Kecskeméti Közlöny, 1922. október (4. évfolyam, 226-251. szám)
1922-10-01 / 226. szám
Kecskemét, 1922 október 1. Ára 8 korona. Vasárnap, IV. évf. 226. sz.|^ KQ2ti ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: . . ,ml , —7* o, III., Szabadság-tér 1. szám, H. e. 3. ajtó. Telefon 120. ?Mi*gyint érre.................................. 500 korona. Egyes szám ára: 8 korona. * __ ’ Egy hónapra..................................180 korona. Megjelenik:Hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114 A polgárság szervezkedése a nemzetköziek ellen. (6.) Mint múltkori számunkban hírt adtunk, a nemzetközi szocialisták szélsőséges irányai egy egységokmány alapján szövetkeztek. Az egységokmányt Kautzky német szocialista vezér szerkesztette meg s az új szövetségi alap a Kautzky-féle harcmodort szentesítette. A fegyveres forradalmi lázadások helyett a termelő munkát lehetetlenné tevő és az államgépek mozgását megakadályozó folytonos sztrájkolások útjára térnek át s igy akarják az államokat teljesen a gazdasági csőd szélére juttatni, hogy azután a bekövetkező államösszeomláskor ők ragadhassák magukhoz a hatalmat. Sokszor elgondolkoztunk már afelett, hogy igazságos-e az, hogy a vagyon és a hatalom néhány szerencsés kezében összpontosul, míg a többi tisztán emberi gép módjára éli életét, mely szükségképen zavart és elégedetlenséget hoz magával ? Nem tudunk belenyugodni abba a felületes magyarázatba, hogy ez természetes folyamat és szükségszerűen mindig lesznek hatalmasok és gyengék, szegények és gazdagok. Ez a magyarázat époly igazságtalan, mint Malthus elmélete, mely az emberek túlszaporodásában keresi a bajok okozóját. „A mutatkozó bajok abból erednek — mondja Henri George — hogy a társadalmi ügyekre fordított értelem nem tartott lépést az emberi szükségletekre és gazdasági célokra fordított értelemmel. Haladást tettünk a javak termelésének mesterségében, ellenben nem haladtunk abban, hogy a javak méltányos megoszlását biztosítjuk.“ Tehát nem megoldhatatlan az emberi igazságos jólét elérése, csak azt kellene tudni, mily módon lehetne a javakból minden termelőt méltányosan részesíteni? Sokszor gondolkoztunk már afelett is, vájjon igazságos és célravezető- e a nemzetközi szocialisták törekvése és meghozza-e a kívánt eredményt ? A nemzetközi szocialisták nem képviselik a dolgozók összeségének az érdekeit s igy nincs jogukban az összeség nevében döntést provokálni. Ez még nem volna baj, ha a jólétet méltányos arányban tényleg mindenki részére meg tudnák szerezni. Azonban a szocialista törekvések a bajoknak nem a gazdasági orvoslását célozzák, hanem a politikai vezető hatalmat keresik. A dolgozók milliói részére nem a javak méltányos elosztását követelik, hanem az összes politikai és gazdasági hatalmat (a diktatúrát), mely ha tényleg a kezükbe jutna, nem a dolgozó milliók hatalomra jutását jelentené, hanem csak annak a töredéknek, melyet szervezeteikbe tömörítenek. A hatalom és vagyon tehát a mai néhány szerencsés kezéből újra csak egy kisebb töredék kezébe kerülne, mi ismét nem az általános jólét biztosítéka. Ha akár a régi (forradalmi lázadások), akár az újabb harcmodorokat (a régi államokat romlásba döntő sztrájkok) vizsgáljuk, ezek sem biztosítékai a jólétnek és a gazdasági megújhodásnak. Mind a forradalmi lázadások, mind a sztrájkok a tömegnyomor előidézői, mely tömegek, ha hatalomra juthatnak, nem a rendnek és a méltányosságnak az őrei, hanem a hatalmukat minden erővel védő anarchia rendszeresítői (lásd a Proletárdiktatúrát és a Kommunizmust nálunk és Oroszországban). Szükséges volt ez a kis vizsgálódás, hogy a tanulságot levonhassuk. A nemzetközi szocialisták új harcot hirdetnek az államok és a társadalom ellen s a Nürnbergben megállapított új harcmodor — a sztrájk. Fentebb igazoltuk, hogy az igazságos jólét elérésének megvan a lehetősége és igazoltuk azt is, hogy a szocialisták törekvése azt sohasem fogja eredményezni, mert hatalmi polcért küzdenek és nem a gazdasági jólétért. A meginduló újabb mozgolódással szemben tehát védekezni kell és védekezni lehet. Szervezkedjék a polgári társadalom s ha a sztrájk miatt megáll a termelés, a munkások helyét foglalják el a polgárok. Nem oly ördöngösség ez, megmutatták Pesten a műegyetemi hallgatók 1919. augusztusában, mikor a nyomdászok helyett ők szedték a lapokat. Uj társadalmi szervekre sincs szükség, mert a meglevők keretén belül is felkészülhetnek a munka és a termelés védelmére- Minden társadalmi alakulásnak és szervnek ma kötelessége tagjait a harcra előkészíteni s ha a nemzetrontó sztrájkok ideje elérkezik, a megfelelő polgári munkaerőket a termelés rendelkezésére bocsájtani. Ezzel a radikális cselekedettel nemcsak a nemzetközi romboló