Kecskeméti Közlöny, 1920. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-21 / 216. szám

iMSkemét, IS20. Szeptember 21. Kedd II. évfolyam, 216. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM A rt ii ELŐFIZETÉSI ÁRA i ii h ii Fé’ é»f« — — — — — — ISO korona. Negyed évre — — — — — SO korona. Egy hóra— _ _ — — — 20 korona. FelelS a szerk.: Dr. KISS ENDRE. Egyed szám ára I korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség­i III. ker., Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal­­ Széchenyi-tér S. Frontzsidóit és a zsidóit a kurzusban. Az arányosítás parlamenti vitájával kap­csolatban magasra lendült színvonalon hal­latszott világgá az eszményi kereszténység és fajiság apológiája. Prohászka Ottokár, Göm­bös és Milotay beszédeiben élesen kidom­borodott a mai magyarság küzdelmeinek létoka és jelentősége. Rávilágítod e két vezérférfiu arra az aknamunkára, amely las­san, de biztosan megmásította, hamisította, kicserélte és végül ledöntötte a magyar kultúrát, amely kerülve a nemes, szemtől­­szembe való harcot, alattomosan rontotta szét a magyarság gazdasági és politikai szervezetét. Azt szokták mondani, hogy a történelem mozgó statisztika. Ezt a mi állí­tásunkat pedig statisztikai adatok, megdöb­bentő számok bizonyítják. Attól az időtől kezdve, hogy a magyarság a vérvesztő vi­lágháborúba kényszerült, kezdett a zsidó­ság faji ösztöne öntudatra fejlődni és poli­tikává lenni. A háború előtti veszedelmes elhatalmasodás még nem tervszerű munka eredménye volt.­ Galicia piszkos ghettói a maguk söpredékét, szemetét csak azért árasztották magyar földre, mert itt nemtö­rődömség és kezdődő rothadás volt, az élősdiek pedig csak bomladozó szervezet­ben találnak talajra. De a világháború faj­tánk lábraállásának ideje lett. Az élet-halál pillanataiban általános érdeklődés derült a helyzet minden exigenciája felé. Kutatni kezdtük a regenerálódás föltételeit és félig­­meddig már ráismertünk arra, hogy szerve­zetünkben valami idegen erő pusztít. És a zsidóság ebben a ráismerésben a maga halálharangjának kongását hallotta. Érezte, hogy spórolni kell a vérével, erejével egy hamarosan bekövetkező leszámolásra. Pro­hászka és Gömbös statisztikai adatai kéz­­zelfoghatólag bizonyítják, hogy ez nem föl­tevés, hanem megdöbbentő valóság. Magyar­­országon a zsidók és keresztények úgy arány­oztak ebben az időben egymáshoz, mint 1 : 18 hoz. Angliában és Franciaor­szágban ezzel szemben 1 : 400, illetve 1 : 396 volt az arány. Ellenben nálunk a keresztény legénység soraiból körülbelül 18 százalék, a zsidóéból körülbelül 1 szá­zalék esett el a magyar állameszméért. A frontzsidók nagy része tehát vagy a hadtáp­­körben sunyitott, vagy zseniális stratégiá­val frontot változtatva Oroszországban csi­nálta a bolsevizmust. Beszédes számok ezek. Megmagyarázzák, hogy miért lázadt fejünkre a Istóczyak és Verhovayak tragikuma és miért kellett összeroppannunk két komédiás patkánylázadás következtében. Annál furcsább, hogy a kereszténynek nevezett kurzusban m­ég mindig van bátor­ság és dacosság a hazai zsidókban. Még mindig mernek liberalizmusról, zsidó ma­gyar összeölelkezésről beszélni. Egy eszten­dős tétlenség alatt elég ideje volt ugyanis a zsidóságnak arra, hogy a régi maszkot megint az arcára húzza és úgy pózoljon Hungária előtt, mint valami szerelmes Ro­meo. De nem szabad, hogy ez a fölkínál­­kozás megtévesszen bennünket, mert akkor a maszk kevés idő múlva újra lehullik és mi elveszítjük életünk minden föltételét. Nekünk tehát most következetesen azon kell dolgoznunk, hogy a magyar faj fönmara­­dását és uralkodását intézményesen bizto­sítjuk. Majd azután beszélhetünk a zsidó­ság értékes és asszimiálódni akaró rétegei­nek teljes bekapcsolásáról. ­ A közigazgatási bizottság kedden délután 3 órakor tartandó ülésén rendkí­vüli fontos ügyek kerülnek tárgyalásra. A váci püspök Kecskeméten. Dr. Hanauer István váci megyés püs­pök szombaton délután a bérmálás kiszol­gáltatása végett Kecskemétre érkezett. A fo­gadtatás ünnepies keretek között folyt le. A