Kecskeméti Közlöny, 1921. június (3. évfolyam, 121-145. szám)
1921-06-01 / 121. szám
ELŐFIZETÉSI Ara 1 egy évre — — — — — 480 korona, ni évre — — — — — — 140 korona. WeS’yed évre — — — eső korona. r Ara 2 korona. t Limkemét, 1921. június 1. Szerda 111. évf. 121. sz. ’•tells paork. » Dr. KISS ERtSRig«t B*áw éra 8 korona®*lra 3«»lfc aalndoa nap. SaorkoustSoée ■ III. kor.( 3aabarioág-ié j I. Min, II. aimolot, 8 ajtó. Telofon ISO, Siaéékivaial i Ssifihenji.Ur 5. A város közgyűlése. Igen gyér érdeklődés mellett folyt le a th. bizottság májusi közgyűlése, ami érthető is a tárgysorozat szürke és jelentéktelen voltából. Ami érdekesebb tárgy volt, az mind az utólag felvett póttárgyak sorozatában szerepelt. Fáy főispán miután az ülést megnyitja, megemlékezik dr. Csabay Géza és dr. lisznyai Damó Zoltán tiszti főorvosoknak a kormányzó által egészségügyi tanácsossá történt kinevezésükről. A főispán meleg szavakkal emlékezett meg a kitüntetettek érdemeiről, akiknek nevében dr. Csabay válaszolt, az eddiginél is fokozottabb és ambiciózUsabb munkálkodás kifejtését helyezvén kilátásba. A főispán kijelentette, hogy dr. Pataky Ferencet tb. árvaszéki jegyzővé nevezte ki, aki nyomban le is tette a hivatali esküt. Azután a szabályszerű időben kifüggesztett póttárgyakat vették fel a tárgysorozatba, majd Harkay Béla olvasta fel a szokásos polgármesteri jelentést a május havi közállapotokról. Ezután rátértek a tárgysorozatra. Ráday üdvözlése. A belügyminiszter hivatalba lépésről szóló leirata kapcsán dr. Magyar József mutatott rá a belügyminiszternek a destruktív sajtó megrendszabályozása végett tett intézkedésére, mellyel az Az Est és Világ utcai árusítását megtiltotta. Indítványozta, hogy a belügyminisztert a közgyűlés feliratban üdvözölje, kérve, hogy haladjon tovább ezen az úton, melyen Kecskemét és a többi törvényhatóságok is követni fogják. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A Kecskemét őrnaszád javítási költségeihez való hozzájárulásképen a tanács és a pénzügyi bizottság javaslata alapján 50.000 koronát megszavaztak. Nyugdíjazások: Szappanos Sándor h árvaszéki elnök nyugdíjazását évi 16705 nyugdíjjal kimondták s elhatározták, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg. — Özv. Lovászi Pálné özvegyi nyugdiját évi 2856, Deák Gergely városi kézbesitő nyugdiját évi 5192 koronában állapították meg. Kiskorú Mezei Mária nevelési járulékát pedig meghoszszabbították. A pénzüegyigazgatóság tisztviselői elhelyezésére tett tanácsjavaslattal szemben Magyar József javasolta az építkezési terv elejtését és a Royal szálló megvételét. A törvényhatósági bizottságban azonban egyhangúlg az a vélemény alakult ki, hogy a Royal szállót nem lehet elvonni a közhasználat elől, akkor, mikor a lakáskérdés új építkezéssel mindig jobban oldható meg, így a közgyűlés a pénzügyi bizottság, illetve a tanács javaslatát fogadta el. Hasonlóképen elfogadták a főispán lakás biztosítására vonatkozó tanácsi javaslatot is. A bemutatott szerződéstervezet alapján a tanács felhatalmazást nyert, hogy a róm. kath egyházzal a Papp Sándor féle ház és a Szeles féle telekre vonatkozó csereszerződést kösse meg. Apponyi Kecskemét díszpolgára. A törvényhatósági bizottság végül — több kisebb ügy után — egyhangú helyesléssel vette tudomásul a városnak az