Kecskeméti Közlöny, 1921. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-02 / 173. szám

Kecskemét, 1921. augusztus 2. Ára 2 korona. Kedd, III. évf. 173. sz. te p­e­­ te int y i te o l ö te ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — 480 korona. Fél évre — — — 240 „ Negyed évre — — — 120 „ Felelős szerk. Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon :120. Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 5. sz. A Duna-Tiszaköz küldöttsége Horthy Miklós kormány­zónál, a miniszterelnöknél és a belügyminiszternél. Végre visszavágott rágalmazóinak a Duna—Tiszaköz népe. Két évig tűrte türe­lemmel azokat a rágalmakat, melyekkel ország világ színe előtt beszórták. Azonban a legendás magyar türelemnek is van ha­tára. Ezt a határt merészelte átlépni Csonka- Magyarország egy volt minisztere, a nem­zetgyűlés tagja, aki a jogfolytonosság és jogrend mániájától annyira megzavarodott, hogy rémlátomásainak sátáni körébe becsü­letesnél becsületesebb magyar emberek soka­ságát is beleráncigálta. Nemcsak a két ál­­forradalom nyomán felvillanó jogos nép­­harag ítélkezéseit tette kritika tárgyává, ha­nem egész raját zúdította a Duna—Tisza­­közi nép nyakába rágalomdarazsainak. En­nek az általunk minősíteni nem kívánt eljá­rásnak hátamögében az az igenis minősí­tendő terv húzódik meg, hogy Beniczky Ödön és társai morailter nyakát akarják szegni a Duna—Tiszaközi nép vezéreinek, mert a vezérnélkü­l maradt tömeg könnyeb­ben használható volna az ő jogfolytonos­ságuk céljaira: ki akarják venni a Duna— Tiszaközi népet, főméltóságú kormányzó urunk, Horthy Miklós frontjából. Annak le­­szögezésével, hogy ez a merénylet már sza­natóriumi logikájánál fogva sem sikerülhet soha, meg kell állapítani ennek erkölcstelen, bűnös jellegét. A modern állami életben, sajnos, ezek az erkölcstelenségek és bűnök, könnyen elkerülhetik a megtorlást, ha álor­­cában és a képviselői mentelmi jog köpe­nyében követetnek el. Az államfő személye és vele az egész államrend azonban még­sem lehet Hekuba és nem tehető ki izgága emberek gyújtogatási mániájának. A bizánci Beniczkieket egyedül üdvözítő jogfolyto­nosságnál és jogrendnél, a mi Duna—Tisza­közi eszünk szerint sokkal fontosabb a nemzet és az ország léte, melyet körül­­bg­tnak a halál kutyái. Az államfő és az államrend támadása pedig ezt a szent és sérthetetlen létet veszedelmezi. A magyar történelem nagy államfői éppen ezért vettek szigorú elégtételt az eféle támadásokért. Ezt a szigorúságot várja a magyar nép mos­tani államfőnktől, Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságától. Azért mer­t a Duna—Tisza köz népének küldöttsége Budapestre, hogy ezt meg­mondja, kérje és követelje, hogy két esz­tendeje töretlen álló bizalmának, szerenmé­nek újabb tanujelét adja a kormányzó úr őfőméltósága előtt. A küldöttségben, mely az ismeretes közgyűlési határozatot illetékes helyeken memorandum formájában is átadta, képviselve volt a Duna—Tiszaköz minden nagyobb városa és faluja. Impozáns és né­pes volt tehát e küldöttség, mely szombaton reggel érkezett Budapestre. A miniszterelnöknél és a belügyminiszternél. Délelőtt folyamán a miniszterelnöknél és a belügyminiszternél tisztelgett a küldött­ség. Mindkét helyen Majthényi Miklós pol­gármester adta elő a megbízatás célját. Ki­jelentette, hogy