyel a diákságnak az utóbbi időben megkellett küzdeni és arra a mérhetetlenül fontos és magasztos feladatra, amely szerencsétlen hazánk talpraállítása érdekében a jövőben az ifjúságra, a dolgozó és életképes ifjúságra háramlik. A beszéd végeztével a jutalmak kihirdetése következett, majd a sikerült és minden tekintetben értékes ünnepély a Szózat eléneklésével véget ért. — Egyesületek közös értekezlete. F. hó 28-án a helyi egyesületek konferenciára jöttek össze, hogy az idegen és erkölcsromboló u. n. „modern“-táncok elleni küzdelmük egyöntetű módját megállapítsák. A tárgy ismertetése után az egyesületek jelen volt képviselői, úgymint a Prot. Leánykor. Kath. Leányklub, MOVE, Prot. Ifjak Egyesülete, Kát. Legényegylet, Ker. Szoc. Műkedvelők Köre, KTE, Magyarországi Keresztény Tánctanárok és Tanítók Országos Szövetsége úgy határoztak, hogy estélyeikről az erkölcstelen és idegen táncokat a legteljesebb szigorral kizárják. Egyidejűleg azonban gondoskodni fognak arról is, hogy külön-külön, saját kebelükben alkalmat és módot nyújtsanak tagjaiknak a — sajnos, ma már ismeretlen — művészi magyar táncok elsajátítására, ez által biztosítandó a mozgalom teljes sikerét. A Magy. Kereszt, Tánctanárok és Tanítók Orsz. Szöv. részéről Sz. Kovács Ferenc tánctanár szintén kijelentette, hogy a nyilvánosság részére is fog az eddigi francia iskola helyett — teljesen a magyar iskolamódszer alapján tánctanfolyamot rendezni, melynek anyagát képezik : Magyar keringő, Sortánc, Lengyel testvértánc, Vigadó, Koszorú, Levente, Magyar kettős, Csárdás, eredeti formájában, páros táncok. Körmagyar, Lakodalmas tánc, Ifjak tánca, Palotás, Rákóczi körmagyar, Társalgó, Magyar udvari négyes, társas táncok, Kopja tánc, Kelevéz tánc, Tobor tánc, Verbunkos, Halászverbunkós, Csürdöngős, magános táncok. Az értekezleten bármely okból meg nem jelent egyesületeknek meg fogják küldeni a konferencia határozatát, kérve annak elfogadását és csatlakozó aláírását. Egyben esetleges indítványok írásbeli közlését. — Talált kulcs. A Szabadság téren találtak egy kulcsot. Igazolt tulajdonosa átveheti a kiadóhivatalban. Vendéglii Van szerenc közönség és talmn szives hozni, hogy a körút 1. sz. nak teljesen ild vendég rám, a terpélyes megi jun. 27-én, a nyereménytá savai. Szives D. Ková SOHR-fé (Koháry-utca komét cipők 120 koronáig és szürke vi koronától 50 bőrcipők 5 gyermekcipő Ságban, valai harisnyák a