Kecskeméti Közlöny, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)

1923-07-01 / 146. szám

Sipsefkginet, 1923 julius 1____________________Ára 60 kaléria. V. évfolyam, 146. szám. t "i»————rnrir——"T^iirirnirirrir 1 iinnm« iwMmmmwmmmmMwnmmnnmrmmmmK ■■mii i ■■ mwimnwnnmiw ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkeszfl: dr KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: $f#gyed évre.......................................... 2800 korona. Egyet* *?£­­éra: 60 Korona Hí­ 8Mb®dsáS-tér 1. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon: 120. egy hónapra.....................................1000 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szánt Telefon: 114. Érzékenyek!? A kegyelmes úr! Miután a régi nevét elhajította mint ahogyan a kigyó tevedti a bőrét, mert inkább csábította a Weistfeldnél jobbhangzásu magyar név a hiszékeny embe­reket, városatya lett Budapesten, a Terézváros nélkülözhetetlen minden lében kanala, beke­rült az Orzságházba, majd a bitói igazság­­szolgáltatás főőri tisztét ruházták rá és bele­ülheted az igazségügyminiszteri bársony­székbe. Mindezt már mint Vázsonyi érte el. A forradalmak alatt visszavonult, bár sokan vannak, akik a forradalmakért őt is felelőssé teszik. A rémségek után a politika vizeiben újra megmosakodott, hogy még magyarabb Vázsonyinak tekintsék, szidta a forradalom előkészítőit, csöpögött a magyar­sághoz tartozhatóság gyönyörűségétől, átkot szűrt a nemzet megrontóira, akik még­­ ma sem nyughatnak. Mivel kegyelmessége az igazságosság vörösbársonyszékéből sár- I­­adt minden szava, mondata a jogrend és a konszolidáció hangsúlyozásával kezdődött. Minden módon feledtetni igyekezett a pengő ércen vásárolt magyar Vázsonyi voltával, azt a közönséges hangzású Weiszfeldet. Sőt sértésnek tekintette, ha valaki kétségbe vonta a kegyelmes magyar voltát, melynek őse ama bizonyos egy korona, amelyből a nagy Vá­zsonyi családfa kisarjadt. Az erkölcsnek, a magyar érzésnek a hazafius tisztességnek ez az olykor Svájcba bujdosó kusorgója a nyárbeállást újra le­vedlette az egykoronán vásárolt kigyíbert. Az utóbbi időben mindenki észrevehette, hogy a keresztény célokért füz­dő Magyar­­ország legtántom­b­atatlanabb támaszai ellen, az aranyközépúttól baloldalra csúszott poli­tikai frakciók a legelvakultabb támadásokét intézik. A kritikában támadások forgószele a magyar bíróságot sem kímélte. A táma­dások oly rendszeresek voltak, hogy lehe­tetlen még nem látni azt a szervezet had­­profot, amelynek végső célja a bírói tekin­tély megingatása. Az egész hadjáratot, mintha gonosz szívósággal ugyanaz a kéz irányította volna. Nagyon sokáig azonban ez csak bebizonyíthatatlan feltevés maradt. A szerdai n­ímzetgyűlésen ebben az örvényben is világosság gyuladt. Az örökké vörösen tajtékzó szocialisták, a baloldali mélységek lakóinak csatázói vonala vakmerő elszántsággal reátámadt a magasan álló bírói tekintélyre, hogy porban kúszó volluk alá rángassák. Egymás után röpködtek a gyanúsítások a magyar bíróság tisztelettel körülvett, tiszta jellemű hősies önfeláldozás­sal dolgozó tagjai felé. És ennyi vakmerő romlottság központ­­­jában, mint a támadások m­­ézője ott állt az újra Weiszfelddé vedlett Vázsonyi és biztató szavával tüzelte támadásra a szocialistákat: „Az immunitás védelme alatt­­kell a bírákat legazembereziíi“. Úgy ezt, mint egyéb hasonló kijelen­téseit a kegyelmes újra vedlett politikai kígyó maga is beismerte s megokolta, hogy a szocialistákat azért uszítja a bíróság elleni sárdobálásra, mert a magyar bíróság ítéletei sértik az ő zsidó faji érzékenységét. Mindegy, hogy Weiszfeld, Slesinger, Manheim vagy Khon­e annak a neve. Két igen fontos tény szögezendő le: Kutyából soha sem lesz szalonna. A magyar faj óva­tossága ezzel a fajfelekezettel szemben soha­sem indokolatlan. Sem a hajdani egykorú más patent, sem a csepegő honfibú, a jog­rendes megállapítások, a konszolidáció kö­vetelése, sem a kegyelmes cím, vagy minisz­teri bársonyszék nem változtatja át őket ma­gyarrá. Hiába öntik le a libás vízzel, hogy az pénteki hallá változzék— mondja a példa­beszéd. Weiszfeldből sem lesz soha magyar Vázsonyi és a magyar fa­ji igazságok min­dig sértik az ő külön faji érzékenységét. A magyar bíróságot nem kell megvé­deni, annak a kifogáso­hatatlan működése mindenre felelet. Másrészt azonban mit ke­resnek­ a nemzetgyűlés padsoraiban az ily faji érzékenyek, akik sem meg nem értik a nemzeti igazságokat, sem pedig soha sem azonosítják azofokat magukat ? Mit keres ott az ilyen, mégha többször vidic­it kegyelmes úr is az ? Változatlan a kecskeméti borpiac. 