Kecskeméti Közlöny, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

állatokon a tünetek (nyalazás, csámcsogás, hólyagok és fekélyek a szájban, sántaság, hólyagok és sebhelyek a tőgyön) kevésbé kifejezettek, de a betegség természete és a fellépés körülményei óvatosságra intenek s kötelezik a birtokost azonnali bejelentésre. A betegség vége felé, mikor a tulaj­donos azt hiszi, hogy állatjai már túl van­nak a veszélyen, hirtelen igen súlyos jelen­ségek állnak be. Az állat ilyenkor étvágy­talan, torka tájéka megdagad, szívverése rendetlen, sokszor összeesik s ha idejeko­rán le nem vágják, elpusztul. A kényszer­­vágást vagy elhullást pedig már nem­ lehet eltitkolni, ahol pedig ez is megtörténhet, ott annyi ragályanyag fog elszóródni, hogy a baj továbbterjedését megakadályozni már szinte lehetetlen. Nemcsak a betegség iránt fogékony állatok terjesztik e járványt, ha­nem az ember is és közvetve vagy köz­vetlenül minden tárgy. Különösen nagy gondossággal kell kezelni a trágyadombot. A rosszindulatú ragadós száj és kö­römfájás esetén, amikor tömegesebb és tar­­tósabb kényszervágásokra kell berendez­ked­­i, egyike a legfontosabb kérdéseknek a hús oly módon való értékesítése, hogy a járvány elhurcolása elkerülhető legyen. Erősen fertőzött községben, ahol naponta is tömegesebb vágás van — m­ár csak azért is, hogy a kényszervágásra kerülő állatokat kijelölve, a gazdát minél kisebb károsodás érje — állandó járványállatorvos kirende­lése szükséges. Ez megnyugtatólag hat a kárvallott közönségre, kéznél van állandóan a szakértő és tanácsadó, aki a húsvizsgá­­latot végzi, bizonyítványt ad s intézi a szállítást, úgyhogy a hússzállítással kap­csolatban a betegség széthurcolása meg­­akadályozható legyen. A húsokat vízhatlan ponyvával letakarva, cinkbádoggal bélelt kóceikon kell szállítani állatorvosi bizonyít­vány kíséretében. Az orvoslás módjait feltétlenül az ál­latorvosra kell bízni. Nagy gonddal kell megfeírni az elővigyázot­ intézkedéseket is. A betegségnek eddig közelebbről még is­meretlen ragályanyaga, mely benne van a jellegzetes hólyagokban, rendkívül könnyen széthurcolható. Azok a marhák, melyek elő­zőleg átestek a jóindulatú száj- és köröm­fájáson, ezt az újabb bajt már nem kap­ják meg, hogy azonban ez a mentesség meddig tart, még nem lehetett megálla­pítani. Végül minden gazdának figyelmébe kell ajánlani azt a tételt, hogy a rosszindu­­ktú ragadós száj- és körömfájást csakis az állambirtokosok hathatós, megértő közremű­ködésével lehet leküzdeni. A siker titka: még a gyanúsnak­­ azonnali bejelentése és az illető helynek lehető legszigorúbb lezárása. IK­ IM a fegpilsp» Ludendorff német expedíciós hadsereg fezszérelését ajánlja az antantnak a bolse­­vizám­ ellen. — Ausztriában elkerülhetetlen a kormányválság, az orr párt csak Schober kormányában látná a rend biztosítékát. — A brüsszeli pénzügyi konferenciát január vé­gén folytatják. — Angliában hár­om negyed­millió munkanélküli van. — Androle France csatlakozott a kommunista internacionáléhoz. — Renner volt osztrák kancellár­­szerint Nyu­­gatmagyarország kérdésében nincs helye semmiféle tárgyalásnak. — A Szovjetkormány kínai terrorcsapata Moszkvában fellázadt. — — Kaukázusban, Szovjetoroszországban nagy arányú felkelés tört ki. — Az angol parla­ment ir merénylettől fél. — Franciaország le akarja szereltetni a bajor polgárőrsége­ket. — A szerbek készülnek Fiume átvéte­lére. — Február 1 re női kongresszust hív­tak egybe Moszkvában a bolsevikok. — A sinnjeinek fel akarták robbantani a lordok házát és az alsóházat. — Lengyelország nem ratifikálja a magyar békét. — Jugoszláviá­ban eltiltják a lelkészeket a hitoktatástól. — A szerbek és horvátok között elkerülhe­tetlen a végső összecsapás, Horvátország­ban Radics híveit tömegesen tartóztatják le, Montenegróban