Kecskeméti Közlöny, 1923. május (5. évfolyam, 97-121. szám)

1923-05-01 / 97. szám

Kecskemét, 1923 május 1. Ara 20 korona. Kedd, V. évfolyam, 97. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖII előfizetési Arak . évre ....................................... iBJf Mswpra....................................... 1200 korona. 420 korona. Felelős szerkesztő: dr KISS ENDRE. Egyes szán ára: 20 Korona Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: III. Szabadság-tér I. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon: 120. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. 50 millió a kecskeméti gyümölcskivitelre. Zsitvay Tibor beszámolója az egységes pártban. A politikai élet egén csoportosuló nyo­masztó fellegeket s a gazdasági élet súlyos terheit és viszás helyzetét jelenti az a rend­kívüli érdeklődés, amelyet a választó­polgá­rok Zsitvay Tibor nemzetgyűlési képviselőnk vasárnap délutáni beszámolója iránt tanúsí­tottak. A „Kecskeméti Közlöny“ rövid hír­adása nyomán az alsó kerületi 48-as kör helyiségei már kora délután megteslettek a választók színe javával. Zsitvay közeledtének hírére valamennyien a nagy terembe sereg­­lettek s szeretetteljes éljenzéssel fogadták a belépő képviselőt. Az értekezletet Csősz József elnök nyi­totta meg, aki rövid beszédében is kifejezést tudott adni a választók azon szinte gyana­kodó figyelmének, amellyel a belpolitikai élet hullámveréseit figyelik. Felkérte Zsitvayt, hogy a választóknak a szükséges tájékozta­tást és megnyugtatást adja meg. Zsitvay Tibor szólásra emelkedvén, hosszabb beszédben vázolta az utóbbi hetek politikai eseményeit és a jelenlegi helyzetet. Kijelentésein érezhető volt, sőt maga is meg­jegyezte, hogy a helyzet feltárásában csak egy bizonyos mértékig mehet el. Olvasó­közönségünk, amelyet Zsitvaynak válság elintézésénél felmerült a rendkívül fontos szerepéről tájékoztattunk, természetesnek ta­lálja ezt az eljárást. Annak találta a nagy­számú hallgatóság is, aki Zsitvay beszédé­ből a­ jobb jövő reményét merítette. Reámutatott a beszéd arra a nagy had­járatra, amely a liberális lapok hasábjain szerte hintette a közelmúltban az egységes párt válságáról szóló híreket. Reámutatott arra, hogy ezeket a híreket csak azok ter­jesztették, akik válságot óhajtottak előidézni. A következmények fényesen igazolták, hogy az egységes párt most is egységesen áll a választási programm, a nemzeti, keresztény agrár­gondolat alapján. A különböző párt­­beli frakciók létezésére és küzdelmére vo­natkozó híresztelések csak annyiban helyt­állók, hogy az egységes párt kebelében élet, véleménnyilvánítási szabadság s nem szolgai meghunyászkodás és fejbólogató hallgatás honol. Ez az oka annak, hogy a párt e­rei­nek gyakorlati megvalósítása körül külön­böző vélemények alakulhattak ki: munka, programm időbeli végrehajtása volt az üt­köző­pont, mely körül a teljesen egy alap­gondolkodással bíró párt tagjai csoporto­sultak. Tényleg alkalmas is a kérdés arra, hogy többféle vélekedést indokolttá tegyen. Ámde valamennyi nézet találkozott abban, hogy semmiféle munkaterv sem hozhat tel­jes eredményt, amíg a fejünk felett lóg a jóvátételi kérdés ismeretlen sá­ga. Ezt val­lotta a kormány is a tavalyi választások óta , ez okból óhajtja most külföldi utazásával dűlőre vinni az ügyet. Felveti a kérdést a győzőknek, vagy feszítsenek bennünket a jóvátétel keresztjére, vagy vegyenek le onnan. A levételnek egy módozata a külföldi köl­csön, amelynek