Kecskeméti Közlöny, 1920. november (2. évfolyam, 252-275. szám)
1920-11-03 / 252. szám
vKMdamM, Novekciber 3. Szerel®______________E5S. »»»?*. KECSKEMÉTI KÖZLÖM « ELŐFIZETÉSI ÁRAi^ n «•_ M Felmtes ««pH. * KISS EHU«E. S**rk*»*tíj(»ég i III. bep., Saabacisów-Ur - - ---- - !«0 «(«róna- «rzám Ára I korona. I. .*óra, II. emelet, 3 ajtó. Telefon ISO. ■v^aftQ Qoro — — —. — Koron«. . r, . _ , _ „ _, _ Eft” ti Ac* a _ — — - AC korona* mSandon nap. Kiadóhitfatali Szénbánya-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. Budapest. A kommunista összeeskü▼ők bűnügyiben valamennyi vádlottat büdösnek talált a statáriális bíróság lázadásra való szövetkezés bűntettében. Kókai Sándort kötél általi halálra ítélték, Kókai Bélát pedig életfogytiglani fegyházra, két vádlottat 15—15 évre, kettőt 10—10 évre. Az ítélet jogerős, a halálraítélt kegyelemért folyamodott a kormányzóhoz. Budapest. A népbiztosok bűnperében ma fogják befejezni a bizonyítási eljárást. Szerdán dr. Aczél főügyész mondja el vádbeszédét. Koppenhága. Moszkvai jelentések szerint egész Szovjetoroszország területén nagy lázongások vannak. A parasztok 11 guberniában fellázadtak az új sorozások és a gabonarekvirálás miatt. Tömeges letartóztatások napirenden vannak, a fogházak túlzsugoltak. Sok magasrangú volt cári tisztet, köztük Brusszilovért, bebörtönöztek. Sopron, Sopron város törvényhatósági bizottsága legutóbbi ülésén ünnepélyesen tiltakozott a területrabló béke ratifikálása ellen. A politikai helyzet. A nemzetgyűlés jól megrendezett Landau-szenzációja után rövid út nyugalomra tért, hogy Ruppert képviselő úr kipihenhesse honatyái fáradalmait és a nemzet homlokáról letépett babérokon új terveket és új ephraitesi diadalmakat álmodhasson. Azonban ezalatt az idő alatt sem nyugodtak a nyughatatlanok. A politika boszorkánykonyháján egyre forralták a legváltozatosabb eledeleket. Egymásnak ellentmondó hírek száguldoznak új alakulásokról és e hírek jórészét megerősíti néhány régi politikusnak szerepvállalása, különösen gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula aktivitási, a volt munkapárt előretörése, amelyet főként a Tisza István nimbuszának céltudatos kihasználása jellemez és amelyhez a legszélesebb körű kombinációkat fűzik. Kezdi magát éreztetni az emigrációból alig viszszatért és képviselővé csak most választott herceg Windischgrätz is. Az ő ügyes machinációi egy jól-rosszul leplezett végső cél érdekében teljesen összekuszálják az eseményeket és félő, hogy ebben a rettenes labyriathusban nem fogunk ráakadni egy kivezető Ariadne-fonálra. Az auspiciumok ma tehát nagyon kedvezőtlenek. A holnap összeülő nemzetgyűlés megkezdi a földreform tárgyalását és elfogadja a trianoni béke becikkelyezésére vonatkozó javaslatot. A földreform tárgyalásával különösen sietnek. Valószínű, hogy még az ülésezések idejét is meghosszabbítják a reform tárgyalásának tartamára. A sietésnek abban rejlik oka, hogy az egységes kormányzópárt, mint már régebben megírtuk, nagyon is különböző irányelveket foglal magában és az idő most megérett arra, hogy ezek az irányelvek szétváljanak és külön keressék meg az érvényesülés lehetőségeit. A földreform elintézésének érdemére azonban minden frakciónak egyformán szüksége van, tehát a sürgős elintézés is érdeke mindegyiknek. A