Kecskeméti Közlöny, 1922. augusztus (4. évfolyam, 175-200. szám)

1922-08-01 / 175. szám

Kecskemét, 1922 augusztus 1. Ara 5 korona. Kedd, IV évf. 175 s? |^i |j^ )^i n jjji ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: XT , , , „o,, , . , , III., Szabadság-tér 1. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon 120. Negyed évre...................................280 korona. Egyes szám ára: 5 korona. f __ Egy hónapra .... 100 korona. Megjelenik: Hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114. Kecskemét közgyűlése Héj­j­as Ivánért. Bizalom a kormánynak. — Lelki küzösség, Héjjas Ivánnal. — Követeli a destruktiv lapok betiltását. A meleg, nyári idő dacára szokatlanul nagy érdeklődéssel kisérték a th. bizott­sági tagok a mai rendes közgyűlést. Kü­lönösen a gazdák jelentek meg váratlan és szokatlanul nagy számban, amit a leg­utóbbi napok izgalmasabb eseményei vál­tottak ki. Jóval fél 10 óra után nyitotta meg Fáy főispán a közgyűlést. Harkay Béla főjegyző a sablonos polgármesteri jelen­tést olvasta fel, amelynek kapcsán meleg és méltató szavakkal emlékezett meg az elhunyt Bagi László h. polgármester haláláról, akinek közel félszázados hivatali működé­séhez Kecskemét legtöbb és legértékesebb intézményei, mai nagysága fűződik. Emlé­két a közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg. A lakáshivatal szervezése ügyében Györffy Balázs kért a polgár­­mesteri jelentés kapcsán felvilágosítást ar­ról, hogy folyik e már az új lakásrendelet alapján a városi lakáshivatal szervezése. Ez szerinte sürgős azért, mert a lakáshi­­vatal ellen elégedetlenség van. A polgármester válaszában kijelen­tette, hogy a szervezés folyamatban van s ha a lakáshivatal személyzete nem meg­felelő, új tisztviselői kart fognak ott el­helyezni. A nem kívánatos idegenek beözönlése ügyében dr Kiss Endre azt az indítványt vetette fel, hogy a nem kívána­tos idegen falvak beözönlése ellen a város minden erővel védekezzék. A letelepülők névsora kifüggesztessék s a törvényhozás kerestessék meg, hogy a vételkorlátozáso­kat a házakra is terjesszék ki. Nemere Gyula mondott ennek kapcsán még lelkes felszólalást a fajvédelem, szükségességéről. A polgármester válasza után áttértek a közgyűlési tárgysorozat pontjaira. A forradalmi sajtó ellen­ Dr Zana Ferenc és társai indítványt nyújtottak be, amelyben az országrontás­ban és forradalomban bűnös destruktív sajtó betiltását kérik a nemzetgyűléstől. „Az Est“, „Pesti Napló", „Magyarország“, „Világ" azonnali i megszüntetését rendelje el a nemzetgyűlés és a közgyűlés szivvel­­lélekkel magáévá teszi Eckhardt Tibornak a nemzetgyűlésben beterjesztett indítvá­nyát s hasonló állásfoglalásra hívja fel a társtörvényhatóságokat. Dr Zana Ferenc izzó magyar fajszeretettől áthatott beszéd­ben indokolta meg indítványát, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A kormány üdvözlése. — Üssön balra is az erélyes kéz. A főjegyző bemutatta az összkormány leiratát hivatalba lépéséről. Dr. Iványosi Szabó László hosszú be­­­szédben fejtegette a mai kormányzat ne­héz helyzetét. Eddig nem látott olyan in­tézkedést, ami bizalmatlanságra adna okot. Legutóbb Bethlen István azt mondotta, hogy tud ütni balra is. Aggasztó jelensé­geket lát a destruktív és forradalmi oldal­ról mindinkább megnyilatkozni. Üssön hát oda is a kormány erős kézzel, ne csak jobbra, mert nemzeti létünk, közgazdasági életünk alapját fenyegeti az a pusztító és romboló irány, melyet a destruktív réte­gek úgy a sajtóban, mint a nemzetgyűlé­sen s a börzének a drágaságot csináló or­giája folytán nap-nap után elkövetnek. A jelenlévők lelkes éljenzése közben a következő határozati javaslatot terjeszti be, melyet a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. A feliratot táviratilag köztili a nemzetgyűléssel és kormánnyal. Kecskemét th. város közönsége az újonnan alakított kormányt hivatalba lépése alkalmából bizalommal köszönti s a nem­zet érdekében való munkájában hálás kész­séggel kíván segítségére lenni. Nem mulaszthatja el ez alkalomból, hogy aggódó lélekkel fel ne emelje szavát a nemzetgyűlésen mindinkább elharapódzó jelenségek ellen, hol a nemzet képviselői­nek egy része, ahelyett, hogy a nemzet­­gyűlés alkotó munkáját elősegítené, vélt sérelmekkel, egyéni hajszákkal, üres szó­csatákkal tölti el az ország drága idejét. Kérjük a m. kir. kormányt, hogy tegye alkalmas módon lehetővé a nemzetgyűlés zavartalan munkálkodását, mert a tizen­kettedik órában vagyunk s az ország a kormány munkaprogrammjában kitűzött sür­gős közgazdasági, közjogi, belpolitikai re­formok megvalósítóinak lehetetlenné té­tele esetén elvész. Teljes bizalommal a m. kir. kormány iránt, de mélységes aggodalommal eltelve emeli fel a