Kecskeméti Közlöny, 1921. szeptember (3. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-01 / 197. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — 480 korona. Fél évre — — — 240 „ negyed évre — — — 120­0­0 Kecskemét, 1921. szeptember 1. Csütörtök, II. évf. 197. sz. Ára 2 korona. M ^ ^ M ^ ^ Felelős szerkesztő : Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Csütörtök, III. évf. 197. sz. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság­ tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. Hogalma virág szab­dságn harca. (Saját tudósítónktól.) Budapest, aug. 31. A bécsi zsidók és agylágyult osztrákok által keresztény nemzeti betyár puccsnak ne­vezett nyugatr magyarországi ellenállás nagy­szerű eredményekkel járt. A második zóná­ból egyetlen talpalatnyi föld sires az osz­trákok kezén, az első zónában pedig any­­nyira megerősödött az ellenállás, hogy az osztrákok véres fejjel kullognak vissza a határok felé. Megállapítható, hogy a ma­, gyár csendőrség által megszállott második zónában, melynek zárogultartását alább in­dokoljuk, a nyugalom és rend teljes. A fel­forgatókkal szemben statáriális szigorral jár­nak el. Azonban ott, ahol az osztrák csend­őrség felvonult, a lakosság mindenütt fel­lázadt. Bécs teljesen felfordult és ijedelmé­ben a leghazugabb híreket küldi világgá. Az antant azonban nem reagál a bécsi kí­vánságokra és nem hajlandó a magyar kor­mányra nyomást gyakorolni. Ez annál in­kább érthető, minthogy a magyar kormány­tól teljesen független mindaz, ami Nyugat­­magyarországon történik. A magyar kormány eddig is fölöslege­sen előzékenynek mutatkozott az átadásnál, sokban gáncsolta a nyugatmagyarországiak ellenállását azáltal is, hogy tegnapelőtt Friedrich Istvánt, legutóbb pedig Hájjas Ivánt is eltávolította Sopronból. Ezek az intézkedések a legnagyobb visszatetszést­­ szülték a közvélemény széles köreiben, hol az a felfogás alakult ki, hogy a magyar kormánynak nem kötelessége Nyugatma­­gyarország pacifikálása és ha ezt megtenné, árulást követ el véreink ellen és pillanatig sem maradhatna a helyén. Nyugatmagyar-­­­országot pacifikálja, ha bírja Ausztria, nek­­­künk az is elég keserves, hogy ezt a hóhér­­jó munkát ölbezett kezekkel kell végignéznünk. A bizodalmunk mégis erős, mert az eddigi ellenállás azt bizonyítja, hogy Ausztriának nincs ereje a megszálláshoz. Ezt a bizodal­mat igazolják alábbi tudósításaink: Bécsi lapok hazugságai. A bécsi lapok teljesen ferde beállítás­ban foglalkoznak a nyugatmagyarországi eseményekkel. Mindenáron a magyar kor­mányt szeretnék felelőssé tenni a történte­kért, holott a magyar kormány mindent megtett, hogy a békeszerződés értelmében a legnagyobb rendben folyjon le a kérdéses területek átadása. A kommunista uralomtól tartó lakosság felháborodásának azonban nem lehet gátat szabni. Az odavaló lakos­ság halálmegvetéssel fordul a fegyveres meg­szálló csapatok ellen. Magyar polititikusok Nyugat Magyarországon. A magyar politikusok közül Szmre­­csányi, Fü­dágh és Urmánczy állítólag Nyu­gat Magyarországon tartózkodnak. Az osztrá­kok véleménye szerint Friedrich kezében futnak össze a mozgalom szálai. Bécsben különben sem tudják hányadán vannak. Az egyik osztrák lap lehetetlen dühvel kérdezi, hogy ,ki hát az úr Magyarországon Hájjas e vagy Bethlen?