Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

2 1921 február 23 KEssKemim­amura* tehát az istállótrágya helyes kezelését, mert akár helyesen kezeljük is azt, akár helytele­nül, a vele járó munka csaknem ugyanaz, csupán több gon­dot és figyelmet igényel, de ezt a több figyelmet és gondot megér­demli, ha meggondoljuk azt, hogy mily ér­téket pazarlunk el avval, ha rosszul kezelt istállótrágyánkban növényeinket épen azok­tól a tápanyagoktól fosztjuk meg, amelyekre azoknak a legnagyobb szükségük van. Kalászos és kapás növényeink mun­kálatainak idejében való eszközlése, a nö­vény által megkívánt munkálatok teljesítése az ország s mindnyájunk érdeke. Minden gazdasági növény létfentartásához bizonyos munkálatok szükségesek, amelyeket minél jobban, bővebben adunk meg a növénynek, ezek annál fokozottabb mértékben hálálják meg azokat. Ne csupán a létminimumot adjuk meg nekik, hanem jóval többet, mert a jobban táplált, jobban gondozott növény­zet sokkal könnyebben kibírja az esetleges elemi csapásokat, mint azok, amelyek csu­pán a legszükségesebb munkálatokat kap­ták meg s azt is elkésve. Evvel is nagy értékeket menthetünk meg, amelyek a hi­bás, vagy e mulasztott munkák miatt ve­szendőbe mernek volna minket, homoki gazdákat nagy mér­tékben kell most hogy érdekeljen a szőlő­gazdálkodás. Tekintsünk el attól a néhány belterjesen kezelt szőlőgazdaságunktól, ame­lyeket a mai viszonyokhoz képest kellően kezelnek, azt fogjuk találni, hogy szőlő­gazdaságaink el vannak hanyagolva. Az el­hanyagolás bizonyos mértékben jogosult volt a háborús évek elején, am­kor a mun­káshiány, a berendezéshez szükséges kel­lékek, a kezeléshez szükséges anyagok hiánya a gazdaságokat egyes szükségé­nek mutatkozó munkálatok mellőzésére kény­szelhették. Ma már, amikor a fentebb fölsorolt akadályok nem állanak fönt, mégis szám­talan szőlőt találunk takaratlanul, mert ez­zel megtakarítjuk a takarási és nyitási mun­kálatokat. Ké­sn metszünk, mert az öre­gein­k is későn metszettek Permetezni csak akkor kezdünk, amikor a peronospóra már föllépett s ha csak lehetséges, kétszeri per­metezés elegendő, inkább erősebb oldatot használunk. Kapálunk azért, hogy a szőlő gazos ne legyen, rézkénporozni meg épen nem fizeti ki magát. Ellenben szüretelni, azt minél hamarább, hogy a még a szüre­tig eltengődött fürtöket a rothadástól meg­mentsük. Pedig mily nagy összegeket hajítunk el magunktól s mily óriási nemzeti vagyon pusztul el mindezekkel. Takar­unk a mai időben föltétlen szükséges, mert ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kockára tegyük jövő termésünk nagy részét s biz­zunk a tél szeszélyeiben. Ha takartunk, nyi­tunk is, de mindkettő mély legyen s ne azért legyen mély, hogy egy kapálást el­hagyjunk, hanem hogy a talaj porhanyó legyen; a kapálással a talajban visszatart­suk, a tőkék részére megmentsük a talaj nedvességét; ha ez megvan, akkor csak­ugyan elegendő a gyom­irtás is. A metszést vagy magunk felügyelete mellett vagy ahhoz hozzáértő munkással végeztessük. Vannak már munkásaink, kik a helyes met­zest alaposan tudják, nem azért van híres vincellér­­ kólánk, hogy már a metszésnél leszü­reteljük fele termésünket. Kezdjük meg korán a metszést, hogy a tenyészvizet azoknak a venyigéknek tartsuk vissza, amelyek a termést fogják adni. A permetezésnél nem szabhatjuk meg a permetezések számát; annyiszor kell per­meteznünk, ahányszor azt a szőlő megkí­vánja, egyik évben elegendő kétszer, más­kor négyszeri permetezéssel érjük el a kellő eredményt. Ne a permetező anyag (rézga­lico dal) erősségével iparkodjunk védekezni a peronospora ellen, hanem a permetezé­sek ismétlésével. Mert hiába permetezünk 2,2 és fél, sőt hallottam, 3 százalékos