Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-02 / 147. szám
Strafeemét, 1921. julius 2. Szombat, III. évf. 147. sz. Ara 2 korona. KECSKEMÉTI MZUHI ELŐFIZETÉSS álA s 9nr övre — — JW1 évre — — — *«ffyed évre — — — 4B0 borona, — — — 849 korena. — — *- 989 kerana. ralsSSa »stapfe, I Sh K9SS ERDRS. Igya« uisi ára t barnás. SagSelnlk Blwlsa np> iscriiaecUaigi III. fen., Ssabadaág.lé. I. aaáa, II. amnlali S éjid. Telefon 120. ■leifélileetel Seéehenyi tér 5. telefon-távirat. Róma. A török orosz sereg Szmirna felé közeledik. Újabban 100.000 orosz lovas indult el a törökök támogatására. A török csapatok vezére Izzed pasa. A török mozgalommal kapcsolatban nagyarányú akció indult meg az angol járom lerázására Indiában is. Belgrád: A régensherceg elleni merénylet nyomozásánál kiderült, hogy a merénylet kommunista agitáció munkája. Az igazságügyminiszter az ügyből kifolyólag 3 képviselő kiadását követeli a képviselőháztól. A parlamenti bizottság ma dönt ebben az ügyben. Eddig több mint 1000 embert hallgattak ki. Hutangfény fanyai politikája. Az országot gazdakongresszuson előadta: Lázár Dezső, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke. Hódmezővásárhely 12 falu összetelepüléséből keletkezett. Az így elhagyott falvak elpusztultak ugyan, de a benne lakók birtokai ott maradtak, amelyeket a városból kellett kezelni. 1772. évben Mária Terézia úrbéri szabályzata értelmében keletkezett a tanyai külterület, amely külterület birtokai kimérettek és dülőztettek. Hódmezővásárhely határa 132,000 kat. hold. Ezt a nagy határt máskép nem kezelhették a nagy távolságok miatt, mint úgy, hogy maguknak és állataiknak kezdetleges épületeket csináltak, melyeket akkor szállásoknak neveztek el. Amint azonban az állattenyésztés mellett a földeket is megművelés alá vevén és a növénytermeléssel fokozottabb mértékben kezdtek foglalkozni, akkor ezen kezdetleges építkezéseket felváltották olyan állandó épületekkel, melyek egész esztendőn keresztül úgy az ott foglalatoskodó embereknek, mint az állatoknak biztosabb, jobb elhelyezést nyújtottak, így keletkezett a mai tanyarendszerünk. Birtokreform 60 év előtt. A magyar ember vele született tulajdonsága a földszeretet, ennek a megbecsülhetetlen tulajdonságnak köszönhető az, hogy a Vásárhely lakói már 50—60 évvel ezelőtt megcsinálták a maguk birtokreformját, a környékbeli uradalmakat a maguk részére megvásárolták, úgy hogy a mai nap már csak gróf Károlyi Erzsébet mintegy 4000 holdat kitevő birtoka nevezhető nagybirtoknak, ebből is csak 1.800 hold van házi kezelés alatt, a többit városunk gazdái kezelik kisebb-nagyobb bérletekben. Tanyáink száma 5500 nál több. A birtokmegosztás a következőképen alakult ki: 1000 holdnál nagyobb nincsen; Kecskeméten összesen : 5617 birtok, 5968 birtok (Kecskeméten ezen felül van 2 birtok 1000—6000 s a városnak 53.000 holdat kitevő ingatlanai. A birtokmegoszlás általában hasonló tehát a mienkhez, feltűnő azonban Hódmezővásárhelyen a törpe 5 holdon aluli birtokok kis száma 1762 szemben a kecskeméti 3699 számmal. A különbséget a szőlőkultura adja.) Szerk. A határ helyes birtokmegosztását tehát a józan gondolkozású népünk teljesen a mai demokratikus eszméknek megfelelően oldotta meg önmagától már abban az időben, amikor ezt a szót