azonban nem szabad olyan­nak lenni, amely újabb bilincseket rak reánk, hanem amely hosszabb ideig, legalább 20 évig az egészséges fejlődés alapját biztosítja. A válasz birtokában lehet csak majd nyu­­godtabban a munkaprogramnak megvalósí­tására gondolni. A várakozás álláspontja indokolt tehát a jelenben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a programm egyes részei azonnal megvalósulásba ne menjenek. A mezőgazdasági és ipari termelő hitel kérdése elvben a pénteki minisztertanácson és az egész vonalon elfogadásra került, s annak végre­hajtása igen rövid idő kérdése. Kecskemét rendkívül fontos érdekeibe érinti s a munkaprogram egy lényeges pont­jának megvalósulását jelenti a péneki mi­niszteri tanács határozata, amely a Kecske­­méti szőlősgazdák szövetkezetének 50.000 000 korona hitelt biztosít az idei gyümölcster­melés kivitelének emelésére, az országos központi hitelszövetkezet útján. Közölte to­vábbá, hogy a saját termelésre való dohány­­termelés engedélyezésénél a törvényhatósági városok gazdáit és földműveseit ért sérelem is orvoslásra kerül, legalább részben. Egy bizonyos távolsági körzeten túl­­a pénzügy­­miniszter legközelebb megjelenő rendelettel Kecskeméten is engedélyezi a termelést. A szőlősgazdák bor­hitelét is kiterjeszt­jesztik a homoki szőlőkre. A fö­dreformnovella tervezetét ismertette végül Zsitvay, amely az igénylők gyorsabb kielégítését fogja biztosítani. Befejező mondataiban abbeli hitének adott kifejezést, hogy a mostani válság, a válságok utolsó válsága, amely után már az egész vonalon javulásnak és enyhülésnek kell jönni. A főbb körvonalakban fentebbieket tar­talmazó beszédét a hallgatóság feszült figye­lemmel hallgatta meg s végezetül lelkesen ünnepelte szeretett képviselőnket. Az értekezletet Kovács Sándor pártel­nök zárószavai rekeszedték be. A Gazdasági Gőzmalom silóját bemutatták a részvényeseknek. A közgyűlés elfogadta az alaptőkeemelést. A Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom és Gőzfürdő Részvénytársaság vasárnap tar­totta évi rendes közgyűlését a gőzmalom irodahelyiségeiben a részvényesek igen nagy érdeklődése mellett. A gőzmalom Jermann Béla igazgató kitűnő és a gazdasági hely­zethez mindig szakszerűen alkalmazkodó vezetése mellett a vállalat az elmúlt évben hatalmas és gyors fejlődésnek indult. Még aránylag csekély költséggel meg­építették a gabonasilót és lisztraktárt. A rak­tárépület 23 méter hosszú és 2 emelet ma­gas, az irodahelyiségek a földszinten fog­lalnak helyet. A múlt évi tiszta nyereség 4.282.180 korona. Részvényenként 600 ko­rona osztalékot fizetnek. Az igazgatóság jelentésében javasolta a közgyűlésnek, hogy a mostani 3000 drb 500 K névértékű rész­vényből álló 1.500,000 K alaptőkét emeljék fel 4000 drb új kibocsájtású részvénnyel 3 500,000 K ra és az így lett 7000 drb 500 K ás részvényt vonják be és adjanak ki a tartalék alap terhére minden 2 drb 500 K- ás névértékű részvény helyett egy drb 2000 K névértékű végleges részvényt. Az alaptőke így 7 millióra emelkedne, a tartalékalap pedig 28 millió 500,000 K-val gyarapodnék. A köz­gyűlés a javaslatot változatlanul elfogadta. A részvényesek ezután megtekintették a silót és a látottak felett a legteljesebb megelégedésüket fejezték ki. A tisztán vas­ból és betonból épült silóban 170 vagon gabona helyezhető el. A gabonát emberi erő nélkül, gépek segítségével bármikor le­het szellőztetni, forgatni, vagy rostálni. A gabonának a silóból való