Kecskeméti Közlöny, 1921. október (3. évfolyam, 222-249. szám)

1921-10-01 / 222. szám

Egy évre Fél évre Negyed évre 480 korona. 240 „ 120 „ . Ára 2 korona. Szombat, HI. évf. 222. sz. Kecskemét, 1921 október 1. KECSKEMÉTI KÖZLÖNI ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: II. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. TELEFON-TÁVIRAT. Az éntánt vállalja a magyar osztrák tárgyalások vezetését. (Pak­s, szép 1. 30.) Az ántánt Pramovszky magyar rendkívüli követtel jegyzékben közölte, hogy tudomá­sul veszi a magyarok és osztrákok közt folyó közvetlen tárgyalásokat Szeptember 22 -ki jegyzékéből, amelyben Nyugatmagyarország azonnali kiürítését követeli, azonban nem engedhet. A tíz napos határidő letelte előtt Nyugatmagyarország teljesen kiürítendő.­­ Me­lyt a kiürítés befejeződött, sz­er­tánt hajlandó vállalni az elnöklést az átadásból származó résztetkérdések szabályozása ügyé­ben meginduló tárgyalásokon. A Kecskemétre tervezett mezőgaz­dasági kamara Szegedre kerül? (Szeged, szept. 30) Szeged város vezetősége igen sérelmesnek találja, hogy a mezőgazdasági kamarák felállításnál elejtették Szegedet. A kam­ra elsősorban Szegedet illeti, mert az egész országban nincs olyan város, mely­nek Szegedihez hasonlóan fejlett tanyarend­szere volna. Kérni fogják, hogy a Kecske­métre tervezett kamarát adják Szegednek. Ezt a kívánságukat közölni fogják Szeged város nemzetgyűlési képviselőivel, valamint Csongrád és Csanád megyék közönségével, melyekre nézve szintén nem volna előnyös, ha Kecskeméthez tartoznának. 0 Riófias szénárak írtját állják a gazdasági kon­smustáción. A ku­tur­oblui­or termelésének alapja a szén. — Mi drágítja a szenet? A modern államok gazdasági berende­zése mindenképpen az iparra utaltság tüne­teit mutatja. Meg a kimondottan őstermelő államok is, mint amilyen Magyarország, szoros függő viszonyba kerültek az iparral. Az ipar ál­írja elő azokat a gépeket, ame­lyeknek segélyével belterjessé lehet változ­tatni a gazdálkodást. A gépek nélküli ter­melés ma már nem fizeti ki magát. Minden gazdának, ha boldogulni akar gépekre van szüksége. A gazda munkaereje mellett első­rangú fontosságú tényező a termelésben az eszköz, a gép. Mégis mit látunk? Az olcsóbbodás hi­vatott és hivatlan prókátorai, mindenkor a kész mezőgazdasági termelvények árának letörésével akarják megbontani a drágaság frontját. Feledik, hogy a mezőgazdasági ter­­melvény már igen összetett produktum, aminek árát az előállításánál számbavehető tényezők ára befolyásolja. Amíg a gépek drágák, erőszakkal sem lehet a gazdától ol­csón megvásárolni termel­vényeit. A gépeket gyártó iparost is megadott számok kötik. A munkabér, a nyersanyag és a gyárak mozgató eleme­, a szén, az a hármas soron­tó, ami között ügyesen át kell vezetni kalkulációit. Az olcsóbbodás kiindulási pontját tehát egyebütt kell keres­nünk. El kell mennünk egészen addig, ahol a Föld ingyen, azaz pusztán csak az emberi munkaerőért adja nekünk, amire szükségünk van. Ez a hely a bánya, még­pedig a mai ipa­ri berendezések mellett a szénbánya. A szén az a bűvös kulcs, amelynek jobbra vagy balra fordu­lsa befolyásolja az összes fogyasztási ér­kék áralakulását. A szén a mezőgazdasági gépektől kezdve, a modern társadalom minden komplikált gépének táp­láló eleme. Ha drága a táplálék, drágul a mank­bér. A szénárak pedig az elmúlt 3 év alatt szédületesen emelkedő utat futot­tak be. A háború kitörésekor elég jó minőségű szenet lehetett kap­i métermázsánként 80 fillérért „a­ bánya“. A háború végéig ez az ár körülbelül hatszorosra emelkedett. 