Kecskeméti Közlöny, 1923. április (5. évfolyam, 73-96. szám)

1923-04-01 / 73. szám

2 A jelentkezőket elkönyvelik és kötelezik őket, hogy az előírt okmányokat beszerez­zék. A jelentkezésekről készült statisztikát a mezőgazdasági albizottság elé terjesztik s azután 3 napra közszemlére teszik, hogy az esetleges felszólalásokat figyelembe vehessék. A döntés a Földbirtokrendező Bíróság joga. A Kecskemét területére kiren­delt birtokrendező bíró Hankovszky István kir. járásbíró az összeírás bevégzése után érkezik Kecskemétre. Az összeírás április hó végén végződik, addig elég ideje lesz minden igényjogosultnak a jelentkezésre. Az államtisztviselők orvosi kezelése., A Kecskeméti Orvos Szövetség választ­mánya tegnapi ülésében foglalkozott a tiszt­viselők orvosi kezelésének kérdésével. A Szövetség tagjai ugyanis január 1 én felmon­dották tisztviselői háziorvosi megállapodásai­kat április 1-re, mivel a mai gazdasági vi­szonyok között 600 koronáért nem gyógyít­­ha­tak egy esztendeig. A minisztérium pedig elutasította azon méltányos kérésüket, hogy ez a nevetséges és megszégyenítően jelen­téktelen „tiszteletdíj“ felemeltessék. Az orvosi kar azonban, mely mindig a legmeszebbmenő humanizmussal viseltetett az ezer gond terhe alatt nyögő tisztviselőosztállyal szemben, ezentúl is mindig kötelességéül érzi, hogy a tisztviselőknek a megélhetés nehézsége da­cára is lehetővé tegye, hogy szükség esetén orvosi segélyt vehessenek igénybe. Az Orvos Szövetség kimond­a, hogy tagjai április 1-e után, amikor a háziorvosi viszony már meg­szűnt, a tisztviselők vénytömbjén a Tisztvi­selői Betegápolási alap terhére rendelnek gyógyszereket. Az orvosi tiszteletdíj pedig szabad megegyezés tárgya, viszont a Szövet­ség tagjai a fennálló díjszabásból oly jelen­tékeny engedményt fognak adni a vagyonta­lan tisztviselőknek, hogy azoknak az orvos díj­zása soha komo­r nehézséget nem okoz Sirius húsvéti ajándéka. Sirius ez évben, úgy látszik, húsvéti ajándéknak szánta jóslatát, amely elég vál­tozatos s amely azzal a rezignált jóslással végződik,­­ hogy „Nagyon rossz idők előtt állunk.“ Áprilisban kissé szeszélyes napok ígérkeznek. 1—8 ig egész szép idő jön, 9—16-ig „erős lehűlés“, úgy hogy hócsa­padék és éjjeli fagy ígérkezik. Ennek termé­szetes következménye az erős meghűlés. Májusban nagy hőség várható. A fensőbbség bizonyos öntudatával teszi hozzá: „kevés esőre van kilátásom.“ Júniusban „kritikus idők várhatók.“ Júliusban átlagos meleg időjárás ígér­kezik. Sirius azonban mindjárt megbánja a jóslatot és hozzá teszi, „de nemcsak hogy meleg, de igen nagy hőség és 40 Celsius fok is lesz egyes országokban.“ Augusztus félcsapadékosnak ígérkezik. M ikétől kezdve újra lehűlünk, de ezek után újra melegünk lesz. Ez a meleg kissé furcsa lesz, mert „hűvös szelekkel jár.“ Egyelőre Sirius jóslatait tovább nem folytatjuk, megelégszünk a tavaszra s a nyárra vonatkozó jövendölésekkel. Nem akarjuk ugyanis olvasóinkat elrettenteni azzal a konklúzióval, amellyel jóslatát Sirius be­zárja. Szó szerint ugyanis a következőket mondja: „1923 ban Maagyarországban is nagy hőségek ígérkeznek, silány lesz a ter­més, kérem a hatóságokat, hogy a kivitelt szülessék meg. Nagyon rossz idők előtt állunk.