Kecskeméti Közlöny, 1921. március (3. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-01 / 48. szám

s ni tisztikart. Tb. elnökök lettek dr. Fáy Ist­ván, Héjjas Mihály, Jánossy Gyula, dr. Hor­váth Mihály, Kovács Sándor és dr Szabó Iván. Ügyvezető elnök dr. Garzó Bála. Társelnökök dr. Kiss Kálmán és Mohácsy Lajos. Alelnökök Barcza József, dr. Bencsik Géza, dr. Kovács Andor és Lamm Bertalan Főtitkár dr. Pásztor János, titkár dr. Hegedűs Károly, ügyész dr Dudás Dániel, főpénztárnok S­hira Mi­hály, pénztárosok Dobos István és Homoki Ferenc, ellenőrök Gere Ferenc és Wind Gyula, Főjegyző Fazekas Lajos, jegyzők Homoki József és Leszkovszky Károly, ház­nagyok Kéry Dezső és Szabó Sándor. Klub­orvosok dr. Müller Frigyes és dr. Mosko­­vits Lajos. Futball-intéző Domján Balázs, szertáros Farkas Pál. A számvizsgáló bizott­ság tagjai Báthory István, Bodor Gyula és Sárközy Béla. A választmány tagjainak név­sorát következő számunkban közöljük. Ébredő­ ünnep Huszentmiklósi­. Az Ébredő Magyarok Egyesülete ter­vezett vidéki ünnepélyei közül vasárnap tar­tották meg a kunszentmiklósi irredenta ün­nepet. A reggeli órákban már számtalan kocsi igyekezett a lehetetlenül rossz utakon az ünnepélyre, kecskemétiek, orgoványiak, Izsákiak, Soltiak, sőt még dunaföldváriak és igen sok más helyekről való küldöttség is jött. Kunszentmiklósnak ünnepi arca volt. A községháza előtt már gyülekeztek az em­berek és 11 órára az egész nagy tér meg­telt velük. A népgyű­lés 11 órakor kezdődött. Első szónok Kovács József plébános, a helybeli É. M. E. elnöke aki lendületes szép sza­vakban emlékezett meg a keresztény nem­zeti szellem le­érhetetlen nemzetet és vilá­got mentő hivatásáról. P. E­ais a betegsé­géből még ki nem lábalt Héjjas Iván ne­vében beszélt. Hammersberg Elemér dr. a zsidókérdés mivoltát fejtegette megrázó sza­vakkal. Remetei Köváry János és Hír György nagyhatású szavai után Balogh Feriő fő­rendező bezárta a népgyűlést, amelynek hallgatósága a legnagyobb rendben osz­lott szét. Délután nagyobbára kecskeméti ven­dégek részvételével pompás előadás volt a zsúfolásig megtelt közgyűlési teremben. Baj­­kay Lajos szavalata és lapunk munkatársá­nak bevezető beszéde után Dávid Nándorné zongora játéka, Mokcsay főszolgabíró ün­nepi beszéde, Málnaffy Otti kecskeméti szín­­m­űvé­snő szavalata, Molnár Mihály kántor énekszámai, Csernák Elemérné és Dávid Nándorné művészi négykezes zongorajátéka következett. Ez alkalommal is nagyon szép sikerrel szerepelt a szegedi vadászzászlóalj zenekara. A­ vendégek tiszteletére délben bankett volt, este több helyütt táncmulatság. A ha­talmas erkölcsi siker mellett az ünnepnek igen jelentős anyagi sikere is volt. A sporttelep ügyét már több cikkben szóvá tettük. Rámutattunk a fontosságára és azokra az indokokra, ame­lyek halaszthatatlan megvalósítását sürgetik. Ezeket az indokokat nem kívánjuk ismét reprodukálni,­­ bár nem lehet eleget hang­súlyozn­i őket, csak néhány szóval rá aka­runk mutatni arra a helyzetre, amelyben a kecskeméti testnevelés jelenleg van és ma­rad, ha tiszzel-vassal nem siettetjük az új telep felépítését. Nézzük tehát. Van vagy féltucat sport­­egyesületünk tekintélyes taglétszámmal, am­biciózus ifjúságunk a múlt esztendő példája által hatalmasan megerősített sportolási vágy­gyal, de nincs helyünk, ahol a szabadtéri sportokat megfelelő arányokban kultiválni lehetne. A fejlődéshez és eredmények elé­réséhez eszközök kellenek, azt pedig való­színűleg senki sem fogja állítani, hogy most rendelkezünk ezekkel. Hiszen a széktói pá­lyán nincs egy talpalatnyi hely, ahol a sport különbé­ő ágait sikerrel gyakorolni lehetne, pláne nagyobb tömegnek, nincs egy tisztességes öltöző, más előhelyiség. Nincs