Kecskeméti Közlöny, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
Kecskemét, 1923 január 3 Ara 8 korona* j Szerda. V. évf. 1. sz. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY ELŐFIZETÉSI ÁRAK: j Fr*kl6a *z«rk*MWi Dr. KISS ENDRE. , SZERKESZTŐSÉG: Negyed évre.................................. 500 korona, j Egyas «tef£a: 8 korona. j nL( ^badság-tér 1. szimAl. •. 3. ajtó. lakion Wo Egy hónapra..................................180 korona. *Virg4.kmk: Hétfő kivételével minden nap, KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114 Az áldást hozó munka. Nagy harc folyik 1918 óta Magyarországon. Színte két részre szakadt a gondolkozók tábora. Az egyik részen, a rettenetes összeomlás dacára, minden erővel arra törekednek, hogy a történelmi nagy Magyarország régi határait visszaszerezzék. A másik tábor, amely felelős a forradalomért, minden cselekedetével azon igyekezett, hogy az összeomlást állandósítsa, mert csakis ezzel tudja igazolni az októberi patkányforradalmat és igazságait. A sajtó is így két táborra tagozódik. Hogy milyen fontos munkát végez a keresztény sajtó nem kell külön kiemelni. A keresztény nagy Magyarországgal él vagy bukik. Ennek a hihetetlen erőfeszítésű munkának igen sokan voltak már méltatói, de a harc igazi erkölcsi alap motívumai Prohászka Ottokár legutóbbi pásztorlevelében domborodnak ki legplasztikusabban. Az aranyszáju egyház ejedelem, hitvallást tett benne, hogy még a pap is elsősorban magyar. Az alábbi idézetek a pásztorlevélből valók: „— Bármily környezetben legyünk, mindenütt lehetségesek közeledések, szolgálatkészségek és érdeklődések, melyekből a legdurvábbak sem zákózhatnak el. Szeressük a gyermekeket és gondozzuk azokat mindenképpen, hiszen tudjuk, hogy a gyermekek szeretete révén a legkeményebb szocialista szülőt ismegnyerjük. Látogassuk betegeinket s karoljuk el a Horthy akcióban a nép érdekeit. Érdeklődjünk a magyar falu lelki elmaradottsága s mindazon kísérletek iránt, melyekkel a tunyaságot, a közönyt, a bambaságot s az egyetlen izgató s bűnös hatalmat, s korcsmát háttérbe szoríthatnék." „ Figyelő szemmel kísérve a napi eseményeket, akarva-akaratlan meglátjuk, hogy a félrevezetésnek, az elnevelésnek, a lejtőre terelésnek újból szolgálatába szegődött a destruktív sajtó. Lármájától hangosak ma újból a berkek s a magyar véren táplálkozó, liberális cégérrel idegen erkölcsön épülő zsidó faj világhatalomra törő politikájának lett szemérmetlen szócsöve. Ma egyházunk s nemzetünk iránt való kötelesség a becsületes, megalkuvást nem tűrő keresztény sajtónak a felemelése, minden áldozattal való fenntartása.“ ,— A küzdelem folytonos. A rossz sajtó a hazugság, a megtévesztés, a népbutítás s erkölcsrontás baktériumait árasztja szét a védtelen s tájékozatlan tömegekre, akár intelligenciának, akár népnek hívják azokat De bármilyen a rombolás, amit ez a sajtó végez, félreismerhetetlen nagy erő s nagy áldás áramlik a jó sajtó hasábjairól s a fölvilágositás s buzdítás nyomában az öntudatosabb hit a a jól megvasalt meggyőződés foglal tért a jó sajtó olvasóiban. Az emberek felocsúdnak a nyomtatott szó bűvöletéből s elképzelik maguknak, hogy kik ülnek a rossz sajtó lapszerkesztői asztalai mellett s ki az s hogy néz ki, aki a népnek s mételyt s mérget lelki eledel alakjában nyújtja. ‘ Ezek a pásztorlevelek nem a nagy nyilvánosság részére készülnek, ha szinte bizalmas utasítás a papság részére, hogyan munkálkodjék a jövendő nagy Magyarország bátor harcosainak megsegítésére. Serkentések, melyek megerősítenek minden becsületesen érző magyart, hogy itt csak egyetlen igaz it van, melyet követniük kell és amelyen ha elindultak, lankadatlan energiával kell végig is küzdeniök. Igaz őszinteség és mély bölcsesség minden sora, melyet ha csak egy kissé is szivébe fogad mindenki, nem kell félnünk, hogy a jövendőbe vetett hitünk hiú ábránd. A nagy harc még tart, még hullanak a sebek, de ha erős akarattal mindenki egy célt szolgálva küzködik, az eredmény nem lehet kétes és nagy Magyarország megvalósulása nem marad a hiv ábrándok elérhetetlen képe. Téves magyarázatok a kereseti adóról. Az általános kereseti adó ellen megindult sajtótámadásokkal kapcsolatban illetékes helyen a következőket mondották: — Egyes napilapoknak az általános kereseti adó végrehajtási utasításának ismertetéséről szóló cikkek kifogásolják azt, hogy a képzőművészek, a bejegyzett kiskereskedők és kisiparosok könyvek veze-tésére kötelesek, továbbá, hogy a munkaadók az alkalmazottak illetményeiből köteesek az adót levonni és jegyzőkönyv kíséretében beszolgáltatni. A rendelkezések az adózókra nézve így, egyoldalúan megvilágítva, igen terheseknek látszanak, azonban elhallgatják azokat a rendelkezéseket, amelyek