ol­dattal, mert az 1 és fél százalékosnál erő­sebb oldatnak semmivel sincs előnyösebb hatása, mint a 2,2 és fél százalékos ol­datnak. Ezeket Neustadtban mondotta ne­kem a királyi szőlőtelep híres professzora dr. Fischer, aki magyarosan kimondotta, hogy hova hajítottam azt az 1 százalék rézgálicot, amelyet az 1 és fél százalékos oldaton fölül használtam föl a permetezés­nél. Itt is egy fölöslegesen kidobott érték vesz el megtérülés nélkül. A rézkénporozás elmulasztása, ott, ahol arra szükség mutatkozik, hogy mily káro­kat okoz szőlőinkben, arra alig kell rámu­tatnunk, elegendő, ha visszatekintünk a múlt évi idényre, amikor az oidium szem­látomást pergette le a fürtökről a peronos­­pórától még megmentett bogyókat. fiW és a sartáspiacon. A sertéspiacon napról napra újabb megle­petéseket várunk. A jó tengeri termés követ­keztében és a múlt évek nyomorúságain okulva, olyan sokan fogtak sertéshizlalásba, hogy a zsírellátásunk olyan bőségesnek ígérkezik, amilyen évek óta nem volt. A termelésben előállott nagymérvű fokozódás az árak széles hullámzásában már hetek óta észlelhető nemcsak a vidéki, hanem a budapesti piacokon is. Nagyban fokozta ezt az árhullámzást az, hogy a húsfeldolgozó üzemek egy része beszüntette működését, más része­­pedig a budapesti piac után vá­ratlanul rohanta meg a vidéki piacokat. A kereslet megszűnésére Budapesten újra le­szálltak az árak, a vidéken pedig emelked­tek. Erre a húsfeldolgozó üzemek újra Buda­pestre szorultak. Az árak nagyfokú ingado­zását a kupecek természetesen igyekeznek kihasználni Lecsapásukkal és elmaradásuk­kal azonban olyan lényegesen befolyásol­ják a keresletet, hogy újabb és vehemen­sebb áruingadozást idéznek elő, így alakulnak az árak a kecskeméti piacon is. A pénteki 108—114 koronás múltheti árak után ma nagy áresés követ­kezett: kvt. ként 90—106 koronáért adták a híz­ott sertést. A felhajtás megint nagy volt. Ennek azonban a fogyasztó közönség semmi hasznát nem veszi, sőt ráfizet még az árak esésére is. A henteseknél ugyanis azt látjuk, hogy az árak többet emelkednek, mint esnek. A sertéshús ára ma 112 koronáról 110 re esett, ellenben a szalonna 150 ről 160 ra, a háj pedig 160-ról 170-re emelkedett. A szegény, hentesekhez utalt közönségnek igazán nagyon nehéz megérteni, hogy miért kell a zsír árának 10 koronával emelkedni, amikor a sertéspiacon ugyanannyival esnek az árak, rést mutat. — Nosztrifikálják a külföldiek tulajdonában lévő magyar háborús állam­adósságokat. — A MÁV állomásokat épít a demarkációs vonalak mentén. — Ben Blumenthal össze akarja vásárolni a vidéki mozikat s mozitrösztöt csinál. — A szerbek tiz torontálmegyei bolgár családot utasítot­tak ki. — A Magyar Labdarúgók Szövet­sége a hazaáruló Ják Jánost törölte tisz­teletbeli tagjai sorából. — Oláhországgal febr. 18 án indult meg a vasúti teheráru­­forgalom. — Landler Jenőt, a vörös had­sereg főparancsnokát törölték az ügyvédek névjegyzékéből. — A csehek kiutasították a Domonkosrendi apácákat a Felvidékről. — A Tisza gyilkosság főtárgyalásának most folynak az előkészületei, a polgári bűnügy­nek tizenegy vádlottja van. — Békéscsabáé két hónapos gazdasági tanfolyamot állítanak fel a katonaság részére. His Il­red­o ffáipítás­tól Briand védelmet ígér a lengyeleknek orosz támadás esetére. — Kedden vagy szerdán kezdődik a londoni nagy tanács­kozás. — A csehek hamisítják a nemzeti­ségekre vonatkozó népszámlálási adatokat. — Az új alkotmánytervezet szerint Jugo­szlávia hivatalos elnevezése: „­ szerbek, horvátok és sz­l­vének királysága.