Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-01 / 73. szám
2 kecskewm» kmkvnw* 1921 április 1. Használjuk tehát mi is fel mindazt az idegen tőkét, amely városunkban akar befektetéseket eszközölni. A jelenlegi ajánlatok amiről tudomásunk van, egy angol társaságtól származnak, akik histőházat és tojás és baromfipakoló tzemet akarnak felállítani. Ez csak magasabb árakat eredményezhet, különösen ha jobb és újfajta állatokat vezetnek be. A tojásköltőüzem korai baromfiak keltését tenné lehetővé. Egy teljesen modern gyümölcs és főzelék pakoló üzem azt eredményezi, hogy terményeink jobb állapotban érkeznek a piacra és ennek következtében nagyobb nyereséggel adhatók el. A felállítandó konzervgyárak pedig igen sok használhatatlan gyümölcsöt volnának képesek felhasználni. Természetesen az illető tőkének is jövedelmező volna ez a vállalkozás dehát ők minden nyersanyag szükségletüket tőlünk lesznek kénytelenek beszerezni és mi az országunk felépítésénél felhasználhatjuk őket. A társaság ajánlatának második része, amelynek értelmében bizonyos földterületeket óhajtanának bérbe venni, jól megfontolandó. De ha a helybeli érdekelteknek is biztosítanak megfelelő hatalmat az igazgatóságban és ha bizonyos javításokat, mint p. o. mezőgazdasági vasutakat, munkásházakat stb. létesítenek, akkor fogadjuk őket szeretettel, mint ha a saját fajtánk volna, mert hisz ők akaratlanul is segíteni fognak nekünk, hogy országunk ismét helyet foglalhasson a világ nagy nemzetei körében. Készpénzmegtérítés a vidéki közalkalmazottaknak. A malt év március 1 től december 31-ig ki nem adott tűzifamennyiség helyett. A minisztertanács 1921. március 16-án hozott határozata értelmében a közszolgálatban álló és vidéken lakó tisztviselők, nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák készpénzmegtérítésben részesítendők a kedvezményes áru tűzifa mennyiség után, amelyet az 1921. évi március hó 1-től december 31-ig terjedő tíz havi időtartam alatt természetben meg nem kaphattak. A készpénzmegtérítés kifizetéséről most a pénzügyminiszter körrendeletet adott ki. Ennek értelmében készpénzmegtérítésben csak a vidéken lakó tisztviselők nyugdíjasok, özvegyek és árvák részesíthetők; ezek közül is csak azok, akiknek a kérdéses tíz hónapban valamely vidéki elosztóhelytől kellett volna megkapniuk a kedvezményes áru tűzifát. Az igényjogosultak kötelesek az állandó illetményeiket számfejtőhivatalnál legkésőbb május 31 ig jelentkezni igazolvány kiállításáért és tüzifaigazolványukat a számfejtőhivatalnál bemutatni. Oyan igényjogosult, aki tíz hónapon át kedvezményes áru tűzifát egyáltalán nem kapott, ha0“ jelzésű kedvezményes tűzifaigazolványa van, 895 koronát, ha pedig „A“ jelzésű kedvezményes tűzifaigazolványa van, 447 korona 50 fillért kap készpénzmegtérítés fejében. A jelen rendelettel kiutalt készpénzmegtérítést legkésőbb június 30 ig fizetik ki. 11 VEndÉglősipartársulat kiszgyfflása. A kecskeméti kávésok, szállodások, vendéglősök és korcsárosok ipartársulata tegnap délután 3 órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését az Iparos Otthon nagytermében. Legfontosabb tárgya volt a közgyűlésnek az ipartársulatnak testületileg való belépése az Ipartestületbe. Dunszt Gyula elnök magvas megnyitó beszéddel vezette be az értekezletet, üdvözölte a nagy számban megjelent tagokat s az Ipartestület részéről megjelent Mayerffy Zoltán ipartestületi elnököt. Mayerffy Zoltán kedélyes hangú beszéddel válaszolt s azután a gyűlés rátért a tárgysorozat tárgyalására. Braun Pál titkár előadta, hogy mivel a legújabb törvényhozás a vendéglős-, kávés- és szállodásipari képesítéshez kötött iparrá