véres összeütközés volt Ni­kita hí­vei és a szerb katonaság között. KECSKEMÉTI 2 1921 január 14. Is HM HaifirorazftiSi A Máv. németországi üzletkötéseinek megvizsgálására parlamenti bizottságot kér­nek. — A vármegyék kérik a viritizmus fenntartását és a nők választójogának mel­lőzését. — Március előtt nem indulhat meg a tojáskivitelünk. — Rumbold Attila ke­gyelmet kapott, halálos ítéletét 15 évi fegy­házra változtatták át. — Z­sarolás miatt le­tartóztatták Barta Jenőt, a Károlyi kormány belügyi államtitkárát. — Ausztriával külön postai egyezményt kötöttünk. — Budapes­ten 875 millió értékű ház kelt el az elmúlt évben. — A Felvidéken egy év alatt 300 templom­rablást követtek el. — Elfogták a szolnoki gyermekgyilkosokat. — Demétiy ve­zérigazgató nyilatkozata szerint elbocsájtják a posta felesleges személyzetét. — Ezer hold földet kaptak bérbe a szegedi tisztviselők a várostól. — Hegedűs Lóránt további meg­állapodást létesített az Osztrák Magyar Bank­kal. — A minap ismét nagyobb hadifogoly­­szállítmány érkezett Győrbe, a hadifoglyok egy Szibériában készült .Nem, Neni, Soha !“ feliratú nemzetiszinű zászlót ajándékoztak Győr városának. — A budapesti orvosok a munkásbiztosító államosítása m­ellett foglal­tak állást. — A jövő szerdán befejezik a fővárosi tisztújítást. — Lőw rabbi ügyében kihallgatták Huszár Károly volt miniszter­­elnököt. MÁM MK­IDM.­ ­ Vasárnap leplezik le Budapesten az Irredenta szobrokat. Folyó hó 16 án, vasárnap délelőtt 11 órakor leplezi le a Védő Ligák Szövetsége a megszállott és elszakításra ítélt országrészeket jelképező négy szobrot. E napon szentelik fel a ma­gyar irredenta zászlót is, melybe beleszőtték a hetvenkét vármegye címerét ért egész Ma­gyarország térképét ezzel a felirattal: „Így volt, így lesz!“ — Elfojtott keserűséggel s nemzeti büszkeséggel állítjuk a világ szeme elé az elrabolt országrészek szobrait, hogy lássák dacos akaratunkat,­amely vissza fogja szerezni az ezeréves Magyarországot. — Mikó Ernő a Nemzeti Zenede tanára. Hírt adu­nk már róla, hogy Mik­ó Ernő kitűnő művész­ főldinket, a ceglédi református egyház kántorát a budapesti Nemzeti Zenede tanárává választotta. Mikó Ernő művészi kvalitásai már edd­g messze túlnőttek a vidéki kereteken s alig volt vá­ros, ahol nem a legnagyobb és legőszin­tébb sikert aratott volna. Nagyvonalú mű­vészi képességei minden reklám és projek­ció nélkül felkeltenék az ország első tekin­télyeinek figyelmét s néhány évi sovány kenyerű vidéki vergődés után végre elju­tott oda, ahova úgy művészi kvalitásai, mint nagy zenei műveltsége már régen predesztinálták. A Nemzeti Zenedében most véglegesen elfoglalta Állását. Ez a hít szá­mos kecskeméti tisztelője közt méltán kelt örömet. Egy igazi művésztehetség futott be oda, ahol méltó helyet foglal el a nemzeti zenekultúra szolgálatában. — Előadás a Kath­olikus Egyletben. Vasárnap délután 4 órai kezdettel lapunk egyik munkatársa tart előadást a Kath. Egyletben, „Leleplezések a zsidók történe­téből“ címen szenzációs új adatokat sora­koztat föl a modern történetírás eredmé­nyeiből. Az előadásra felhívjuk az érdek­lődő közönség s különösen az ébredő ma­gyarok figyelmét. — A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság folyó hó 18 án, kedden d u. 3 órakor rendes havi ülést tart. — Mely árukra érvényes az állam vasúti dijkedvezmény. Az államvasutak megszorító intézkedései folytán csak azok a kedvezmények maradtak érvényben, ame­lyek a tarifaemelések miatt beállott nagy eltolódások fegytén váltak szükségessé A kedvezményeket most hirdették ki a hiva­talos lapban és pedig a cukorrépaszelet, friss főzelék, trágya, terméskő, tégla, fa, szőlőtörkély és friss burgonyára. Megma­radtak még a hirlapcsom­agokra érvényben volt kedvezmények is. — Pestvárm­egye közgyűlési hatá­rozata