Kecskeméti Közlöny, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
afiFiiETÉsi Au*« Egy évre — — - — 483 korona. Fél évre — — — - - K416 korona. Negyed évre - — 120 korona. rAra 2 korona. Kecskemét, 1921. január 26. Szerda, III. évf. 20. sas Falalfia M«rk. ■ *ír. SJSS2 ERISRE. »«An» Ara 2 korona. ®t®ij(f«Iw«aiisí *íaiw«l»íi nap. SurknutScie i Ili., kor., Ssabadsáo-tó«I. wini, IG. •malet, 3 aj M. Telefon 128. Ki««5(4hiwatal I Sxéohenjí-té«* S. Párásban döntenek. Hétfőn kezdődött Párisban az az értekezlet, amelynek feladata volna, hogy tiszta helyzetet teremtsen az elkövetkező tavaszra és megtegyen minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy Európa békéjét biztosítsa minden felforgató kísérlettel szemben. Az antant miniszterelnökei tehát megint összeülnek és döntenek a világ sorsáról. Ettől a döntéstől függ azonban a győzők élete is. Az antant győzelmi gőgjében mindeddig tébolyult lépésekkel tántorgott pusztulása felé. A párisi diplomaták süketen és vakon haladtak előre kipécézett útjaikon és nem számoltak a helyzet semmiféle elváltozásával. Különösen értelmetlenül álltak mindenkor a bolsevizmussal szemben és oly magatartást tanúsítottak, mint annak idején a monarchia politikusai, akik a német diplomatákkal együtt abba a végzetes hibába estek, hogy kárörömmel nézték Oroszország lezüllését, sőt megengedték, hogy a hazai sajtó prófétákká és az egyetemes emberiség megváltóivá üvöltse az orosz kommunista zsidókat. Ennek a káros taktikának lett következménye a monarchia összeomlása. Az antant tagadhatatlanul szerencsésebb helyzetben van nálunk, mert egyetlen állama sincs a bolsevizmus tőszomszédságában. De másfelől éppen ebben rejlik az antant veszedelme, mert nem tudja megérteni Keleteurópa helyzetét, egyre másra követi el a megbocsáthatatlan politikai tévedéseket és a kis államok kiszolgáltatásával maga alatt vágja a fát. Ilyen vétek volt legutóbb Wrangel hadseregének föláldozása és ilyen vétek lenne Lloyd George tervének diadalmaskodása, t. i. a békés megegyezés Oroszországgal. Tűz és víz sohasem fértek össze és Anglia a maga fényes elszigeteltségében sem vállalhatja magára ilyen megegyezés kockázatát, hiszen ázsiai gyarmataira is tekintettel kell lennie. Lehet, hogy Fázisból szűkebb perspektíva nyílik Oroszország felé és a döntés most sem lesz szerencsés. Az a vigasztaló azonban, hogy a magyarság sorsa teljesen független minden párisi döntéstől. Mi elindultunk azon az útón, mely egyedül hozhat ránk megváltást és a mi igazunk annyira igaz, hogy minden gazságon végül is diadalmaskodnia kell. Megértük mi már azt, hogy élet-halál harcaink küszöbén Páris kezet fogott ellenségünkkel. Nyakunkon volt a török, akinek Buda nem végső célja volt és Páris a török szultánnal cimboráit, de később együtt küzdöttünk a félhold ellen, mert a mi sorsunk Európa sorsát jelentette. Most is Magyarország ismerte föl és tapasztalta saját magán a zsidó kommunizmus világromboló hatását. Az eddigi jelek ugyan azt mutatják, hogy Franciaország sokkal jobban látja a keleti veszedelem jelentőségét, mint Anglia és a miniszterelnöki értekezleten is állást foglal Lloyd George tervezetével szemben. Anglia önöksége egyébként nagyon kézzelfogható. Hihetetlen, hogy Franciaország ölhetett kézzel nézze, mint áldozza föl Anglia Keleteurópa országait a