Kecskeméti Közlöny, 1922. október (4. évfolyam, 226-251. szám)

1922-10-01 / 226. szám

Kecskemét, 1922 október 1. Ára 8 korona. Vasárnap, IV. évf. 226. sz.­­|^ KQ2ti ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: . . ,ml , —7* o, III., Szabadság-tér 1. szám, H. e. 3. ajtó. Telefon 120. ?Mi*gyint érre.................................. 500 korona. Egyes szám ára: 8 korona. * __ ’ Egy hónapra..................................180 korona. Megjelenik:­­Hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114 A polgárság szervezkedése a nemzetköziek ellen. (6.) Mint múltkori számunkban hírt adtunk, a nemzetközi szocialisták szélső­séges irányai egy egységokmány alapján szövetkeztek. Az egységokmányt Kautzky német szocialista vezér szerkesztette meg s az új szövetségi alap a Kautzky-féle harcmodort szentesítette. A fegyveres for­radalmi lázadások helyett a termelő mun­kát lehetetlenné tevő és az államgépek mozgását megakadályozó folytonos sztráj­kolások útjára térnek át s igy akarják az államokat teljesen a gazdasági csőd szé­lére juttatni, hogy azután a bekövetkező államösszeomláskor ők ragadhassák ma­gukhoz a hatalmat. Sokszor elgondolkoztunk már afelett, hogy igazságos-e az, hogy a vagyon és a hatalom néhány szerencsés kezében össz­pontosul, míg a többi tisztán emberi gép módjára éli életét, mely szükségképen za­­­­vart és elégedetlenséget hoz magával ? Nem tudunk belenyugodni abba a felületes ma­gyarázatba, hogy ez természetes folyamat és szükségszerűen mindig lesznek hatalma­sok és gyengék, szegények és gazdagok. Ez a magyarázat époly igazságtalan, mint Malthus elmélete, mely az emberek túlsza­­porodásában keresi a bajok okozóját. „A mutatkozó bajok abból erednek — mondja Henri George — hogy a társadalmi ügyekre fordított értelem nem tartott lépést az­ em­beri szükségletekre és gazdasági célokra fordított értelemmel. Haladást tettünk a ja­vak termelésének mesterségében, ellenben nem haladtunk abban, hogy a javak mél­tányos megoszlását biztosítjuk.“ Tehát nem megoldhatatlan az emberi igazságos jólét elérése, csak azt kellene tudni, mily mó­don lehetne a javakból minden termelőt méltányosan részesíteni? Sokszor gondolkoztunk már afelett is, vájjon igazságos és célravezető- e a nem­zetközi szocialisták törekvése és meghozza-e a kívánt eredményt ? A nemzetközi szo­cialisták nem képviselik a dolgozók össze­ségének az érdekeit s igy nincs jogukban az összeség nevében döntést provokálni. Ez még nem volna baj, ha a jólétet méltá­nyos arányban tényleg mindenki részére meg tudnák szerezni. Azonban a szocia­lista törekvések a bajoknak nem a gazda­sági orvoslását célozzák, hanem a politikai vezető hatalmat ker­esik. A dolgozók mil­liói részére nem a javak méltányos elosz­tását követelik, hanem az összes politikai és gazdasági hatalmat (a diktatúrát), mely ha tényleg a kezükbe jutna, nem a dolgozó milliók hatalomra jutását jelentené, hanem csak annak a töredéknek, melyet szerve­zeteikbe tömörítenek. A hatalom és vagyon tehát a mai néhány szerencsés kezéből újra csak egy kisebb töredék kezébe ke­rülne, mi ismét nem az általános jólét biz­tosítéka. Ha akár a régi (forradalmi lázadások), akár az újabb