Kecskeméti Közlöny, 1921. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1921-11-01 / 250. szám

Kecskemét, 1921 november 1. Ára 2 korona, Kedd, H. évf. 250. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Aig­éria — — — 480 korona. 1 h\ évre — — — 340 „ Hegyed évre — — — 120 „ Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 1201 Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 5. sz. Három év. Ne feledkezzünk meg. Most három éve történt, hogy az em­berhistória leggyalázatosabb forradalma fel­ütötte fejét Budapesten, megzavarta ezzel a nemzet agyrendszerének működését, úgy­hogy egy pillanatnyi elmezavarban eldobta magától a magyar fegyverét és kardját, me­lyekkel az ötönféléves világháborúban oly kcsően védekezett. Három év telt el azóta, de milyen három esztendői A megháboro­dottaz ellenség rohanta meg négy oldalról, elrabolták tőle ezeréves országának gyönyö­rűségre darabjait, a Délvidéket, E­sélyt, a Felvidéket és Nyugatmagyarországot.A meg­maradt csonka földön pedig kiforgatták az ősi jussból, szolgasorsra vetette egy hit­vány, idegen náció. A három esztendőből egy bizony az­zal lett el, hogy folyton mélyebbre sülyed­­tünk, a lejtőn nem volt megállás, sőt lépés­ről lépésre gyorsabban zuhantunk. Egészen a fenetre, honn­ét kiéhező hangunk sem hallatszott és míg vértanuk vértanuk után estek áldozatul, így néma közönnyel haladt el mellettünk a világ. Csak 1919. augusztu­sában kezdtük meg a kilábolást. A halál félelme gyors haladásra, javulásra ösztökélt, sokkal gyorsabbra, mint ahogyan valóban történt. A mai évfordulón hányjuk-vessük meg, hogy mi ennek az oka és mi lehet a kö­vetkezménye. Az ok egyszerű és világos. Elmulasztottuk a belső átalakítás munkájá­nak kímélet és tekintet nélküli végrehatá­sát, sőt belső ellenségünk ügyes taktikázá­sát sem tudtuk ellensúlyozni. A következ­mény : kiábrándulás és lassúdad visszatérés az elmocsarasodott szabaddrűséghez, mely folyamat tulajdonképp burkolt lázadás a nemzeti újjászületés eszmélye ellen. Nagyon sokszor és igen sokan el­mondották már azt, hogy nem lehet ott folytatni, ahol Tisza­stván abbahagyta. Ennek dacára is mit látunk ? Azt látjuk, hogy igenis Tisza Istvánnál folytatódik minden. Nem ennek a tragikusan nagy fér­­fiúnak a lényeivel és kiválóságainál, hanem vetetten hibáinál. Hiába, törvény az, hogy a lángelmék utánzói nem a jót, hanem a rosszat másolják. A magyar égnek ma is uralkodó baicsikaga a hiedelem, hogy a nemzet sorsa a parlamentben dől el. Kor­­mányterhük igyekezete abban merül ki, hogy a nemzetgyűlésen ezererős többségi pártot hozzanak létre, mint ahogy Tisza István is a parlamenti többség megalkotá­sával akarta a végzetet elhárítani és élet halál kérdésünket megoldani. Nem feled­kezve meg ennek a parlamenti problémá­nak valóban­ nagy jelentőségéről, bátran mondhatjuk mégis, hogy a magyar jövendő gyökerei nem abban vannak. A pálinkai hatalom visszakerült a faj­tánk kezébe. De két esztendő óta nem mer­tünk halan élni ezzel a hatalommal. Szel­lemiekben nem végeztük el azt a gyökeres riogatást, melyre szükség lett volna, anya­­giat­úan nem hódítottuk visza azokat, amik nélkül nem élhetünk. Kiseltünk a sírból, de nem hágtunk föl az élet ormaira, mai naig csak azon