tribün, amely a közönséget m­egvé­ dené az esőtől, de még kerítés sem, amely jegyváltásra szorítana mindenkit. A spor­tolni vágyók tehát ilyen kevéssé biztató kö­rülmények között kénytelenek voltak vagy visszavonulni vagy egyéb helyeket keresni, ahol persze megint csak nem álltak rendel­kezésükre megfelelő eszközök. Az új sporttelep ügye most áll dön­tés előtt. Sok ezer ember aggodalommal kíséri a fejleményeket és bizonyosra veszi, hogy a város megértőnek mutatkozik a roppant horderejű kérdéssel szemben. A bi­zonyosra várható eredmény az óriási arányú fellendülést, az ifjúság ezreinek fejlesztése minden áldozatot megérdemel, tétovázás­nak alig lehet helye. Az oláhok tönkreteszik az erdélyi magyar birtokosokat. Kényszerbérletbe adják a VSldjeiket. Az Erdélyi Hírekből vett adatok mind­jobban azt mutatják, hogy az oláhok a magyar birtokosság tönkretétele mellett egyenest a bolsevizmusba rohannak. Az oláh kormány ugyanis úgy szerzi meg az oláh katonaságnak beígért földet, hogy a magyar földbirtokos földjét egyszerűen kény­szerhaszonbérletbe veszi. Ezeket a földeket azután azzal a biztatással osztja ki az erdélyi oláhoknak, hogy bizonyos idő múlva tény­leges birtokukba mennek át. Az igénybevétel teljesen igazságtalanul és fejveszetten történik. Ez kitűnik már ab­ból is, hogy az egyik kis vagy nagy bir­tokostól elveszik az egész földjét, a másik­nak pedig 1000 holdas birtokából egy-két holdat hagynak meg. Ez természetesen csak arra alkalmas, hogy az elkeseredést két ol­dalról is növelje: a magyarság és az oláh­országi parasztok részéről. Oláhországban ugyanis régóta nagy a földéhség az oláh parasztok között. Ezek „igényét“ eddig még nem elégítették ki. Az erdélyi földosztás azonban előbb utóbb odavezet, hogy az oláh bojárok földjére is rákerül a sor. Nagyroti­ániát tehát csak egy lépés választja el a bolsevizmustól, amely külön­ben is fenyegeti. SÁPI MIROM. — Pekár Gyula újból államtitkár. A kormányzó Pekár Gyulát, az alsókerü­let népszerű képviselőjét, a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter előterjesztésére állam­titkárrá nevezte ki. — Petri Elek püspök beteg. Petri Elek, a danamelléki ref. egyházkerület püs­pöke súlyos vesebajával a budapesti Rókus kórházban fekszik. A püspököt a jövő hé­ten megoperálják. — Előadás a magyar királyi hata­lom fejlődéséről és jelentőségéről. A Ma­gyar Királyság pártjának művelődési osz­tálya vasárnap délután felolvasó ülést tartott a városháza közgyűlési termében. A nagy számban összegyűlt közönségnek Faragó Béla tartott előadást a magyar királyi ha­talom fejlődéről és jelentőségéről. A tartal­mas és mély tudásra valló előadás a hall­gatókat mindvégig nagy érdeklődésben tar­­totta. — 100 ezer koronás adomány a ta­nuló ifjúságért. A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelin­tézet és Népbank vasárnap délelőtt tartotta ötvenedik évi jubileumi közgyűlését, melyen 50—50 ezer korona adományt sza­vaztak meg a katholikus és a református gimnáziumok tápintézeteinek. A közgyűlés a tisztviselők fizetés kiegészítése céljából 150 ezer koronát szavazott meg A részvé­nyek utáni osztalékot 50 koronában állapí­tották meg. — 800 koronás osztalék A Kecske­méti Szőlőszövetkezet vasárnap délelőtt tar­tott közgyűlésében a múlt évi osztalékot 800 koronában állapította meg részvényen­­ként. Ilyen nagy osztalékot még nem adott kecskeméti részvénytársaság. A szövetkezet élén Katona József igazgató áll, akinek kiváló vezetésével érte el a társaság a múlt évi szép eredményt. A közgyűlés 100 ezer koronát szavazott meg jótékony célokra. — A Protestáns Asszonykör tea­zsurja. Szombaton délután nagysikerű mű­soros teadélutánt rendezett a Protestáns Asz­­szonykör. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a Protestáns Egyesület helyisége szűknek bizonyult a hatalmas számban megjelent kö­­zözönség befogadására. A pompásan össze­válogatott műsoron a következő számok sze­repeltek : Dr. Marton Gézáné a magyar nő jövőben elfoglalandó hivatásáról tartott ki­tűnő eladást, Hampel Ilonka pedig igen szép énekszámokkal szerepelt. A közönség min­den egyes szám után hatalmas tapssal fe­jezte ki elismerését. — Alapítvány a róm. kath. főgim­náziumnál. A Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Részvénytársaság 10 099, azaz tízezer koronás ösztöndíjalapot létesí­tett oly célból, hogy annak 4 százalékos kamata évi 400 korona minden tanév vé­gén a tanári kar elbírálása szerint a legjob­ban érettségizett, lehetőleg szegénysorsú tanulónak adassék ki. E nagylelkű ado­mányért hálás köszönetet mond a főgimná­zium igazgatósága. — Szőlősgazdák megadóztatása. A Szőlősgazdák Egyesülete a budapestvidéki pénzügyigazgatóságtól azt az értesítést kapta, hogy a szőlősgazdák jövedelmi adójának kivetésénél az előirányzat a t­. város java­­dalom hivatalánál fekvő bejelentések alap­ján készült. A bor ára szerinti jövedelmi alap, mindenkor a bor elszállításának nap­ján érvényben lévő piaci árak alapján a lehetőséghez képest méltányosan lett meg­állapítva. Lehetnek azonban esetek, miden egy korábban — tehát olcsóbban — el­adott bor, csak később, az árak emelke­dése idején lett elszállítva s igy ezen borok ára az elszállítás napján érvényes árak sze­rint magasabban lett felvéve, mint a tulaj­­donképeni eladási ár. Nehogy ebből kifo­lyólag a szőlősgazdák méltánytalanul adó­többlet fizetésére köteleztessenek, a pénz­­ügyigazgatóság figyelmezteti és kéri a sző­lősgazdákat, hogy az általuk eladott borok árát az illető vevőktől nyert körlevél kivo­nat kapcsán lehetőleg 8 napon belül je­lentsék be.­­ A Kecskeméti Vadásztársaság köz­gyűlése vasárnap délután folyt le nagy ér­deklődés mellett. A szokásos jelentések tu­­­domásul vétele után elhatározták egy har­madik vadőri állás rendszeresítését, melyet bugacmonostoron helyeznek el. Dr. Kiss János törvényszéki elnök indítványára ez­után a tisztújitás 3 évenként történik. — M­ad közgyűlés a múlt évi tisztikart és vá­lasztmányt egyhangúlag megválasztotta, mely alkalomból a tagok Kiss Ferenc elnök iránt való bizalmuknak lelkes hangulatban adtak kifejezést. — A Kertészek és Kertkedvelők Egyesülete. Vasárnap délelőtt népes össze­jövetelt tartottak a kecskeméti kertészek és kertkedvelők a városháza közgyűlési termé­ben. A megjelenteknek Füredi Jenő, az Orsz. Egyesület főtitkára tartott tartalmas és értékes előadást s hangsúlyozta az egye­sület megalakulásának szükségességét. A megjelentek megalakították az egyesület ideiglenes vezetőségét azzal, hogy a tulaj­­donképent alakuló közgyűlést a nagyarányú taggyűjtés után tartják meg. Az egyesül­­etbe nemcsak a hivatásos kertészeket, ha­nem a kertkedvelőket is be akarják vonni. Az egyesület vezetősége a következő lett. Elnök: Bajnóczy Károly, alelnök: Szent­­miklósi Péter, jegyző : Hajós Gyula, a Gizd, Tanítónőképző tanára, pénztáros: Molnár N., felügyelő bizottsági tagok: Szabó Jenő és Barna Tibor, ügyész: dr. Nagy Mihály. — A vagyonváltság felét hadiköl­­csönmet lehet fizetni. Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy új tervezete szerint a vagyonváltság felét h­adikölcsönnel is lehet leróni.­­ A KTE tea­estélyt. Fényes sikere teaestélyt rendezett szombaton este a Kecs­keméti Testedzők Egyesülete a Beretvás ét­termében. Az estélyen az egyesület hatal­mas táború közönségének színe java s kü­lönösen a leányok jelentek meg. A tea után, melyet leányok szolgáltak fel, tánc követ­kezett. 1921 március 1.

Next