Apponyi ünnepen való képviseltetését, majd pedig a tanács javaslatára Apponyi Albert grófot Kecskemét díszpolgárává választották. Ezenkívül elhatározták, hogy Apponyi arcképét megfestetik s a közgyűlési teremben elhelyezik. A nemzeti művészetről. talántai Fekete Béla. (I.) Kedves Barátom ! ön a múltkori találkozásunk alkalmával azt kérdezte tőlem : mik lehetnek az okai annak, hogy képzőművészetünk nemzeti irányú fejlődése alighogy megindult, máris megakadt ? Ha a bajok vizsgálatába merülünk, nemcsak a művészek műtermeit kell vizsgálat alá vennünk, de az alkotók gondolkodásmódját, környezetét, korunk szellemét, a társadalmi követelményeket, a gazdasági helyzetet, a kor szépségideálját és mindenek előtt a magyar nemzeti szépet és annak követelményeit is. Csak egy pár szempontot jegyeztem itt fel minden sorrendi megállapítás nélkül, mégis oly körültekintő óvatosságot követelnek már ezek is a vizsgálótól, hogy hevenyében egy nagyképűsködő gesztussal csak a lelkiismeretlen ember intézhetné el ezeket. Mai levelemben csakis egy általános szempontú nézőhelyet jelölök ki, amelyből máris megállapíthatja a nemzeti művészetet művelők nehéz helyzetét. Mikor ön a műkerti kiállításból kijött s hozzám sietett, szinte extázisban égett a lelkesedéstől, annyira meghatotta az ott látottak nemzeti (faji) zománca, vagy mint ön mondotta: magyar lelkünk kívánságainak egy részét látta megvalósultan ! Én nem csodálkozom rajta, hizen közel egy esztendeje mikor önnel beszéltem a bekövetkezhetőkről, már akkor előre bejelentettem ezt és hozzátettem már akkor is: nem jósolgatok, mert Révész Imre, a környezet, az emberek, a légkör mást nem is eredményezhet. Engem ma sem a bekövetkezett eredmény érdekel, az természetszerű, hanem ennek a mérlegnek a másik oldala. Ezt az eredményt Révész Imre adta önnek is és Kecskemétnek is, de vájjon mit kapott ő mindezért ? Nem tettem fel még e kérdést senkinek s öntől sem várok reá választ, mert nem akarom sem azt, hogy ön piruljon, sem azt, hogy a társadalom kötelességeiről én tartsak ma oktatást. Inkább reámutatok a jövendő magyar művészettörténelem egyik fejezetére, hogy ezen eredményeket kellően tudják méltányolni és hogy megértse ön is, más is ezek hatalmas kulturális jelentőségét. A hetvenes, nyolcvanas években, hatalmas rajongó tábora volt a magyar szépség tisztelőinek és oly erős nemzeti irányzat indult meg, melyek hatása alatt az idegen fajúak is (mint Lotz Károly), ha sokszor csak külsőségekben bár, de asszimilálódtak. Egész sorozatát látjuk a magyar zseniknek, kiknek nemcsak neve jelentette a nemzeti bélyeget, de művészetük is. Ennek okát sokan Munkácsy sikereiben keresik, én azonban — s azt hiszem tisztán ítélem meg a fejleményeket — az 1867 es kiegyezés okozta fellélegzés, vagy ha úgy tetszik, a politikai helyzetváltozásban hiszem. Ez az elnyomatás keserves éveire bekövetkezett reakció volt. Munkácsy, Lotz, Benczúr, Than, Madarász, Mészöly, Wagner, Böhm, Aggházy, Bihari, Feszty, Thorma, Székely, Révész stb. idejében jelennek meg Kossuth Lajos emigrációs írásai. Thily Kálmán a kuruc emlékeket gyűjti, készülnek a milleniumi kiállításra, hazahozzák Rákóczy Ferenc hamvait stb., stb., melyek egyike sem egy ember szellemi hatása alatt keletkezett, hanem a korszellem következménye volt. A magyarrá válás