* A másik meg arról ad szá­mot, hogy Héjjas felsőbb parancsra elhagyta Nyugat Magyarországot. Futnak az osztrákok. A lakosság önvédelmi harca tovább tart.­­Egy helyen a bevonuló osztrák csend­őrséget és vöröszászlós kommunistákat meg­zavarták. Az üldözés közben átlépték az osztrák határt. Az osztrák csőcselék hadat szétzavarták és egy kommunistát felakasz­tottak. Akkor vették észre, hogy osztrák földön állnak, mire a legnagyobb rendben visszahúzódtak. Az osztrákok gyengék Nyugatmagyar­­ország fegyveres elfoglalására. Az a véle­ményük, hogy Magyarországtól semmit sem követelnek többé, a békeszerződésre hivat­kozva egyszerűen az antanthoz fordulnak. A helyzet most az, hogy az osztrákok a felidézett vihartól megrettenve még onnan is visszavonulnának, ahová ellennállás nél­kül jutottak be. Eddig Rusz városát, Kis­martont és Nagymartont ürítették ki. A magyar kormány és az antant állás­foglalása. A magyar kormánycsapatok még ezekre az önként kiürített területekre se vonulnak be. Az ur n. B. zónában tartózkodnak, mely biztosítékul szolgál az osztrákokkal szem­ben fennálló 3 és fél milliárdos követelé­sünk behajtására és arra, hogy a szerbek teljesen kiürítsék a trianoni demarkációs vonalon túl jogtalanul megszállva tartott területeket. A nyugatmagyarországi eseményeknek ügyében eddig semmiféle jegyzéket nem kapott a magyar kormány az antanttól. Nagy a valószínűség arra, hogy egyáltalán nem is fog kapni, mert a probléma megoldásá­nak kérdésében az ántanthatalmak egymás­­közt meghasonlottak. Sopron: Az osztrákok által megszál­lott zónában a lakosság, szabadcsapatai és a kommunista csőcselék között véres ösz­­szeütközések folynak, melyek miatt az osz­trák csendőrség a szó szoros értelmében menekül a határ felé. Az egész terület népe kaszára-kapára kapott ellenük és csak Lajta­­újfalun és Lajtaszentmiklóson tudták a lá­bukat megvetni, honnét fosztogató kommu­nista bandák szállnak ki a környékre. Ezek­kel a bandákkal a lakosság elkeseredett harcokat vív. Ahol az osztrák csendőrség túlerőben van, ott a lakosság megtagadja az élelmezést, ahol pedig teheti, ott a kom­munista bandákkal együtt elbánik velük. Több helyről a magyar kormánybiztostól kértek védelmet az erőszakoskodó osztrák csendőrséggel szemben, amely a történtek miatt különben teljesen el van keseredve kormánya ellen és megtagadja a parancs teljesítését. Bécs: A tegnap nyugodtabban telt el. A csapatokat Ausztria nem akarja vissza­vonni, ellenkezőleg az egész haderőt fel akarja használni a megszállásra. Az Arbei­ter Zeitung értesítése szerint azonban az antant ezt megtiltotta. A sajtó nagy része különben is helyteleníti a Reichswehr be­vonulásának tervét, mert valószínűnek tart­ják, hogy az antant nem jár el fegyvere­sen Magyarország ellen, sőt Auszria költ­ségeit sem fogja fizetni. Sopron A horvát lakosság általános felkelése a csendőröket és a kommunista bandákat a határig szorította vissza, a vas­utat mindenütt fölszakgatták, ennek dacára újabb erősítések, jöttek. Ausztria mozgósít. Az osztrákok 7000 főnyi csapatot kon­­centráltak Nyugatmagyarorsz­ág határán, hogy a bevonulásnál a csendőrséget támogassák. Mozgósítottak több gyaloghadosztályt és a bécsújhelyi lovassági alakulatokat. Az án­tant misszió megbízottai egyelőre nem enge­dik meg, hogy az osztrák csapatok fegyve­resen, erőszakkal vonuljanak be. A csapa­tok most állandó készenlétben várják a to­vábbi utasításokat. A csapatokkal a soproni szövetségközi tábornoki kar rendelkezik. megállapították­ a hatósági liszt árát. Holnap kezdődik a kiosztás.