Kecskeméti Közlöny, 1921. október (3. évfolyam, 222-249. szám)
1921-10-01 / 222. szám
Egy évre Fél évre Negyed évre 480 korona. 240 „ 120 „ . Ára 2 korona. Szombat, HI. évf. 222. sz. Kecskemét, 1921 október 1. KECSKEMÉTI KÖZLÖNI ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: II. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. TELEFON-TÁVIRAT. Az éntánt vállalja a magyar osztrák tárgyalások vezetését. (Paks, szép 1. 30.) Az ántánt Pramovszky magyar rendkívüli követtel jegyzékben közölte, hogy tudomásul veszi a magyarok és osztrákok közt folyó közvetlen tárgyalásokat Szeptember 22 -ki jegyzékéből, amelyben Nyugatmagyarország azonnali kiürítését követeli, azonban nem engedhet. A tíz napos határidő letelte előtt Nyugatmagyarország teljesen kiürítendő. Melyt a kiürítés befejeződött, szertánt hajlandó vállalni az elnöklést az átadásból származó résztetkérdések szabályozása ügyében meginduló tárgyalásokon. A Kecskemétre tervezett mezőgazdasági kamara Szegedre kerül? (Szeged, szept. 30) Szeged város vezetősége igen sérelmesnek találja, hogy a mezőgazdasági kamarák felállításnál elejtették Szegedet. A kamra elsősorban Szegedet illeti, mert az egész országban nincs olyan város, melynek Szegedihez hasonlóan fejlett tanyarendszere volna. Kérni fogják, hogy a Kecskemétre tervezett kamarát adják Szegednek. Ezt a kívánságukat közölni fogják Szeged város nemzetgyűlési képviselőivel, valamint Csongrád és Csanád megyék közönségével, melyekre nézve szintén nem volna előnyös, ha Kecskeméthez tartoznának. 0 Riófias szénárak írtját állják a gazdasági konsmustáción. A kuturobluior termelésének alapja a szén. — Mi drágítja a szenet? A modern államok gazdasági berendezése mindenképpen az iparra utaltság tüneteit mutatja. Meg a kimondottan őstermelő államok is, mint amilyen Magyarország, szoros függő viszonyba kerültek az iparral. Az ipar álírja elő azokat a gépeket, amelyeknek segélyével belterjessé lehet változtatni a gazdálkodást. A gépek nélküli termelés ma már nem fizeti ki magát. Minden gazdának, ha boldogulni akar gépekre van szüksége. A gazda munkaereje mellett elsőrangú fontosságú tényező a termelésben az eszköz, a gép. Mégis mit látunk? Az olcsóbbodás hivatott és hivatlan prókátorai, mindenkor a kész mezőgazdasági termelvények árának letörésével akarják megbontani a drágaság frontját. Feledik, hogy a mezőgazdasági termelvény már igen összetett produktum, aminek árát az előállításánál számbavehető tényezők ára befolyásolja. Amíg a gépek drágák, erőszakkal sem lehet a gazdától olcsón megvásárolni termelvényeit. A gépeket gyártó iparost is megadott számok kötik. A munkabér, a nyersanyag és a gyárak mozgató eleme, a szén, az a hármas sorontó, ami között ügyesen át kell vezetni kalkulációit. Az olcsóbbodás kiindulási pontját tehát egyebütt kell keresnünk. El kell mennünk egészen addig, ahol a Föld ingyen, azaz pusztán csak az emberi munkaerőért adja nekünk, amire szükségünk van. Ez a hely a bánya, mégpedig a mai ipari berendezések mellett a szénbánya. A szén az a bűvös kulcs, amelynek jobbra vagy balra fordulsa befolyásolja az összes fogyasztási érkék áralakulását. A szén a mezőgazdasági gépektől kezdve, a modern társadalom minden komplikált gépének tápláló eleme. Ha drága a táplálék, drágul a mankbér. A szénárak pedig az elmúlt 3 év alatt szédületesen emelkedő utat futottak be. A háború kitörésekor elég jó minőségű szenet lehetett kapi métermázsánként 80 fillérért „a bánya“. A háború végéig ez az ár körülbelül hatszorosra emelkedett. 