választók többsége azonban szerény véleményünk szerint más meggyőződésen van, mint a nemzetgyűlés különféle frakciói. A nemzet azt tartja, hogy földreformon kívül, sőt az elött is volnának elintézni valók, mint pl. a folyton fokozódó drágaság letörése, a folyton inkább zülló valuta megjavítása és egész rengetege az abnormitások megszüntetésének, melyek közül elég lesz csupán azt az egyet megemlíteni, hogy a kereszténykurzus dacára tovább haldoklik a magyar kereskedelem és ipar, csak a zsidó ízőke terjeszkedik külföldi támogatásai is veszedelmes méretekben csonka hazánk határai között. Ezek a dolgok talán mind nagyobb figyelmet érdemelnének, mint amilyenben eddig kegyeskedett őket részesíteni a nemzetgyűlés. Ezeknek sürgős és sikeres elintézése mindenesetre jogosultabban befolyásolhatná a politikai helyzetet, mint egy titokzatos kérdés szfinkszének örökös ugatása. . rzfDománia emWillispe, 1920. október 11. A református egyház impozáns keretek között ünnepelte meg a reformáció 403. évfordulóját. Délelőtt 9 órakor az ünnepi istentiszteleten dr. Hetessy Kálmán mondott nagyhatású, mély gondolatokban gazdag beszédet a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt, a református főgimnázium és tanítóképezde vegyeskara pedig gyönyörű énekszámokat adott elő. Este 6 órakor a református templom nagyharangjának zúgása hirdeti az ünnepély megkezdését. A templom minden talpalatnyi helyét elfoglalja az egész város egybegyűlt híveinek sokasága. Mély csend, az arcokon ünnepi Hangulat, várakozás. Megszólal az orgona és mellette a zsoltárt éneklő hivek hangja. Ennek végezteivel Hajdú József főgima, tanuló és Gaál Rózsi tanitónőképezdei növendék szép alkalmi szavalatai és a tanitónőképezde énekkarának nagyhatású énekszáma után a Protestáns Ifjak és Protestáns Leánykör vegyeskara Kremán Sámuel avatott vezetése mellett gyönyörű operarészletet énekelt. A dr. Baktay Albert, Farkas Kálmán, dr. Garzó Béla, Igó Lajos, dr. Meczner Sándor, Molitórisz János, dr. Révész Sándor és Szemerey Gergelyből alakult alkalmi zenekar által k fogástalan művészettel előadott ünnepi nyitány mindenkire felemelő hatást gyakorolt. Majd dr. Joó Gyula mondott értékes ünnepi beszédet, amelyben a protestantizmus történelmi szereplését és hivatását fejtegette. A történelemben — mondotta — a katholicizmus állandóan a fenntartó, a a protestantizmus pedig a fejlődő, haladó erőt képviselte. A Tóth Margit és Gaál István által, Molitorisz János, dr. Garzó Béla és Kremán Sámuel kísérete mellett gyönyörűen előadott énekszámok után Muraközy Gyula , tartott költői szárnyalású záróbeszédet. Nagyszerű gondolatokat tartalmazó, lendületes beszédével, amelyben kit Jánosén a keresztyén egyházak együttműködésének a haza érdekében való fontosságát ecsetelte, mindenkit magával ragadott. A nagyhatású ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. — A kir. közjegyzők díjpótlékának újabb szabályozása. Az igazságügyminiszter 40,500—1920. sz. rendelete szerint az alapdijakon felül ideiglenesen a következő dijpótlékok illetik meg. A fokozatos munkadijaknál az alapdij fele. Az állandó munkadijaknál az alapdij kétszerese. Az időszerinti munkadíjaknál, az írásdíjnál, a távozási és napidíjnál az alapdíj kétszerese. A hagyaték tárgyalásáért és leltározásáért, ha