harcmodorokat (a régi álla­mokat romlásba döntő sztrájkok) vizsgál­juk, ezek sem biztosítékai a jólétnek és a gazdasági megújhodásnak. Mind a forra­dalmi lázadások,­ mind a sztrájkok a tö­megnyomor előidézői, mely tömegek, ha hatalomra juthatnak, nem a rendnek és a méltányosságnak az őrei, hanem a hatal­mukat minden erővel védő anarchia rend­­szeresítői (lásd a Proletárdiktatúrát és a Kommunizmust nálunk és Oroszországban). Szükséges volt ez a kis vizsgálódás, hogy a tanulságot levonhassuk. A nem­zetközi szocialisták új harcot hirdetnek az államok és a társadalom ellen s a Nürn­­bergben megállapított új harcmodor — a sztrájk. Fentebb igazoltuk, hogy az igaz­ságos jólét elérésének meg­van a lehető­sége és igazoltuk azt is, hogy a szocialis­ták törekvése azt sohasem fogja eredmé­nyezni, mert hatalmi polcért küzdenek és nem a gazdasági jólétért. A meginduló újabb mozgolódással szemben tehát védekezni kell és védekezni lehet. Szervezkedjék a polgári társadalom s ha a sztrájk miatt megáll a termelés, a munkások helyét fog­lalják el a polgárok. Nem oly ördöngösség ez, megmutatták Pesten a műegyetemi hall­gatók 1919. augusztusában, mikor a nyom­dászok helyett ők szedték a lapokat. Uj társadalmi szervekre sincs szük­ség, mert a meglevők keretén belül is fel­készülhetnek a munka­ és a termelés vé­delmére- Minden társadalmi alakulásnak és szervnek ma kötelessége tagjait a harcra előkészíteni s ha a nemzetrontó sztrájkok ideje elérkezik, a megfelelő polgári munka­erőket a termelés rendelkezésére bocsáj­­tani. Ezzel a radikális cselekedettel nem­csak a nemzetközi romboló törekvéseknek álljuk útját, hanem egyszers mindenkorra leszereljük a nemzetközi szocialisták forra­dalmi törekvéseit is. Ez az egyetlen módja a nemzetközi kardcsörtetés leszerelésének, az ország jólétét előmozdító zavartalan ter­melésnek és ez lesz az igazi magyar fas­­cizmus. A 38-as Bajtársi Szövetség alakuló gyűlése. Bajtársi szövetséget alakítanak a har­mincnyolcasok. Négy és fél év vérzivatarja kovácsolta össze a szíveket az ezred kö­telékében. Ez jut kifejezésre a holnapi ünnepségben. A szövetség célját a hábo­rúban elesett hősök emlékének ápolása s megfelelő emlékműben való megörökítése képezi. E nemes cél érdekében mozdult meg a volt 38-as kiegészítő kerület min­den községe. A rendező bizottsághoz nap­nap után érkeznek a budapesti és vidéki bajtársak tömeges csatlakozásáról szóló je­lentkezések. Az érdeklődés helyben is igen nagy s igy biztosítva van az ünnepség im­pozáns lefolyása. A részletes program a következőképen alakul: 1. D. e. 10 órakor tábori mise a nagy­templom előtti téren. Celebrálja Wagner Lajos tanár. A zenét I. honvédzenekar szolgáltatja. 2. D. e. 10 óra 30 perckor reformá­tus istentisztelet a Tóth gyógyszertár előtti téren, a) 90-ik Zsoltár, b) Könyörgés, Okos Gyula ókécskei ref. lelkész által, c) Him­nusz. (Kedvezőtlen idő esetén az 1. sz. a kegyesrendi templomban, a 2. a reformá­tus templomban tartatik meg.) 3. A nagytemplom falában levő em­léktáblánál beszél Francsek József. 4. D. e. 11 órakor díszközgyűlés a városháza közgyűlési termében. 5. 12 óra 30 perckor koszorúzás : a) Szentháromság-temetőben a hősök sírjánál, b) Budai­ úti ref. temetőben, c) Evangéli­kus temetőben. 