a mi jó magyar emberünk még híréből sem hallotta. Legtöbb jó gazdánk olyan, akiknek apja, nagyapja egyszerű napszámossággal,anyasággal vagy bérességgel kereste vagyonának alapját. Szorgalmas munkájuk, igénytelenségük után ma jómódú kisgazdák, akik minden hazafias érzésből fakadó haladásnak hívei. Ellenben a nemzetköziség és ebből az érzésből fakadó kommunizmus soha, de soha nem talál ebben a népben termőtalajra, mert saját munkájából tudja, hogy a szorgalmas munka és csak az egyéni nemes verseny képes a haladást, fejlődést, jólétet biztosítani. Évente 6-8 hónapig járhatatlanok az utak. Tanyai gazdálkodásunk sajnos külterjes gazdálkodás, de ha jóakarattal és szakértői szemmel kutatjuk ennek okát, rájövünk arra, hogy ez nem a gazdák nemtörődömségén és olyan sokszor hangoztatott tudatlanságán vagy éppen maradiságán múlik, hanem múlik azon, hogy erre a nagy kiterjedésű határra sem volt gond, hogy ezt az Isten áldotta termő területet járható utakkal lássák el, úgyhogy a mai napig is, kivéve a nyári hónapokat, számtalan esetben 6—8 hónapon keresztül gazdáink nem közlekedhetnek utjaikon s igy teljesen el vannak zárva városunktól és a többi szomszéd városoktól is, úgy hogy sem növényi, sem állati terményeik nem akkor értékesithetők, amikor azoknak árai a gazdáknak megfelelő lenne, hanem akkor kell piacra vetni, amikor azokat szállítani tudja; természetes, hogy ilyenkor olyanmennyiségben, amely az árak leszállítását hozza maga után s mely árleszállítások lehetnek a nagytőkés kereskedelemnek hasznára, de semmiesetre sem hasznos, a termelőosztálynak, de a fogyasztó osztálynak sem. A közlekedési viszonyok lehetetlenné teszik a belterjes gazdálkodást. Hogyan képzelhetnénk el belterjes gazdálkodást ott, ahol a gazda csak néhány tehénből álló tehenészetet sem képes felállítani, mert sem a tejnek, sem a tejtermékeknek szállítását nem vállalhatja magára nyáron azért, mert a melegség folytán a tej és tejtermékei megromlanak mikorára a hosszú út után a piacra viszi, az őszi, tavaszi és téli esőzések beálltával a jó alföldi vendégmarasztaló sár miatt még üres kocsiját sem képes pár kilométerre sem tovább huzatni. Így tehát hiába áldott meg bennünket a Mindenható Isten jó talajjal, mely mint kiaknázhatatlan kincsesbánya kínálja magát kihasználásra, arra vagyunk kényszerítve, hogy ősapáink rendszerével a folytonos búza, tengeri, árpa és igen kis terjedelemben zabtermelésre szorítkozzunk, de kereskedelmi, ipari növénytermelés, mely jóerőben levő földünkön a legnagyobb haszonnal járna, lehetetlen, mert ezeknek elszállítása a mostani állapotok mellett teljesen lehetetlen. Fejlődik a kertészet. Az utóbbi években konyhakertészetünk igen nagy lépéssel haladt előre, de haszonnal csak azokon a birtokokon, amely birtokok a négy műutunk mellett fekszenek. Sőt ,egyszerű napszámosokból kikerült emberek a bolgár kertészet iránt olyan nagymérvű kedvet tanúsítottak, hogy már néhány évvel ezelőtt a Gazdasági Egyesületünk segítségével egy városhoz közel eső uradalmi birtoktestből bérbevettek földeket, melyen oly eredményesen működtek munkásaink, hogy amikor az uradalom ezeket a földeket elparcellázva eladóvá tette, ezek a teljesen anyagi javakkal nem bíró emberek tisztán kétkezük munkája által a bérlet hasznából