Kecskeméti Közlöny, 1921. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1921-11-01 / 250. szám

Kecskemét, 1921 november 1. Ára 2 korona, Kedd, H. évf. 250. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Aigéria — — — 480 korona. 1 h\ évre — — — 340 „ Hegyed évre — — — 120 „ Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 1201 Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 5. sz. Három év. Ne feledkezzünk meg. Most három éve történt, hogy az emberhistória leggyalázatosabb forradalma felütötte fejét Budapesten, megzavarta ezzel a nemzet agyrendszerének működését, úgyhogy egy pillanatnyi elmezavarban eldobta magától a magyar fegyverét és kardját, melyekkel az ötönféléves világháborúban oly kcsően védekezett. Három év telt el azóta, de milyen három esztendői A megháborodottaz ellenség rohanta meg négy oldalról, elrabolták tőle ezeréves országának gyönyörűségre darabjait, a Délvidéket, Esélyt, a Felvidéket és Nyugatmagyarországot.A megmaradt csonka földön pedig kiforgatták az ősi jussból, szolgasorsra vetette egy hitvány, idegen náció. A három esztendőből egy bizony azzal lett el, hogy folyton mélyebbre sülyedtünk, a lejtőn nem volt megállás, sőt lépésről lépésre gyorsabban zuhantunk. Egészen a fenetre, honnét kiéhező hangunk sem hallatszott és míg vértanuk vértanuk után estek áldozatul, így néma közönnyel haladt el mellettünk a világ. Csak 1919. augusztusában kezdtük meg a kilábolást. A halál félelme gyors haladásra, javulásra ösztökélt, sokkal gyorsabbra, mint ahogyan valóban történt. A mai évfordulón hányjuk-vessük meg, hogy mi ennek az oka és mi lehet a következménye. Az ok egyszerű és világos. Elmulasztottuk a belső átalakítás munkájának kímélet és tekintet nélküli végrehatását, sőt belső ellenségünk ügyes taktikázását sem tudtuk ellensúlyozni. A következmény : kiábrándulás és lassúdad visszatérés az elmocsarasodott szabaddrűséghez, mely folyamat tulajdonképp burkolt lázadás a nemzeti újjászületés eszmélye ellen. Nagyon sokszor és igen sokan elmondották már azt, hogy nem lehet ott folytatni, ahol Tiszastván abbahagyta. Ennek dacára is mit látunk ? Azt látjuk, hogy igenis Tisza Istvánnál folytatódik minden. Nem ennek a tragikusan nagy férfiúnak a lényeivel és kiválóságainál, hanem vetetten hibáinál. Hiába, törvény az, hogy a lángelmék utánzói nem a jót, hanem a rosszat másolják. A magyar égnek ma is uralkodó baicsikaga a hiedelem, hogy a nemzet sorsa a parlamentben dől el. Kormányterhük igyekezete abban merül ki, hogy a nemzetgyűlésen ezererős többségi pártot hozzanak létre, mint ahogy Tisza István is a parlamenti többség megalkotásával akarta a végzetet elhárítani és élet halál kérdésünket megoldani. Nem feledkezve meg ennek a parlamenti problémának valóban nagy jelentőségéről, bátran mondhatjuk mégis, hogy a magyar jövendő gyökerei nem abban vannak. A pálinkai hatalom visszakerült a fajtánk kezébe. De két esztendő óta nem mertünk halan élni ezzel a hatalommal. Szellemiekben nem végeztük el azt a gyökeres riogatást, melyre szükség lett volna, anyagiatúan nem hódítottuk visza azokat, amik nélkül nem élhetünk. Kiseltünk a sírból, de nem hágtunk föl az élet ormaira, mai naig csak azon tétovázunk, hogy merre induljuik. Ennek az eredményét láttuk a közelmúlt napok eseményeiben, melyeknek szomorú végakkordjai szombaton délelőtt hangzottak el a Jesivernahban elpusztult magyarok díszes temetésén. Mindenki érezte att, hogy valami különös dolog történik a lélekben, valami különös dolog, ami meglátszott mindnyájunk arcán, a Kormányzó Úr Őfő-i méltóságától kezdve a legutolsó odaverődött ácsorgóig. A funerátorok Hadurat emlegetjjék és a Magyarok Istene csakugyan ott volt a temetésen. A szélvész belemarkolt a gyászpompába, megtépte a fekete drapériákat, hányta vetette a koszorúkat, disznóvá nyékét és kioltotta a lobogó fáklyákat A lélekkel lelkedzettek hallhatták Haduriten haragos szavai.: Legyen másképp magyarok, mert különben szétszórak benneteket ! [ing« — Rikovszkyak kisbritű eredményszói. Lingauer Albin, aki a legitimizmus harcosainak első soraiban küzdött, a „Vasa vármegye” vasárnapi számában vezérciketik a soproni vállalkozásról és élesen elitéli azokat az eszközöket, amellyel Rikovszkyék a királykérdést megoldani akarták. .Nincs fájdalmasabb — írja Lingauer ] — mint pálcát törni nehéz sorsba jutott barátok dolgai felett. De ami igaz, az igaz. Bődületes bolondság volt, amit a király második hazatérése körül egyes túlbuzgó hívei elkövettek, különösen éppen most, amikor a cél törvényes utakon való elérése már-már biztos volt. Bethlen István pécsi beszédében magáévá tette és kormányzati programjában kívánta biztosítani — szinte magától értetődően — nemzeti irányú kikötések mellett a nyílt legitimizmust. Az agitáció és feai feim gyümölcsének megélését láttam a pécsi beszédben.