6. 1 óra 30 perckor társas-ebéd a városi Vígadóban. Egy teríték ára 280 K. Jegyek az ebédnél is válthatók. 7. Este 8 óra 30 perctől a honvéd­­zenekar hangversenyez a Beretvásban. Be­lépődíj 50 K. A város közgyűlése. A hivatalnokokon kívül mindössze 15 városatya jelent meg a közgyűlés kezdete­kor. Fáy főispán távollétében a polgár­mester elnökölt. A tátongó üres padsorok előtt olvasták fel a polgármesteri jelentést, amelynek egyetlen kiemelkedő momentuma Győrffy Balázs ünneplésének ügye volt. A közgyűlés elhatározta, hogy Fáy főispán vezetése alatt küldöttség vesz részt az okt. 8 án rendezendő ünnepségen, Németh László a szőlő­termés válságáról. Németh László interpellációban mu­tatott rá arra a válságos helyzetre, amelybe az idén a szőlősgazdák kerültek. A túl­­magas ausztriai és cseh beviteli vámok mi­att lehetetlen az idén a must értékesítése, Kecskemétre az idén még egyáltalán nem érkeztek külföldi kereskedőktől hordók. Ha a szőlősgazdák nem tudják értékesíteni termésüket, a horribilis munkáltatás, költ­ség folytán anyagi zavarba jutnak s ezzel az államra is óriási terhek zúdulnak. Nem lesz kivitel és a gazdák képtelenek lesz­nek a magas adókat fizetni. Kéri a pol­gármestert, hogy a város kérjen kormány­intézkedést a ki és beviteli vámok csök­kentésére. Mikor ilyen súlyos helyzetben vannak a szőlősgazdák, akkor megtörtént, hogy a szilvának nem az ár­vizsgáló bizottság, hanem az ügyészség, tehát illetéktelen ha­tóság által maximálták meg az árát, ami érzékenyen sújtja a fogyasztókat is. Intéz­kedést kér ennek a visszás helyzetnek megszüntetésére. A polgármester válaszá­ban intézkedéseket ígért a kérdés békés és megfelelő orvoslására. Németh László ezzel nem elégedett meg, hanem pozitív intézkedést kért, amely­nek a véghezvitelét végül mégis a városi tanács belátására bízzák. Egyben a köz­gyűlés figyelmeztetni fogja a szőlősgazdá­kat, hogy minél később szüreteljenek, mert csak jó bort lehet az idén értékesíteni. Meg­lehetős zajongás közben tértek ezután rá a tárgysorozatra. Új ebtartási szabályrendeletet készített el a tanács, mivel a régi elavult. Az új szabályrendelet erélyesen intézkedik a kihágások ellen. A közgyűlés elfogadja a szabályrendeletet. Javul a népoktatás ügye. Nyúl Tóth Pál kulturtanácsnok a fel­ügyelő igazgató elmúlt évről szóló jelentése kapcsán bejelenti, hogy népoktatásügyünk az új tanítói állások folytán örvendetesen javult s ma már a kecskeméti népoktatás semmi kifogást nem hagy maga után s mintaszerű a tekintetben, hogy az ifjúság mindenütt részesülhessen iskoláztatásban. Apróbb ügyek. A közgyűlési tárgysorozat csaknem minden pontja az úgynevezett „apróbb ügyek“ közé tartozott. Nyugdíj, kegydíj, szabadságolás, kisebb haszonbérleti és se­gélyügyeket hozzászólás nélkül fogadták el. A csoportkedvezményt nem élvező, nem szoros értelemben vett közigazgatási alkalmazottaknak a csoportkedvezménnyel körülbelül egyenértékű kártalanítást szava­zott meg a közgyűlés, ami 1 millió 200 ezer koronát tesz ki mindössze. Felszámol a városi faüzem. Farkas Dezső aljegyző beterjesztette a városi faüzem elmúlt évről szóló jelenté­

Next