“ Sirius a maga igazságát azzal igyek­­szik meggyőzőbbé tenni, hogy megjelent nála 1922 decem­ber 25 én, születésnapján éjjel 12 órakor az ágyánál egy nagy, magas ember, nagy fehér szakállal és az mondotta el neki ezeket a csodás dolgokat. A cso­dálatos, éjfélkor mászkáló öreg­ember Linus­nak saját külön használatra hosszú életet ígért, még pedig kerek 120 esztendőt. Miután a nagy, fehérszakálú ember elmondotta a mondókáját, udvariasan meghajtotta magát és éltünk. Ezután Sirius felébredt és most kellemes húsvéti ünnepeket kíván híveinek. Kecskeméti Közlöny 1923 április 1 A borpiac üzlettelen. A homoki termelők nem kapnak az új 500 milliós kölcsönből. A borpiac nem szabadult még most sem föl a kedvezőtlen konjunktúrák hatása alól. Más években ilyenkor a legmelegebb tavaszi idők beköszöntésekor erősen nekilen­dült a borforgalom. A kereskedők és a köz­vetlen fogyasztást ellátó bormérők siettek ki­egészíteni a borszállításra nem alkalmas téli időszakban kimerült készleteiket. Most semmi változás nem tapasztalható. A külföldi p­a­cokkal való összeköttetés minimális Pedig a korona nagyarányú árfolyam esése versenyké­pessé tette a magyar bort. Ez a versenyké­pesség még akkor is megmaradna, ha a bor­árak 50—75 százalékkal emelkednének. Mint a Kecskeméti Szőlősgazdák Szö­­vetkezete velünk közli, kereslet egyáltalán nincs, az üzlet teljesen stagnál. A termelők tartózkodó álláspontra helyezkednek és 80— 90 koronát kérnek a közepes borok literjéért. Az ügynökök ezzel szemben 65—70 koronát adnának ilyen minőségű borokért. Másutt nincsenek 100 koronán aluli borárak. Ameny­­nyiben szórványosan előfordulnak még 100 koronánál olcsóbb áron kötések, azt mindig egészen gyenge 9—10 fokon aluli borra kell érteni. A nehézségeket elsősorban a homoki ter­melők érzik. A Magyar Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesülete részére folyósított 500 milliós termelési kölcsönből ugyanis a homoki ter­melők nem részesülhetnek, csupán a hegyvi­déki gazdák. A földmivelésügyi kormányzat­nak ugyanis az a felfogása, hogy elsősorban a magasabb foktartalmú borok termelését kell előmozdítani. Ez az in­ézkedés úgy lát­­szik téves információn alapszik és éppen a mi borvidékünk is rácáfol 12—14 fokos ki­váló fajboraival. Az intéző köröket remélhe­tőleg sikerül majd meggyőzni arról, hogy a szőlősgazdák termelési hitelakcióját a homoki bortermő vidékekre is ki kell terjeszteni. A helyzet az, hogy a homoki bortermelők kö­zül eddig csupán a kecskemétiek részesültek soronkívül 5 milliós termelési hitelben. Ezt azonban az igénylők már egészen ki­mentet­ték s a további jogos igények kielégítését csak az országos hitel felemelésétől és álta­lánosításától lehet remélni. AAAAAAAAAAAAA^S^VNAAAA^sAAAA^NAAAA^VSNAAA/SAAAAAAAA Felmentő ítélet sajtóperünkben. Csütörtökön délelőtt tárgyalta Daróczy hármas tanácsa Jeleníts István munkatár­sunk és néhai Eötvös Nagy Imre sajtóperét, melyben a főmagánvádat az elhunyt után annak özvegye vette át. Vád tárgyát képezte Jelenits István munkatársunknak lapunk 1922. évi február 7 i számában és még két más helyen megjelent nyilatkozata. Emlékezetes még a túl heves választási kampány, amely­­nek során Eötvös Nagy Imre minősíthetetlen kifejezésekkel támadt neki a keresztény újság­írók egyik csoportjának. Ennek a támadás­nak volt visszafelé süli csattanója Jelenits István nyilatkozata. Az emiatt emelt főmagán­­vád három rendbeli rágalmazásról és becsü­letsértésről szólott.­­ A tárgyalás délelőtt 11 órakor kezdődött és egynegyed 2 óráig tartott. Munkatársunk kijelentette, hogy haj­landó az ügy békés elintézésére, mert nem akarja egy halott emlékét megpiszkálni. Ezt az ajánlatot visszautasították. Erre egymás után vonultak föl a védelem részéről beidéz­tetett tanúk: Horváth Mihály, Szilády Ven­­del, Hollósy János, Somogyi János és Ko­mor Gyula. A tanúvallomások részleteit nem akarjuk a közönség elé vinni, mert olyan adatokat foglaltak magukban, melyek nyilvá­nos terjesztése most már szükségtelen. E vallomások nyomán a bíróság bizo­nyítva látta a valódiságot és Jelenits István munkatársunkat a vád és annak következ­ményei alól fölmentette, a főmagánvádlót pe­dig 10 ezer­­ ügyvédi képviselet költség­viselésében elmarasztalta Megjegyezzük, hogy a főmagánvádat egy nagynevű fiatal fiskális képviselte, akinek úgy látszik ambíciója, hogy lapunk és annak munkatársai ellen minden létező és még ezután megszületendő sajtó­perben vádlóként léphessen föl. Kis hírek a Nagyvilágból. Az angol alsóház legutóbbi ülésén Bald­win államtitkár kijelentette, hogy nehezen áthidalható ellentétek merültek fel a Ruhr­­kérdés miatt a szövetségesek és Anglia kö­zött.