Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

2 flCECSKE ini­rv wwmmw i­lifisa Ym­ Hir mt­ teljes Ekinél Rimnkéba lép. Beszámoló sz­errinti évek működéséről. — A vasárnap tartott rendes közgyűlés határozatai. A Katona József Kör vasárnap dél­előtt 11 órakor rendes közgyűlést tartott a városháza tanácstermében. A közgyűlést Faragó Béla alelnök nyitotta meg. Beszédében rámutatott a zsidó­ság óriási térfoglalására és általában azokra a s­­ézel­ményekre, amelyek hazánkat a bol­­sevizmusba döntötték, így a magyar nem­zet kritikátlanságára és tájékozatlanságára. A Katona József Körre pedig, amely most ismét teljes erővel akcióba lép, épen itt vár nagy feladat. Meg kell ismertetnie min­den új dolgot, azt igazi értékére leszállí­tani, hogy a közönség tudjon tájékozódni. Rasssovszky Gyula, a kör titkára, a múlt évek működéséről, az utolsó jegyzőkönyv s az 1918 október 21 - ei ülésről szól. Akkor a prograrr.őt is megállapították, de termé­szetben nem lehetett végrehajtani a Károlyi­éra és a bolsevizmus miatt. Az oláhok szin­tén gátolták szabad mozgásában, 1919. év decemberétől kezdve azonban ismét műkö­dik. A katonák számára ismeretterjesztő elő­adtokat tartott és több ünnepély rendezé­sével emlékezett meg nagy költőnkről. Eb­ben az évben sorozatos liceális és népies előadásokat fog rendelni.­­ A pénztárosi jelntés szerint az egyesület vagyona 11 ezer Stl­­a. A tagdíjak elkerülhetetlenné vált felemeléséről és az alapszabályok korszerű módosításáról a legközelebbi közgyűlés határoz. Ezután megválasztották a tisztikart. Elsők lett Révész István praelátus, alelnö­ki? Marton Sándor és Kerekes József, tit­kár Rassevszky Gyula, ügyész dr. Kiss Kál­mán, pánztárnok Klein Gyula. A választ­­mány tagjai Faragó Bélárté, Lacher Erzsé­bet, Pásthy Sándorné, özv. Pócsy György­né, Révész Boriska, Bagi László, Barcsa József, Bíró Ádám, Csősz László, Faragó Béla, Dampzrics Lajos, dr. Hajnóczy Iván, dr. Kiss Endre, dr. Kováts Andor, Katona Mihály, Katata József, dr. Meczner Sándor, Mura­­közy Gyula, dr. Marton Géza, dr. Nyal­ Pál, Orbán Nándor, Pásthy János, dr. Sántha György, dr. Szabó Kálmán, dr. Szombat­­falvi Majthényi Miklós, Sárközy Béla, Vö­rös Józssef, dr. Tóth György és Zsinay Károly. Végül a közgyűlés Faragó Bélának eszét lee­mi köpéséért és fáradhatatlan ve­zetéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Ayokat jelentéktelen módosítással elfogadták és kimondották a megalakulást. Az igazgató­ság tagjai a következők lettek: Dömötör Lajos, Kovács Sándor és Németh László Kecskemét fh. város, a Gazdasági Egyesület, illetve a Szőlősgazdák Egyesülete részéről, továbbá Bajnóczy Károly, C­.ősz József, Francsek József, Héjjas Mihály, dr. Jámbor József, Marton Sándor, Nemere Gyula, F­ró Sándor, dr. Szabó Iván, Szabó Jenő, Tóth Zsigmond és Széll János. A felfigyelő bizottság tagjai: Torm­ássy Ferenc, Szappanos Sándor, dr. Nyíl Pál, Sárközy László és Kalapos Gergely mint rendes tagok, póttag Főző Jenő. 1 fcEUkimíti ifDniölcsfaisk­ola üip. Alakuló közgyülés. — Megválasztották a tisztikart és felfigyelő bizottságot. — Az alapszabályok. A kecskeméti gyümölcsfaiskola ügyé­­ben, amelynek fontosságával annak idején bővebben foglalkoztunk, vasárnap délelőtt tartották meg az alakuló közgyűlést. Az Ülést 1® órakor nyitotta meg Né­meth László a Szőlősgazdák Egyesületének jgazgatója. Dr. Jundor József előterjesztette az alapszabályokat, amelynek főbb pontjait a következőkben adjuk. A társaság cége: „Kecskeméti Faiskola és Magtermelő Rész­vénytársaság.