Kecskeméti Közlöny, 1920. november (2. évfolyam, 252-275. szám)
1920-11-26 / 272. szám
Kecskemét, 1990. November 26. Péntsk **. évfolyram, 272.3 II ELŐFIZETÉSI Arap II II II Találós szerk.: Dr. KISS EHDKfc Szerk«*zlü«ég • III. ber., Sissfeadság-tér ^" **?*. korona. Egye* isásn éra I korona. I. «ám, II. emelet, Sajtó. Telefon ISO. Wm—* _ _ ~ _ 20 korona’ Megjelenik Hiintsn nap Kiadóhivatal ■ Széchenyi-tér. A földreform. Pár hónappal ezelőtt ismertettük azt a két tervezetet, melynek célja volt a magyarországi földkérdés elintézése. Pártatlan szemmel vizsgáltuk végig Rubinek Gyula és Nagyatádi Szabó István javaslatainak pontjait, mindkét esetben tárgyilagos mértékkel értékeltük az erényeket és hibákat, de adósak maradtunk a végső konzekvencia levonásával, hogy a két reformtervezet közül melyik alkalmasabb, melyik célszerűbb és melyik legkielégítőbb. Abban a reményben hallgattunk e felől, hogy rövid idő alatt úgyis létre kell jönnie bizonyos megegyezésnek, mert a politikai helyzet azt kívánja, hogy a kisgazdapárt erői szét ne forgácsolódjnak. Annál is inkább bízhattunk ebben, mert sem Rubinek, sem Nagyatádi Sabó nem zákozhattak el a kérdés kétoldalúságának szemügyre vételével. Egyfelől ugyan világos követelmény volt, hogy a teljesen aránytalan birtokmegosztáson változtatni kell és a földhöz értő és a földet szerető nincsetlen magyarságot földhöz kell juttatni, de másfelől ott áll egy másik követelmény, hogy a földhözjuttatást egybe kell kapcsolni az állami közellátás és pénzügyi helyzet javításával. E két fontos követelmény józan belátása eredményezte, hogy a nemzetgyűlés elé mihamar olyan törvényjavaslat kerülhetett a földbirtokreformra vonatkozólag, amelyben Rubinek és Nagyatádi Szabó teljesen megegyeztek. Az a törvényjavaslat, amely hamarosan törvény erejére fog emelkedni, alapelveűl a magántulajdon szentségét vallja. Igaz ugyan, hogy az eddigi birtokmegosztáson hatalmi kézzel változtat, azonban megveszi a magántulajdont és úgy adja el a földnélkülieknek. A magyar földmivesnek tehát tulajdon földet juttat és ezzel is ösztönzi a népet, amely most már nem másnak kapar, hogy minél hasznosabban és tartósabban dolgozzék, mert így lesz módjában valamicskét szerezni magának. Természetes ennek folytán, hogy a föld ingyen nem kerülhet az új tulajdonosok kezére. A földért fizetni kell. A fizetés módja még nincs megállapítva, de az állam már a törvényben elő akarja azt segíteni záloglevelek, kötvények kibocsátásával és járadékbirtok szervezésével. Az államnak magának nincs annyi földje, hogy abból mindenkinek adhasson, tehát neki is vennie kell. A vétel szabadkézből, árverésen, elővásárlási jog biztosításával vagy megváltással járó kisajátítás útján történik. A mai Csonka-Magyarországon szántóföld 9,143,808 kát. hold van és ebből 1000 holdnál nagyobb területű csak 1.617 757 kát. hold, tehát az igényeket redukálni kell. A javaslat így csak a lehetőségek határai között mozoghat és utópikus volna, ha minden vérmes reménynek eleget akarna tenni. Az „Alapelvek“ helyesen körvonalazzák mindezt. A földbirtokreform törvényjavaslatának alapelvei. Nemzeti és szociális szellemű földbirtokpolitikát akar alkotni e törvényjavaslat. Ez lehet egyedül egészséges birtokpolitika, mert a magyar nép mindig nemzeti