annyi összeget tudtak félretenni, hogy ezeket a földeket saját tulajdonukba vehették. Hogy a kertészet iránt mennyire fogékony a mi népünk, mutatja az, hogy ma már ahol arra alkalmas föld van, minden tanya mellett csinos kerteket látunk, ahol jó négyszáz négyszögöles, sőt pár holdas területen szőlőművelést, gyümölcsösöket látunk s ha ezekből a szépen kezelt kertekből és gyümölcsösökből kivitelre nem is sok kerül, de a gazda családját és hozzátartozóit egész évi szükséglettel ellátja és a gazdák legnagyobb lelkigyönyörűséggel mutálják az őket meglátogatóknak kertjeiket. Kulturélet a tanyákon. Ezek után áttérhetek arra, hogy a mi magyar emberünk józan gondolkodása, szorgalma, haladás iránti fogékonysága eddig minden felsőbb segítség nélkül miként oldotta meg, hogy künn a tanyák világában is leküzdve a sok, szinte leküzdhetetlen akadályt, a tanyák világában magának kulturéletet teremtett. Miután a várostól hosszú hónapokon el vannak zárva a rossz utak járhatatlansága miatt, künn a tanyák világában olvasóegyesületeket, társasköröket alakított, ezen egyletek és társaskörök igen szép célt szolgáltak azzal, hogy a környékben lakó gazdák és munkások is itt összejöttek, lapot járatva tudomást szerezhettek a városban és az országban történt eseményekről. Igaz, hogy később ezek az olvasókörök lettek otthonai a magukat népvezéreknek feltüntetett utcai demagógoknak , és ezeket maguknak kortestanyákká alakították át, de most a világháború és az utána következő keserves évek ezeket a kortestanyákat megszüntették és sikerült meghonosítani az arra való külterületi iskolák tanítóival együtt, hogy a kortestártyák kulturtanyákká váltak, 42 külterületi kör. A külterületi körök számszerint 42, ma szép példával járnak elő hazafias ünnepek megtartásánál és most a legutóbbi március 15 iki nemzeti ünnepünk megünneplésekor láttuk, hogy úgy az iskolás fiúk, mint az iskolából kikerült gazdaifjak szépen betanult szavalatokkal gyönyörködtették a tanyák lakóit. A külterületi olvasókörök vezetősége az ilyen ünnepélyekre kedvelt embereit meghívja, hogy ott a közcélokat szolgáló előadásokkal, beszédek tartásával a külterületi lakókat tájékoztassák, az ünnepélyek után társasvacsora következik, mely társasvacsorákon poharazás közben elmesélik ügyesbajos dolgaikat, vacsora után pedig a környék fiatalsága az erre a célra külön felállított sátrakban táncmulatságra gyűlik össze, ahol a csárdáson és a körmagyaron kívül hála Istennek a modern táncokat nem látjuk, sőt már az idén külterületi körökben népünnepélyeket, műkedvelő előadásokat rendeznek, ahol a szereplők tanyai polgárokból és a fiatalokból kerülnek ki. Itt említem meg azt is, hogy milyen nagy feladat vár a külterületi tanítók hazafias, becsületes lelkiismeretességére, akiknek hazafias magatartásuktól a polgárok ezreinek művelődése függ, igy a külterületü tanítóknak helyes megválasztása országos fontosságú. (Folyt. köv.) 100 hold és 200 hold között 21 birtok, 56 birtok 200 „ „ 100 „ 287 „ 14 100 ,, „ 50 „ „ 274 „ 276 ș i a 25 ,, „ 1125 „ iQQQ 25 „ „ 10 „ „ 1291 lea0 10 „ „ 5 „ „ 957 „ 638 5 „ „ 1 „ „ 1601 „ 2438 1 holdon alul .... 161 „ 1166 Mindenki ott legyen a Wrangel tisztek szombati hangversenyén! Kezdete 8 órakor a színházban. Kezdete 8 órakor a színházban.