Kecskeméti Közlöny, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

2 jövedelemadó behajtása ügyében szólal fel. A kivetésnél ugyanis rendkívül nagy tévedé­sek vannak. Több háztulajdonost minden le­hetőségen felül sújt a kivetés. Bizottság ki­küldését kéri, mely felvilágosítással szolgál a pénzügyi kirendeltségnek. A polgármester válaszában rámutat arra, hogy a tévedések ellen lehet felszólalni a kirendeltségnél, de a bizottság kikü­dését nem írja elő a tör­vény és így a közgyűlés nem­­ hozhat­­ határozatot. — Ladányi - tag a blokt rend­­­szer ellen interpellál, amely a kiskereskedő­­j­őkét rendkívü­lul­ja. A kiskereskedőkre nagy­­ terhet ró a blokkrendszer és a könyvek ve­zetése. Nincs elegendő személyzetük sem arra, hogy meg tudjanak felelni azoknak a követelményeknek, amellyel a blokkrendszer jár. A polgármester és Kovács Sándor bizott­sági tag hozzászólása után úgy határozott a közgyűlés, hogy a város két képviselőjének vezetésével küldöttség megy a pénzügymi­niszterhez a városnak a blokkrendszer elleni állásfoglalását tolmácsolni Horkay főjegyző Szeged város átiratát ismertette, melybez­ Kecskemét támogatását kéri az aradi vértanuk napjának, október 6 nak nemzeti ünnepé való nyilvánításához. Az ünnep törvénybe iktatását javasolja továbbá azt, hogy e napon az isko­lában szüneteljen­­ a tanítás és az ifjúság a templomban misét­­ hallgasson. A közgyűlés az átirathoz hozzá­­­járul. Állást foglal a közgyűlés a hatóságok levelezésének porlókötelezettsége ellen. Pest vármegye közönségének átirat­át is­­­mertette Hark­y főjegyző. A vármegye állás­­foglalást kér a ti­z viselők kinevezés utján­­ való előléptetése ellen A közgyűlés magáévá­­ tette ez átíratát. — Felsőpusztaszer Kistelek községhez történő átcsatolása ügyében úgy döntött a közgyűlés, hogy fe­latalmazza a városi tanácsot, hogy egy bizottsággal egé­szítse ki magát és az átcsatolás módozatai­ról, illetve a feltételek megállapításáról jelen­tést tegyen a legközelebbi gyűlésnek. Az át­­csatolásh­oz a város elvileg hozzájárul. Az inségadó szabályrendelet módosí­tásáról legu­tbbi számunkban ismerte­­tt bizottsági döntést elfogadta a közgyűlés. Az adómegállapító bizottságba tagokká Héj­jas Mihály, Losonczy László, Kövécs Sándor, Csikay Lajos, Kiss Jenő, Bende János, Tóth Zsigmond, Ladányi László, Bika Gyula, dr. Szabó Iván, dr. Szabó Győző és Gaál Jó­zsef bizottsági tagokat küldi a közgyűlés. Hozzájárul a közgyűlés az Obeste híz­­nik 15 millióért örökáron történő eladásá­hoz, melyre a pénzügyminiszter most küld­i meg az ajánlatot. A szerződés megszövege­zésére a városi tanácsot bízza meg. Elfo­gadta a közgyűlés a tanács javaslatát, mely­ben a villanyvilágítási hálózatot a Tab­in utcára is kiterjeszteni javaso­ja. A költség A kötet első tanulmánya, előszava : Vádlók és vádlottak. Vádlottak az uj magyar iroda­lom és annak irói. Vádlók „az infámis, ge­neráció“ emberei. Az előbbiek Adyval let­tek, az utóbbiakat „az 1867—1914. évek alatt közéletet élő nemzedékek“ adják ki A köztük folyó perben Szabó Dezső nem objek­tív, szívvel lélekkel a vádlottak pártján áll. Elválasztó jelet lát a régiek optimizmusában, az újak pessimizmusában. E pessimizmus oka az idegen szláv germán, végül zsidó asszimiláció őrületes pusztításainak látása és a történelmet csináló érdekszövetségek ural­mának fojtogatása. Az előbbinek szimbó­luma a négyfelé vágott Koppány, az utóbbié Dózsa György. Az infámis generációk, me­lyek a magyar optimizmusból éltek, három szuggesztiv szóval vitték pusztulásba a ma­gyart. „Mintha őrült orvosok úgy gyógyíta­­nák meg az éhes embert, hogy zsidó szájat, osztrák hasat, tót zsebet, német ideget ope­rálnának be neki s csak dolgozó két keze és vonagló szíve maradna magyar. Ez volt az első bálvány: a Nemzet. Az asszimiláció szuggesztív szava az irtózatos Bibéit telje­sen egyökereztette. Az lett közhitté, hogy „aki a magyar föld kenyeréből eszik, a ma­gyar föld borából iszik, végzetesen: vésés­től, idegestől, szíves és magyarrá lesz.