Kecskeméti Közlöny, 1922. augusztus (4. évfolyam, 175-200. szám)
1922-08-01 / 175. szám
Kecskemét, 1922 augusztus 1. Ara 5 korona. Kedd, IV évf. 175 s? |^i |j^ )^i n jjji ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: XT , , , „o,, , . , , III., Szabadság-tér 1. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon 120. Negyed évre...................................280 korona. Egyes szám ára: 5 korona. f __ Egy hónapra .... 100 korona. Megjelenik: Hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114. Kecskemét közgyűlése Héjjas Ivánért. Bizalom a kormánynak. — Lelki küzösség, Héjjas Ivánnal. — Követeli a destruktiv lapok betiltását. A meleg, nyári idő dacára szokatlanul nagy érdeklődéssel kisérték a th. bizottsági tagok a mai rendes közgyűlést. Különösen a gazdák jelentek meg váratlan és szokatlanul nagy számban, amit a legutóbbi napok izgalmasabb eseményei váltottak ki. Jóval fél 10 óra után nyitotta meg Fáy főispán a közgyűlést. Harkay Béla főjegyző a sablonos polgármesteri jelentést olvasta fel, amelynek kapcsán meleg és méltató szavakkal emlékezett meg az elhunyt Bagi László h. polgármester haláláról, akinek közel félszázados hivatali működéséhez Kecskemét legtöbb és legértékesebb intézményei, mai nagysága fűződik. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg. A lakáshivatal szervezése ügyében Györffy Balázs kért a polgármesteri jelentés kapcsán felvilágosítást arról, hogy folyik e már az új lakásrendelet alapján a városi lakáshivatal szervezése. Ez szerinte sürgős azért, mert a lakáshivatal ellen elégedetlenség van. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a szervezés folyamatban van s ha a lakáshivatal személyzete nem megfelelő, új tisztviselői kart fognak ott elhelyezni. A nem kívánatos idegenek beözönlése ügyében dr Kiss Endre azt az indítványt vetette fel, hogy a nem kívánatos idegen falvak beözönlése ellen a város minden erővel védekezzék. A letelepülők névsora kifüggesztessék s a törvényhozás kerestessék meg, hogy a vételkorlátozásokat a házakra is terjesszék ki. Nemere Gyula mondott ennek kapcsán még lelkes felszólalást a fajvédelem, szükségességéről. A polgármester válasza után áttértek a közgyűlési tárgysorozat pontjaira. A forradalmi sajtó ellen Dr Zana Ferenc és társai indítványt nyújtottak be, amelyben az országrontásban és forradalomban bűnös destruktív sajtó betiltását kérik a nemzetgyűléstől. „Az Est“, „Pesti Napló", „Magyarország“, „Világ" azonnali i megszüntetését rendelje el a nemzetgyűlés és a közgyűlés szivvellélekkel magáévá teszi Eckhardt Tibornak a nemzetgyűlésben beterjesztett indítványát s hasonló állásfoglalásra hívja fel a társtörvényhatóságokat. Dr Zana Ferenc izzó magyar fajszeretettől áthatott beszédben indokolta meg indítványát, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A kormány üdvözlése. — Üssön balra is az erélyes kéz. A főjegyző bemutatta az összkormány leiratát hivatalba lépéséről. Dr. Iványosi Szabó László hosszú beszédben fejtegette a mai kormányzat nehéz helyzetét. Eddig nem látott olyan intézkedést, ami bizalmatlanságra adna okot. Legutóbb Bethlen István azt mondotta, hogy tud ütni balra is. Aggasztó jelenségeket lát a destruktív és forradalmi oldalról mindinkább megnyilatkozni. Üssön hát oda is a kormány erős kézzel, ne csak jobbra, mert nemzeti létünk, közgazdasági életünk alapját fenyegeti az a pusztító és romboló irány, melyet a destruktív rétegek úgy a sajtóban, mint a nemzetgyűlésen s a börzének a drágaságot csináló orgiája folytán nap-nap után elkövetnek. A jelenlévők lelkes éljenzése közben a következő határozati javaslatot terjeszti be, melyet a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. A feliratot táviratilag köztili a nemzetgyűléssel és kormánnyal. Kecskemét th. város közönsége az újonnan alakított kormányt hivatalba lépése alkalmából bizalommal köszönti s a nemzet érdekében való munkájában hálás készséggel kíván segítségére lenni. Nem mulaszthatja el ez alkalomból, hogy aggódó lélekkel fel ne emelje szavát a nemzetgyűlésen mindinkább elharapódzó jelenségek ellen, hol a nemzet képviselőinek egy része, ahelyett, hogy a nemzetgyűlés alkotó munkáját elősegítené, vélt sérelmekkel, egyéni hajszákkal, üres szócsatákkal tölti el az ország drága idejét. Kérjük a m. kir. kormányt, hogy tegye alkalmas módon lehetővé a nemzetgyűlés zavartalan munkálkodását, mert a tizenkettedik órában vagyunk s az ország a kormány munkaprogrammjában kitűzött sürgős közgazdasági, közjogi, belpolitikai reformok megvalósítóinak lehetetlenné tétele esetén elvész. Teljes bizalommal a m. kir. kormány iránt, de mélységes aggodalommal eltelve emeli