Kecskeméti Közlöny, 1922. július (4. évfolyam, 149-174. szám)
1922-07-01 / 149. szám
Kecskemét, 1922 julius 1. Ára 3 korona. Szombat, IV.M. 19. c. ^ 1 ^5 ^ y ^ ^ ^ ^ ^ m ^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre . . . . . 800 korona. Fél évre..................................410 korona. Negyed évre..................................210 korona. Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára: 3 korona. Megjelenik: Hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: I III., Szabadság-tér 1. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon 120. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114 A történelmi hazugságok. Hazudni nemcsak bűn, hanem kellemetlen dolog is. Azt tartja a közmondás, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Vannak azonban hazugságok, melyeknek nem lehet ilyen könynyen végükre járni. A történelmet bátran hamisítják, ferdítik és forgatják, mert azért még senkit be nem csuktak, senkit az emberi társadalomból ki nem vetettek, ha történelmi hazugságokat állított Ez a nyitja a szocialisták szerdai parlamenti akciójának, Peidl Gyula gyászos szereplésének. A szocialistáknak ez volt a bemutatkozása törvényhozásunk termében. Most jelentek meg először a Rothenstein Mórok, Payer Károlyok és a többi zsidók a magyar parlamentben, hogy szót kérjenek maguknak a magyar törvényhozásból, miután sikerült nekik bebizonyítani, hogy a magyarsághoz, kiválóképen a magyar munkássághoz annyi közük sincsen, mint tyúknak az abc-hez! Le akarjuk szögezni, hogy mi a fejlődés hívei vagyunk, mint Friedrich István a szocialisták deklarációjára adott válaszbeszédében mondotta : Mi a szociális fejlődés hívei vagyunk, a legmesszebbmenő demokratikus alapon, de nem nemzetközi alapon. Az egészséges fejlődés érdekében kérünk most számon egyet-mást a szocialistáktól. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Peidl Gyula állításra, melyeket mind a huszonöt vörös szektüs aláírt, történelmi hazugságok. Már mostan, abban az esetben, ha a törvényhozás munkája ilyen történelmi hazugságokkal kezdődik, akkor világos, hogy ennek épen az a sokat emlegetett fejlődés issza meg a levét és hogy az a bizonyos fejlődés ebbe a vörös lébe bele fog fulladni. A deklaráció kezdete hangsúlyozta, hogy a szocialista képviselők a céhrendszer és jobbágyság béklyóiban élt, jogfosztott ősök utódainak tartják magukat. Megállapítjuk, hogy ezekhez az ősökhöz a Rothenstein Móroknak semmi köze. Történelmi hazugság továbbá a jogfosztottság állítása, mert az elmúlt időket nem lehet a mai kor szemüvegén nézni. Aki a letűnt századokat szocialista szemüvegen nézi, az a szénát is szalmának látja. Époly történelmi hazugság, hogy az összeomlásért nem ők, az „utódok" a felelősek, hanem a megcsontosodott osztályuralmi rendszer. Mivel a deklaráció 9 pontja, Peidl elvtárs beismerése szerint, nem foglalja magában a szocialisták minden követelését, a „Magyarországi Szociáldemokrata Párt programja ennél lényegesen messzebbmenő követeléseket tartalmaz", ezekkel a pontokkal nem foglalkozunk. Ez a program eo ipso magában rejti a Marx által klasszikusan kifejtett kommunista követeléseket. Mi a kommunista elveket szintén történelmi hazugságoknak tartjuk. Mindezeken túl megbotránkozással utasítjuk vissza azt az orcátlan vakmerőséget, mellyel a szociáldemokraták minden felelősséget ki akarnak vetni a nyakukból, sőt nem elég, minden felelősséget az öszszeomlásért, kommunizmusért és oláh megszállásért a magyar polgárság nyakába akarnak varrni. Oh, nem annak a magyar polgárságnak nyakába, amelyik liberalizmusában odáig ment, hogy még Kecskeméten is suba alatt hagyta fölfegyverkezni a kommunista szennyhadat, hanem annak, amelyik életet ésvért áldozott egy meddő világháborúban és tovább is életet és vért áldozott egy alávaló 7idő diktatúrában. Peidl elvtárs 1919 augusztus 1-én átvette Kun Bélától a hatalmat, csinált egy maszkírozott kommunizmust. Ezt a maszkírozott kommunizmust pedig éppen a magyar polgárság jobbik fele döntötte meg. Az a polgárság, amelyet Peidl megvádolt. Az a polgárság, amely Peidlék sutton ülése idején megkezdte az ellenforradalmi szervezkedést Csilléry András dr. vezérlete alatt, aki most a parlamentben is eredményesen fogja a zsidók méregfogait húzogatni. A szocialisták lepaktáltak a kommunistákkal, márc.21-én megírták az egység okmányát, a megvádolt polgárság pedig elkezdte az ellenforradalmi szervezkedést, melynek szép eredménye lett Peidléknak a kormányhatalomból történt kiokolbólitása. Éppen akkor, amidőn Bőhm elvtárs azt táviratozta nekik Bécsből, hogy Cunningham ezredes útján sikerülni fog a kormány elismertetését kieszközölni. Peidlék tehát történelmi hazugságokat se hazudjanak. A kormányzó díszszemléje a helyőrség felett. A világ legfegyelmezettebb hadserege a miénk. Szerdán délután — ragyogó verőfényes nyári