Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 Kecskeméti Közlöny 1923 március 1. Kecskemét város felterjesztése a jövő évi lisztellátásról. Jelentettük legutóbb, hogy dr Máté Jó­zsef már felterjesztené véleményét a közélel­mezési miniszterhez a jövő évi hatósági el­látásnál követendő elvekről. Ez természetesen nem vonatkozik a közalkalmazottakra, csend­őrökre stb., hanem tisztán a hatósági ellátás körébe tartozó ellátatlanokra. A felterjesztés főbb pontját alább ismertetjük. A múlt évi rendelkezések aként volná­nak módosítandók, hogy az igényjogosult­­ságot egy bizottság állapítaná meg. A bizott­ság nagyobb városokban kerületenként lenne megalakítandó. A bizottság tagjainak legalább felerésze megbízható munkásokból és sze­gényebb emberekből állana, akik a támoga­tásra szoruló néprétegeket legjobban isme­rik. A bizottság tagjai szigorúan körvonala­zott utasításokkal lennének ellátandók az igényjogosultságok megállapítása tekintetében, visszaélések esetén ellenük magasabb bün­tetési tétel lenne megállapítandó Kívánatos lenne, hogy a bizottságban ellenőrzés és irá­nyítás céljából ne csak a hatóság képvise­lője vegyen részt, hanem a minisztérium is, esetleg a GOK kirendeltségek u­tán képvi­selve legyen. Az így megalakított és szigo­rúan körvonalazott hatáskörrel bíró bizottság egyénenként szigorúan bevizsgálva állítaná össze az ellátandók névjegyzékét, tekintet nélkül arra, hogy az igényjogosult milyen kategóriába tartozik A segélyezendők sorába felveendők lennének még a keresetképtelenek és munka­képteleneken kívül a munkaképes, de munka nélkül levő egyének és ellátásra szoruló családtagjaik, de csak azon szigorú feltétel mellett, hogy úgy közmunkát, mint magán - munkaadók által felajánlott munkát, a ható­ság által megállapított díjazásért kötelesek végezni. Ezzel az intézkedéssel nagy mérv­ben csökkenteni lehetne a munkakerülők számát, akik ma is dolgozni nem akarnak, bár munkaalkalom általában mindenütt bő­ven van, de eltartásukat mégis a hatóságok­tól várják. Az összeíró bizottság tagjai megfelelő díjazásban volnának részesítendők, hogy munkájukat ilyenformán lelkiismeretesebben és odaadóban végezzék. A visszaélésekre megállapított bünte­tési tételek a múlt évinél sokka­ magasabban lennének megállapítandók, mert a ma érvény­ben levő alacsony büntetési tételek nem riasztják vissza az embereket a visszaélé­sektől Egy német egyetemi hallgatóval kötöt­tünk szorosabb barátságot. Pár napig együtt voltunk vele, „ez a mi emberünk“ jeligére. 19 én, hétfőn egy összejövetelükre is meg­hívott. Burschen Schaftjuk a „Wandervö­r­geln“ nevet viseli. Még a helységük felé menet is (hármasban mentünk), a magyar viszonyok felől világosi o tuk fal, de már jóvel észrevettük, hogy „kultur“ emberek, kik nem tartoznak a „reakciósok“ rendjéhez, igy nekik adtuk át a szót s ők aztán meg­magyarázták, hogy összejöveteleik abszolút kultúr célokat szolgálnak. Pl. Görögország­gal is foglalkoznak, de csak ily szempontból, mert a régi militarista szellemű iskolák csak a háborúkkal s Nagy Sándorokkal foglal­koztak, már pedig ezeket az „óriási veszte­ségeket“ pótolni kell! Mozaikok illetve rhapszodikusan kisza­­kított mozaikdarabkái a mai német viszo­nyoknak. Bennünket magyarokat nem ismernek. Bementünk egy elegáns üzletbe. Kérdezték, hogy kik és milyen nemzetiségűek vagyunk. Mondjuk: magyarok. „Ni! Wie gehö­s in Österreich?