a hagyaték értéke 10.000 koronánál kevesebb, az alapdíj fele, ha pedig több, az alapdj egyszeresét kitevő összeg. A bírói vagy más közhatósági megbízás alapján teljesített eljárásokért az alapdíj fele. A vagonlakók utoljára emelik fel kérőszavukat. Fájdalmas panaszlással, elfojtott sírással alig hallhatóan hangzik. Nem tudják, eljut e azokhoz, akiknek módjukban volna rajtuk segíteni, de kérnek, kétségbeesetten, az élethez való ösztönös ragaszkodásai. A tél rájuk kopogtatott, betolakodik kíméletlen keménységével a toldott foldott vagonokba, rideg zúzmarával vonja be a kopott deszkafalakat és apró mezítlábas gyermekek, anyai melegséget kevésnek találó csecsemők arcán sirásra görbíti a mosolyt. — Óh, mondjátok, derék kecskeméti magyar polgárok, gyermekszerető családanyák, hol kezdődik nálatok a megértés, a részvét ? És hol lüktet magyarul dobogó szivetek ? Nagyon közel szeretnénk hozzátok férkőzni, hogy meghalljátok e dermesztő vagonlakásokban sirássá összesürűsödöttajt . Óh, mondjátok, hol kezdődik nálatok a haza, a magyarság ? Határaitok kapuján szeretnénk kopogtatni, hogy bejuttassuk a keresztény emberszeretet, a magyar kötelesség erkölcsi kódexét! Mert, ha ezt elolvastátok, ha a szívetekbe írjátok, akkor nem nézhetitek tovább közömbösséggel, nem hallgatjátok tovább nemtörődömséggel a vagonlakók tengernyi szenvedését és didergő, fázósan reszkető gyermekek, csecsemők sírását. Nem, mert megindultok és kinyújtjátok kezeteket az elesettek felé. Hosszú téli hónapok szenvedése vár még a vagonlakókra, amíg elkészülnek a szükséglakások. Nem várhattok tovább. Minden óra, mindezt nap mulasztása rovásra kerül. A bűnhődés bizonysága mellett lássátok az emberi jóság, a kötelességtudás siető jutalmát és osszátok meg portatokat a többgyermekes, a csecsemős vagonlakó magyar testvéreitekkel. közgazdasága kis fairek. A cseh és jugoszláv kereskedelmi tárgyalások a befejezéshez közelednek. — A délszláv kormány beszüntette a behozatali és a tranzitó forgalmat Ausztriával. — Ausztriában ismét több árura vonatkozólag megszüntették a kiviteli tilalmat. — Délszlávia külkereskedelmi mérlege nagyon kedvezőtlen. — A cseh kormány gabonát importál cukorért. —, Olaszország kenderkivitele a tavalyihoz viszonyítva az idén igen nagy mértékben emelkedett. — Párisban tízmillió frank tőkével francia szerb társaság alakult iparvállalatok és közmunkák céljaira. — A budapesti árupiacon fűszerekben az üzlet erősen fellendült és emelkedő árak mellett nagyarányú forgalom fejlődött ki. — Vetőmagvakban az irányzat nagyon ellanyhult. — A hüvelyesek irányzata az exportlehetőségek következtében igen szilárd. — A rizs kereslete valamivel kisebb, mint a múlt hetekben, az árak szilárdak. — A kávé kereslete nagyon élénk. —A faggyú kereslete ellanyhult. — Koszorú- és virágpiac. Az ősz utolsó virágai koszorúba fonódtak, hogy halottaink sírját díszítsék. Hatalmas halmazban kerültek a Széchényi téren felállított koszorúpiacra, ahol régen láttunk Virágban ennyi értéket. Egyszerűbb kötésű koszorúk 60—30, díszesebb kiállításuak 200— 300 koronáért,, sőt ennél drágábban is keltek. A virágcsokrok ára a szerényebb koszorúké körül ingadozott. A koszorúk magas árát részben indokolja az, hogy koszorúnként 5 korona helypénzt szedtek, árai bizony meglehetősen sok.