tétovázunk, hogy merre induljui­k. Ennek az eredményét láttuk a közel­múlt napok eseményeiben, melyeknek szo­morú végakkordjai szombaton délelőtt hang­zottak el a Jesivernah­ban elpusztult magya­rok díszes temetésén. Mindenki érezte att, hogy valami különös dolog történik a lélek­ben, valami különös dolog, ami meglátszott mindnyájunk arcán, a Kormányzó Úr Őfő-i méltóságától kezdve a legutolsó odaverődött­­ ácsorgóig. A funerátorok Hadurat emleget­­jj­­ék és a Magyarok Istene csakugyan ott volt a temetésen. A szélvész belemarkolt a gyászpompába, megtépte a fekete drapériá­kat, hányta vetette a koszorúkat, disznóvá nyékét és kioltotta a lobogó fáklyákat A lélekkel lelkedzettek hallhatták Haduri­ten haragos szavai.: Legyen másképp magyarok, mert különben szétszór­ak benneteket ! [ing« — Rikovszkyak kisb­ritű eredményszói. Lingauer Albin, aki a legitimizmus­­ harcosainak első soraiban küzdött, a „Vas­a vármegye” vasárnapi számában vezérci­ket­i­k­ a soproni vállalkozásról és élesen elitéli­­ azokat az eszközöket, amellyel Rikovszkyék­­ a királykérdést megoldani akarták. .Nincs fájdalmasabb — írja Lingauer ] — mint pálcát törni nehéz sorsba jutott­­ barátok dolgai felett. De ami igaz, az igaz. Bődületes bolondság volt, amit a király má­sodik hazatérése körül egyes túlbuzgó hí­vei elkövettek, különösen éppen most, ami­kor a cél törvényes utakon való elérése már-már biztos volt. Bethlen István pécsi beszédében magáévá tette és kormányzati­­ programjában kívánta biztosítani — szinte­­ magától értetődően — nemzeti irányú ki­kötések mellett a nyílt legitimizmust. Az agitáció és feai feim gyümölcsének megélé­sét láttam a pécsi beszédben.*­­Pénteken Pécsett elértünk mindent s másnap Budaörs mellett elvesztettünk min­dent, amit másfél év óta építettünk. Pénteken halálos sebet kapott a sza­badkirályválasztás pártja, szombaton pedig ■ összezúzódott a legitimizmus tábora...* A letartóztatott politikusok sorsa. Rakovszky, Andrássy és Beniczky előtt vasárnap délben hirdette ki Szilassy fő­­­ügyészhelyettes a letartóztatást elrendelő , végzést. A politikusokat az államfogházban­­ őrzik. Igen szigorú felügyelet alatt állanak, de kényelmükről a körülményekhez kép­est a legmesszebbm­enőleg gondoskodtak. Friedrichet jogtalan toborzás vétségével vádolják. A letartóztatott politikusok között van Friedrich István volt magyar miniszterelnök­­ is. Friedrich Istvánt a büntetőtörvénykönyv 161. szakaszába ütköző jogtalan toborzás­­ vétségével vádolják. A vád szerint Fried­­­­rich István a királypuccs idején a Gibor Áron közben toborzó beszédet mondott és ezzel sértette meg a törvényszakaszt. Fried­rich Istvánt a múlt hét keddjén tartóztatták le­ pénzügyigazgatósággal, de eredményt nem­ tudott elérni, mert a pénzügyigazgatóság­nak az az álláspontja, hogy a tiszta jöve­delem jóval több. Egyes földekért ugyanis holdonként 3000—4000 korona haszonbért is megadnak. Az elnök az értekezleten ki­jelentette, hogy ez mindössze egy két olyan esetben fordult elő, mikor a bérlő váratla­nul föld nélkül maradt és családját, gazda­sági felszereléseit, állatait minden á­dozat árán el kellett helyeznie. Ebből általánosí­­tani nem lehet, éppen azért úgy gondolja, hogy a haszonbérleti tárgyalások