Kecskeméti Közlöny, 1922. december (4. évfolyam, 277-300. szám)
1922-12-01 / 277. szám
Kecskemét, 1322 december 1. Ara 8 korona. Péntek, IV. évf. 277, s? íí IE G SH íí iE H Tf 1 ^ ^ m ^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK i j Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. j ' SZERKESZTŐSÉG: , , és i III., Szabadság-tér 1. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon 120. Nagyad érre................................... 500 korona. [ Egyes szára ára: 8 korona. _ Egy hónapra. . . . 180 korona. Megjelenik: Hétfő kivételével minden nap. IXI ADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114. Üzenet Ruppertnek. (6.) Az országrontás szabadkőműves orgánumában, egy halottnak, mint ahogyan magát Ruppert Rezső igen stílszerűen nevezi, az üzenetét olvastuk A miniszterelnöknek szól az üzenet, de „tulvilági magasságából" a magyar föld felé is kurjongat s igy hisszük, hogy választ is vár üzenetére. Hogy a miniszterelnököt bombamerénylettel, gyilkosságokkal és egyéb hazugságokkal hozza kapcsolatba, erre felelni nem a mi feladatunk , ha nem is oly hajmeresztő színezéssel, de több objektivitással meg fogja kapni Ruppert tőle is a feleletet. Mi egyelőre csak a magyar föld üzenetét küldjük felé, oda a „túlvilági" helyre, ahol, mint „erkölcsi halott", oly duhaj jókedvűen érzi magát. Azt mondja Ruppert, hogy üzent már egyszer, mikor „iszonyú robbanás iszonyú döreje rázta meg ... az újra szilárd égitestté ülepedni készülő magyar káosz ködét ... velőt tépő sikoltások ... vérbebukó sebesültek borzalmas jaja ... És vérpatakocskák csörgedeztek a padlózaton lábaink alatt ... stb." Nem akarjuk fantáziája összes perverz szüleményét útján követni. Ha jól értelmezzük kissé túlhomályos írását, két dolog fáj neki: az egyik, hogy annak idején Budapesten a demokrata körben bombarobbanás történt, mely sehogyan sem tudta sem az egész művelt világot rombadönteni, sem a hódmezővásárhelyi beszámolót megakadályozni ; másodszor, hogy a bombarobbanás dacára Bethlen miniszterelnök hitvallást mert tenni a keresztény és nemzeti irányzat mellett. Ruppert, „a túlvilági erkölcsi halott" ■tényleg vagy halott, vagy olyan másvilági fordított erkölcsök között él, melyek lehetetlenné teszik számára azt, hogy a történő dolgok rugóját, értelmét és értékét megérthesse. Volt egy másik hatalmasabb robbanás is, mely nem egy zsidó és zsidózó demokrata gyülekezet szobapadlóját tépte fel, hanem a sír szélére lökött egy egész országot és romba döntött egy évezredes épületet, jogot és történelmet. Igen, utána becsületesen dolgozó polgárok vére folyt elő. a vörös hóhérok durvasága nyomán halálsikoltások reszkettek a levegőben ... a sok szép ömlő piros vért részeg mámorral itta az az alvilági söpredék, mely még a templomban békésen imádkozókra is reámerte sütni fegyverét ... nem egy pokolgép robbant fel akkor, hanem maga a gyehennás pokol szakadt a védtelenek és a nem „túlvilágiak" nyakába ... akkor nem vérpatakocskák csörgedeztek a lábaink alatt, hanem hullatömegek hevertek az Országház pincéjében és a Batthyányi palota földszintjén ... A rettenetes pusztulás borzalmas emlékei tépnek sebet benlünk erre gondolva, melyeknek mását Nabukadnezár, Sardanapál és egyéb syriai és assur őrjöngök vérdühvel szomjazó őrülete produkált csak s a leghomályosabb ókorban. Fájt-e ez önnek „túlvilági" Ruppert? Megreszketett-e a lelke egyszer is az Országházban, mikor a fájdalmait sajogva érző nemzet a saját fajának védelmére követeléseket támasztott ? Az Országház pincéjéből nem suhantak-e fel a megkínzott magyarok szellemei ? A Duna mélyéről nem érzi e felmeredni a Hollánok tekintetét ? Meg a többit mind, mely néma holtában sokkal erősebb váddal kiált, mint a rupperti duhaj álvilágfájdalom ? Mi, akik nem állunk ki hivalkodva az ellenforradalmi cselekedetünkkel, megtiltjuk önnek és minden Ruppertnek, hogy egy percig is ilyesmire merjen hivatkozni, mert a mi ellenforradalmunk nem a bécsi „Ring“-ek szép asszonyos, csendesen, nevetgélve politizáló, a bankgassei milliókból pénzelt emigráció volt, hanem magyarságunk és hitünk mindennapos próbatétele, nehéz kálváriajárás a szovjetházak és az országházi pincék kínzókamrái között. Sem ezt, sem a magyarság rettentő sorsát sem ön, sem egyetlen Ruppert sohasem siratta s igy sohasem fogja tudni megérteni sem Hódmezővásárhelyet, sem a többi állomását a követelő magyar fajvédelemnek. Ön erkölcsi halottnak, tulvilági embernek nevezi magát, nos hát igyekezzék halálát minél csendesebbé tenni és túlvilági szemléletét minél megértőbben végezni, hogy reá jöjjön végre arra: az ország, a nemzet, a faj sorsa talán mégis előbbrevaló, mint egy demokrataköri robbanás. Míg ezt meg nem érti, nem fogja tudni felfogni Hódmezővásárhelyet és a többit sem. Ez üzeni a magyar föld, ha ugyan a rupperti túlvilági magasságba a magyar szó még elhangzik. A város közgyűlése. Fél tiz felé