1919 január havában 4­93 K volt a szén méter­mázsája. Akkor kezdődött rohamos drágu­lása. Ugyanezen év februárjában már 6­34, márciusban 7­42, áprilisban 1692, júliusra 19­87 re és augusztusban 18­39 K-ra emel­kedik. 1919 szeptemberéül 1920 májusáig lassan emelkedő ver­derciával 21 —27 K kö­zött ingadozik. 1920 ban júniusra 44 K ra ugrik, azután havonként 8—10 koronás lé­ptekkel eléri 1920 végén a 89 koronát. 1921. év már 102 koronás árral kezdődik. Márciusra kialakul a ma is érvényben levő ár métermázsánként 126—130 korona. A bányától távolabb eső helyeken ehez még hozzájön a horribilis fuvarköltség. Így pl. mire Kecskemétre érkezik a szén 160—200 koronába kerül minőség szerint métermá­zsánként. Mi ennek a drágaságnak az oka ? A szénbányatulajdonosok kapzsisága és az ál­lam túlságos engedékenysége a szénbányák­kal szemben. Lipták államtitkár annak idején a bányatársaságokkal megállapodást létesített, amely szerint a társaságok­­ ként munkás­­jóléti befektetésekre 8 koronát szedhetnek a fogyasztó közönségtől; ezenkívül ugyan­csak a Lipták féle megállapodás értelmében a bányaberuházási költségek is belekalku­lálhatók a szénárakba. E kedvezményt a bányatársaságok ki is használják és olyan beruházásokat eszközölnek, amilyenek egyéb­ként s­oha eszükbe sem jutottak volna. A szén drágaságának ez az egyedüli oka. Ezen föltétlenül sürgősen változtatni kell. A szenet, mint minden termelés alap­ját, mentesíteni kell bármiféle címen is sze­dett illetékek és adók alól. A Lipták féle szerződést azonnal revízió alá kell venni. Nem engedhető meg, hogy évenként mil­liárdos nyereségeket elszámoló magánválla­latok a fogyasztás terhére létesíthessenek beruházásokat. A szén termelési és elosz­tási rendszert oly módon kell megváltoz­tatni, hogy a szén árát a tiszta termelési költségeken felül semmi ne terhelje Az ol­csóbbodást itt lehet és itt kell megkezdeni. sen igaza van, ha úgy gondolja, hogy neki is van tyúkszeme, meg Petőfinek is volt. Egyébként azonban ítéljen és vigasztalód­jék olvasóközönségünk Mihályi elvtársnak alább idézett vérséből: „Reszket a kezemben a toll, A becsületes (?) króniás tolla. Mikor a gaztetteket leirom. ... Hogy a pokol összes ördögei A letiport Hungárián loblódnak. Hisz s nyomorult Horthynak Csak egyetlen hóhéra: a (!) Ojtőry Sándor Avval kérkedik, hogy egymagában Hrrmadfélezer „belsheviklp" Sa­r 11 - tot­t a másvilágra ... Mi pedig, a keresztény kurzisták, A pápai apostoli cuncius biztatása mellett Sütögetik baléira a zsidókat S az állati Freiszbergen él, Aki a nyomorult éhenhalókat eteti A fogolytáruikból készült pörkölttel. Francia s angol tábornokok Parolaznak. S a tömeggyilkos Héjjá!! Vezére­­­l­ebei barát­ji a Holtby, A tiszteletére rendesett lakomán Aranybl­lhomnál a kezében köszönti. ... az elfogott zsidó nőket, Mere­en combokkal a kitűzesített kályhákra ültetik. ... S a százféle kórtól sujtottan Már koporsó nélkül, mint ebeket Földelik el. S naponta majdnem Száz ember lesz