“ Elő­­­segítette ezeknek pusztítását a középosztály idealizmusa, amellyel min egy „lelki farok­kal“ majom-módra úgy felakaszkodott, hogy „maga sem tudta onnan leoldani magát és ott pusztult el éhen.“ Az infámis generációk Kecskeméti Közlöny 1923 február 1. 271 539 koronát tesz ki. A bugaci telefon kiépítésének tervét a horribilis költségek miatt elvetették. Apróbb ügyek után a közgyűlés vé­get ért. Kis hírek a Nagyvilágból. Hollandia és a megszá­lt Rajna vidék között légijáratokat rendszeresítettek, hogy a megszállás miatt megszűnt vasúti forgalmat pótolják.­­ A franciák katonákat kértek Ol­szorsz­ágtól a Ruhr vidék megszállásához. Mussolini semmi segítséget nem hajlandó adni erre a célra. — A német vasutasok 18 mozdonyt, amit a franciák el akartak rabolni, átmentettek meg nem szállt területre. — Az angol munkáspárt össze akarja kivinni az angol parlamentet, hogy nyilvánosság élő­­ szóvá lehessen tenni a francia akció követ­keztében előállott helyzetet. — Egy angol pénzcsoport harmadi­kmillió font at j­árul az Ausztria részére f­oyósiandó nemzetközi köl­csönhöz. — Cherbourgban egy francia avia­­tikus motornélküli repülőgéppel 8 óránál tovább marad­ a levegőben. A birt, minthogy francia forrásból ered, fenntartással közöl­jük. — Albán felkelők és szerb ho­vát cso­portok között K’um és Bitsane között véres harcok folynak. — A szövetségközi bizottság követeli a litvánoktól a nemzetközi felkelők lefegyverzését. — Törökországot jóvátétel fejében 15 millió aranyfont fizetésére sze­retnék kötelezni a lausannei konferencián. — A svéd miniszterelnök a Népszövetség előtt akar tiltakozni a Ruhr v­o­t megszál­lás­a miatt. — A Lusannei konferenciát csü­törtökön elnapolják. — Francia tiszek Düs­seldorfban lovagló ostorra­ vereli ki a hí­vótaiból a pos­áskisasszonyokat. Kis hírek Magyarországból. A földbirtokreform végrehaj­ására a kormány birtokrendező kormánybiz­osok ki­nevezését tervezi.­­ A kü földre menő cso­magok díját, amit aranyfrankban állapítottak, felemelték. Az aranyparitás átszámításánál ezek­tt­ nem 400, hanem 500 papír koroná­val számítják az aranyfrancot. — A magyar sportszövetségek értekezletet tartottak, ame­lyen az 1924. évi párisi olympiás­ra való előkészületekről tanác­soznak. — Budapesten január e­eje óta nagy a fáhrány. A fakeres­kedők más tényezőkre szeretnék áthárítani ezért a felelősséget. — Az Akadémia szep­tember 23 iki ünnepi ülését szemeli Mad­o­n emlékének. — A fővárosi kórházaknak 50 millió­­ értékű fehérneműre van sürgősen szükségük. — Olehország egy „kisajáti­ott“ erdélyi kastélyt ajándékozott Berthelot francia tábornoknak, ki az oláhok fö­ekvéseit a há­­­­ború alatt előmozdította. — A vasgyárosok és vasmunkások között kiélesedett az ellen­tét. A munkások ragaszkodnak a 30 száza­lékos béremeléshez. — A tót néppárt eper­jesi gyűlésén H­inka beszéde alatt véres ve­rekedés volt a tótok és a csehek között. — A nagyobb gyárak és vállalatok dollárban vagy svájci frankban akarják telepeiket biz­tosítani A devizaközpont ellenzi ezt a tervet. — A főváros új, egységesített villamos üzeme nagyarányú nyitá­­nt tervez a közúti forga­lomban. — Az OVáKE több mint 10000 kérvényt gyűjtött össze, amely a kereseti ad­óval kapcsolatos könyvelési kényszer eny­­hítását ké­r. irodalmi éle ét a két Rákosival (Kremszner) szimbolizálja­ Ebben az irodalmi életben tel­­j­­esen jogos volt az újak pesszimis­mása Jo­­­­gos volt, de nem lehetett örökéletű. Szabó­­ Dezső azt tartja, hogy ő maga váltotta föl ezt a kort „a tragikus küzdő akarat korával.