során ho­zott bírói ítéletek alapján kell bizonyítéko­kat szolgáltatni. Márialaky Kálmán gazdasági tanár, aki az egyesület felkérésére a titkári állást elvállalta, be fogja szerezni a törvényszék­től a szükséges adatokat és ezeket bizonyí­tékul a pénzügyigazgatóság elé terjeszti. ­ Nincs megegyezd a tacstaóti földek­ holdaakánti jövedelmáról. Értekezlet a Gazdasági Egyesületben. Vasárnap délelőtt 11 órakor népes értekezletet tartottak a Gazdasági Egyesü­­letben, amelyen a kecskeméti földek katasz­­y téri tiszta jövedelméről tárgyaltak. Kovács Sándor gazdasági főtanácsos,­­ az egyesület elnöke előadta, hogy még­­ most sem sikerült megegyezést létrehozni a pénzügyigazgatósági kirendeltséggel a kecskeméti földek kataszteri tiszta jövedel­méről. A Gazdasági Egyesület tudvalevőleg annak idején megállapította a holdankénti tiszta jövedelmet, a pénzügyigazgatóság azonban ezt nem volt hajlandó elfogadni. Kovács Sándor azóta ismételten tárgyalt a 9 reformáció Em­lékének m­cslnncplési Recstaióten. A reformáció 40- ik évfordulója al­kalmából felemelő és impozáns ünnepélyek­­színhelye volt a református és lutheránus templom. A reformátusok megkapó emlékünne­pélye több ezer hivő jelenlétében folyt le, vasárnap délután „Aj kilencvenedik zso­tár el­­éneklést m­­után Muraközy Gyula ref. lelkész tartott nagyhatású megnyitó beszédet. He­­rédi Miatyánkját művészi tudással adták elő vonós zenekarban a szerző vezetésével Moli­­torisz János, Szabadi Sándor, Tringert Fe­renc, Vig Árpád, Lgó Lajos, dr. Váryné Gabody Julia, Révész Sándor, Faragó László, Farkas Kálmán, Nemesszeghy Lajos, dr. Gorzó Béla, Máté István, Geday Sándor, Szemerey Gergely, Kremán Sámuel, ifjú Farkas Kálmán és S. Kovács Béla. Tóth Margit szépen énekelt. Dr. Horváth Mihály emlékbeszédet tartott. Dr. Joó Gyula Szu­­hay „Istenért és hazáért” című művét adta elő nagy hatással. A 120 tagú ref. egyházi énekkar és a Polgári Dalkör gyönyörűen énekelte a kísérő számokat. Dombi Lajos szólót énekelt, ifj. Szellner Ferenc pedig tárogatózott. Hétfőn délelőtt 9 órakor a ref. jog­­akadém­a, a ref. főgimnázium és tanítónő­­képző rendeztek ünnepélyt. Hegedűs Fe­renc főgimn. tanuló és Gaál Rózsi szép szavalatokkal, a ref. tanítónőképző énekkara pedig Lovass László vezetésével énekszám­mal szerepelt. Varga László főgimnáziumi tanuló imát mondott, Bajkai Lajos joghall­gató pedig emlékbeczértet. Az evangélikus templomban vasárnap délelőtt ünnepélyes istentisztelet volt, ame­lyen Sárkány Béla mondott nagyhatású be­szédet. Hétfőn délelőtt a középiskolai ev. nevei­dékek tartottak ünnepélyt, amelynek rendjén több gyönyörű énekszám szerepelt. Ünnepet méltató oltári beszédet és imát mondott Jacobi R. Viktor ev. vallástanár, Szabó Kata felsőkereskedelmi iskolai és Meczner László főgimnáziumi tanulók szép szavalatokkal szerepeltek. * nak. — A köztisztviselők továbbra is ter­mészetbeni ellátást kapnak. Azt az intéz­kedést, amely szerint a városokban lakó nőtlen, hajadon, szülőten árva közalkalma­zottak szabad választásuk esetén természet­beni ellátás helyett készpénzváltságot kap­nak, a kormány vasárnap megjelent rende­letével január 1-ig felfüggesztette. Január 1-ig tehát minden közalkalmazott természet­beli ellátást kap.

Next