szükségessége, talán mint rejtett megérzés, ott élt minden lélek mélyén és hogy ez így is volt, igazolja :az összbirodalmi eszmét ápoló vieni politika minden egyes ténybeli megnyilatkozása. Az erősödő magyar nemzeti szellem ellensúlyozására felvetik a nemzetiségi kérdést, a külföldi képviseleteken keresztül igyekeznek elfeledtetni a magyar nevet, becsempésztetik iskoláinkba a germanizáló tanítási módot és végül megteremtik a magyarsággal szemben a legveszedelmesebb liberális haladást: a zsidók egyenjogúságát. Mind e dolgok összejátszása, mint együttható létrehozta a nemzeti művészeti akarások ellenfelét, a sokat hangoztatott nyugati kulturszínvonalért folytatott versengést s e cím alatt azután átcsempészik határainkon a leglehetetlenebb művészeti fenegyerekeskedést is, mely azonban már valamennyi tisztára nyugati soviniszta csodabogár (a különféle izmusok). A külföldre kikerülő magyar nagyon hamar megtanulta azt, hogy röstelkedjék magyar voltán s ez aljasan rossz indulatu eltévelyedését haza is elhozta s igyekezett még a környezetéből is kiölni a nemzeti jelleget. „Világpolgárok" lettek. Miért? Mert még a külföldi követeink sem akarták a magyart ismerni vagy magyarul beszélni. de nem is tudtak magyarul legtöbbször. A magyarral megszégyeneltették külföldön a magyart. E fenerák legambiciózusabb ápolója itthon is, külföldön is a zsidóság lett, mely mint a világ örökké bolygó, hontalan kosmopolitája, meleg átérzéssel fogadta a rombolást, sőt a nyugati kultúra nevében érette a legmeszszibbmenő anyagi áldozatokra is vállalkozott. A júniusi menetrend szerint elsejétől kezdve a következő vonatok közlekednek: Szegedről naponta indul 23 óra 50 p. (éjjel 11 ó. 50 p.), Kecskemétre érk. reggel 3 30-kor, indul 3 45, Budapestre érk. reggel 8 30 kor. Gyorsvonat Szegedről indul hétfőn, szerdán, pénteken d. e. 9 40, Kecskemétre érkezik 1144, indul 11 46 kor, Budapestre érk. 14 30 (d. u. 2 30 kor). Félegyházáról — vasárnap kivételével — naponta indul d. u. 12 32, Kecskemétre érk. 13 20 (d. u. 1 20), indul 13 30, Budapestre érk. 17 50 kor. Szegedről naponta indul 14 ó. 30 (d. u. 2 30), Kecskemétre érkezik 17 ó. 36 (d. u. 5 86), indul 17 48, Budapestre érk. 21-55 (este 9-55) Budapestről naponta indul 23 ó. (este 11-kor), Kecskemétre érk. reggel 3-19, indul 3 31, Szegedre érk. 715- kor. Budapestről — vasárnap kivételével —naponta indul reggel 5-20, Kecskemétre érk. d. e. 9 27, indul 9 39, Félegyházára érkezik 10-25, Budapestről naponta indul reggel 8 ó. 40, Kecskemétre érk. d. u. 11-43, indul 11-55, Szegedre érk. 15 ó. (d. u. 3 kor). Gyorsvonat Budapestről kedden, csütörtökön, szombaton indul 15-50 (d. u. 3 50), Kecskemétre érk. 18-33 (d. u. 6 33), indul 18-36, Szegedre érk. 20-40 (este 8 40). Kecskemétől (Lajosmizsén át) naponta indul éjjel 1-43, Budapestre érk. reggel 7-55, Kecskemétről (Lajosmizsén át) indul naponta 14 (d. u. 2), Budapestre érk. 21 (este 9), Budapestről (Lajosmizsén át) — vasárnap kivételével — naponta indul reggel 5 35 kor, Kecskemétre érkezik 11 40 kor. Budapestről (Lajosmizsén át) indul naponta 14 40 (d. u. 2-40), Kecskemétre érk. 21 13 (este 9-13). Budapestről (Lajosmizsén át) csak vasárnap indul reggel 6 35, Kecskemétre érk. 12 40, Kecskemétről — vasárnap kivételével — naponta indul reggel 420, Lajosmizsére érk.