* Célja Kecskemét és környé­kének szü­kségletére nemes gyümölcsfák, kerti vetemények, magok termelése és bor szőlőfajok nemesítése. A kert és szőlőmi­­velés minden ágával foglalkozik, amely fej­lődésre irányul. Alaptőkéje 600.000 korona, kétezer darab 250 koronás részvény. A rész­vények árának­ egy részét az alapítók már lefizették, a hátralékos részt 1921. március 31 ig kell lefizetni. Az, alaptőke felessetésé­ről a közgyűlés határoz. A társaság tagjai minden részvény után egy szavazatot gya­korolnak, de Kecskemét rh. város, a Gaz­dasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egye­sületének kivételével, legfeljebb húszat. Az elveszett vagy megsemmisült részvényekért újakat adnak. Az igazgatóság 15 tagból áll, akiket 3 évre választanak. A felügyelő bi­zottságban 5 rendes és 1 póttag szerepel. A jelen volt részvényesek az alapszabá­ Haza Szibériából. VI. Singaporeban mindössze másfél napig állottunk, amig a hajó édesvíz- és szénkész­letét kiegészítette. Kérésünket a partraszál­lást illetőleg az angol hatóságok kereken megtagadták és igy fájó szívvel mondtank búcsút eme gyönyörű helynek. Az út innen Colomboig nyerc nap. Egy ideig a Sminatra sziget mellett hala­dunk s amikor ezt is elhagyjuk, ismét csak a mérhetetlen viz vesz körül, sehol semmi a horizonton, amiben a szem fennakadna. Néha egy-egy hajó tűnik fel a láthatáron, majd azt is elveszítjük üzemünk elől s is­mét egyedül vagyunk. A hőség óriási, szinte elviselhetetlen. Itt közvetlen az egyenlítővel párhuzamosan haladunk. A hajó belsejében való tartózko­dás egyenlő a pokollal, csakis az étkezés ideje alatt megyünk le egy kis izzasztó ká­rára. Szerencsére a trópusi zápor minden­nap jelentkezik s ez legalább egy kis időre lehűti a levegőt. A nyolcadik imp reggelén Colombo előtt ébredtünk fel. A kikötő mesterségesen épült. Hatalmas hullámtörők nyúlnak be a tengerbe. Rajta túl van a kikötő, mely tele van Indiába és Ausztráliába igyekvő hajókkal. A parton mindenfelé dús tropikus nö­vényzet, hatalmas pálmaerdővel, mely a várost teljesen eltakarja szemünk elől. Ki­szállásról szó sem lehetett, mivel csak pár órára kötöttünk ki, amig édesvizet veszünk fel. Csakhamar ezze is elkészülünk s már újból künn vagyunk a nyílt tengeren. Mostantól kezdve ismét távolodunk az egyenlítőtől s nap-nap után elviselhe­tőbb lesz a hőség. Az út már kezd unal­massá válni, innen-onnan egy hónapja, hogy úton vagyunk. Nem csoda, ha meg is un­tuk már a tengert. Nem érdekelnek már a repülő halak , a medúzák, a delfinek is közömbösekké válnak. Aggodalmasan vizsgáljuk a fellegeket , drukkolunk, vájjon sikerül-e szerencsésen megúszni az Indiai tengert. Egyesek már tudni is vélik, hogy a készülékek közeli vihart jeleznek. Általános erre az ijedelem, amíg ki nem derül, hogy tréfa az egész. A tenger tükörsima,­­napokon át úgyszól­ván mozdulatlan. De épen ez a nagy nyu­­godtság az, ami a legjobban nyugtalanít ben­nünket s csak akkor kezdünk fellélegzeni, amidőn a tizedik napon a Vöröstengerbe érünk. Itt már mindenki ismét a régi. Öröm­mel nézünk a hátralevő út elé, hiszen a legveszedelmesebbjén már túl vagyunk. A közeli karácsonyi ünnepekre lázasan folyik a készülődés úgy magyar, mint angol rész­ről. A szent estén mi, magyarok ünnepel­tünk, mí­ másnap a hajó angol személy­zete rendezett nagyszabású kabarét. A ka­rácsonyi hangulat azonban hiányzott. Senki sem tudta magát beleélni abba a gondo­latba hogy 40 fok melegben is lehet ka­rácsonyt ünnepelni. Hiányzott a hóborította táj, a fagyos hideg, mely az embereket ilyenkor közelebb hozza egymáshoz. A Vöröstengerben egy ideig a partok mentén haladtunk. Látjuk a híres kávéter­­melő Mokkát, karóra minarettjeivel. Egy ideig látni még a sivár partokat, majd is­mét eltűnik a szem elől minden s csak közvetlen Szuez előtt mutatkozik ismét szá­raz, ahol a tenger összébb szorul. M­API mwmmm.