“ Megmutató példa ez a rövid kivonat az egész könyvből, mely a Vádlók és vád ! ! lovason kívül még két tanulmányt tartalmaz. Ezek : Ady arcához, Szellemi életünk tragé­diája , I. Horv­­ih J­ános könyve Pe­ősiről, II. A magyar irodalomtörténetírás, Pintér Jenő könyve, azután Az irodalom betegségei, Faj- és világirodalom, A mozi, A csodálatos élet. Mégis három dologra figyelmeztetni akarom a jószándékú olvasót. Egy do­lgra, hogy kerülje, áldozatául ne vesse neki ma­gát, a másik kettőre, hogy azokat meg an­ ,­nál inkább tegye magáévá e könyvből. Amit tabunak kell tartani, az a Panasz belső és külső stílusa bizonyos tekin­etben. Nem sza­bad elfelejteni, hogy ezt a könyvet a legna­gyobb magyar keserűség vulkánja fü­l. Belső stílusa a szellemnek az a marása, mely Ju­venalis szatíráinál is erősebb, mely tehát ott is szükszképp él, ahol jóindulatú operáció is segítene. Sok helyen több van benne az igazságnál, nyilvánvalóan azzal a szándék­kal, hogy hadd vesszen a pusz, de az igaz­ság megmaradjon. A külső, nyelvbe­n stílus­t dolgálm sem általánosítunk, hiszen ha ezt­­ tennénk, Szabó Dezső nyelvűt az új kor cso­­­­dájának kell mondanunk. De vannak e nyelv­­­ben ficamok, útszéli szavak és idegen kife­­­­jezések, melyek nem kivánatosak. De ültessü­k át telkünkbe salak nélkül ! Szabó Dezső tüzeit Ü­tessünk át két do­lok a fajszeretet füzét és a tudás ríszét! Ismét átadom neki magának a szót, hogy az első dolog már itt belénk ragadjon: „Van értelme az akaratnak, a tettnek, a célnak, mert az I b.'rmem fajom él­akarata s uj és uj halálon át erősebb akarattá, el­zántabb tette, szom­­jasabb céllá lesz. Tovább, tovább, egészen addig, míg fajom az egyetemes emberiség múlhatatlan életivé valósul...“ Ezek a sza­vak egyenlő erővel támaszkodnak az ösztön és az öntudat magyarságára. Akiben az ösz­tön magyar valla meghalt, az elveszett szá­munkra. De : akiben él, annak hozzá kell szerezni az ön­udai magyarságát is Ez a­­ könyv mérhetetlen kincsesbányája az ízig­­vén­y magyar tudásnak. Vannak megállapí­tásai (Szabó Dezső ugyan gyű­­li ezt a szót), melyek ki nem vakarhatók többé a magyar irodalomtör­énetből. Sajnálom, hogy eféle megállapitásoknak kifejtésére, mint a művész a faj világképlete — nem lehetett több he­lyet elorozni a napi politikától és a kisvá­­rosi esemény elenségtől. „Ti fekete belük, kik megindultak most — indultok nagy jószándékból és halhatatlan szerek­ből — ellenséges szem­ek, süket fü­lek és süketebb szivek felé“, ti belül egy magasra csapkodó magyar Panasz­nak, ti tegyetek hat jobb bizonyságot Szabó De­zsőnek, Jelenik István. Napi hírek. Farsangi naptár. Február 1. Jilmezestély a Kaszinóban. Február 1. A Protestáns Ifjak farsangi estélye. Február 3. A tanítók tánc­estélye a Gazda­sági Egyesület nagytermében. Február 3. KTE teaestélye a Royalbm. Február 10. A Jogászegylet táncestélye a Kaszinóban. Február 10. Kereskedő Ifjak tánccal egybe­kötött tarka estélye a Royalban este fél 8 órakor. Február 10. Keresztény Szocz, iparos ifjak jelmez estélye a C'fra palotában 7 órakor. Február 11. A Protestáns Leánykor farsangi estélye. Február 11. A Polgári Daloskör vígestélye az O- b­an dísztermiben. Február 13 A KVSC álarcos bálja az O­t­horskin. — P Bangha Bála jezsuita szerzetes f. hó 2 án, pén­eken, délután az Urak Mária­­kongregációjának rendezésében tartandó ka­­tatolikus estélyen a mai időket közvetlenül érintő aktuális kérdésekről előadást tart. Az előadás 5 órakor kezdődik a róm. kath. egy­ház dísztermében. Beléplidij 150 k. — fi német ellentállás. A Ruhrvid­ék megszállásáv­a kapcsolatban azt a hírt hoz­ták forgalomba, h­ogy a német kormány le­mond. A német kormánynak egyáltalában nincs szándékában a visszalépés, sőt ellen­kezőleg, el van tökélve, hogy minden ren­delkezésére álló eszközzel a hmcot a győ­zelmes befőzésig végigküzdi Németország­ban mindenki tudja, hogy ilyen történelmi pillanatot a lehetőségig ki kell használni; gyávaság volna ma, miden a német nép egységes torban a kormány mögött áll, en­gedékenységet és gyengeséget mulatni. — Az KAC ma estére hirdetett játékos érekezlete elmarad Holnap este fél 8 óra­kor tartják meg a Royalban. — Gyűrű: tál­attak szombaton délután a Zimay László­ utcán i­gazolt tuajdonosa a szerkesztőségünkben átveheti. Forgalmi­ KOI :bármily­es 48 ,k a kapható ajtócs látók Gőzmalmi­­ Lisztfl

Next