“ Van egy u. n. Ungarisches Institut. Az egyetemhez tartozik Vannak itt ma­gyar fiúk is. Aki magyar, az 50 százalékos s van benne néhány zsidó. Maga az Institut „tudományos“ célokat szolgál. Tény az, hogy német s nem magyar nagyon kevés láto­gatja, magyar részről pedig ez a „tudósok és tudósjelöltek“ társasága. Itt mindenki tu­dósnak készül, magyarnak egy sem. Tudós voltak abban kulminál, hogy — rövid akarok lenni — 5 percig gondolkoznak ramsli közben, hogy mit tegyenek ki akkor, midőn a hívott színből csak szóló van a kezük­ben. Ilyenfajta emberek. Épen ezért itt a ma­gyarság érdekében semmi sem történik. Tar­tanak itt vetítettképes előadást a finnekről, lappokról is, csak rólunk nem. Most azon­ban igazságtalan voltam Lesz Petőfi ünne­pély. Majd beszámolok ró»«. WVWVWWWVVVVVvWWVWVVVVVVVVvVWWWVVVVWV Magyarok Berlinben. Berlin, 1923. II. 21-én. Alig pár hete hagyták el Kecskemétet dr Sza­­káts Pál és dr Szakáts István, akik németországi tanulmányútra mentek. Lapunk hasábjain, még itt­­hontartózkodásuk alatt, több írás jelent meg tőlük. Az alábbi cikkben berlini élményeikről számolnak be egyik barátjuknak, aki a levelet közérdekű vonat­kozásai miatt rendelkezésünkre bocsáj­totta. Németország ma nem az, aminek mi képzeltük. A francia megszállók parancsnoka odakiáltja a Világnak: „Ha a németek 1000 évig nem fizetnek,­ mi 1000 évig nem me­gyünk el innen!“ s egy német szocialista vezér ugyanakkor önelégül­en állapítja meg: „Sikerült a vezetést a Ruhrvidéken kezünkbe összpontosítani és egy esetleges kirobbanás elejét venni!“ S mind­ez a német „siker“ jegyében. A múlt héten a Zeughaust, Berlin világhírű fegyvertárát néztük meg. Illetődöt­­ten állottunk meg a világháború néma ágyúi elő­l. Mikor a körülötte hömpölygő ember­tömeg mosolygó arcát néztük, eszünkbe ju­tott a rab oroszlán meséje. Itt van a csá­szárok s hadvezérek terme, ki éreztük ma­gunkat „otthon”, a mi Németországunkban. Frigyesek, Frigyes Vilmosok, Vilmosok, a Vas kancellár, „régi idők szép emlékeképen“ ott voltak elenünk. Némethon régi dicsősége újra lejátszódik elöttünk. Elbúcsúzunk a Zeughaustól, azoktól, kik naggyá tették ezt a nemzetet és utunk a Staats Bibliothekba, Berlinnek illetve Poroszországnak ebbe a II. Vilmos császár által alapított Kultúrpalo­tájába vezet. A bejáratnál vésős dolgozik, épen üli le a „Königliche“ felírást. Kis hírek a Nagyvilágból. A Ruhrvidéken a helyzet nem változott. — Poincaré egy beszédében annak a remény­nek adott kifejezést, hogy a szövetségesek a mai megpróbáltatások között is éppúgy ki fognak tartani egymás mellett, mint a hábo­rúban. — A bochumi városházán a meg­szálló katonaság által véghez vitt rombolá­sokat a franciák hivatalosan le akarták ta­gadni, a németek azonban eredeti fénykép­­felvételekkel igazolják állításaikat.­­ Az oláh vasutakon a legutóbbi két nap alatt 4 va­súti szerencsétlenség történt. Az egyik sze­rencsétlenség Krajova közelében az oláh írón­őről és különvonalát érte. — Gaspari állam­titkárhoz több panasz érkezett a zsidók pa­­lesztinai keresztényellenes izgatásairól. —• Az angol alsóház 169 szóval 137 ellenében el­ve­tel­te a lajstromos választási jogról szóló törvényjavaslatot. — Tripoliszban az olaszok újra megkezd­ik hadműveleteiket a felkelő benszülöttek ellen. — Angliában a munka nélküli ipari munkások száma 1,363 800 ra emelkedett. — Ausztriában 200—120 ezer osztr. koronára emelték a főiskolai hallgatók vizsgadíját. A doktori diploma megszerzése, ha a vizsgadíjak tovább nem emelkednek, félmillió osztrák koronába fog kerülni. Kis hírek Magyarországból. A fővárosi vasipari vállalkozók és a ki­zárt munkások közön a kormány közvetítésé­vel folynak a tárgyalások Eddig még nincs eredmény. — A nemzetgyűlés keddi ülése igen későn kezdődöt. — A főváros vnzellá­lása a hét végére rendes lesz. — A Közélel­mező Tanács és a főváros az élelmiszerek viteldijának 30—50% os csökkentését kér­i a kormánytól. — A Magyarországba vissza­tért pálos szerzetesek ideiglenesen a pécsi ferencrendi barátoknál telepedek le. Átesett, vagy környékén fogják felépíteni kolostoru­kat. — Az egri szemináriumban Petőfi egri látogatásának emlékére emléktáblát állítanak. — Az oláh kormány rendeletére az erdélyi kereskedők nem folytathatnak közvetlen tár­gyalásokat külföldi hitelezőikkel. — Nagy kanizsán március 5 től 7-ig hidegvon lóex­­por vásár lesz. — A nemzetgyűlés 2. számú bíráló bizottsága ma, szerdán tartott ülésé­ben foglalkozott H­aller István megpeticionált ceglédi mandátumának ügyével. — A föld­­reformnovellát márciusban fogja a nemzet­gyűlés tárgyalni, a házszabályrevízió tárgya­lását a nyári szünet utáni időkre halasztot­ták.