nem irányul a kormány ellen. Pestvármegye közgyűlési határozata, amely­ről már néhány sorban megemlékeztünk, mindenütt nagy feltűnést keltett, de külö­nösen a liberális sajtó igyekezett felfújni és fegyvert kovácsolni belőle az uralkodó irányzat ellen. Pre­­zly Elemér főispán most egyik fővárosi lap munkatársa előtt nyilat­kozott a határozat tulajdonképeni indítésá­­ról és céljáról. A nyilatkozatból kitűnik, hogy a határozat nem irányul a ko­mány ellen, hanem csupán a belügyminiszter egyik határozatával helyezkedik szembe. Zala megye ugyanis a kormányt és nemzet­gyűlést kritizáló feliratát velük is közölte. A közgyűlés tárgyait előkészítő választmány elhatározta, hogy napirendre tér fölötte. A t­. bizottsági tagok körében beállott han­gulatváltozást a belügyminiszter kommüni­kéja okozta, amelyben Zila megye feliratát megsemmisíti. A közgyűlési határozat tehát csak a megye autonómiájának védelmére törekedett a belügyminiszter kommünikéjé­vel szemben. — Na­gy nemzeti bál Szegeden. A Pusztaszeri Árpád Egyesület a hajdani Pusz­taszer monostor romján monumentális tem­plomot építtet. A templomépíts alapjára február 7 én, a Tisza-szállóban nagy magyar nemzeti bált rendeznek. A körmagyart ős­­magyar szegedi népviseletben hatvan ifjú pár rejti. A bálra a kormányzót, a kormány tagjait és az ország sok más előkelőségét is meghívták. — A diktatúra alatt lefoglalt ház­­bérek. Több alkalommal előfordult, hogy kecskeméti lakosok az u. n. proletárdikta­túra altat lefoglalt házbéreket a felszámoló bizottságnál bejelentették és annak megté­rítését kérelmezték. Ezért Leicn­tner Gyula műszaki főtanácsos, a felszámoló­ bizottság Kecskemétre kinevezett műszaki megbízottja miheztartás végett közli, hogy a befolyt házbérek s fennálló rendelet értelmében a kiszámoló bizottságokhoz küldendők­et és a háztulajdonosokat megillető pénzjárandó­­ság k­­atsiból fog állami adószámlájuk ja­vára feljegyeztetni.­­ Bejelentés alá tehát csak oly követelések esnek, melyek kisja­vítás munkabéreiből, vagy építőanyagok szállításából erednek.­­ A városi alkalmazottak családi pótléka. A városi alkalmazottak hozzátarto­zói után esedékes családi pótlék kifizetését a rendszerek olyan megszorításokhoz kötik, melyek egyesést lehetetlenné teszik a pót­lék kiutalását. Mint nemrégiben megírtuk, Debrecen város felterjesztést tett a kormány­zóhoz a rendeletnek olyképeni módosítása iránt, hogy a családi pótlék mindazon hoz­zátartozók után kiutalható legyen, akiknek évi jövedelme 2400 koronát nem haladja meg. A városi tanács legutóbbi ülésén a ja­vaslatot magáévá tette. Indítványozza a köz­gyűlésnek, hogy hasonló felirattal forduljon a kormányhoz.­­ A vasúti forgalom Jugoszlávia felé eddig úgyszólván teljesen szünetelt és a szűk korlátok közé szorított személyfor­galmat csupán Szabadka és Szeged határ­­állomásokon keresztül bonyolították le. A magyar és jugoszláv kormányok megbízottjai már jó idő óta tárgyalásokat folytattak, ezek azonban nem vezettek eredményre. Néhány nappal ezelőtt Szabadkán ismét felvették a tárgyalások fonalát, amelyen mindkét rész­ről megvolt a hajlandóság arra nézve, hogy Magyarország és Jugoszlávia között a rend­szeres személy és áruforgalmat helyreállít­sák és ebben a megbízottak meg is álla­podtak. A részletkérdések megtárgyalására ebben a hónapban még egyszer összeülnek. Remélik, hogy a forgalom február hó fo­lyamán megindul. — Az államrendőrség kérelme. Az állam­rendőrség tisztviselőkara és alkalma­zottai kérvénnyel fordultak a tanácshoz, hogy múlt év májusától júliusig terjedő időre, amíg az államnosítás után a város szolgálatában állottak, ruhasegély címén a fizetéskülönbözetnek megfelelő 50 százalé­kos drágasági segélyben részesítse őket. A tanács a kérelmet kiadta a pénzügyi bizott­ságnak véleményezés végett.

Next