Kecskeméti Közlöny, 1920. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-22 / 217. szám

Kesskemét, 1920. Szeptember 22. Szerda I­. évfolyam, 217. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖM­É­N­Y• ELŐFIZETÉSI ÁRAi a 11­0 Fél évre — — — — — — 120 korona, ■egyed évre — — — — — 80 korona. É-Qí flóra — — — — — — 20 korona. Feleld* Merk.: Dr. KISS ENDRE. Egyes »im éra i korona. Megjelenik minden nap. Szerkessi­ség­i III. ker., Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon ISO. Kiadóhivatal , Széchenyi-tér 5. A nők szervezkedése. Soha nehezebb hivatása nem volt a nőknek, a családanyáknak, mint napjaink­ban. Alig jön meg az este, már másnapra kell előirányozni, számolgatni stb. Üres kamarának nincs okos gazdasszonya, rég ismert igazság. A városban lakó tisztvise­lők feleségeinek tudvalevőleg legnehezebb a szerepük. Nem azt mondják, hogy ki­csíny a fizetés, hanem azt, amit különben mindenki tud, nincs a pénznek vásárló ereje. Aki annak idején kiskerthez jutott a mostani esős esztendőben, az még tűrhe­tően van. Mégis csak megkönnyítette a háztartást, mert nemcsak kenyérrel él az ember. Éppen ezért, már most, az ősz fo­lyamán biztosítani kell a jövő évre az elő­­jegyzendő kis földet. A föld azonban csak akkor lesz hálás, ha kellő erőben van, vagyis, ha azt megtrágyázzuk s még az ősz folyamán felássuk , ez utóbbi biztosít a szárazság ellen. Gondoskodni kell a jó vetőmagról stb., stb. Mindezek s még számos pont lebo­nyolítása érdekében szervezkedni kell. Kecs­keméten van szövetkezet már nem is egy vagy kettő. Ezek működésére a nők óriási hatással lehetnek. Az ő szavuknak lesz súlya. Megmondhatjuk, hogy mire van szük­ségük, milyen minőségben, sőt még az árakat illetőleg is befolyással lehetnek. Rá­­kényszeríthetik, hogy a szövetkezetek ver­senyre kelljenek egymással. Győzzön­­ a jobb ! A szövetkezet nem cél, hanem esz­köz a közönség érdekében. A keresztény kurzusnak leghatékonyabb fegyvere a szö­vetkezet. Ezzel a fegyverrel bánni kell tudni az igazgatóságnak, de nem kevésbé a vá­sárló közönségnek. Ennek a közönségnek szervezkedni kell. Első lépés megbeszélé­sek szűkebb körben. Az eredmény közlése az igazgatósággal, szorgalmazása bizonyos áruknak stb. Az a kérdés, hol, mikor ? Legcélszerűbb lenne a kaszinót fel­használni, mellőzve azt a pesti szokást, hogy ott a nők kávéházakba mennek, összegezzük a kérdést. Az élet telve van keserűséggel s bajjal; ezek elviselése szempontjából nem a széthúzás, a magunk­ban való tépelődés lesz a gyógyír, hanem a társas élet oly mérvben, amint a mai viszonyok megengedik. A régi eszem-iszo­­mot a szellemi igények kielégítésével kell pótolni s talán kevésbé fogjuk érezni, hogy „nem boldog a magyar.“ g. m. Boldog örömmel látja viszont és szorítja magához egy fiatal úriasszony ékszereit ... Kedves emlékek fűzik hozzá bizonyára. Ak­kor meg sokat ígért neki az élet, mikor kapta. És keveset váltott be belőle . . . Zavart pirulással elsiet. Nehéz küzdelmek, nagy lelki tusakodások folynak le itt a rács előtt. És úgy gondolom, hogy bent a rács mögött hét aranyzáras palotájában trónol a Kegyetlen Pénz, mely az Isten képére teremtett embert térdre kényszeríti. Azért állnak itt úgy szorongva, zavart féle­lemmel. Nehéz, nagyon nehéz itt a levegő az érző­ és gondolkodó embernek! . . . A számok érdekeltek, tehát beljebb