­­ A horvát képviselők függetlenségi nyilatkozatot adtak ki, amely szerint minden belgrádi kormánytól eredő intézkedést, ameny­­nyiben Horvátország területére vonatkozik, érvénytelennek nyilvánítanak. — A római nemzetközi kereskedelmi kamara nagygyűlé­sét csütörtökön berekesztették. — Az elmúlt héten Bukarestben naponta ismétlődnek az antiszemita zavargások. — Az angol minisz­tertanács a török ellenjavaslat több pontját elfogadhatatlannak tartja. Kis hírek Magyarországból. A közigazgatási reform alapelveinek letárgyalására április 12 ikére ankétot hív­tak össze a belügyminisztériumba. — A belügyminiszter a „Múlt és Jövő“ című cionista lap megjelenését további in­tézkedésig betltotta. Ezenkívül több szocia­lista lap megjelenését is betiltották. A betil­tásra az illető lapok lázító cikkei szolgáltat­tak okot. — A soproni marhaexport vásáron nagy forgalmat bonyolítottak le. — Kalocsa­­város képviselőtes­ütete a Kalocsa meszesi kisvasút építéséhez 3 millió koronát szava­zott meg. — Glattfelder Gy.­l dr. az oláhok által k üldözőn Csanádi püspök, Budapestről uj székhelyére, Szegedre utazott. — A júniusi uj menetrend, melynek összeállításán most dolgoznak, nem sokban fog külön­bözni a jelenlegi érvényben levőtől. Húsvéti istentiszteletek. A római katholikus nagytemplomban nagyszomba­tn délután 5 órakor feltámadás­ körmenet. Husvát vasárnapján és hétfőn dél­előtt 9 órakor apáti misét celebrál Révész István pápai praelátus Husvét mindkét nap­ján délután fál 3 órakor ünnepélyes vespera. A barátok templomában nagyszombaton délután 4 órakor feltámadási ünnepély és körmenet. Husvét első és második napján reggel 8 órakor ünnepélyes szentmise és szentbeszéd, délután litánia. A piaristák templomában nagyszomba­ton délután 3 órakor feltámadás. Husvét vasárnap és hétfőn d. e. fél 9 órakor ünne­pélyes szentmise. A Collner­ téri Erzsébet templomban nagyszombaton délután négy órakor lesz a feltámadási körmenet. Vasárnap és félfőn délelőtt 9 órakor ünnepélyes szent­misét mond Medgyessy Gyula lelkész. Református istentiszteletek Húsvét első napján délelőtt 9 órakor prédikál .Muraközy Gyula Urvacsorai beszédet mond dr. He­­tessy Kálmán Ugyancsak délelőtt a Kollé­gium dísztermében prédikál dr. Hetessy Kálmán. Husvát másnapján a templomban dél­előtt 9 órakor prédikál dr. Hetessy Kálmán. Urvacsorai beszédet mond Muraközy Gyula. Az evangélikus templomban Husvét első napján delelőtt negyed 10 órakor Ünne­pélyes istentisztelet. Prédikál Sárkány Béla főesperes. U­rna­mvacsoraosztás, Husvét másnapján negyed 10 órakor istentisztelet. Prédikál Szalfer Károly theologus. Utána Urvacsoraosztás. Ünnepi istentiszteletek a tanyákon. A pusztákon Ágasegyházán­­és Markón lesz a katolikusoknak husvét vasárnap délelőtt szentmise, délután pedig litánia. Ágasegy­házán P. Horváth Jenő, Matkón pedig P. Szujó Timót végzi. A külterületen a követ­kező helyeken lesznek még katholikus isten­tiszteleten : Szentkirályon és Helvécián a nagyhét három utolsó napján és az ünne­peken istentiszteleteket tartanak és nagyböjti szertartásokat végeznek Takács és Széll lel­készek, Matkón, Ágasegyházán és Koháry­­szentlőrincen húsvét két napján Sztolár István lelkész. Református istentiszteletek a pusztákon. Ágasegyházán délelőtt 9 órakor prédikál Závory Elek délután Závory Elek. Méntele­ken Szappanos Károly, Helvétián Závory Elek.

Next