város közönsége szavát, tör­vényben biztosított jogánál fogva, a köz­élet ama kinövései miatt, melyek egyszer már szomorú idők előidézői lettek. Azok az elemek, melyeknek szereplése a Ká­rolyi forradalom és a kommunizmus ide­jéből még mindnyájunk emlékezetében él, újra megindulni látszanak. A vörös szeg­fűk megjelenése a nemzet gyűlésén, a kül­földre szaladt gyanús egyének visszaszi­­várgása, a nemzetközieknek féktelen hangja és harcmodora úgy a sajtóban, mint a par­lamentben, a sajtó egy részének az októ­beri forradalmat megelőző időkből már jól ismert tendenciózus izgatása, mind-mind oly jelenségek, melyek elkerülhetetlenül szükségessé teszik, hogy az az erős kéz, mely jobbfelé oly energiával tudott ütni, balfelé is sújtson s törjön össze minden törekvést, mely a nemzet élete, fennállása, az ország nyugalma, helyreállása ellen tör. Mert bár a legutóbbi napok eseményeinek résztvevői nem vagyunk, a Héjjas Ivánok­kal való lelki, közösséget vállaljuk, szán­dékaik hazafiasságát és önzetlenségét fen­nen hirdetjük s ha az ország nyugalma érdekében megnyugvással fogadjuk is a m. kir. kormánynak e tekintetben tett in­tézkedéseit­, annál nagyobb keserűséggel tör ki belőlünk az aggodalom a föntebb vázolt jelenségek miatt. Kérjük tehát a m. kir. kormányt, hogy háta mögött tudván a nemzet egyetemét, kíméletlenül gázolja le a balfelé való el­tolódásnak, az ilyen eltolódás jelenségei­nek első csíráját is, egyben a nemzetgyű­lésnek az ország érdekében való munka­­képességét biztosítva, alkossa meg mind­azon reformokat, melyek a magyarság to­vábbi fenmaradásának elengedhetetlen fel­tételei. Ezek között főleg a numerus clau­sus további kiépítését, a tőzsde megsza­­bályozását és a drágaság letörését látjuk olyan kérdéseknek, melyek a nemzet kö­zelebbi s távolabbi jövőjét egyaránt uralják, Kecskemét­ megyéért. A városi tanács nagyarányú memo­randumot nyújtott be, amelyben kifejti a kormány előtt, hogy a leendő Délpest­megyének székhelye Kecskemét legyen. A memorandum részletesen kifejti azon oko­kat és intézményeket, amelyek a megye székhelyére egyedül Kecskemétet teszik alkalmassá. Az önálló főispán­ság, pénz­ügyigazgatóság, kultúrintézmények, tekin­tély, iskolák, mezőgazdasági kamara és még számos fontos intézmény csak Kecs­kemétet teszik méltó székhellyé. Faragó Béla rendkívül értékes felszó­lalásában mutatott rá arra a rengeteg kultúrintézményre, amelyek Kecskemétet megyeszékhellyé és kultúrközponttá pre­desztinálják s kéri ennek a feliratban való kidomborítását. A közgyűlés elfogadja a javaslatokat s egyben elhatározza hogy a főispán vezetése alatt küldöttségileg fog­ják kérni a kormányt, hogy Kecskemétet tegye megyeszékhellyé. Az ellátatlanok kenyere ügyében a közigazgatási bizott­ságnak ismeretes javaslatát a közgyűlés a nemzetgyűléshez terjesztette fel. Apróbb ügyek. Ezután — a rendkívül megcsappant érdeklődés mellett — apróbb haszonbér­leti, részvényjegyzési, szabadságolási illet­mény stb. ügyeket tárgyalt le a közgyű­lés és az összes tanácsi javaslatokat hoz­zászólás nélkül elfogadta. A­ villanyáram díját a nagy előállítási költségek miatt 1 koronával emelte föl a közgyűlés hekto­­wattonként. Az izsáki műút reáliskola előtti részletének kikövezése a váratlanul magas, több mint 9 milliós költség miatt halasz­tást szenved. 12 órakor úgyszólván 1­2 bizottsági tag jelenlétében rekesztették be a köz­gyűlést. A Gazdasági Egyesület javaslata a nyomor enyhítéséről. A Gazdasági Egyesületben tegnap dél­előtt ismét értekezletet tartottak a nyomor­­enyhítő akció ügyében, amelyen a keresz­tülvitelre már konkrét megállapodás jött létre. Az értekezlet ugyanis egyhangúan elfogadta a Marialaky Kálmán titkár által beterjesztett határozati javaslatot, amelyet a városnak megküldenek. Eszerint a Gazdasági Egyesület fel­tétlenül segíteni óhajt azokon a tisztessé­ges, dolgozó embereken, akik önhibájukon kívül a nyomasztó gazdasági állapotok miatt vannak olyan helyzetben, amely fel­tétlenül szükségessé teszi számukra a tá­mogatást. Kecskeméten ugyanis az eddigi számítások szerint hozzávetőlegesen 6000 olyan ember lesz, aki bár ellátatlan, ható­sági ellátásban nem részesül a kiadott ren­delet értelmében. A Gazdasági Egyesület tehát javasolja a városnak, hogy az ellá­tásukra szükséges mennyiséget pótadó alak­jában vesse ki a tehetős lakosságra és az erre nézve hozott szabályrendelet jóváha­gyását vigye sürgősen keresztül a belügy­miniszternél. A gazdákban a támogatásra való hajlandóság feltétlenül megvan, amit legjobban bizonyít, hogy a nemes eszme megvalósítására rögtön kezdetben felaján­lották segítségüket, de a határozati javas­lat értelmében kérik, hogy tehetségük szerint a többi társadalmi rétegek is járul­

Next