Kecskeméti Közlöny, 1921. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)
1921-08-02 / 173. szám
Kecskemét, 1921. augusztus 2. Ára 2 korona. Kedd, III. évf. 173. sz. te pe te int y i te o l ö te ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — 480 korona. Fél évre — — — 240 „ Negyed évre — — — 120 „ Felelős szerk. Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon :120. Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 5. sz. A Duna-Tiszaköz küldöttsége Horthy Miklós kormányzónál, a miniszterelnöknél és a belügyminiszternél. Végre visszavágott rágalmazóinak a Duna—Tiszaköz népe. Két évig tűrte türelemmel azokat a rágalmakat, melyekkel ország világ színe előtt beszórták. Azonban a legendás magyar türelemnek is van határa. Ezt a határt merészelte átlépni Csonka- Magyarország egy volt minisztere, a nemzetgyűlés tagja, aki a jogfolytonosság és jogrend mániájától annyira megzavarodott, hogy rémlátomásainak sátáni körébe becsületesnél becsületesebb magyar emberek sokaságát is beleráncigálta. Nemcsak a két álforradalom nyomán felvillanó jogos népharag ítélkezéseit tette kritika tárgyává, hanem egész raját zúdította a Duna—Tiszaközi nép nyakába rágalomdarazsainak. Ennek az általunk minősíteni nem kívánt eljárásnak hátamögében az az igenis minősítendő terv húzódik meg, hogy Beniczky Ödön és társai morailter nyakát akarják szegni a Duna—Tiszaközi nép vezéreinek, mert a vezérnélkül maradt tömeg könnyebben használható volna az ő jogfolytonosságuk céljaira: ki akarják venni a Duna— Tiszaközi népet, főméltóságú kormányzó urunk, Horthy Miklós frontjából. Annak leszögezésével, hogy ez a merénylet már szanatóriumi logikájánál fogva sem sikerülhet soha, meg kell állapítani ennek erkölcstelen, bűnös jellegét. A modern állami életben, sajnos, ezek az erkölcstelenségek és bűnök, könnyen elkerülhetik a megtorlást, ha álorcában és a képviselői mentelmi jog köpenyében követetnek el. Az államfő személye és vele az egész államrend azonban mégsem lehet Hekuba és nem tehető ki izgága emberek gyújtogatási mániájának. A bizánci Beniczkieket egyedül üdvözítő jogfolytonosságnál és jogrendnél, a mi Duna—Tiszaközi eszünk szerint sokkal fontosabb a nemzet és az ország léte, melyet körülbgtnak a halál kutyái. Az államfő és az államrend támadása pedig ezt a szent és sérthetetlen létet veszedelmezi. A magyar történelem nagy államfői éppen ezért vettek szigorú elégtételt az eféle támadásokért. Ezt a szigorúságot várja a magyar nép mostani államfőnktől, Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságától. Azért mert a Duna—Tisza köz népének küldöttsége Budapestre, hogy ezt megmondja, kérje és követelje, hogy két esztendeje töretlen álló bizalmának, szerenmének újabb tanujelét adja a kormányzó úr őfőméltósága előtt. A küldöttségben, mely az ismeretes közgyűlési határozatot illetékes helyeken memorandum formájában is átadta, képviselve volt a Duna—Tiszaköz minden nagyobb városa és faluja. Impozáns és népes volt tehát e küldöttség, mely szombaton reggel érkezett Budapestre. A miniszterelnöknél és a belügyminiszternél. Délelőtt folyamán a miniszterelnöknél és a belügyminiszternél tisztelgett a küldöttség. Mindkét helyen Majthényi Miklós polgármester adta elő a megbízatás célját. Kijelentette, hogy a Duna—Tiszaköz npe egy emberként áll a kormány mögött és kitart vele a destrukció elleni küzdelemben. Tiltakozott az ellen, hogy a Duna—Tiszaköz népét hamis vádakkal szabadon illethessék és ezt a színmagyar vidéket rablógyilkosok hazájának vádolják Ezért elégtételt követelünk és ha a destrukció már úgy megerősödött, hogy erélyesebb rendszabályokra lesz szükség, akkor a Duna Tiszaköz népe erőit a kormány rendelkezésére bocsátja és feljön Budapestre jogrendet csinálni. — A minszetelnök és a belügyminiszter megköszönték az üdvözlést és a bizalmat. Kije■ jelentették, hogy a megindított vizsgálat során politikai üldözés senkit sem érhet. Nagyon jól ismerik a Duna Tiszaköz népének hazafias intencióit. A belügyminiszter átvette a Ház elnökéhez címzett memorandumot is. A kormányzó előtt. Délután Gödöllőre utazott a küldöttség, ahol Horthy Miklós kormányzó úr Ő főméltósága adott nekik audienciát.,, A félóránál tovább tartó audiencia során Ő főméltósága kitüntető szeretettel bánt a küldöttséggel, melynek szónoka emlékeztette Őfőméltóságát Héjjas Iván szavaira, hogy a Duna—Tiszaköze hatalmas kalapács melynek nyele a kormányzó kezében van. Őfő méltósága hosszú válaszban méltatta a Duna —Tiszaköz népének hazafias magatartását és kijelentette, hogy e népnek hazafias törekvéseivel egyetért, az 1922. év első felére való előirányzást elkészítenék. Tormássy Ferenc főszámvevő az indítványhoz hozzájárul. Az állami költségvetési évre való átmenet azonban a belügyminiszter engedélyével lehetséges. A költségvetés felterjesztése során ez iránt előterjesztést tesznek. Szalontay Barna a polgári lakások tehermentesítése ügyében tett interpellációra válaszolt. A Rudolf kaszárnyába a tisztilakások átalakítása már megtörtént. Rövidesen sor kerül a többi kaszárnyákra is, így a megcsappant létszámú nemzeti hadsereg tisztjeinek kaszárnyái elhelyezését sikerül biztosítani. Ezután áttértek a költségvetés részletes tárgyalására. A tételek nagy részét vita nélkül elfogadták. Ennek során a tisztviselők segélyezését a pénzügyi bizzottság javaslatára a folyó év végéig meghosszabbították. Az ivóvíz ellátás kérdése hosszabb vitát eredményezett. Végül is Szalonthay Barna indítványát fogadták el. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a 20 legjobb ivóvizű kutat modern szerkezettel lássa el, így a kutak karbantartására még 300,000 - t, összesen 507,000 koronát irányoztak elő. A pénzügyi bizottság javaslatára a színház segélyezését beszüntették. A helyárak felemelése következtében, ha a színháznak megfelelő látogatottsága van, a segélyezés szükségtelen. A múzeum könyvtárának fejlesztésére 20.000 koronát irányoztak elő. A költségvetést a közgyűlés részleteiben is egyhangúlag megszavazta. Majd a Kohákszentlőrincen árverés útján nemrégiben haszonbérbe adott 540 hold föld bérlőinek kérelmét tárgyalta a közgyűlés. Ezt az ügyet a folyó havi rendes közgyűlésre tűzték ki, azonban az idő előrehaladottsága miatt akkor levették napirendről és közgyűlési határozattal a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatába vették be. A bérlők kérték a várost, hogy a haszonbért 8 évre gabonaárban állapítsák meg. A tanács javasolta, hogy a kérelemnek adjon helyet a közgyűlés. A kérdéshez igen heves hangon Losonczy László szólt hozzá. A javaslatot nem találja elfogadhatónak, mert ezáltal szerinte nemcsak azokat érné jogsérelem, akik az átverésből kimaradtak, hanem azt a két bérlőt is, akik közben a bérletről lemondtak, illetve szerződés alapján másnak átengedték. Dömötör Lajos rendkívül higgadt hangon válaszolt a felszólalásra. Pontrólpontra vette a felszólaló kijelentéseit , és egés éllel bizonyította be Losonczy állásfoglalásának helytelen voltát. A kérdéshez ugyanilyen értelemben még Magyar József szólt hozzá. Majd dr. Szabó László válaszolt Losonczy Lászlónak egy közbentett személyeskedő kijelentésére. A közgyűlés ezután szavazás útján Losonczy egyetlen szavazatával szemben a tanács javaslatát fogadta el. A városi zeneiskola elhelyezésének kérdését a tanács javaslatára úgy oldotta meg a közgyűlés, hogy annak a siketnéma intézetben biztosított helyet. A szükséges épületátalakításokra még 120 000 koronát irányoztak elő. Fedezetről földeladás útján gondoskodtak. A rendküli közgyűés délután fél 2 órakor ért véget. — A színház, Bárdossy társulata vasárnap fejezte be előadásait Szolnokon s egy havi szünetre mentek a tagok. A direktor nagy anyagi áldozattal biztosította a színészeknek a szünidei fizetését is. Elfogadták a város költségét. A tisztviselők segélyezését ez év végéig meghosszabbították. A t. bizottság rendkívüli közgyűlése. A törvényhatósági bizottság tagjainak élénk érdeklődése mellett fél 11 órakor nyitotta meg a főispán a város vasárnap délelőtti rendkívüli közgyűlését. A nagy érdeklődést a város folyó évi költségvetése váltotta ki, melyet Tormássy Ferenc főszámvevő terjesztett elő. Az elmúlt évi költségvetéssel szemben a folyó évi költségvetés bevételi és kiadási tételei 60 százalékkal emelkedtek. A pénzügyi bizottság által átdolgozott költségvetési előirányzat 52 823,312 K ás bevételi tételével szemben a kiadás 52 047,158 K, tehát 776,155 K költségvetési fölösleg mutatkozik. A gazdasági tanácsnok javaslata alapján a bugaci ménisiálló padlásozására még 150,000 korona előirányzása vált szükségessé. Különféle kölcsönökben a városnak 46 millió korona adóssága van. A főszámvevő előterjesztése után általánosságban először dr. Szabó László dr. szólt a költségvetéshez. Hogy a költségvetés nem reáis, azt nem lehet hibául felróni sem a tanácsnak sem a számvevőségnek. Biztos számadatokkal ma hetekkel előre sem lehet dolgozni. Kecskemét jövedelmeinek legnagyobb részét a földjéből nyeri s legtöbbet az iskolák fenntartására ad ki. A gazdasági és iskolai év egyaránt júniusban végződik. Indítványozza, hogy térjen át a város az állami költségvetési évre. A kaszárnyas tisztilakások kijavításával mentesíteni lehetne a lakosságot a katonai beszállások alól. A téglagyártás fejlesztése nélkül a lakáskérdés megoldását, illetve az építkezés fellendülését nem várhatjuk. A költségvetésben a közkutak fentartása mindössze 30,000 koronát irányoztak elő. Kérdi, hogy elegendő e ez az összeg a knak jókarban tartására. A költségvetést általánosságban elfogadja. Magyar József az izovíz mizériát teszi szóvá. — Ezen föltétlenül segíteni kell. Dr. Jámbor József a költségvetéshez hozzájárul. Kívánatosnak tartaná, ha már most áttérne a város az állami költségvetési évre, úgy hogy a folyó évi költségvetés alapján