minősítette, illetve an nak gyakorlását a jövőben megfelelő előképzettség gyakorlásához kötötte, az ipartársulat szállodás, vendéglős és kávés tagjainak be kell lépniök a Kecskeméti Ipartestületbe, hol önálló szakosztályt fognak alkotni. A törvény a képesítéshez kötésnél nem vette tekintetbe a korcsmárosokat, így azokat nem kötelezi az Ipartestületbe való belépésre. Dr. Nagy Sándor ügyvéd, az ipartársulat ügyésze jogi szempontból világította meg a dolgot, majd többek hozzászólása után egyhangú határozattal a belépés mellett foglalt állást a gyűlés. Kimondotta azonban, hogy a már 26 év óta fennálló vendéglős-ipartársulat ezáltal nem oszlik fel s mint ilyen, részben saját érdekeinek hatályosabb megvédése érdekében, részben a korcsmárosokra való tekintettel, önállóságát továbbra is megtartja. Ezután a szokásos évi jelentések előterjesztése következett. Szó esett azokról a visszaélésekről, melyeket egyes termelők követnek el: italmérési engedélyt kapnak saját termésű boraik kimérésére, de vásárolt borokkal korcsmaszeríj kimérést tartanak fönn s igy a vendéglősöket s korcsmárosokat érzékenyen megkárosítják. A gyűlés elhatározta, hogy erélyes mozgalmat indít a visszaélők ellen. Végül az új tisztikar megválasztására került a sor, a megejtett titkos szavazás azonban szabálytalan volt, mire az elnök a szavazást felfüggesztette. A tisztújítást a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen ejtik meg. Nitti. — Irta: Szóf Jestzár Miklós. — Mikor a rombadöntött Csonka Magyarország gyászában és szenvedésében héroszi küzdelmet fejt ki, fennmaradása újjáépítése végett, minden rokonérzés, minden biztató szó, mely a szivekben reményt kelt, az építő karoknak erőt ad a magyar nemzetnek egy egy napsugár, mely a szebb jövő útja felé világít. . . . Honnan jönne e napsugár, ha nem Olaszországból: hol az égbolt oly ragyogó, hol a tenger sejtelmes hullámai oly gyönyörű jövőt jósolnak, hol az emberek szivében, a dicső történelmű, a szabadságért küzdő nemzeteknek, oltár van emelve. Nagy nemzetnek, nagy fia, dicső ősök méltó unokája Nitti, Olaszország legelőkelőbb lapja utján a magyar nemzetért, az olasz nemzethez intézett szózatot. Ezen Sz0- zatot minden magyar ember felejthetetlenül lelkébe vésse, minden magyar embert büszke kitartásra buzdítson. Mikor ott Párisban nemzeteket öltek meg s Clemenceau vak dühétől senki sem mert felszólalni: egy szegény, ártatlan, mindig a civilizációért, a függetlenségért küzdött nemzet, a magyar nemzet érdekében, az egyetlen bátor férfi Nitti, az örök igazság nevében, a szeretet teljességével emelte fel tiltakozó szavát, hogy az életerős, egész Magyarországot Csonka Magyarországgá nyomorítsák. Az elfásult, önző, győzelmi mámorban tisztán nem látók szivében az igazság szózata visszhangra nem találván, a magyar nemzet sorsa eldőlt és a bátor nagy államférfi, Nitti, a hatalom polcát elhagyni kényszerült, de megtartotta az olasz nemzet tiszteletét, becsülését, megtartotta azt a hatalmat, mely szavainak súlyában és Itália millióinak szeretetében rejlik. Nitti alapos tudással, meleg szeretettel hosszan foglalkozik Magyarország ezeréves egész történetével, a múlt és jelen gazdasági helyzetével, megcáfolhatatlan érvekkel mutatja ki az új határok tarthatatlanságát, azt az igazságtalanságot, mit Trianonban a magyar nemzeten elkövettek ; nem a győző bosszúvágyával, hanem az igaz férfi elismerésével hajtja meg zászlóját a magyar nemzet mint volt ellensége előtt is. Az érvek és helyes statisztikai adatok halmaza mellett, mindenütt ott virítnak az igazság legszebb virágai, amidén azt mondja : ,,Szegény nagyország, mely annyiszor megmentette a civilizációt és