* — Áthelyezés. Dr. Hulin Béla rendőr­­kapitányt a bűnügyi osztály vezetőjét a mai nappal Kiskunfélegyházára helyezték át ve­zető rendőrkapitányi minőségben. A kiváló szaktudású, mindenkor hivatásának élő tiszt­viselő távozása nagy veszteséget jelent a kecske­medi ál­lamrendőrségre. Ügy karét Garzó Lajos rendőrkapitány, rendőri büntető bíró­­veszi át. Garzó Lajosnak az államrendőrség kihágási osztályától való távozásával az ed­dig dr. Szabó Józseffel közösen vezetett ügyosztályt a jövőben dr. Szabó fogja ellátni. — Új doktor, Franca Ádáas földinket, a kecskeméti jogakadémia volt derék hall­gatóját folyó hó 20 én, szerdaton avatták Budapesten a kolozsvári egyetemen az állam­­tudományok doktorává. — Pekár Gyula nagy irodalmi si­kere. A Magyar Tudományos Akadémia minden évben az úgynevezett „Vojnich“­­d­­jjal t­nteti ki az elavult évben műsorra került legjobb színdarabot. Az 1920. évben aránylag kevés­bé új darab került bemuta­tásra a fővárosi színházakban s ily a díjra mindössze 7 pályázó akadt: Puskár Gyula, Molnár Farenc, Csom­us Gyula, Hajó Sándor, Földes Imre, Lakatos László és Farkas Imre. A királó bizottság a dijra Pekár Gyula állam­titkárnak, vámsunk közszeretetben álló il­lusztris képviselőjének ,Danton* eitan da­rabját ajánlotta­­ utalóan«. Ez a hír nagy örömet keltett a kiváló író és politikus számos kecskeméti tisztelője körében. A „Danton* « budapesti Nemzeti Színház mű­során hosszú ideig szerepelt nagy sikerrel. — 702 fegyverre adtak Kecskemé­tén elagattélyt. A belfigymindízer a múlt év végén kiadott rendeletével a fegyvertar­tás engedélyezését az államrendőrség ha­táskörén. Htaila­s a régi engedélyek bevo­násáig (január­­ ig) beadott kérelmekre új eng­’délyek kiadását rendelte el. A kecske­­méti ellararendőrség ennek alapján 479 egyénnek adott engedélyt különböző, ösz­­szegen 702 drb fegyverre. Ezzel szemben a múlt évben 1000 fegyvertartási engedélyt adtak ki. Bár ezeknek a fegyvereknek nagy részét nem szerezték be és így az engedéy nem jelentett egyúttal fegyvertartást is, mégis megállapítható, hogy az új rendelet alapján e fegyverek engedélyezését alapo­san megszorították. Felmerülhet az a kér­dés, vájjon nem az ellenkezőjét eredmé­nyezte­­ a rendelet voltaképani céljának. A mostani engedélyezésnél ugyanis mindenek­előtt a kérelmezők politikai, társadalmi meg­bízhatóságát és a meglehetősen zilált köz­­biztonsági állapotokat kellett figyelembe venni. Egyébként egyesek a határidő le­járta után is kértek engedélyeket, akiket a rendőrhatóságnak politikai megbízhatósá­guk dacára is el kellett utasítania. Remél­hető tehát, hogy a másodfokon való enge­délyezés a tavalyi és mostani közötti he­lyes arányt helyre fogja állítani. — Itt em­lítjük meg, hogy az engedélyek egy része újból átvehető a hivatalos órák alatt. — Milyen törvényjavaslatok kerül­nek legközelebb a sivízszigyűltés­ elé? A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés első ülé­sén előterjeszti az italmérési jövedék reform­járól, a dohánytermelési büntetési pénzek m­egváltoztatásáról, a szeszadó egyesítéséről és az ideiglenes költségvetésről szóló javas­latokat. Ezeken kívül előterjeszti már csü­törtökön a vadászati adóról, a hon­taladó­­ról, a gyufaadóról és ez alkalmzazottak nyug­díjintézményei javára történő ingatlanvásár­lások illetékmentességéről és a hadiváltság­­ról szóló törvényjavaslatokat.­­ A Protestáns Ifjak szombati tánc­­mulatsága a teljes siker jegyében folyt le. A nagy számban összegyűlt közönség kitű­nően elszórakozott, táncolt egészen a haj­nali órákig.. . Adóügyi tájékoztató és ellenőrző hivatal szervezését határozta el a pénzügy­miniszter. A tervezetet a minisztertanács már elfogadta és a hivatal tevékenységét szabá­lyozó kormányrendelet rövidesen megjele­nik. Az új hivatalt az adózó közönség tá­jékoztatása céljából szervezik, de ugyanezen hivatal az adózást is ellenőrizni fogja. 1921 február 1.

Next