­­ Kecskemé­ Iten mindössze 3 felebbezés történt az új kataszter ellen. A hatósági liszt kiosztása holnap meg­kezdődik, még­pedig az új rend szerint. Eddig tudvalevőleg több mint 33.000 em­ber részesült Kecskeméten hatósági ellátás­ban. Ez a szám az új kataszter szerint ne­gyedénél is kevesebbre csökkent. Augusz­tus 15-átől, a miniszteri rendelettel megál­lapított új ellátási évtől kezdődő hatállyal tehát már csak az új összeírásnál felvett emberek részesülnek hatósági ellátásban. A lisztkiosztás eddigi rendje is meg­változik. A mai évben a kereskedők is áru­sították a hatósági lisztet. A földm­űvelés­­ügyi miniszter azonban az új ellátási évre vonatkozóan úgy intézkedettt, hogy csak az a kereskedő árusíthat hatósági lisztet, aki kötelezi magát arra, hogy szabadforgalmi liszt árusításával nem foglalkozik. Erre ter­mészetesen a kereskedők nem voltak haj­­­­landók, így olyan megállapodás jött létre,­­ hogy a lisztosztást Kecskeméten a Hangya­­ és a Kér, Szoc Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet végzi. Az új kataszter folytán az ellátatlanok száma az egész országban mindenütt erő­sen megcsappant. Budapesten például tíz­­ezersszámra­ érkeztek felebbezések a hatósági ellátásból való kirekesztés miatt. Dr. Máté József, a hatósági ellátás vezetőjének nyi­latkozata szerint Kecskeméten mindössze három felebbezés történt az új kataszter ellen. A városi tanács ezeket is elutasította, mert nem indokolták, hogy tényleg rászo­rulnak a hatósági ellátásra. Minthogy a ki­osztás holnap megkezdődik, a hatósági liszt árát is megállapították. Még­pedig a ke­­nyértiszt árát kilogrammonként 6, a főző. lisztet pedig 15-40 koronába. Újabb kommunista­ összeesk­üvés. A kommunisták még mindig nem nyu­godtak meg a változtathatatlan történelmi fordulatban és nemcsak a számkivetésben,­­ hanem itt a csonkaországban is egymás után újítják meg kísérleteiket a keresztény nem­zeti irányzat megbuktatására. Ezeket a kí­sérleteket legtöbbször fanatizált emberek, ha igen sokszor közönséges, megrögzött go­nosztevők végzik. Szomorúan igazolják ez­zel Bethlen István miniszterelnök szavait, melyeket a destruktív sajtó annak idején maró gúnnyal etetett, holott az állam rend­jét és közbiztonságát alapjában fenyegetik az eféle összeesküvések. A legújabb összeesküvést a budapesti rendőrség idejekorán tudta meg és így a vezetőket is nyakon csíphette. A kommu­nista szervezkedés három budapesti mun­kástól indult ki, akik néhány hónappal ez­előtt fogtak munkához. Külföldi pénzen kezd­ték a szervezést, melynek célja a fenálló rend megbuktatása és szovjetköztársaság létesítése Károlyi Mihály elnöklése alatt. Hólabdarendszerrel dolgoztak. Minden csatlakozónak tíz új hívet kellett szerezni, akiket két csoportba osztottak asszerint, hogy ki alkalmas katonai szolgálatra és ki nem. A vezetők igazolványt kaptak, melyen a kommunisták ötágú csillaga és ez a jel­mondat ékeskedik: »Világ proletárjai Egye­süljetek”. A lázadás idejét Baranya vissza­csatolásában állapították meg. Arra számí­tottak, hogy ott még ellenállás vár a ma­gyar csapatokra és akkor Budapest egész­­ helyőrségét a demarkációs vonalra viszik.

Next