a Duna—Tiszaköz npe egy emberként áll a kormány mögött és kitart vele a destrukció elleni küzdelemben. Tilta­kozott az ellen, hogy a Duna—Tiszaköz né­pét hamis vádakkal szabadon illethessék és ezt a színmagyar vidéket rablógyilkosok hazájának vádolják Ezért elégtételt követe­lünk és ha a destrukció már úgy megerő­södött, hogy er­élyesebb rendszabályokra lesz szükség, akkor a Duna Tiszaköz népe erőit a kormány rendelkezésére bocsátja és fel­jön Budapestre jogrendet csinálni. — A minsz­etelnök és a belügyminiszter meg­köszönték az üdvözlést és a bizalmat. Kije■ jelentették, hogy a megindított vizsgálat so­rán politikai üldözés senkit sem érhet. Na­gyon jól ismerik a Duna Tiszaköz népének hazafias intencióit. A belügyminiszter átvette a Ház elnökéhez címzett memorandumot is. A kormányzó előtt. Délután Gödöllőre utazott a küldött­ség, ahol Horthy Miklós kormányzó úr Ő főméltósága adott nekik audienciát.,, A fél­óránál tovább tartó audiencia során Ő főmél­tósága kitüntető szeretettel bánt a küldött­­séggel, melynek szónoka emlékeztette Őfő­­méltóságát Héjjas Iván szavaira, hogy a Duna—Tiszaköze hatalmas kalapács mely­nek nyele a kormányzó kezében van. Őfő méltósága hosszú válaszban méltatta a Duna —Tiszaköz népének hazafias magatartását és kijelentette, hogy e népnek hazafias tö­rekvéseivel egyetért, az 1922. év első felére való előirányzást elkészítenék. Tormássy Ferenc főszámvevő az in­dítványhoz hozzájárul. Az állami költség­vetési évre való átmenet azonban a bel­ügyminiszter engedélyével lehetséges. A költségvetés felterjesztése során ez iránt előterjesztést tesznek. Szalontay Barna a polgári lakások tehermentesítése ügyében tett interpellációra válaszolt. A Rudolf kaszárnyába a tiszti­­lakások átalakítása már megtörtént. Rövide­sen sor kerül a többi kaszárnyákra is, így a megcsappant létszámú nemzeti hadsereg tisztjeinek kaszárnyái elhelyezését sikerül biztosítani. Ezután áttértek a költségvetés részle­tes tárgyalására. A tételek nagy részét vita nélkül elfogadták. Ennek során a tisztvise­lők segélyezését a pénzügyi bizzottság ja­vaslatára a folyó év végéig meghosszabbí­­tották. Az ivóvíz ellátás kérdése hosszabb vitát eredményezett. Végül is Szalonthay Barna indítványát fogadták el. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a 20 legjobb ivóvizű kutat modern szerkezettel lássa el, így­ a kutak karbantartására még 300,000 - t, összesen 507,000 koronát irányoztak elő. A pénzügyi bizottság javaslatára a színház segélyezését beszüntették. A hely­­árak felemelése következtében, ha a szín­­­háznak megfelelő látogatottsága van, a se­gélyezés szükségtelen. A múzeum könyv­tárának fejlesztésére 20.000 koronát irá­nyoztak elő. A költségvetést a közgyűlés részleteiben is egyhangúlag megszavazta. Majd a Kohák­szentlőrincen árverés útján nemrégiben haszonbérbe adott 540 hold föld bérlőinek kérelmét tárgyalta a köz­gyűlés. Ezt az ügyet a folyó havi ren­des közgyűlésre tűzték ki, azonban az idő előrehaladottsága miatt akkor levették napi­rendről és közgyűlési határozattal a rend­kívüli közgyűlés tárgysorozatába vették be. A bérlők kérték a várost, hogy a haszon­bért 8 évre gabonaárban állapítsák meg. A tanács javasolta, hogy a kérelemnek adjon helyet a közgyűlés. A kérdéshez igen heves hangon Losonczy László szólt