*Pénteken Pécsett elértünk mindent s másnap Budaörs mellett elvesztettünk mindent, amit másfél év óta építettünk. Pénteken halálos sebet kapott a szabadkirályválasztás pártja, szombaton pedig ■ összezúzódott a legitimizmus tábora...* A letartóztatott politikusok sorsa. Rakovszky, Andrássy és Beniczky előtt vasárnap délben hirdette ki Szilassy főügyészhelyettes a letartóztatást elrendelő , végzést. A politikusokat az államfogházban őrzik. Igen szigorú felügyelet alatt állanak, de kényelmükről a körülményekhez képest a legmesszebbmenőleg gondoskodtak. Friedrichet jogtalan toborzás vétségével vádolják. A letartóztatott politikusok között van Friedrich István volt magyar miniszterelnök is. Friedrich Istvánt a büntetőtörvénykönyv 161. szakaszába ütköző jogtalan toborzás vétségével vádolják. A vád szerint Friedrich István a királypuccs idején a Gibor Áron közben toborzó beszédet mondott és ezzel sértette meg a törvényszakaszt. Friedrich Istvánt a múlt hét keddjén tartóztatták le pénzügyigazgatósággal, de eredményt nem tudott elérni, mert a pénzügyigazgatóságnak az az álláspontja, hogy a tiszta jövedelem jóval több. Egyes földekért ugyanis holdonként 3000—4000 korona haszonbért is megadnak. Az elnök az értekezleten kijelentette, hogy ez mindössze egy két olyan esetben fordult elő, mikor a bérlő váratlanul föld nélkül maradt és családját, gazdasági felszereléseit, állatait minden ádozat árán el kellett helyeznie. Ebből általánosítani nem lehet, éppen azért úgy gondolja, hogy a haszonbérleti tárgyalások során hozott bírói ítéletek alapján kell bizonyítékokat szolgáltatni. Márialaky Kálmán gazdasági tanár, aki az egyesület felkérésére a titkári állást elvállalta, be fogja szerezni a törvényszéktől a szükséges adatokat és ezeket bizonyítékul a pénzügyigazgatóság elé terjeszti. Nincs megegyezd a tacstaóti földek holdaakánti jövedelmáról. Értekezlet a Gazdasági Egyesületben. Vasárnap délelőtt 11 órakor népes értekezletet tartottak a Gazdasági Egyesületben, amelyen a kecskeméti földek kataszy téri tiszta jövedelméről tárgyaltak. Kovács Sándor gazdasági főtanácsos, az egyesület elnöke előadta, hogy még most sem sikerült megegyezést létrehozni a pénzügyigazgatósági kirendeltséggel a kecskeméti földek kataszteri tiszta jövedelméről. A Gazdasági Egyesület tudvalevőleg annak idején megállapította a holdankénti tiszta jövedelmet, a pénzügyigazgatóság azonban ezt nem volt hajlandó elfogadni. Kovács Sándor azóta ismételten tárgyalt a 9 reformáció Emlékének mcslnncplési Recstaióten. A reformáció 40- ik évfordulója alkalmából felemelő és impozáns ünnepélyekszínhelye volt a református és lutheránus templom. A reformátusok megkapó emlékünnepélye több ezer hivő jelenlétében folyt le, vasárnap délután „Aj kilencvenedik zsotár eléneklést mután Muraközy Gyula ref. lelkész tartott nagyhatású megnyitó beszédet. Herédi Miatyánkját művészi tudással adták elő vonós zenekarban a szerző vezetésével Molitorisz János, Szabadi Sándor, Tringert Ferenc, Vig Árpád, Lgó Lajos, dr. Váryné Gabody Julia, Révész Sándor, Faragó László, Farkas Kálmán, Nemesszeghy Lajos, dr. Gorzó Béla, Máté István, Geday Sándor, Szemerey Gergely, Kremán Sámuel, ifjú Farkas Kálmán és S. Kovács Béla. Tóth Margit szépen énekelt. Dr. Horváth Mihály emlékbeszédet tartott. Dr. Joó Gyula Szuhay „Istenért és hazáért” című művét adta elő nagy hatással. A 120 tagú ref. egyházi énekkar és a Polgári Dalkör gyönyörűen énekelte a kísérő számokat. Dombi Lajos szólót énekelt, ifj. Szellner Ferenc pedig tárogatózott. Hétfőn délelőtt 9 órakor a ref. jogakadéma, a ref. főgimnázium és tanítónőképző rendeztek ünnepélyt. Hegedűs Ferenc főgimn. tanuló és Gaál Rózsi szép szavalatokkal, a ref. tanítónőképző énekkara pedig Lovass László vezetésével énekszámmal szerepelt. Varga László főgimnáziumi tanuló imát mondott, Bajkai Lajos joghallgató pedig emlékbeczértet. Az evangélikus templomban vasárnap délelőtt ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen Sárkány Béla mondott nagyhatású beszédet. Hétfőn délelőtt a középiskolai ev. neveidékek tartottak ünnepélyt, amelynek rendjén több gyönyörű énekszám szerepelt. Ünnepet méltató oltári beszédet és imát mondott Jacobi R. Viktor ev. vallástanár, Szabó Kata felsőkereskedelmi iskolai és Meczner László főgimnáziumi tanulók szép szavalatokkal szerepeltek. * nak. — A köztisztviselők továbbra is természetbeni ellátást kapnak. Azt az intézkedést, amely szerint a városokban lakó nőtlen, hajadon, szülőten árva közalkalmazottak szabad választásuk esetén természetbeni ellátás helyett készpénzváltságot kapnak, a kormány vasárnap megjelent rendeletével január 1-ig felfüggesztette. Január 1-ig tehát minden közalkalmazott természetbeli ellátást kap.