kivétele is önmű­­ködően történik. A siló teljesen tűzmentes. vWWWWWWWWWWWWW'/WWWWW^A^'/W'A^/WW^Ar — Köszönetnyilvánítás. Özv. Ágoston Antalné a kecskeméti húsiparosoktól 5000 korona segélyt kapott, melyért ezu on mond hálás köszönetet a nemes adakozóknak. A város közgyűlése. Ma délelőtt 9 órakor tartotta meg a tb bizottság április havi rendes közgyűlését Fáy István főispán elnökletével. A közgyűlés minden vita nélkül fogadta el a beterjesztett tárgyakat. A közigazgatás március havi álla­potáról szóló polgármesteri jelentés tudomá­sul vétele után Harkay Béla főjegyző Esz­tergom­ megye átiratát ismerteti. A megye az ingatlan spekuláció meggátlásáért feliratot in­téz a kormányhoz és ehhez kéri Kecskemét pártolását. A közgyűlés elfogadta a kérelmet. Pártolólag fogadják Szeged város átiratát. Szeged a világháborúban szolgált tisztvise­lők részére megállapított átmeneti személyi pótlék végrehajtási utasításának hatályát a t­. városok tiszt­viselőire is kéri kiterjeszteni a kormánytól Pest megye közönsége a társa­dalmi rend és n­unka védelmének ér­dekében felír a nemzetgyűléshez s kéri a város pártolását. A tuszaughi komp április 24-én lejárt bérletét 1926-ig a közgyűlés egyhangúlag Hegedűs István tiszaughi lakos­nak adja és jóváhagyja a tanács intézkedé­sét a vámdíjtételek felemelésére. A város az adózás egyszerű­sítéséért. Adórendszerünk egyszerűsítése érdeké­ben a közgyűlés feliratot intéz a kormány­hoz, továbbá kérni fogja a saját használatra való dohánytermelésnek a városok részére való engedélyezését. A monostorfalvi szü­lésznői állásra jelentkező két pályázó közül özv. Peszmet Macska Ignácnét választotta meg a közgyűlés. Dömötör Lajos tanácsnok a haszon­­bérlet meghosszabbítási kérelmekkel kapcso­latban beterjeszti a Kiskert Szövetség 30 hold föld haszonbérbeadása iránti kérelmét, me­lyet elfogadtak. A radaótzi törzsmé­nes négy anyakancájának és egy törzsmé­nének megvételét határozta el a közgyűlés. A felsőpusztaszeri nincsetlen lakosság föld­igényének kielégítését a birtokreformmal kapcsolatban kívánja megoldani a város. Felemelik a napidijakat. A közgyűlés elfogadja a tanács javasla­tát,, hogy a város gyámpénztárból 6 és fél millió előleg jellegű kölcsönt vegyen fel. Ugyancsak elfogadja 134 db Pesti Hazai Takarékpénztár és 10 db Gazdasági Gőz­­malmi részvény átvételére tett javaslatot. Határozatot hozott a közgyűlés, hogy napi­­díjakat utazási és napidíjátalányokat mérsé­kelten felemeljék. A szoros értelemben vett kg. nyugdíjasok 1921—22. évi családi pót­lékát 167. 300 koronát város előlegezi és kérni fogja a kormánytól annak megtérítését. Jóváhagyta a közgyűlés a sétatéri cukrász­dának 190.000 koronás összegért való bér­beadását. Előleget kap a színigazgató. Csáky Antal színigazgatónak nyújtandó 400 000 koronás előleget megszavazta a közgyűlés. A város közönsége és a mozgó­képház engedményesei között fennálló szer­ződési viszony rendezésénél javasolja a ta­nács, hogy tekintettel arra, hogy a mozgó­képház nagy anyagi haszonnal dolgozik, vonják meg tőle a kedvezményeket. A köz­gyűlés hozzájárult a javaslathoz. Kedvezményes áru tégla az építéshez. Hozzájárult a közgyűlés a tanács azon javaslatához, hogy a lakosságnak új házak építéséhez szükséges téglamennyiséget a mindenkori önköltségi áron adja át a város. A város 1916, 17, 18 és 19 i8 évi zárszámadásait és a zálogintézet 1921. évi zárszámadását elfogadja a közgyűlés és fel­terjeszti a belügyminiszterhez.

Next