Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-02 / 147. szám

Strafeemét, 1921. julius 2. Szombat, III. évf. 147. sz. Ara 2 korona. KECSKEMÉTI MZUHI ELŐFIZETÉSS álA s 9nr övre — — JW1 évre — — — *«ffyed évre — — — 4B0 borona, — — — 849 korena. — — *- 989 kerana. ralsSSa »stapfe, I Sh K9SS ERDRS. Igya« uisi ára t barnás. SagSelnlk Blwlsa np> iscriiaecUaig­i III. fen­., Ssabadaág.lé. I. aaáa, II. amnlali S éjid. Telefon 120. ■leifélileetel­­ Seéehenyi­ tér 5. telefon-távirat. Róma. A tö­rök orosz sereg Szmirna felé közeledik. Újabban 100.000 orosz lovas in­dult el a törökök támogatására. A török csapatok vezére Izzed pasa. A török moz­galommal kapcsolatban nagyarányú akció indult meg az angol járom lerázására In­diában is. Belgrád: A régensherceg elleni me­rénylet nyomozásánál kiderült, hogy a me­rénylet kommunista agitáció munkája. Az igazságügyminiszter az ügyből kifolyólag 3 képviselő kiadását követeli a képviselőház­tól. A parlamenti bizottság ma dönt ebben az ügyben. Eddig több mint 1000 embert hallgattak ki. Hutan­gfény fanyai politikája. Az országot gazdak­­ongresszuson előadta: Lázár Dezső, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke. Hódmezővásárhely 12 falu összetele­­püléséből keletkezett. Az így elhagyott fal­vak elpusztultak ugyan, de a benne lakók birtokai ott maradtak, amelyeket a városból kellett kezelni. 1772. évben Mária Terézia úrbéri szabályzata értelmében keletkezett a tanyai külterület, amely külterület birtokai kimérettek és dülőztettek. Hódmezővásár­hely határa 132,000 kat. hold. Ezt a nagy határt máskép nem kezelhették a nagy tá­volságok miatt, mint úgy, hogy maguknak és állataiknak kezdetleges épületeket csinál­tak, melyeket akkor szállásoknak neveztek el. Amint azonban az állattenyésztés mel­lett a földeket is megművelés alá vevén és a növénytermeléssel fokozottabb mérték­ben kezdtek foglalkozni, akkor ezen kez­detleges építkezéseket felváltották olyan ál­landó épületekkel, melyek egész esztendőn keresztül úgy az ott foglalatoskodó embe­reknek, mint az állatoknak biztosabb, jobb elhelyezést nyújtottak, így keletkezett a mai tanyarendszerünk. Birtok­reform 60 év előtt. A magyar ember vele született tulaj­donsága a földszeretet, ennek a megbecsül­hetetlen tulajdonságnak köszönhető az, hogy a Vásárhely lakói már 50—60 évvel ezelőtt megcsinálták a maguk birtokreformját, a környékbeli uradalmakat a maguk részére megvásárolták, úgy hogy a mai nap már csak gróf Károlyi Erzsébet mintegy 4000 holdat kitevő birtoka nevezhető nagybir­toknak, ebből is csak 1.800 hold van házi kezelés alatt, a többit városunk gazdái ke­zelik kisebb-nagyobb bérletekben. Tanyáink száma 5500 nál több. A birtokmegosztás a következőképen alakult ki: 1000 holdnál nagyobb nincsen; Kecskeméten összesen : 5617 birtok, 5968 birtok (Kecskeméten ezen felül van 2 birtok 1000—6000 s a városnak 53.000 holdat kitevő ingatlanai. A birtokmegoszlás általában hasonló tehát a mienkhez, feltűnő azonban Hódmező­vásárhelyen a törpe 5 holdon aluli birtokok kis száma 1762 szemben a kecskeméti 3699 számmal. A különbséget a szőlőkultura adja.) S­z­e­r­k. A határ helyes birtokmegosztását te­hát a józan gondolkozású népünk teljesen a mai demokratikus eszméknek megfelelően oldotta meg önmagától már abban az idő­ben, amikor ezt a szót a mi