“ — Bécs­ben holnap kezdődik a nemzetközi szocia­lista konferencia. — Dublint angol katona­ság szállta meg. — H­étszáz milliót ad az osztrák kormány egyelőre a tisztviselőknek. — A porosz választásokon a baloldali füg­getlenek súlyos vereséget szenvedtek. — Bajorországban erős monarchista mozgalom indult meg, a király párt jelöltje Rupprecht trónörökös. — Egész Oroszországban ki­hirdették a statáriumot és az ostromállapo­tot. — Tizenkét orosz kormányzóságban 289 ellenforradalmi szervezet alakult. — Ausztria 40 000 tonna vetőburgonyát kap Skótországból. — Berlinben a napokban huszonnyolc kommunistát ítéltek el. — A Temps fegyveres fellépést sürget Német­ország ellen. — Voralberg Svájchoz akar csatlakozni. is híres­s magyaratszárítás. A belügyi tárca betöltéséről még nincs döntés. — Vass miniszter vizsgálatot indít a burgonyarekvirálás ügyében. — A tejter­m­ők a ház összes vonalain tarifakedvez­ményt kaptak, tejszállítmányoknál a dijked­vezmény literenként átlag egy korona érté MAPI Hifit ES K. — Kinevezés a városnál. A főispán Dékány Rafael irodatisztet tb. segédhivatali igazgatóvá nevezte ki A kinevezett tisztvi­selő 7 év óta irodatiszt és a központi iro­dában működik. A hivatalos esküt ma dél­előtt tete le a polgármester kezébe. — Ébredő Magyarok ünnepélye Kun­­szentmiklóson. A Kunszentmiklósi Ébredő Magyarok Egyesülete f. hó 27-én, vasárnap Kunszentmiklóson ünnepélyt rendez a kö­vetkező programmal: Reggel 7 órakor ze­nés ébresztő D. e. 10 órakor istentisztelet, amely alatt a katonai zenekar játszik. D e. 11 órakor népgyűlés a városháza előtti té­ren. Beszélnek Héjjas Iván, H. ./e­gy nemzetgyűlési képviselő, Szabó Dezső író, dr. Himmersberg Elemér, Kovács József és Balogh Ferenc. D u. 1 órakor díszebéd. D. u. 4 órakor irredenta előadás a város­háza nagytermében. Este táncmulatság. — A diáknyomor enyhítése. Az Egye­temi Ifjúság Élelmiszer Gyűjtő Bizottsága a közélelmezési miniszter és a belügyminisz­ter engedélye alapján kegyes adományokat kér, u. m.: babot, borsót, mákot, zsírt, füs­tölt húst, szárnyast, tojást, sajtot, vajat, tar­honyát, lisztet, stb. szóval bárminemű élel­miszert. Ezeket a termékeket kizárólag a szegénysorsú egyetemi hallgatók élelmezé­­sére fordítják. A kormánytól kapott utasítás értelmében és a­nnak mindenkori ellenőrzése mellett a gyűjtést az Áruforgalmi Rt. vi­déki kirendeltségei végzik oly módon, hogy az egyes helyeken leszolgáltatott élelmet Budapestre szállítják. A gyűjtés Kecskemé­ten is megkezdődik a napokban. A gyűjtő­­bizottság ugyanis 10 darab gyűjtőivet kül­dött a városhoz a keresztény lelkészi hiva­talok és papok, tanítók, egyesületek között való kiosztás végett.­­ Az Ébredő Magyarok Egyesülete március 15-ikét a Kossuth szobor előtti té­ren nagy ünnepség keretében ünnepli meg. Az ünnepségre Budapestről a központból jönnek le szónokok. Este a B nyílban tár­sas vacsora lesz. Az ünnepség részletes programját később hozzuk. — Éjjeli forgalom a magyar vasuta­kon. A magyar vasutakon az éjjeli vonat­közlekedés tudvalévően már évek óta szü­netel. Úgy az államvasutak, mint pedig a Déli vasút azzal a tervvel foglalkozik, hogy éjjel is járat vonatokat. Amennyiben a szük­séges világító anyagot be tudják szerezni, az új közlekedési rend még a tavasszal életbe fog lépni. — Adományok. A Fűszer és Vegyes­kereskedők Egyesülete id. Vértessy József kereskedő elhalálozása alkalmából koszorú­­megváltás cím­én a fiú felsőkereskedelmi is­kolának jó előmenetelő keresztény tanuló jutalmazására 250 koronát és a kereskedő­­tanonciskolának jó előmenetele, menekült keresztény tanulók jutalmazására 250 koronát, összesen 500 koronát adományozott. Ifjú Vértessy József kereskedő pedig 100 koro­nát küldött a két­ tanonciskola részére egy szorgalmas és tehetséges tanuló jutalmazá­sára. Az adományokat mindkét iskola igaz­gatósága hálás köszönettel nyugtázza.

Next