úgy a kötelező könyvvezetés, mint az alkalmazottak adójának levonása és beszolgáltatása tekintetében könnyítéseket tartalmaznak. Kifogásolják, hogy a bejegyzett kiskereskedő könyvvezetésre köteles. A bejegyzett kereskedőre valóban nem lehet sérelmes a kötelező könyvvezetés elrendelése, mert a kereskedelmi törvény szerint amúgy is köteles rendes üzleti könyveket vezetni. Azt a kereskedőt, aki rendes üzleti könyveket vezet, a pénzügyi igazgatóság felmentheti az adóztatás céljára szolgáló külön könyvvezetés kötelezettsége alól, úgyszintén felmentheti azokat a kisiparosokat és kereskedőket is, akik alkalmas segéderő hiányánál fogva nem tudnak könyveket vezetni. — Könnyítés, hogy: átalányösszegben kell megállapítani az alkalmazottak után járó kereseti adót, ha a munkaadónak legfeljebb öt alkalmazottja van, továbbá a mezőgazdasági cselédek után és az időszaki bérmunkások után. A gazdák tisztelgése Koritsánszky Jánosnál. A G. E. küldöttsége vasárnap délelőtt Kovács Sándor elnök és Márialaky Kálmán titkár vezetésével tisztelgett Ko■ritsánszky Jánosnál gazdasági főtanácsosi kinevezése alkalmából. Kovács Sándor meleghangú üdvözlő beszédére Koritsánszky János válaszolt. Megköszönte az üdvözlést , és közben megemlékezett arról, hogy mindig legjobb tehetsége szerint, egész erejével dolgozott az egyesület érdekében. Mikor 20 éves elnöksége után gyengélkedése miatt távozni volt kénytelen, a legnagyobb örömmel látta, hogy Kovács Sándor megválasztása által jó kezekbe került az egyesület vezetése. — Köszönet. A kecskeméti könyvi nyomdászok ezúton is köszönetüket fejezik ki a MANSz lelkes vezetőségének azon kedves figyelméért, mely december hó 30-án irántuk megnyilvánult. — E nemes cselekedet az igaz magyar fajszeretetnek és összetartásnak jóságos megnyilatkozása. kedvezmény a szőlőbirtok vagyonváltságánál. A bortermés értékesítése körül felmerült nehézségek, továbbá az a körülmény, hogy az erdőbírtokok értékelésénél a feleknek hosszabb időt igénylő eljárásra van szükségük, kívánatossá teszi, hogy a szőlő és erdőbirtok vagyonváltságának kedvezményes lerovására megállapított határidő meghosszabbíttassék. A pénzügyminiszter erről törvényjavaslatot terjeszt be és annak elfogadása reményében most rendeletileg a következőképen intézkedett. Az a szőlőbirtokos, akinek a szőlőbirtoka után a törvény szerint kivethető vagyonváltsága 100,000 koronát meg nem halad, ezt a vagyonváltságot 1923 március 31-ig törvény szerint járó váltság 80 százalékával lefizetheti. A kedvezmény meghosszabítása a szőlőbirtok gazdasági felszerelésére és 100,000 koronáig az erdőbirtokra is vonatkozik. Petőfi - ünnepély a Katona József-körben. A „szabadság, szerelem" halhatatlan nagy költőjének Petőfi Sándornak, születése századik évfordulója alkalmából, a Katona József kör rendezett Kecskeméten először a nagy nyilvánosság számára kimondott Petőfi ünnepélyt. Az ünnepély az Ó kollégium Uránia termében folyt le. A ■agyterem zsúfolásig megtelt s a hallgatóság a legnagyobb figyelemmel élvezte Marton Sándor ref. főgimnáziumi tanár magas színvonalú előadását. Bevezetőül Salamon Mária énekelte el Petőfinek „Csendes éj van, nyugalomnak éjő“ kezdetű dalát. A hangulatkeltő ének előadás után Marton Sándor ismertette a költő ifjú korát közvetlen, csevegésszerű modorban. A költő életfolyásának epizódjai, az egymást valtó derűs és megindító jelenetek ötágakkal ragadtak mindenkit. A hallgatók átérezték a helyzet fenségét, hogy — mint az előadó megjegyezte — ugyanabban a teremben hallgathatják ezt a különös élettörténetet, ahol Petőfi vándorművész korában 8 évtizeddel ezelőtt maga is megjelent a kollégiumi diákság, kérésére és elszavalta legújabb költeményeit. Az Ókollégium mostani Uránia terme volt ugyanis abban az időben a kollégiumi diákok képzőtásaságának helyisége. Ilyen és ehez hasonló sok megkapó adattal férkőzött Marton Sándor a társadalom minden rétegét képviselő hallgatóság szívéhez. , Az előadásba szervesen beillesztve halljuk a költő négy szép költeményét. Gyenes Erzsiké a „Jövendölés" t, amit kecskeméti színész korában írt Petőfi, szavalta el teljes sikerrel. Kubinyi Margitka szintén kecskeméti vonatkozású költeményt szaval, az „Alföld“-et; a hallgatóság a nagy költő művéhez illő áhitatos csöndben figyel a kiváló szavalóra. Székely Margitka a „Szeptember végén“ t adja elő meleg közvetlenséggel. Frenetikus hatást váltott ki dr. Kerekes Emil az „Élet vagy halál" elszavalásával. A költemény aktualitása a gyújtó előadásban magával ragadta a hallgatóságot. Marton Sándor ezután fejezi be a közönség meleg és osztatlan elismerésével találkozó előadását, amellyel közel két órán át a legteljesebb mértékben le tudta, kötni a hallgatóság figyelmét.