bolsevizmusnak csak azért, hogy ezalatt rátehesse kezét a Dardanellákra. Ha Anglia vállalkoznék is erre a kockázatos játékra, a francia államférfiaknak több belátással kell rendelkezniük. Ma még semmit sem tudunk az értekezlet kezdeti eredményeiről sem. De sokkal fontosabb minden értekezésnél az, hogy Lengyelország és Magyarország sziklaszilárdan álljon a tavaszon. Ez pedig rajtunk áll. Befejezték a népszámlálást, 74.000 lakosa van Kecskemétnek. A főjegyzői hivatal most készült el a népszámlálás főbb adatainak feldolgozásával. A pontos hivatalos adatokat a népszámlálási rendelet értelmében a Központi Statisztikai Hivatal felülvizsgálása és feldolgozása előtt nem lehet nyilvánosságra hozni. Az alábbi adatokat magánértesülés útján szereztük, azonban az 1920. év április havában történt összeírás adataival teljesen egyezik, így megállapítható, hogy a népszámlálás adatai fedik a valóságot. Eszerint összeírtak Kecskeméten 71900 egyént, aki az 1920 december 3- iki állapot szerint a törvényhatóság terüetén tartózkodott és 2500 az, aki időlegesen távol volt, de kecskeméti lakos. A lélekszám így kb. 74.000-re tehető, amennyiben az ideiglenesen Kecskeméten tartózkodókat leszámítjuk. A legutolsó népszámlálás alkalmával Kecskemétnek 66,834 lakosa volt A szaporodás tehát 7166, illetve ekörül mozog, azaz 107 százalék. Ezzel szemben 1900— 1910 ig terjedő 10 év alatt a szaporodás 156 százalék volt. A szaporodásban beállott csökkenés 50 százalék, ami a világháború vérveszteségnek tudható be. Kecskemét th. város területe a hozzátartozó pusztákkal együtt 873 négyszögkilométer. Egy négyszögkilométerre tehát 1910 ben 765 lélek esett, 1920. december 31 én pedig 847. Négyzetkilométerenként az átlagos szaporodás 82. A többi városok népszámlálásának adatai még nem állanak rendelkezésünkre, így összehasonlításokat nem tehetünk. Haza Szibériából. A hajó végén felállított sebességmérő előtt nagy tömeg gyűl össze, mely a hajó gyorsaságát figyeli s a lelkes hírnökök óránként hozzák a jelentéseket a megtett útról. Megindulnak a találgatások, várjon elérjük-e holnap Nagasakit. Egy egy földrajztudós körül csoportok alakulnak s nagy az öröm, mikor megtudjuk, hogy holnap délután Japánba érünk. Lassanként eltűnik szemünk elől a koreai part is és ismét nyílt tengeren haladunk. A parti sirályok egy ideig hajónk körül röpdösnek még, majd az est beálltéval visszafordulnak s kivilágított hajónk magára marad a sötét éjben. Reggel a japán partok közelében ébredünk fel. Sietünk a fedélzetre, hol már a koránkelők nagy számban gyűltek össze és gyönyörködnek a felkelő nap országában. Hatalmas hegyláncok húzódnak a partok mentén mindenütt. Olykor-olykor előtör egyegy füstoszlop is, jelezvén, hogy a tűzhányóhegyek országába is értünk. A látvány különben gyönyörű és változatos. Percről-percre más és más látvány tárul szemünk elé. A legváltozatosabb s a legmerészebb alakulatú hegycsoportok gyorsan követik egymást. Majd szigetek tűnnek fel jobbról-balról, viruló zöld pázsitos szigetek, melyeket dolgos japán kezek dús termőfölddé varázsoltak. Itt is, ott is japán falvak tűnnek fel apró faházacskákkal és a körülöttük elterülő rizsföldekkel. A tenger is forgalmasabb lesz, hajók jönnek-mennek, vitorlások táncolnak a hullámokon, melyek egyre erősebben himbálják hajónkat, ésannyira, hogy