Kerekegyházáról kocsin érkező püspök elé az Izsák-kerekegyházai út­keresztezéshez Sz. Majthényi Miklós polgármester és Bagi László főgondnok vezetésével, a városi és egyháztanács küldöttsége ment. Itt a püs­pököt a polgármester üdvözölte. Öt óra után néhány perccel a katho­­likus templomok harangjainak zúgása je­lezte, hogy a főpásztor városunkba érke­zett. Rövid idő múlva már a nagytemplom elé ért kocsija, ahol a katonai állomáspa­rancsnokság és a tisztikar, valamint a vá­rosi tanács, az államrendőrség tisztviselői kara, a Kath. Leányklub és Nővédelmi Misz­­szió s a közép- és elemi iskolák növendé­kei fogadták. A főispán üdvözlésére a püspök rövi­den válaszolt, majd az állomásparancsnok­ság bemutatkozó tisztelgése után az oltár­hoz vonult. A könyörgés befejeztével és rövid szentbeszéd után áldásosztás közben a plébániára vonult. Vasárnap délben az üdvözlő küldött­ségek tisztelgését fogadta, délután 4 óra­kor pedig az Angolkisasszonyok templomá­ban kezdte meg főpásztori funkcióját. A zárdaiskolák növendékeinek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. A püspököt jövő vasárnapig köti Kecskeméthez főpásztori funkciója. A bérmálás a már általunk kö­zölt sorrend szerint történik. 9 kecsk­eméti katonáit győzelme Szegeden A szegedi körletparancsnokság teg­napi versenyén a kecskeméti gyalogez­red legénysége és tisztjei igen szép ered­ményt értek el.­­ A 27 versenyszám kö­zül Tasnády Imre főhadnagy nyerte a tá­volugrást, 6 m. 33 cm., és a 100 méteres síkfutást és ezzel Kecskemét város gyönyörű­­ tiszteletdiját, a magasugrást Magay had­nagy nyerte, Tasnády indiszpozició folytán 2. lett. — A legénységi kézigránát dobást Szűcs István honvéd 54,3 méter dobással nyerte. — Azonkívül helyezést értek el a döntők­ben, Nagy Péter őrv. 100 méter síkfutás III. 400 m. síkfutás Tasy Pál honv. III., az olym­­­piai stafétában 800, 400, 200 és 100 méter a kecskeméti gy. e. stafétája 2 ik lett. — A zenés szabadgyakorlatokban 7 csapattest vett részt 50—50 emberrel, itt a kecskemétiek, dacára, hogy a gyakorlatokat legszebben végezték, harmadiknak lettek osztályozva két szegedi csapat után. A jury tagjai sze­gedi tornatanárok voltak. — Rég nem lát­tak Szegeden oly nívós és izgató küzdelmet mint a kecskeméti és a szegedi katonák futbalcsapatainak döntő mérkőzését. — Szeged város tiszteletdíjáért, melyet a sze­gedi csapat nyert 1: 0 arányban, bár a kecs­kemétiek jobbak voltak, de nagy balszeren­csével küzdöttek. — A versenyt három nap alatt bonyolították le, tiszti nevezés 62, le­génységi 794 volt. — A 15 km. távgyalog­lást 48 versenyző közül Jakobovics Endre szegedi szakaszvezető nyerte 2 óra 1 perc alatt, 2, 3, 4 a szegedi gy. e. legény­sége lett.­­ Az ünnepély egyszersmind a bámulatos gyorsasággal 4 hét alatt épült katonai sporttelep megnyitása volt, melyen részt vettek a honvédelmi miniszter képvise­letében Patacsi Dénes államtitkár és Czant Hermann ezredes, Szeged város összes pol­gári és Szeged, Kecskemét, Békéscsaba ka­tonai méltóságai.­­ Kecskemétről a körlet meghívására Portik Károly őrnagy és Bach Benő vívómester vettek részt. A kecskeméti versenyzők minden verseny döntőjébe be­kerültek, noha egy-egy számban 50—120 versenyző vett részt, így általában számítva a kecskeméti katonák elsőrangú athletaerők. Közgazdasági kis hírek. Az ország különböző részeiből érke­zett jelentések szerint a gabonabeszolgálta­tás zavartalanul folyik. — Bécsben a keres­­kededelmi körök az árutőzsde reaktiválását kívánják. — Minél beljebb jutunk a szü­retbe, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy az ország nagyjából bőven el van látva hor­dóval. Ennek, meg a csökkent terméskilá­tásoknak tulajdonítható, hogy ma a hordó­üzlet pang, az árak pedig csökkenő irány­zatot mutatnak. — A budapesti árupiacon a fűszeráruk irányzata továbbra is szilárd. — A bor forgalma megélénkült. Különösen az ó­borok iránt nagy az érdeklődés úgy belföldi fogyasztásra, mint kivitelre. — Tex­tiláruk iránt nagy a kereslet. — A nyers- és készbőrök üzletmenete erősen fellendült.

Next