hozzá. A ja­vaslatot nem találja elfogadhatónak, mert ezáltal szerinte nemcsak azokat érné jog­sérelem, akik az átverésből kimaradtak, hanem azt a két bérlőt is, akik közben a bérletről lemondtak, illetve szerződés alap­­ján másnak átengedték. Dömötör Lajos rendkívül higgadt han­gon válaszolt a felszólalásra. Pontról­­pontra vette a felszólaló kijelentéseit , és e­gés éllel bizonyította be Losonczy állásfoglalásának helytelen voltát. A kér­déshez ugyanilyen értelemben még Magyar József szólt hozzá. Majd dr. Szabó László válaszolt Losonczy Lászlónak egy közben­tett személyeskedő kijelentésére. A közgyű­­lés ezután szavazás útján Losonczy egyet­len szavazatával szemben a tanács javasla­tát fogadta el. A városi zeneiskola elhelyezésének kérdését a tanács javaslatára úgy oldotta meg a közgyűlés, hogy annak a siketnéma intézetben biztosított helyet. A szükséges épületátalakításokra még 120 000 koronát irányoztak elő. Fedezetről földeladás útján gondoskodtak. A rendk­­üli közgyű­és délután fél 2 órak­or ért véget. — A színház, Bárdossy társulata va­sárnap fejezte be előadásait Szolnokon s egy havi szünetre mentek a tagok. A direk­tor nagy anyagi áldozattal biztosította a színészeknek a szünidei fizetését is. Elfogadták a város költségét. A tisztviselők segélyezését ez év végéig meghosszabbították. A t­. bizottság rendkívüli közgyűlése. A törvényhatósági bizottság tagjainak élénk érdeklődése mellett fél 11 órakor nyitotta meg a főispán a város vasárnap délelőtti rendkívüli közgyűlését. A nagy ér­deklődést a város folyó évi költségvetése váltotta ki, melyet Tormássy Ferenc fő­számvevő terjesztett elő. Az elmúlt évi költségvetéssel szemben a folyó évi költ­ségvetés bevételi és kiadási tételei 60 szá­zalékkal emelkedtek. A pénzügyi bizottság által átdolgozott költségvetési előirányzat 52 823,312 K ás bevételi tételével szemben a kiadás 52 047,158 K, tehát 776,155 K költségvetési fölösleg mutatkozik. A gazda­sági tanácsnok javaslata alapján a bugaci m­énisiálló padlásozására még 150,000 ko­rona előirányzása vált szükségessé. Külön­féle kölcsönökben a városnak 46 millió korona adóssága van. A főszámvevő előterjesztése után álta­lánosságban először dr. Szabó László dr. szólt a költségvetéshez. Hogy a költségve­tés nem reáis, azt nem lehet hibául felróni sem a tanácsnak sem a számvevőségnek. Biztos számadatokkal ma hetekkel előre sem lehet dolgozni. Kecskemét jövedelmei­­­­nek legnagyobb részét a földjéből nyeri s legtöbbet az iskolák fenntartására ad ki. A gazdasági és iskolai év egyaránt júniusban végződik. Indítványozza, hogy térjen át a város az állami költségvetési évre. A kaszárnyas tisztilakások kijavításával mentesíteni lehetne a lakosságot a katonai beszállások alól. A téglagyártás fejlesztése nélkül a lakáskérdés megoldását, illetve az építkezés fellendülését nem várhatjuk. A költségvetésben a közkutak fentartása mind­össze 30,000 koronát irányoztak elő. Kérdi, hogy elegendő e ez az összeg a kn­ak jó­karban tartására. A költségvetést általános­ságban elfogadja. Magyar József az izovíz mizériát teszi szóvá. — Ezen föltétlenül segíteni kell. Dr. Jámbor József a költségvetéshez hozzá­járul. Kívánatosnak tartaná, ha már most áttérne a város az állami költségvetési évre, úgy hogy a folyó évi költségvetés alapján

Next