nyitotta meg Fáy István főispán a novemberi th. kiz. közgyűlést. Harkay főjegyző olvasta fel először a polgármesteri jelentést a közigazgatás múlt havi állapotáról. Ajelentés meleg hangon emlékezett meg a mai nappal nyugdíjba lépő Kerekes József népiskolai felügyelőigazgatóról, aki 40 éves munkásságával a kecskeméti népoktatás ügyének alapvetője, teremtő és irányító mestere volt. Számos modern népoktatási intézmény az ő szakértelmének és szorgalmának eredménye. Nyugdíjbavonulásával kell, hogy a város köszönetét és háláját lerójja iránta. A jelentés ezután Szabó Márton volt tisztiügyészt parentálta el. A vagyon- és jövedelemadófelszólamlási bizottság. Az idei évre kivetendő vagyon- és jövedelemadófelszólamlási bizottság tagjaivá a közgyűlés megválasztotta. Az Idő csoportban rendes tagok: Wágner Vilmos, Szabó Lajos cipész, ifj. Szappanos Elek. Póttagok: Héjjas Ferenc, Sörök Pál és Réthey Gyula. A II. csoportban rendes tagok: Sándor Miklós, Mayerfi Zoltán és Kovács Sándor. Póttagok: Dömötör István dr. gyógyszerész, Szabó István asztalos és Szabó Imre. A közúti költségvetés. Kerekes főmérnök terjesztette be ezután az 1923—24. évi közúti költségvetést. Ennek kapcsán igen érdekes volt egy felszólalásra Szalontay tanácsos azon válasza, mely szerint már készülőben van olyan szabályrendelet, mely kötelezővé teszi az útvonalon lévő érdekelt lakosoknak az útjavításhoz munka vagy egyéb természetű dolgokkal való hozzájárulását. Ezáltal a különösen félrébb eső utak rendbehozása keresztülvihető lesz. Új helyhatósági állatorvos, Fáy István főispán Torma Jánost helyhatósági állatorvossá nevezte ki. A mezőgazdasági egyeztető bizottság tagjai. A mezőgazdasági egyeztető bizottság tagjaivá a főispán a munkaadók részéről ö. Gyenes Jánost és ifj. Móczár Gábort, a munkások részéről pedig Pulius Istvánt és Szepesi Istvánt nevezte ki Póttagok lettek : Sándor Miklós és Héjjas Ferenc gazdálkodók , Bende József és Szabó János földmunkások. A közép- és tanonciskolák Petőfi pályázata, A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége — mint már megírtuk — pályadíjat tűzött ki a Petőfi-jubileum alkalmából. Az összes fiú- és külön a leányközépiskolák részére 1000—1000 K. első és 500— 500 K. második, a tanonciskola részére pedig egy 500 K. első díjas pályázatot tűzött ki. Kifejtendő tétel: „Petőfi mint az ifjúság mintaképe.“ Beadási határidő a középiskoláknak ápril 1., a tanonciskoláknak január 1. A pályázatok a lezárt jeligés levéllel együtt Liszka főispáni titkárnál adandók be. Tormássy Ferenc főszámvevő bejelenti, hogy az árak emelkedése, új adók stb. miatt a költségvetési kiadások 90 millióval emelkednek ez év végéig. Ennek folytán 90 millió 676 ezer korona póthitel engedélyezését kéri. Ez nem jelenti azt, hogy a városi zárszámadás deficittel fog végződni, mert a bevételek is emelkedtek, sőt előre láthatólag 5 millió felesleggel zárul az idei gazdasági éve a városnak. Héjjas Mihály indítványa, Héjjas Mihály és társai indítványt nyújtottak be a közgyűléshez, hogy a városi földek eladásánál az árveréseken csak helybeliek vehessenek részt s csak ha az eredmény nem megfelelő, rendeljenek olyan árverést, melyen a vidékiek is résztvehetnek. Mivel ez az indítvány összefüggésben van a földbirtokreformmal, a tanács kéri a közgyűlést, hogy előbb a jogügyi bizottságnak adják ki az indítványt s a mai közgyűlés napirendjéről vegyék le. A közgyűlés ilyen értelemben határoz. A belső kórház átalakítása. A háború és az azt követő viszonyok megakadályozták a várost abban, hogy új, modern kórházat építsen. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a kórházügyet végleg elhanyagoljuk. A belső kórház a Cserepesben van elhelyezve, amelyet annak idején e célra nem alakítottak át. Emiatt közegészségügyi szempontból tarthatatlan a helyzet. A kórházat át kell alakítani a modern követelmények szerint, hogy az bármily társadalmi állásúak részére is nyugodtan igénybevető legyen. Ez annál is inkább szükséges, mert kórházunk orvosi kara magas nívón áll s működésük jobb feltételeket igényel. Az átalakítási költségek 3 millió 800 ezer koronát tesznek ki. A közgyűlés megszavazta a hitelt azzal, hogy a munkálatok azonnal megkezdhetők. Apróbb ügyek. A iparos tanonciskolas tanárok és oktatók óradíját, minden heti 1 óra után, évi 4000 - ban állapította meg a közgyűlés. A városi anyagraktárról készített szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta s a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy az állások betöltése iránt tegyen előkészületeket. — Kerekes József felügyelő igazgatónak teljes nyugdijat állapított meg a közgyűlés. — A zálogház alaptőkéjét 4 millióra emelik fel. — Kerekes Dezső intézőnek betegségi szabdságot ad a közgyűlés. Azon városi alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak, akik a beszerzési segélytől elestek, a közgyűlés megszavazta a segélyt. A póthitel.