öngyilkossá. ... Szappan alecs s mir a burzsoák la Megruhasodnek a roppant piszok miatt. ... De a tébolyult Horthy banda azért Még mindig keresztény szellemről, Vitási bír­ánokról, r­émet­ségadományozátról, Irredentáról s miről szavel. ... De nem folytatom, mert megőrülök. Ebből a könyvből bizony ez lenne az egyetlen v­iaszta­ásunk. De folytathatja is válogatott hazugságait Mihályi elvtárs, meg­nyugtatjuk,­­ az eddigieket sem írta ép elmével. Vigasztalás, amely egy beteg dollárt kóstál. Amerika messze van innét az emberi elme által kitalált leggyorsabb közlekedési eszközön is, de a butaság ezt a nagy utat is hamar megjárja. így került szerkesztősé­günkbe Mihályi Imrének N­w Yorkban ki­adott könyve, melyet butaságnak is csak az enyhítő körülmények figyelembevételével le­het nevezni. Mai valutás viszonyok mel­lett a beteg dollárt is nehéz volna egy könyvért lefizetni, még ha akármilyen vi­gasztalásokkal is volna tele, de Mihályi Imre könyvét „a letiport Hungária gyászoló szity­­tyái“ ingyen kapják, jóvoltából az amerikai kommunista­ propagandának. A negyedfélszáz oldalas Vigasztalások azonban túl az óceánon jó jövedelmet haj­tanak a Hangárából kiebrudalt pájoszos szittyáknak, mert a világféboly most Ame­rikát nyargalássza és kelendőek lehetnek azok a könyvek, melyek a magyarországi „fehér terrorral“ foglalkoznak. Mihály­i Imre elvtársnak is jut a konyhájára a haszonból valamicske azonkívül, amit az E­mre című bolseviki lap a könyvkiadásból zsebrevág. így esvén a dolog, a Vigasztalások elköve­­redtek és lopótöllel ütött hazánkfia most még nagy költőnek is érzi magát. Sajátke­­zűleg azt vallja, hogy Petőfihez való ha­sonlatossága meglepő, amiben meglehető­ Hol szerezhetjük be a trafikot? A belterületen 15, a külterületen 6 kistrafik Nemrégiben hajtoták végre a trafik­­s engedélyek revízióját. Ennek alapján a régi­­ engedélyesek trafikárusítási jogát hadirok­kantakra, hadiözvegyekre és köztisztviselői árvákra ruházták. A pénzegy­­ségtől nyert értesülésünk szerint a belterületen 15 en kaptak trafikengedélyt, a külterületen pedig­­ régi engedély alapján 5 en gyakorolják a­­ trafikárusítás jogát. A Luther-palotában levő , dohánynagyárudán kívül Kecskeméten tehát ezidőszerint a következő helyeken árusíta­nak dohányneműt. (A nevek melletti hr ha­dirokkant, a hö pedig hadiözvegyet jelent). A belterületen: özv. Fodor Sándorné (hö) Batthyány­­utcs, Ambrus László (hr) Batthyány utca, Nagy Ferenc (hr) Katona József sétatér, özv. Zeisler Adó­lné (hő) Wesselényi utca, özv. Németh Jánosné (hö) Ősz-utca, Csányi Ignác (hí) Arany János u­ca, Kardos Gyula (ht) Mezei-utca, Lukács Sándor Rákóczi út, Bayer Gizella (köztisztv. árva) Nagykörösi­­utca, özv. Dávid Andrásné (hö) Honvéd­ig utca, özv. Frei Jakabné (hö) Árok-utca, * Kovács László (hí) Gáspár András utca, özv. Pancsics Jáno­sé Barát utca, özv. Vég Sán­­­­dorné (hö) Tabán (IV. ker.), Tóth Imre (hr)­­ Csongrádi u­ca. Ezenkivül Fekete Gyula ■ könyv- és papírkereskedő a trafikengedély­­ megvonása miatt felebbezést adott be.­­ A külterületen: A régi engedély alapján Deák István , Hetényegyháza, Papp Gez­őné Koháryszent­­lőrinc, Seress Erzsébet Koháryszenti­r­c, ifj. Horváth Pál Bugacmonostor, Szabó Károly Helvécia és mint hadirokkant Gál István Helvécia.

Next