törekvéseknek álljuk útját, hanem egyszers mindenkorra leszereljük a nemzetközi szocialisták forradalmi törekvéseit is. Ez az egyetlen módja a nemzetközi kardcsörtetés leszerelésének, az ország jólétét előmozdító zavartalan termelésnek és ez lesz az igazi magyar fascizmus. A 38-as Bajtársi Szövetség alakuló gyűlése. Bajtársi szövetséget alakítanak a harmincnyolcasok. Négy és fél év vérzivatarja kovácsolta össze a szíveket az ezred kötelékében. Ez jut kifejezésre a holnapi ünnepségben. A szövetség célját a háborúban elesett hősök emlékének ápolása s megfelelő emlékműben való megörökítése képezi. E nemes cél érdekében mozdult meg a volt 38-as kiegészítő kerület minden községe. A rendező bizottsághoz napnap után érkeznek a budapesti és vidéki bajtársak tömeges csatlakozásáról szóló jelentkezések. Az érdeklődés helyben is igen nagy s igy biztosítva van az ünnepség impozáns lefolyása. A részletes program a következőképen alakul: 1. D. e. 10 órakor tábori mise a nagytemplom előtti téren. Celebrálja Wagner Lajos tanár. A zenét I. honvédzenekar szolgáltatja. 2. D. e. 10 óra 30 perckor református istentisztelet a Tóth gyógyszertár előtti téren, a) 90-ik Zsoltár, b) Könyörgés, Okos Gyula ókécskei ref. lelkész által, c) Himnusz. (Kedvezőtlen idő esetén az 1. sz. a kegyesrendi templomban, a 2. a református templomban tartatik meg.) 3. A nagytemplom falában levő emléktáblánál beszél Francsek József. 4. D. e. 11 órakor díszközgyűlés a városháza közgyűlési termében. 5. 12 óra 30 perckor koszorúzás : a) Szentháromság-temetőben a hősök sírjánál, b) Budai úti ref. temetőben, c) Evangélikus temetőben. 6. 1 óra 30 perckor társas-ebéd a városi Vígadóban. Egy teríték ára 280 K. Jegyek az ebédnél is válthatók. 7. Este 8 óra 30 perctől a honvédzenekar hangversenyez a Beretvásban. Belépődíj 50 K. A város közgyűlése. A hivatalnokokon kívül mindössze 15 városatya jelent meg a közgyűlés kezdetekor. Fáy főispán távollétében a polgármester elnökölt. A tátongó üres padsorok előtt olvasták fel a polgármesteri jelentést, amelynek egyetlen kiemelkedő momentuma Győrffy Balázs ünneplésének ügye volt. A közgyűlés elhatározta, hogy Fáy főispán vezetése alatt küldöttség vesz részt az okt. 8 án rendezendő ünnepségen, Németh László a szőlőtermés válságáról. Németh László interpellációban mutatott rá arra a válságos helyzetre, amelybe az idén a szőlősgazdák kerültek. A túlmagas ausztriai és cseh beviteli vámok miatt lehetetlen az idén a must értékesítése, Kecskemétre az idén még egyáltalán nem érkeztek külföldi kereskedőktől hordók. Ha a szőlősgazdák nem tudják értékesíteni termésüket, a horribilis munkáltatás, költség folytán anyagi zavarba jutnak s ezzel az államra is óriási terhek zúdulnak. Nem lesz kivitel és a gazdák képtelenek lesznek a magas adókat fizetni. Kéri a polgármestert, hogy a város kérjen kormányintézkedést a ki és beviteli vámok csökkentésére. Mikor ilyen súlyos helyzetben vannak a szőlősgazdák, akkor megtörtént, hogy a szilvának nem az árvizsgáló bizottság, hanem az ügyészség, tehát illetéktelen hatóság által maximálták meg az árát, ami érzékenyen sújtja a fogyasztókat is. Intézkedést kér ennek a visszás helyzetnek megszüntetésére. A polgármester válaszában intézkedéseket ígért a kérdés békés és megfelelő orvoslására. Németh László ezzel nem elégedett meg, hanem pozitív intézkedést kért, amelynek a véghezvitelét végül mégis a városi tanács belátására bízzák. Egyben a közgyűlés figyelmeztetni fogja a szőlősgazdákat, hogy minél később szüreteljenek, mert csak jó bort lehet az idén értékesíteni. Meglehetős zajongás közben tértek ezután rá a tárgysorozatra. Új ebtartási szabályrendeletet készített el a tanács, mivel a régi elavult. Az új szabályrendelet erélyesen intézkedik a kihágások ellen. A közgyűlés elfogadja a szabályrendeletet. Javul a népoktatás ügye. Nyúl Tóth Pál kulturtanácsnok a felügyelő igazgató elmúlt évről szóló jelentése kapcsán bejelenti, hogy népoktatásügyünk az új tanítói állások folytán örvendetesen javult s ma már a kecskeméti népoktatás semmi kifogást nem hagy maga után s mintaszerű a tekintetben, hogy az ifjúság mindenütt részesülhessen iskoláztatásban. Apróbb ügyek. A közgyűlési tárgysorozat csaknem minden pontja az úgynevezett „apróbb ügyek“ közé tartozott. Nyugdíj, kegydíj, szabadságolás, kisebb haszonbérleti és segélyügyeket hozzászólás nélkül fogadták el. A csoportkedvezményt nem élvező, nem szoros értelemben vett közigazgatási alkalmazottaknak a csoportkedvezménnyel körülbelül egyenértékű kártalanítást szavazott meg a közgyűlés, ami 1 millió 200 ezer koronát tesz ki mindössze. Felszámol a városi faüzem. Farkas Dezső aljegyző beterjesztette a városi faüzem elmúlt évről szóló jelenté