fel a város közönsége szavát, törvényben biztosított jogánál fogva, a közélet ama kinövései miatt, melyek egyszer már szomorú idők előidézői lettek. Azok az elemek, melyeknek szereplése a Károlyi forradalom és a kommunizmus idejéből még mindnyájunk emlékezetében él, újra megindulni látszanak. A vörös szegfűk megjelenése a nemzet gyűlésén, a külföldre szaladt gyanús egyének visszaszivárgása, a nemzetközieknek féktelen hangja és harcmodora úgy a sajtóban, mint a parlamentben, a sajtó egy részének az októberi forradalmat megelőző időkből már jól ismert tendenciózus izgatása, mind-mind oly jelenségek, melyek elkerülhetetlenül szükségessé teszik, hogy az az erős kéz, mely jobbfelé oly energiával tudott ütni, balfelé is sújtson s törjön össze minden törekvést, mely a nemzet élete, fennállása, az ország nyugalma, helyreállása ellen tör. Mert bár a legutóbbi napok eseményeinek résztvevői nem vagyunk, a Héjjas Ivánokkal való lelki, közösséget vállaljuk, szándékaik hazafiasságát és önzetlenségét fennen hirdetjük s ha az ország nyugalma érdekében megnyugvással fogadjuk is a m. kir. kormánynak e tekintetben tett intézkedéseit, annál nagyobb keserűséggel tör ki belőlünk az aggodalom a föntebb vázolt jelenségek miatt. Kérjük tehát a m. kir. kormányt, hogy háta mögött tudván a nemzet egyetemét, kíméletlenül gázolja le a balfelé való eltolódásnak, az ilyen eltolódás jelenségeinek első csíráját is, egyben a nemzetgyűlésnek az ország érdekében való munkaképességét biztosítva, alkossa meg mindazon reformokat, melyek a magyarság további fenmaradásának elengedhetetlen feltételei. Ezek között főleg a numerus clausus további kiépítését, a tőzsde megszabályozását és a drágaság letörését látjuk olyan kérdéseknek, melyek a nemzet közelebbi s távolabbi jövőjét egyaránt uralják, Kecskemét megyéért. A városi tanács nagyarányú memorandumot nyújtott be, amelyben kifejti a kormány előtt, hogy a leendő Délpestmegyének székhelye Kecskemét legyen. A memorandum részletesen kifejti azon okokat és intézményeket, amelyek a megye székhelyére egyedül Kecskemétet teszik alkalmassá. Az önálló főispánság, pénzügyigazgatóság, kultúrintézmények, tekintély, iskolák, mezőgazdasági kamara és még számos fontos intézmény csak Kecskemétet teszik méltó székhellyé. Faragó Béla rendkívül értékes felszólalásában mutatott rá arra a rengeteg kultúrintézményre, amelyek Kecskemétet megyeszékhellyé és kultúrközponttá predesztinálják s kéri ennek a feliratban való kidomborítását. A közgyűlés elfogadja a javaslatokat s egyben elhatározza hogy a főispán vezetése alatt küldöttségileg fogják kérni a kormányt, hogy Kecskemétet tegye megyeszékhellyé. Az ellátatlanok kenyere ügyében a közigazgatási bizottságnak ismeretes javaslatát a közgyűlés a nemzetgyűléshez terjesztette fel. Apróbb ügyek. Ezután — a rendkívül megcsappant érdeklődés mellett — apróbb haszonbérleti, részvényjegyzési, szabadságolási illetmény stb. ügyeket tárgyalt le a közgyűlés és az összes tanácsi javaslatokat hozzászólás nélkül elfogadta. A villanyáram díját a nagy előállítási költségek miatt 1 koronával emelte föl a közgyűlés hektowattonként. Az izsáki műút reáliskola előtti részletének kikövezése a váratlanul magas, több mint 9 milliós költség miatt halasztást szenved. 12 órakor úgyszólván 12 bizottsági tag jelenlétében rekesztették be a közgyűlést. A Gazdasági Egyesület javaslata a nyomor enyhítéséről. A Gazdasági Egyesületben tegnap délelőtt ismét értekezletet tartottak a nyomorenyhítő akció ügyében, amelyen a keresztülvitelre már konkrét megállapodás jött létre. Az értekezlet ugyanis egyhangúan elfogadta a Marialaky Kálmán titkár által beterjesztett határozati javaslatot, amelyet a városnak megküldenek. Eszerint a Gazdasági Egyesület feltétlenül segíteni óhajt azokon a tisztességes, dolgozó embereken, akik önhibájukon kívül a nyomasztó gazdasági állapotok miatt vannak olyan helyzetben, amely feltétlenül szükségessé teszi számukra a támogatást. Kecskeméten ugyanis az eddigi számítások szerint hozzávetőlegesen 6000 olyan ember lesz, aki bár ellátatlan, hatósági ellátásban nem részesül a kiadott rendelet értelmében. A Gazdasági Egyesület tehát javasolja a városnak, hogy az ellátásukra szükséges mennyiséget pótadó alakjában vesse ki a tehetős lakosságra és az erre nézve hozott szabályrendelet jóváhagyását vigye sürgősen keresztül a belügyminiszternél. A gazdákban a támogatásra való hajlandóság feltétlenül megvan, amit legjobban bizonyít, hogy a nemes eszme megvalósítására rögtön kezdetben felajánlották segítségüket, de a határozati javaslat értelmében kérik, hogy tehetségük szerint a többi társadalmi rétegek is járul