kerültünk. Készséges felvilágosítást kaptunk a záloi intézet forgalmáról. Az intézetet a proletárdiktatúra alatt becsukták és csak az idén márciusban nyílt meg. Azóta 2600 db ékszert és 3200 db ruha és egyéb tárgyat vettek be. A kiváltott tárgyakról nem állott pontos számadat rendelkezésre. A pénztári forgalomról azonban már sokkal érdekesebb adatokat kaptunk. A beadott tárgyakért márciustól július hó végéig félmillió koro­nát fizettek ki. Ezzel szemben a kiváltott ékszerekért 160 ezer, egyéb tárgyakért kö­zel 100 ezer, a kamatokkal együtt össze­sen körülbelül 260 ezer korona folyt be. A tárgyait felét tehát ki tudták váltani. E számok azt bizonyítják, hogy a zálogház­­ jó üzlet. Mindenesetre szerencsés az, aki nem járatos ott, de szerencsétlen, akinek bár rendezetlen anyagi viszonyok között él, de nincs aranyórája, amit néha-néha, ha megszorul, becsaphatna franciát tanulni.­­sk. Vándorló kis vagyonkák. Működik a zálogház. — Félmillió korona kölcsön márciustól júliusig. Szegény emberek előtt a legellenszen­vesebb intézménynél tettünk tegnap látoga­tást, a Koháry­ utcában levő városi zálog­intézetben. Mindenképen érthető ez az el­lenszenv, azonban nem lehet letagadni, hogy erre az intézetre még szükség van. Szük­ség van, mert előbb az embereket kell jobbá tenni és csak azután lehet a rossz intézményeket kiküszöbölni. Megmozdul a magyar és keresztény ember szíve, ha be­lép ebbe a kérlelhetetlen szigorúságú inté­zetbe. És megdöbben a vándorló kis va­gyonkák láttára. Szomorú, fekete-kendős asszonykák a látogatók, de odasodort a sors fiatal gyermekeket is . . . Kis batyu­kat szorongatnak. Egy pár ruhadarab van benne. „Nehéz a megválás, de szükség van a pénzecskére, — mondja egy asszonyka a rács előtt — mert kell a kenyér“ . . . . És szomorúan mondja, súlyosan, de nehéz elfulladó hangsúllyal: „Kell a kenyér!“ . . . Ragyogó őszi napfényben az élet zugó hullámzásában, vagy magános, holdas esték mélázó csendjében, gondter­helt nappalok s álmatlan éjszakák gyötrő­dései közt; utcák vásári zajában, vagy szo­bám hallgatag mélyén, minden helyen és minden pillanatban, elembe tűnik zordan egy sötét börtönablak. — Virágos ágon, mosolygó gyermekarcon hasztalan igyekszem felejteni tekintetemet; rémült szemmel, ver­gődő szívvel bele kell néznem újra és újra és mélyen a börtönablakon. A tenyérnyi rácsozat mögül nemzetem szörnyű megalázottsága sötétlik vissza rám : bebörtönzött magyar véreim sápadt arca mered kíntól eltorzulva elém! ... Az ősi földön, melyből fájdalmas sarjadzással fa­kadt életük, s mellyel ezer év dicsőségén és szenvedésein, nehéz, áldozatos évek vé­res gyászán, s békés munkálkodás áldott esztendein át egynek tudták magukat: ha­zájuk földjén estek magyar hitükért, magyar becsületükért rabságba. Látok férfiakat, derék szép szál ma­gyar embereket, kiket a börtön szenvedései­nél is jobban emészt a haza vesztén érzett fájdalom ; látok anyákat, tisztes magyar asz­szonyokat, kik fiaikat védve estek ellenség kezébe, s látok hajadon lányokat, deli szép magyar szüzeket, a börtön lehétől, s vad rablók gyalázatától lehervasztott arccal. Lá­tok könnyet és gyászt, átkötés bosszút a szo­morú szemekben, s látom a szomorú sze­mekben, s látom a szomorú szemeket hittel és vággyal, s életre keltő nagy reményke­déssel az Alföld szabad tájaira nézni . . . Magyar testvérem, ki