1919 január havában 493 K volt a szén métermázsája. Akkor kezdődött rohamos drágulása. Ugyanezen év februárjában már 634, márciusban 742, áprilisban 1692, júliusra 1987 re és augusztusban 1839 K-ra emelkedik. 1919 szeptemberéül 1920 májusáig lassan emelkedő verderciával 21 —27 K között ingadozik. 1920 ban júniusra 44 K ra ugrik, azután havonként 8—10 koronás léptekkel eléri 1920 végén a 89 koronát. 1921. év már 102 koronás árral kezdődik. Márciusra kialakul a ma is érvényben levő ár métermázsánként 126—130 korona. A bányától távolabb eső helyeken ehez még hozzájön a horribilis fuvarköltség. Így pl. mire Kecskemétre érkezik a szén 160—200 koronába kerül minőség szerint métermázsánként. Mi ennek a drágaságnak az oka ? A szénbányatulajdonosok kapzsisága és az állam túlságos engedékenysége a szénbányákkal szemben. Lipták államtitkár annak idején a bányatársaságokkal megállapodást létesített, amely szerint a társaságok ként munkásjóléti befektetésekre 8 koronát szedhetnek a fogyasztó közönségtől; ezenkívül ugyancsak a Lipták féle megállapodás értelmében a bányaberuházási költségek is belekalkulálhatók a szénárakba. E kedvezményt a bányatársaságok ki is használják és olyan beruházásokat eszközölnek, amilyenek egyébként soha eszükbe sem jutottak volna. A szén drágaságának ez az egyedüli oka. Ezen föltétlenül sürgősen változtatni kell. A szenet, mint minden termelés alapját, mentesíteni kell bármiféle címen is szedett illetékek és adók alól. A Lipták féle szerződést azonnal revízió alá kell venni. Nem engedhető meg, hogy évenként milliárdos nyereségeket elszámoló magánvállalatok a fogyasztás terhére létesíthessenek beruházásokat. A szén termelési és elosztási rendszert oly módon kell megváltoztatni, hogy a szén árát a tiszta termelési költségeken felül semmi ne terhelje Az olcsóbbodást itt lehet és itt kell megkezdeni. sen igaza van, ha úgy gondolja, hogy neki is van tyúkszeme, meg Petőfinek is volt. Egyébként azonban ítéljen és vigasztalódjék olvasóközönségünk Mihályi elvtársnak alább idézett vérséből: „Reszket a kezemben a toll, A becsületes (?) króniás tolla. Mikor a gaztetteket leirom. ... Hogy a pokol összes ördögei A letiport Hungárián loblódnak. Hisz s nyomorult Horthynak Csak egyetlen hóhéra: a (!) Ojtőry Sándor Avval kérkedik, hogy egymagában Hrrmadfélezer „belsheviklp" Sar 11 - tott a másvilágra ... Mi pedig, a keresztény kurzisták, A pápai apostoli cuncius biztatása mellett Sütögetik baléira a zsidókat S az állati Freiszbergen él, Aki a nyomorult éhenhalókat eteti A fogolytáruikból készült pörkölttel. Francia s angol tábornokok Parolaznak. S a tömeggyilkos Héjjá!! Vezérelebei barátji a Holtby, A tiszteletére rendesett lakomán Aranybllhomnál a kezében köszönti. ... az elfogott zsidó nőket, Mereen combokkal a kitűzesített kályhákra ültetik. ... S a százféle kórtól sujtottan Már koporsó nélkül, mint ebeket Földelik el. S naponta majdnem