napsütésben — tartotta meg dísszemléjét Horthy Miklós kormányzó a kecskeméti helyőrség csapatai felett. Ebéd után csendőrkordon zárta le a Rudolf-laktanya előtti teret ahol a katonaság gyülekezett. Mintha élő sziklafalak lettek volna a régi, híres és dicső magyar csendőrök. Erős, hatalmas, délceg emberek állnak feszes őrségben. Csak a kakastoll mozdul meg néha rajtuk az enyhe nyári szellő ringatásától. A kordonon belül pompás látványosságban állnak fel fegyvernemenként a csapatok Vogt Waldemár ezredes parancsai szerint. Kivül egyre gyűl a szépszámú közönség. Negyed 4 órakor a Vásári utca torkolatából Foerster Frigyes alezredes vezetésével, mint a szélvész, vágtat elő a diszeszkort, jelzi, hogy jön a Nagyúr. A kormányzó a főispán és polgármester s a díszebéden résztvettek társaságában pompás fogatokon érkeznek. Felharsan a generálmars, keményen pattognak a „Vigyázz !“-vezénylő szavak. A közönség riadó éljenzése fogadja a rajongva szeretett kormányzót, aki friss, katonás léptekkel siet a csapatok elé. Mint az acélbaöntött szobrok, úgy állanak a derék magyar katonák feszes vigyázzban, amint az arcél előtt elvonul a kormányzó. Ezalatt a zenekar állandóan a Himnuszt játsza. A szemle után középre megy Horthy Miklós s Vogt ezredes vezényszavára négyszögbe állnak körülötte a csapatok. Lebilincselő, fölséges szép látvány volt ez a felvonulás. Az egymás melletti sorokból dübörögve kanyarodtak fel a lovasok, tüzérek s mint egy csodás gép, pillanatnyi pontossággal egyszerre ért céljához velük a gyalogság. A kormányzó igazi felsőséges, kemény magyar arccal néz végig a csapatokon s érces hangon beszédet intéz hozzájuk. Kiemeli beszédében a zsoldos hadsereg nagy érdemét, mert ezek a magyar fiúk örök hálára kötelezték maguk iránt a hazát és az utókort. Ezek voltak azok, akik, mikor antantparancsra megszűnt a magyar hadsereg, önként a zászló alá álltak s a fegyvert kezükbe felvették. Igaz hazaszeretetre, elöljáróik iránti feltétlen engedelmességre s a bujtogatók ártalmatlanná tételére buzdította őket s megelégedését fejezte ki. A kormányzó gyönyörű beszéde láthatólag meghatotta a vitézeket. Ezután következett a diszmenet. Zeneszóra, a legszebb békeidőkre emlékeztető fegyelmezettséggel sorra vonulnak el előtte a csapatok. A gyalogság, mint egy ezerlábú gép, másodpercnyi, hajszálpontossággal vágja ki a diszmenetet. A föld szinte dübörög a lábuk alatt. A csapatokat vezető tisztek pedig oly délcegek, daliásak voltak élükön, hogy festeni sem lehetett volna ilyen katonákat. Egymásután vonulnak el a huszárok, tüzérek. Bár a felszerelés, az antant kegyetlenségéből, igazán szegényes, de a katonaság maga a világ legfegyelmezettebb hadserege. Nagyon szép gondolat volt a Magyar Asszonyok részéről, hogy a fáradtságos nap után az egész helyőrséget megvendégelték önkéntes adományaikból a Ferenc József-laktanyában. A kiosztás munkáját a Magyar Asszonyok Dragoslovics Gyuláné vezetése alatt végezték. Amit ott láthattunk, azért derék tisztikarunkat a legnagyobb elismerés, hála és köszönet illeti. Zsoldos hadsereggel ilyen eredményeket még sehol sem produkáltak. Minden egyes katonán meglátszott, hogy derék tisztjeik nemcsak a testi ügyességre tanították őket, hanem beléjük nevelték azt a nemzeti szellemet, amely fundamentuma lesz Nagy-Magyarországnak és a nagy magyar erőnek. A kormányzó is legmagasabb megelégedésének jeleit mutatta. Szemle után azonban kocsira kellett ülnie, hogy országos szemleútját a megállapított időben tovább folytathassa. A kora délutáni órákban is számos ember állott föl az úttesten, merre a kormányzó és kísérete elvonult a pályaudvarra. Még egy utolsó ünnepi tüntetés. Kecskemét búcsúzott a viszontlátásig minden magyarok Nagyurától, Horthy Miklóstól. A Túrán különvonat 1/15 órakor elindult Félegyháza felé. A város közgyűlése. Betöltötték a megüresedett állásokat. Délelőtt 9 óra után néhány perccel nyitotta meg fáji Fáy István főispán a város folyó havi rendes közgyűlését. A póttárgyak napirendre tűzése után a közgyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette. Huray Lajos katonai főállatorvos oklevelét a közgyűlés kihirdetettnek nyilvánította, Mészáros József pénztártisztnek, Oláh Zoltán irodatisztnek és Kasza József hivatalszolgának pedig a kért szabadságidőt engedélyezte. Alapítvány Dömötör Sándor nevéről. A városi tanács javaslatára a város közgyűlése Dömötör Sándor kir. közjegyző nevéről 100 000 K-ás alapítványt létesített azzal a céllal, hogy annak 5 százalékos kamatai évenként a községi iskolaszék rendelkezésében a szegénysorsú tanulók felruházására fordíttassék. Az alapítványra vonatkozó javaslat után a közgyűlés Faragó Béla indítványára felállással tisztelte meg Dömötör Sándor királyi közjegyző emlékét. Maruszánics Erzsébet tanárnőt, Maruszánics Margit tanítónőt és Teszáry József kereskedőt a községi kötelékbe fel