élvezed szabad életed büszke örömeit, tekints be végre e sötét börtönablakon ! Lángolva, égve, ege­kig törő szent lobogással fog feltámadni lelked legmélyéről fajtád, nemzeted, hazád iránt való, minden áldozatra kész szerelmed! D. B. J. A szeptember havi közgyűlés tárgysorozata. Polgármesteri jelentés. Fáji Fáy Ist­ván felmentése, illetőleg főispáni kineve­zése, a földmivelésügyi miniszter kineve­zése, a nemzetiségi kisebbségek miniszté­riumának megszüntetése tárgyában Pestvár­megye közönségének átirata. Tanácsi javaslatok: A gyámoltak és gondnokoltak árvatárilag kezelt készpénz­tőkéjének a város részére leendő kölcsön­­vétele, a vakokat gyámolító országos egye­sület segélyezése, Papp György főkapitány nyugdíjazása, Farkas Istvánné rendőr fele­sége részére nyugdíj-megállapítás, Pintér Mihályné u. a , Gyöngyösi Sándorné rendőr neje részére végkielégítés megállapítása, vitézi telkek adományozása, a Felső-Pusz­taszeren árverésre bocsátott 2 részlet föld eladása, Sinkó Istvánnak a felsőpusztaszeri 46 r. föld örökeladására tett ajánlata, a nagytallai földből árverés alá bocsátott­­ részlet föld eladása, G. Kovács Mihályné haszonbérlet meghosszabbítása iránti ké­relme, az ughi út melletti 61 r. és 46/c. részlet földek haszonbérbeadására megtar­tott árverés tárgyában. A közigazgatás elmúlt félévi állapotá­ról a m. kir. kormányhoz tett jelentését a közig. bizottság bemutatja. Dr. Miron Zol­tán Ernő orvostudori oklevelét a tiszti fő­orvos kihirdetés végett bemutatja. Az ingat­lanok ideiglenes forgalmának szabályoz­ása tárgyában kiadott hatósági bizonyítványok tudomásulvétele. ifis híreit a Hngpliágn­ál. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz a fel­tételükhöz, hogy Oroszország szabad for­galomba léphessen Nyugateurópával. — A franciák ki akarják engesztelni a németeket. — A pápa átiratban kéri a cseh kormányt, hogy Ferencz Ferdinánd árváinak adja visz­­sza elvett birtokaikat. — Négy bolsevik nagymennyiségű aranyat akart Oroszország­ból kicsempészni nyugateurópai propaganda célokra, a lengyel hatóságok lefülelték őket. — Az új francia köztársasági elnököt csü­törtökön választják meg.­ A német több­ségi szocialisták követelik a birodalmi gyű­lés feloszlatását. — A lengyelek elfoglalták Bródit, Dubnót és Tarnopolt. — Bécsbeli vasárnap óriási tüntetés volt a békeszerző­dés ellen. — Franciaország fél, hogy Auszt­ria Németországhoz csatlakozik. — A fran­cia kormány végleg szakít Csehországgal. — Félmillió főből áll az ír forradalmi had­sereg. — Az orosz keleti tengeri flotta pa­rancsnoka agyonlövetett száz lázadó mat­rózt. — A corki polgármester már harminc­nyolc napja éhezik. — A csehországi kom­munistákat a prágai orosz vöröskereszt tá­mogatja Kis hírek füagorszsságról. A kormányzó állapotában örvendetes javulás állott be.— Szegeden tárgyalás fo­lyik Jugoszláviával a határátlépés és közle­kedés tárgyában. — A szerb külügyminisz­ter érvénytelennek tekinti Fiume független­ségének kikiáltását. — A horvátországi pa­rasztlázadás egyre terjed. — Sopronban f. hó 2- án országos dalosünnep lesz. — Deb­recen felirattal kéri a kormányt, hogy a bécsi császári kincstárban lévő magyar mű­kincseket követelje vissza. — Szegeden ma­­gyargyalázásért letartóztattak egy Deák Flóra nevű színésznőt. — A Nyírség 23,000 va­gon burgonyát ajánlott fel a főváros ellá-

Next