Száz ember lesz öngyilkossá. ... Szappan alecs s mir a burzsoák la Megruhasodnek a roppant piszok miatt. ... De a tébolyult Horthy banda azért Még mindig keresztény szellemről, Vitási bíránokról, rémetségadományozátról, Irredentáról s miről szavel. ... De nem folytatom, mert megőrülök. Ebből a könyvből bizony ez lenne az egyetlen viasztaásunk. De folytathatja is válogatott hazugságait Mihályi elvtárs, megnyugtatjuk, az eddigieket sem írta ép elmével. Vigasztalás, amely egy beteg dollárt kóstál. Amerika messze van innét az emberi elme által kitalált leggyorsabb közlekedési eszközön is, de a butaság ezt a nagy utat is hamar megjárja. így került szerkesztőségünkbe Mihályi Imrének Nw Yorkban kiadott könyve, melyet butaságnak is csak az enyhítő körülmények figyelembevételével lehet nevezni. Mai valutás viszonyok mellett a beteg dollárt is nehéz volna egy könyvért lefizetni, még ha akármilyen vigasztalásokkal is volna tele, de Mihályi Imre könyvét „a letiport Hungária gyászoló szitytyái“ ingyen kapják, jóvoltából az amerikai kommunista propagandának. A negyedfélszáz oldalas Vigasztalások azonban túl az óceánon jó jövedelmet hajtanak a Hangárából kiebrudalt pájoszos szittyáknak, mert a világféboly most Amerikát nyargalássza és kelendőek lehetnek azok a könyvek, melyek a magyarországi „fehér terrorral“ foglalkoznak. Mihályi Imre elvtársnak is jut a konyhájára a haszonból valamicske azonkívül, amit az Emre című bolseviki lap a könyvkiadásból zsebrevág. így esvén a dolog, a Vigasztalások elköveredtek és lopótöllel ütött hazánkfia most még nagy költőnek is érzi magát. Sajátkezűleg azt vallja, hogy Petőfihez való hasonlatossága meglepő, amiben meglehető Hol szerezhetjük be a trafikot? A belterületen 15, a külterületen 6 kistrafik Nemrégiben hajtoták végre a trafiks engedélyek revízióját. Ennek alapján a régi engedélyesek trafikárusítási jogát hadirokkantakra, hadiözvegyekre és köztisztviselői árvákra ruházták. A pénzegységtől nyert értesülésünk szerint a belterületen 15 en kaptak trafikengedélyt, a külterületen pedig régi engedély alapján 5 en gyakorolják a trafikárusítás jogát. A Luther-palotában levő , dohánynagyárudán kívül Kecskeméten tehát ezidőszerint a következő helyeken árusítanak dohányneműt. (A nevek melletti hr hadirokkant, a hö pedig hadiözvegyet jelent). A belterületen: özv. Fodor Sándorné (hö) Batthyányutcs, Ambrus László (hr) Batthyány utca, Nagy Ferenc (hr) Katona József sétatér, özv. Zeisler Adólné (hő) Wesselényi utca, özv. Németh Jánosné (hö) Ősz-utca, Csányi Ignác (hí) Arany János uca, Kardos Gyula (ht) Mezei-utca, Lukács Sándor Rákóczi út, Bayer Gizella (köztisztv. árva) Nagykörösiutca, özv. Dávid Andrásné (hö) Honvédig utca, özv. Frei Jakabné (hö) Árok-utca, * Kovács László (hí) Gáspár András utca, özv. Pancsics Jánosé Barát utca, özv. Vég Sándorné (hö) Tabán (IV. ker.), Tóth Imre (hr) Csongrádi uca. Ezenkivül Fekete Gyula ■ könyv- és papírkereskedő a trafikengedély megvonása miatt felebbezést adott be. A külterületen: A régi engedély alapján Deák István , Hetényegyháza, Papp Gezőné Koháryszentlőrinc, Seress Erzsébet Koháryszentirc, ifj. Horváth Pál Bugacmonostor, Szabó Károly Helvécia és mint hadirokkant Gál István Helvécia.