volt és a föld utáni vágya csak jogos kívánság. A föld, osztálykülönbség nélkül, az egész magyarságé, aki rajta dolgozik, mint sajátját műveli, de a köz hasznára termel és nyersanyagaival ellátja az ipart és a kereskedelmet, tehát ellátja az egész lakosságot. Ilyen nemzeti és ilyen szociális szellemű földbirtokpolitika eredményezhet több termelést. Igaz, hogy a nagyüzembeli termelés tervszerű gazdálkodásban előnyösebb, de nem lehet kételkedni a fölött, hogy nálunk az ú. n. mammut birtokok keveset produkáltak és eredményeiknél jóval többet fog hozni a föld, ha a jó munkájú földmives magyarság kezébe kerül, eltekintve attól, hogy ez az egyedüli mód egy nagymérvű kivándorlás megakadályozására. Ez az oka annak, hogy a javaslat lehetőleg, minden földmivelőt földhöz akar juttatni. Természetesen a földhözjutásnak korlátai vannak és csak az kaphat földet, aki arra érdemes, sőt így sem egyes családtagok, hanem az egész család. Ezért nevezik az ilyen földet családbirtoknak. A szétosztandó földeket vétel útján, nagybirtokok megváltásával, vagy kötelező parcellázásával szerzik meg. Közép- és kisbirtokhoz csak kivételesen, lehetőleg pusztán a házhelyek megszerzésénél nyúl. A földmegosztás munkáját a politikától lehetőleg mentes Országos Birtokrendező Bíróság intézi. Legelsősorban természetesen a háborús vételeket osztják fel és ez a javaslat leghelyesebb intézkedése, mert míg a magyarság különböző frontokon vérezett, addig a magyar föld jó nagy része zsidó nagytőkések kezébe került, akik soha ezen a földön dolgozni nem fognak és soha ezért a földért vérüket nem rontanák. Ez a földterület kb. 500.000 k.holdat tesz ki. Nem háborús vétel azonban az, amely magyar emberek között kicsiben történt. Átveszi még az állam a bankok és részvénytársaságok birtokait is, mert ezek a testületek csak haszonszerzés céljából lettek birtokosok. Nagybirtokokból úgy történik a kisajátítás, hogy a meghagyodó rész még mindig elegendő legyen nagyüzembeli termelésre, sőt egyes nagybirtokok teljes egészükben is fönnmaradnak, hogy a szegény földmívesek munkaalkalomhoz juthassanak. Közép és kisbirtokokat, ha ezeket tulajdonosaik maguk használják, a javaslat megvédi. Azonban a csak haszonra vett ilyen birtokokat is átveszi. Helyenként természetesen ily radikális megoldás mellett is szükséges lesz az áttelepítés, pedig mondanunk sem kell, hogy olyan erkölcsi testületek földbirtokaival, mint az egyházé vagy az államé és a városé, sem tesznek kivételt. A javaslat tehát erősen belenyúl a magántulajdonba, de csak azért, hogy a nincsteleneket is földhöz juttassa és így új magántulajdont létesíthessen. Különben pedig azért, amit elvesznek, az állam mindenkinek megfizet. Különösen radikális intézkedésekre csak házhelyek megszerzésénél és szétosztásánál van szükség és erre a célra mindenféle birtok felhasználható. Az átveendő föld megváltási árát ma igen nehéz meghatározni és azért ezt a javaslat elsősorban a felek közti megegyezésre bízza, ha azonban ez nem sikerül, akkor e célra alakított vegyes bíróságok, végleg pedig a Kúria vegyes bírósága dönt. A fizetés elv szerint pénzben történik, de valami átlagárat megállapítani ilyenformán föltétlenül szükséges volna, csakhogy ez igen körülményes módokon sikerülhet. E nehéz problémán