­­ A pedagógiai filmgyárat a főváros házikeze­sbe veszi Napi hírek. Az olvasóhoz. Az általános drágulás mind inkább fo­kozódó mértékben érezhető az egész vona­lon. Nem kivitel ez irányban a papír és egyéb anyagok ára, amelyek lapjaink előál­lításához szükségesek. E téren a drágulás mértéke már elérte a békebeli árak 1000- szeresét. Ugyancsak emelkedést mutatnak a munkabérek és egyéb előá­lltási költségek is. Nagy áldozatok árán hónapok óta magunkra vál­altuk a fokozódó drágulás terhét és nem követtük a fővárosi újságok áremelését sem. A helyzet súlya ezúttal azonban kényszerítő­­leg követeli, hogy az előállítási költségek meg­drágulását részben az olvasóközönségre hárítsuk. Lapjaink egyes példányszámainak árát ennélfogva 1. évi március hó 1. napjá­tól 15 koronára emeljük. Az előfizetési árak ehez képest a kö­vetkezőképen alakulnak: egy hóra 320 ko­rona, negyed­évre 909 korona. Kérve olvasóink, előfizetőink további támogatását, vagyunk Kecskemét, 1923 febr. 28-át­ kiváló tisztelettel a kecskeméti napilapok: Kecskeméti Közlöny Kecskeméti Laipok — Ráday Gedeon és Bagi László arc­képe. A bizottsági közgyűlés elhatározta, hogy a város díszpolgárainak és Bigi László volt h.­polgármester arcképét megfesteti. Ezen határozatnak érvényt szerzendő, a városi ta­nács java­slatot kért a múzeum- és könyvtár­­bizottságtól, amelyet e célból tegnap délben ülésre hívtak össze. A bizottság javasolja a tanácsnak, hogy a megfestetni rendűt arc­képek közül a folyó évben Ráday Gedeon gróf volt belügyminiszternek, a város dísz­polgárán­ak és Bagi László volt h. polgár­­mesternek arcképe rendeltessék meg, a jövő­ben pedig évenként 2—2 arckép költségei állíttassanak be a költségvetésbe. Ily módon remélhető, hogy a fentebb megjelölt közgyű­lési határozatoknak, valamint azon szokásá­nak, hogy a város főispánjainak és polgár­mestereinek arcképét megfestetik, pár év alatt érvényt szereznek. A bizottság javasolta to­vábbá, hogy a folyó évben beszerzendő két arckép megfestésével Prohászka József arc­képfestő, a kecskeméti művésztelep kiváló művésze bizassék meg. A Holdfogyatkozás Március 3 án rész­leges holdfogyatkozás lesz, amely nálunk is látható. A fogyatkozás március 2 ikáról 3 ikára virradó éjszakán éjfél után 3 óra 28 perckor kezdődik és 5 óra 36 perckor ér véget. Az elsötétedés legnagyobb mértéke 4 óra 32 perckor következik be, amikor a föld árnyéka kb. egyharmad részét fogja elta­karni a téli hold tányérjának.­­ A szőlőmivelési eszközök és anyagok ára rohamosan emelkedik, úgyhogy szinte lehetetlenné válik a termelési költségtervezet elkészítése A fontosabb cikkeket legutóbb a következő árakon jegyezték: permetező 13— 16 ezer korona, rézgalic hordószámra 420, kimérve 450 korona kg-ként, raffia nagyban 420, kicsiben 450 korona kg ként ad Buda­pest. A műtrágyák árjegyzése is emelkedést tüntet fel. 15 —17 százalékos szuperfoszfát 3800—4200 K, 40 százalékos kálisó 4400— 4500, kénsavas ammóniák 18000, chilisalét­rom 19000 K - ként, gyárban átvéve, zsák nélkül. Jutazsákért 350, papírzsákért 150 K-t számítanak még föl külön­­­ként. — Köszönetnyilvánítás. A hadirokkantak kecskeméti fiókegyesülete részére a Kecs­keméti Conzervgyár és a Kecskeméti Taka­rékpénztár Egyesület 5—5 ezer koronát ado­mányozott. A nemes szivü adományokért ez után mond hálás köszönetet az Elnökség.

Next