jó magyar emberünk még híréből sem hallotta. Legtöbb jó gazdánk olyan, akiknek apja, nagyapja egyszerű napszámossággal,­­anyasággal vagy bérességgel kereste vagyonának alapját. Szor­galmas munkájuk, igénytelenségük után ma jómódú kisgazdák, akik minden haza­fias érzésből fakadó haladásnak hívei. El­lenben a nemzetköziség és ebből az érzés­ből fakadó kommunizmus soha, de soha nem talál ebben a népben termőtalajra, mert saját munkájából tudja, hogy a szorgalmas munka és csak az egyéni nemes verseny képes a haladást, fejlődést, jólétet biztosítani. Évente 6-8 hónapig járhatat­lanok az utak. Tanyai gazdálkodásunk sajnos külter­jes gazdálkodás, de ha jóakarattal és szak­értői szemmel kutatjuk ennek okát, rájö­vünk arra, hogy ez nem a gazdák nemtö­rődömségén és olyan sokszor hangoztatott tudatlanságán vagy éppen maradiságán mú­lik, hanem múlik azon, hogy erre a nagy kiterjedésű határra sem volt gon­d, hogy ezt az Isten áldotta termő területet járható utak­kal lássák el, úgyhogy a mai napig is, ki­véve a nyári hónapokat, számtalan esetben 6—8 hónapon keresztül gazdáink nem köz­lekedhetnek utjaikon s igy teljesen el van­nak zárva városunktól és a többi szomszéd városoktól is, úgy hogy sem növényi, sem állati terményeik nem akkor értékesithetők, amikor azoknak árai a gazdáknak megfelelő lenne, hanem akkor kell piacra vetni, ami­kor azokat szállítani tudja; természetes, hogy ilyenkor olyan­­mennyiségben, amely az árak leszállítását hozza maga után s mely árleszállítások lehetnek a nagytőkés keres­kedelemnek hasznára, de semmiesetre sem hasznos, a termelőosztálynak, de a fogyasztó osztálynak sem. A közlekedési viszonyok lehe­tetlenné teszik a belterjes gazdálkodást. Hogyan képzelhetnénk el belterjes gazdálkodást ott, ahol a gazda csak néhány tehénből álló tehenészetet sem képes felál­lítani, mert sem a tejnek, sem a tejtermé­keknek szállítását nem vállalhatja magára nyáron azért, mert a melegség folytán a tej és tejtermékei megromlanak mikorára a hosszú út után a piacra viszi, az őszi, ta­vaszi és téli esőzések beálltával a jó alföldi vendégmarasztaló sár miatt még üres ko­csiját sem képes pár kilométerre sem tovább huzatni. Így tehát hiába áldott meg ben­nünket a Mindenható Isten jó talajjal, mely mint kiaknázhatatlan kincsesbánya kínálja magát kihasználásra, arra vagyunk kénysze­rítve, hogy ősapáink rendszerével a folyto­nos búza, tengeri, árpa és igen kis terjede­­lemben zabtermelésre szorítkozzunk, de ke­reskedelmi, ipari növénytermelés, mely jó­­erőben levő földünkön a legnagyobb ha­szonnal járna, lehetetlen, mert ezeknek el­szállítása a mostani állapotok mellett teljesen lehetetlen. Fejlődik a kertészet. Az utóbbi években konyhakertészetünk igen nagy lépéssel haladt előre, de haszon­nal csak azokon a birtokokon, amely birto­kok a négy műutunk mellett fekszenek. Sőt ,egyszerű napszámosokból kikerült emberek a bolgár kertészet iránt olyan nagymérvű kedvet tanúsítottak, hogy már néhány évvel ezelőtt a Gazdasági Egyesületünk segítségé­vel egy városhoz közel eső uradalmi birtok­testből bérbevettek földeket, melyen oly eredményesen működtek munkásaink, hogy amikor az uradalom ezeket a földeket el­­parcellázva eladóvá tette, ezek a teljesen anyagi javakkal nem bíró emberek tisztán kétkezük munkája által a bérlet hasznából annyi