egymás után vonulunk le a hajó mélyébe, mindenki igyekszik magának fekhelyet készíteni s lefeküdni, mely egyedüli védelem a tengeribetegség ellen. Dél felé járt az idő, midőn a szorosba érkeztünk, hol a tenger hullámzása is alább hagyott. Egyszerre elmúlik a rosszullét, mindenki visszanyeri jó kedvét s a fedélzet ismét hangos lesz. A gyengébb szervezetek még panaszkodnak, sápadtak és főfájást emlegetnek, legtöbbje azonban már elfelejtette az egészet s mindenki a partraszállásról beszél. Most kis szigetek jönnek mindkét oldalon, a tenger mindjobban összeszorul s egyszerre csak megjelenik hajónk mellett a hadikikötő révkalauza, egy japán tengerésztiszt. Hajónk egy pillanatra megáll s a következő pillanatban már a fedélzeten van a révkalauz, ki hajónkat a kikötőbe vezeti. A japán tiszt nagyon udvarias és előzékenyen felel kérdéseinkre. Nevetve mondja, hogy megérkezett Wiadivostokból Qi táborszernagy sürgönye, legyünk nyugodtak, a magyaroknak megengedik a partraszállást. Qi generális ugyanis még Wladivostokban,amikor ez irányban hozzáfordultunk, a legnagyobb készséggel vállalkozott, hogy megszerzi részünkre a partraszállási engedélyt. Pár pillanat alatt az egész hajón elterjedt a hír s örömmámorban úszott a társaság. Hajónk ezalatt beért az öbölbe, hol egész új kép tárult elénk. Jobbról balról hatalmas hadihajók, személy és fehérhajók között haladtunk. Balról óriási hajóépítő gyárak állanak, melyekben ezer és ezer ember dolgozik az épülőférben levő hajókolosszusokon. Lázas tevékenység uralkodik itt, fülsiketítő lárma, kalapácsolás, daruk zakatolása, mely az orosz tunyaság után annál szokatlanabbá hat reánk. Még pár perc és hajónk leereszti horgonyát, a gép zakatolása eláll, csendesen siklik a hajó, míg nem csendbe, alig észrevehetően megáll. Jobbról a parton egy félkörben húzódó hegy lábánál elénk tűnik Nagasaki, Japán egyik legszebb fekvésű városa. (Folyt. kör.) is IM I üspülpt. Tegnap ült össze Párisban a legfőbb tanács, az egész világot érintik a tárgyalásra kerülő nagy problémák, a legsürgősebb kérdés Németország lefegyverzése. — A Budapestre küldött román követség tagjai tegnap indultak el Bukarestből. — A szovjet kormány teljesen ki akarja küszöbölni a pénzgazdálkodást, úgy tervezik, hogy a munka legyen az értékmérő és egy munkaóra az egység. — Az osztrák középiskolai tanárok fizetésemelést kérnek és sztrájkkal fenyegetőznek. — Lengyelország és Bulgária nem csatlakozik a kisántanthoz. — Az angol Atlantiflotta nyílttengeri gyakorlatai alkalmával a napokban egy tengeralattjáró elsülyedt. — A lengyel és orosz békedelegáció a feltételekre vonatkozólag teljesen megegyezett, a békét három hét alatt aláírják. — Benes cseh külügyminiszter felhívta a lengyel kormányt, hogy a Habsburgoknak a magyar trónra való visszatérése ügyében csatlakozzék a cseh és olasz állásponthoz, a lengyel kormány azt felelte, hogy idegen állam belügyeibe nem avatkozik. — Briard francia miniszterelnök támogatást ígér Romániának. — Japán legújabban hét nagy hadihajót építtetett. — Ausztriában egyre erősödik a német csatlakozás vágya. — A bolsevikok utcaseprésre kényszerítették Krim polgárait. — Bécsben a kommunisták a munkástanácsi választásokon ismét vereséget szenvedtek. — Harding elnök kijelentése szerint Amerika sohasem járul hozzá a versaillesi szerződéshez.