úgy akarja magát túltenni a javaslat, hogy az ármegállapítást tíz évre bizonyos esetekben elhalasztja és ilyenkor haszonbért fizettet. Számos, nagyon helyes megszorítással, teret enged a magánosok által történő parcellázásnak is. Azonban nagyon jól kell tudnunk, hogy a vételhez a legtöbb kis embernek nincsen pénze, viszont a javaslatnak éppen az a célja, hogy a legszegényebb földnépét is birtokhoz juttassa. Elrendeli tehát, hogy ezeknek is tulajdonába menjen a föld, az árat azonban bekebelezte, és a törlesztés módját évenkénti járadékban határozza meg, amelynek szolgáltatása nemcsak pénzben, hanem terményben is történhetik, ígyfelezhetnek földet elsősorban a hadviseltek vagy azok özvegyei és árvái, a közalkalmazottak és akik katonai szolgálatot teljesítenek. Záradékul nagyon helyes szabályokat állít fel az elterhelési és elidegenítési tilalom behozatalával. Ez a tilalom főként azért szükséges, hogy a most létrejövő lehető helyes birtokmegosztás állandó legyen, a szétosztott földeket ne harácsolhassák megint össze az üzérkedők, de ne is lehessen azokat még apróbb részekre eldarabolni. El főbb alapelvek ismertetése után legközelebb rátérünk a részletekre. Mackensen «*tóiwan diszn]i. Nógrád megye a nyár folyamán üdvözölte Mackensen vezértábornagyot, aki a világháború idején legendás hősiességgel védi a magyar határokat. A távirat őrök hálájukról biztosította nagy szolgálataiért elítélte a Károlyi-kormány gyalázatos eljárását a hazánkat védő német csapatokkal szemben. Az üdvözlő táviratra nov. 13-án a következő válasz érkezett: " Falkenwald in Pomern 7. 7. 20. Nógrádmegye törvényhatósági bizottságának Balassagyarmaton Nógrádmegye törvényhatósága tavaszi közgyűlésén elhatározott és nekem e napokban kézbesített tartalmas üdvözletével megtisztelt és megörvendeztetett. Valamennyi résztvevőnek a legőszintébb köszönetemet fejezem ki a nekem ezáltal nyújtott elégtételért. * Sohasem kételkedtem abban, hogy Nógrád megye lakosai is elítélendik azt eljárást, amelyet velem szemben az a kormány tanúsított, amely 1918—1919. téléig Budapesten a Magyarország feletti hatalmat bitorolta. A törvényhatósági biottság elhatározása, amely ezen magatartás feletti rosszallását oly ünnepélyes és sokatmondó raedón fejezte ki, értékes bizonyítéka a magyar népet jellemző becsületérzésnek, valamint hűségnek és lovagiasságnak, amely-nek én tanúja nem egy csatatéren lehettem. Életem egyik legdrágább emléke fog maradni, hogy magyar csapatokat vezet? hettem és az ő élükön a német csapatok íjjai egyesülten magyar földet oltalmazhat? tam meg délen, keleten és északon az ellenség betörése ellen és hogy ezen ténynek szívből való elismerését a magyar lakosság részéről tapasztalhatom. Nógrádmegye közönségének hálairata csalhatatlans záloga ezen gondolkozásnak. Nógrádmegye történetét belső és külső, de mindig becsülettel megállott viharos? jellemzik. Leghívebb jókívánságaim kisérti a világháború kimenetele által oly sulyosan sújtott vármegye sorsát. A magyarok nemzeti érzését tartósan nem lehet elnyomni és azzal, amit egész Magyarország a természettől termő és emberi erőbek tfénkirillitrie I 0 Mentett festőművészei] és rajztanárok képkiállítása megnyílt lmtípuJUllllll* • fflSST Látogatható délelőtt 9-12-ig és délután 3-5-ig.