kereszténységet"... ... „Magyarország volt legderekabb ellensége Olaszországnak"... ... „Olaszország lelkes örömmel tekint Magyarországra, amely őszinte barátja — Olaszországnak"... Cikke végén megfelebbezhetetlen ítéletként mondja ki: „Európának be kell látnia, hogy nincs más kivezető út, mint visszatérni az emberiesség és igazság elvéhez." Nitti szavaiból: a nagy Róma bölcsessége, Itália szabadságszeretete és érző szive, a nagy államférfi jövőbe látása tündöklik. Ha Magyarország, mint Krisztus, végigszenvedte is a pogányok korbácsütéseit, ime akad egy nemzet, mely nem töviskoszorút akar haldokló fejébe nyomni, hanem mint Veronika, az igazság, az emberiesség, az érzés enyhítő kendőjével törli le homlokáról a véres verítéket. Az egész olasz nemzet nevében nyújtott ezen nagy elismerés záloga lesz a magyar nemzetnek arra, hogy nem lehet az a hatalom, amely kettőjüket egymás ellenségeivé tehetné, mert mint Nitti mondja, igenis: „Magyarország őszinte barátja Olaszországnak.“ Miként Olaszország szívébe fogadta a magyar nemzetet képviselő Kossuthot, úgy a magyar nemzet felejthetetlen emlékébe, meleg szeretetébe fogadja az olasz nemzetet képviselő Nittit. És ezen kölcsönös szeretet összekötő kapcsa reményt nyújt arra, hogy Niti és Kossuth nemzete vállvetve fog küzdeni a megcsonkított, a megrabolt nemzetek minden talpalatnyi földjéért, minden szabadságáért ! a Dionkas-intsgnacionáló meséje. Hogy Briand francia miniszterelnök maradni akar, hogy Loyd Giorge egy Pordcaré-kormánytól fél és szabad kezet akar Kisázsiában s a távoli keleten, ennek mind nagy része van abban, hogy a háború réme fenyeget. De a londoni konferencia megszakadásával a nemzetközi szocializmusnak, a munkás-internacionálnak a réme is köddé vált. Amikor legelször kellett volna beigazolódnia ama gondolat erejének, amely a szociáldemokrata munkásság nemzetközi közösségében rejlik, vagyis 1914 ben, akkor csődöt mondott, hajótörést szenvedett a nemzetköziség elve. Sőt már előbb kiszenvedett ez a nemzetköziség, azon a napon, amelyen Jaurés áldozatul esett egy gyilkos golyónak. De akkor mégis volt valami mentség és még mindig hittek benne a milliók, mert sikertelen végének eléje vágott a világháború hirtelen kitörése és az összes hadviselő államok imperializmusa. Misoda siralmas szerepet játszott az internacionálé az egész háború alatt? És micsoda naivsággal hitt benne a szociáldemokráciának nagy része? Holott észrevehették volna, hogy ez a nagy nemzetköziség már pártos fél volt, mert előmozdította a központi hatalmak teljes erkölcsi és gazdasági összeomlását. A bolsevizmus és a kommunizmus is a proletárnemzetköziség babonájában gyökereznek. Egyszer ugyan úgy látszott, hogy a szociáldemokrácia összetartása határtalan volt. Ez a Magyarország elleni bojkott idején történt, amelyet a nemzetközi ipari szövetség főtitkára, Fimmen proklamált. De ez se sikerült, mert egyrészt a védett állam, Ausztria majdnem tönkrement bele, másrészt a nyugati államoknak és Németországnak szociáldemokrata szakszervezetei nem mentek bele, sőt egy Magyarországgal szemben nem valami barátságos államban. Csehszlovákiában se vették komolyan a dolgot. A nemzetközi szociáldemokrácia teljes csődjére utolsó, de megdönthetetlen bizonyíték a Németország elleni új háború katasztrófája. Meglepő mindenesetre egy ily gyors elsorvadása. Az eszme ugyan szépnek és ideálisnak látszik, de egyáltalán nem számol az emberi természetet. Mi történt a bécsi nemzetközi szocialista kongresszus? Renaudel beszédéből úgy kiütközött a francia soinislans, hogy egy szocálista ellenes gyűlésen sem lehetett volna jobban kitűnnie. Most pedig a francia és angol man-