összeget tudtak félre­tenni, hogy eze­ket a földeket saját tulajdonukba vehették. Hogy a kertészet iránt mennyire fogékony a mi népünk, mutatja az, hogy ma már ahol arra alkalmas föld van, minden tanya mel­lett csinos kerteket látunk, ahol jó négy­száz négyszögöles, sőt pár holdas területen szőlőművelést, gyümölcsösöket látunk s ha ezekből a szépen kezelt kertekből és gyü­mölcsösökből kivitelre nem is sok kerül, de a gazda családját és hozzátartozóit egész évi szükséglettel ellátja és a gazdák legna­gyobb lelkigyönyörűséggel mutálják az őket meglátogatóknak kertjeiket. Kulturélet a tanyákon. Ezek után áttérhetek arra, hogy a mi magyar emberünk józan gondolkodása, szor­galma, haladás iránti fogékonysága eddig minden felsőbb segítség nélkül miként ol­dotta meg, hogy künn a tanyák világában is leküzdve a sok, szinte leküzdhetetlen aka­dályt, a tanyák világában magának kultur­­életet teremtett. Miután a várostól hosszú hónapokon el vannak zárva a rossz utak járhatatlansága miatt, künn a tanyák vilá­gában olvasóegyesületeket, társasköröket ala­kított, ezen egyletek és társaskörök igen szép célt szolgáltak azzal, hogy a környék­ben lakó gazdák és munkások is itt össze­jöttek, lapot járatva tudomást szerezhettek a városban és az országban történt esemé­nyekről. Igaz, hogy később ezek az olvasó­körök lettek otthonai a magukat népvezérek­nek feltüntetett utcai demagógoknak , és ezeket maguknak kortestanyákká alakí­tották át, de most a világháború és az utána következő keserves évek ezeket a kortesta­­nyákat megszüntették és sikerült meghono­sítani az arra való külterületi iskolák taní­tóival együtt, hogy a kortestártyák kultur­­tanyákká váltak, 42 külterületi kör. A külterületi körök számszerint 42, ma szép példával járnak elő hazafias ünnepek megtartásánál és most a legutóbbi március 15 iki nemzeti ünnepünk megünneplésekor láttuk, hogy úgy az iskolás fiúk, mint az iskolából kikerült gazdaifjak szépen beta­nult szavalatokkal gyönyörködtették a ta­nyák lakóit. A külterületi olvasókörök ve­zetősége az ilyen ünnepélyekre kedvelt em­bereit meghívja, hogy ott a közcélokat szol­gáló előadásokkal, beszédek tartásával a külterületi lakókat tájékoztassák, az ünnepé­lyek után társasvacsora következik, mely társasvacsorákon poharazás közben elmesé­­lik­ ügyesbajos dolgaikat, vacsora után pe­dig a környék fiatalsága az erre a célra kü­lön felállított sátrakban táncmulatságra gyű­lik össze, ahol a csárdáson és a körmagya­ron kívül hála Istennek a modern táncokat nem látjuk, sőt már az idén külterületi kö­rökben népünnepélyeket, műkedvelő előadá­sokat rendeznek, ahol a szereplők tanyai polgárokból és a fiatalokból kerülnek ki. Itt említem meg azt is, hogy milyen nagy feladat vár a külterületi tanítók hazafias, becsületes lelkiismeretességére, akiknek ha­zafias magatartásuktól a polgárok ezreinek művelődése függ, igy a külterületü tanítók­nak helyes megválasztása országos fon­tosságú. (Folyt. köv.) 1­00 hold és 200 hold között 21 birtok, 56 birtok 200 „ „ 100 „ 2­87 „ 1­4 100 ,, „ 50 „ „ 274 „ 276 ș i a 25 ,, „ 1125 „ iQQQ 25 „ „ 10 „ „ 1291 lea0 10 „ „ 5 „ „ 957 „ 638 5 „ „ 1 „ „ 1601 „ 2438 1 holdon alul .... 161 „ 1166 Mindenki ott legyen a Wrangel tisztek szombati hangversenyén! Kezdete 8 órakor a színházban. Kezdete 8 órakor a színházban.

Next