130—140 koronát adnak a jó borokért. A Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesüle­tétől nyert értesülésünk szerint a borpiac helyzete a mult hetihez képest rém változas. Kereslet van. Tizenegy fokos borokért 140— 150, tíz fokosokért 130 koronát fizetnek. A szőlőmoly még mindig pusztít. A gazdák sok helyen nagyon elhanyagolják a véde­kezést és ezzel igen nagy károkat okoznak maguknak. Az országos helyzetről a Borá­szati Lapok legújabb szám a következőket írja: A borforgalom nagyobb lendületet vett az eddiginél a múlt héten, tekintettel arra, hogy koronánkban újabb bizalmatlanság észlelhető. A spekuláció egy része, da­cára a tőzedei emelkedésnek, szívesen fekteti pénzét borba, ami természetesen megérezhető az árakban is. A szőlő állapotéról a termésre még következtetni nem lehet, de nagy áremelk­e­désnek kell történni már az új bornál is, melynek előállítási költsége, viszont a jövő évi munkálatok fedezésénél jön csak számí­tásba. A nyugati államok reális szőlősgazdái, és már nálunk is észlelhető, 1—2 évi ter­mést is tartalékolnak, ha anyagi helyzetük megengedi és ebből fedezik a 3 ik esztendő kiadásait. Az elemi iskolák Magyar Jövő ünnepélye. Bensőséges és lélekemelő ünnepély keretében zárták be az idei tanévet a II. és III. kerületi elemi iskolák növendékei. Az évzáró „Magyar Jövő“ ünnepéllyel kapcso­latban folyt le, melyen hazafias szavalatokkal és énekszámokkal szerepeltek a lelkes kis diákok. Mindegyik iskolában az ünnepélyen nagyszámú közönség vett részt. A II. kerületi iskolában az ünnepi szónok Wágner Lajos kegyesrendi tanár volt. Tartalmas, gondola­tokban gazdag beszéde nagy hatást váltott ki a közönség és a tanulók soraiból. Ezután leplezték le Bartha László és Hegyessy Ist­ván hősi halált halt, valamint Salamon Elek és Geday Sándor meghalt érdemes tanítók megnagyobbított arcképeit. Ünnepi beszédet az iskola igazgatója mondott felettük. A gyönyörű ünnepélyt a IV.­0. tanulók torna­gyakorlatai fejezték be, mely után szülői értekezletet tartottak. Gyurácz Ferenc kegyes rendi tanár mondott ezu­tn egy igen értékes beszédet a valláserkölcsös nevelésről. A III. ker. elemi iskolában az ünnepi szónok Barcza József felsőker. iskola igazgató volt. A mun­káról és a szeretesről tartott igen értékes be­szédet. Jól sikerült szavalatok és énekszámok után Kubinyi Margitka h. tanítónő saját szerzeményű irredenta, párbeszédes jelenetét mutatta be növendékeinek. A hozzátartozó énekbetéteket Füvessy Margitka az V. o. növendékeivel adatta elő. A város közgyűlése. Féltíz órakor nyitotta meg Fáy István főispán a fő bizottság közgyűlését, melyenn a bizottsági tagok igen nagy számban jelentek meg. A polgármesteri jelentés felolvasása után öt interpelláció hangzott el, mely a közgyűlés idejének nagy részét lefoglalta. Kovács Sándor a cséplési szén kiutalását sürgeti. Javasolja, hogy a tb. bizottság írjon fel a szénkormánybiztosság­­hoz és kérje, hogy a csípléshez szükséges szenet a Gazdasági Egyesület vagy a Mezőgazdasági Kamara útján a gazdáknak adják, miután a cséplőgéptulajdonosok nem rendelkeznek elegendő pénzzel a szén be­szerzésére. Amennyiben a kormánybiztosság a kérést nem teljesítené, Kecskeméten a cséplés nem kezdődhet meg. Az ellátat­lanok helyzetének javítása érdekében java­solja azt is, hogy a Budapesten termé­szetben lerótt kiviteli illeték egy részét a városoknak, falvaknak adják és eziránt fel­­ira­tlag forduljon a közgyűlés a kormányhoz. Fáy István főispán, Reiter József és dr. Szabó László hozzászólása után mindkét javaslatot elfogadták. Hájjas István bizottsági tag a piaci árak ellenőrzésénél követett eljárást sérel­mezi, amiben a gazdák zaklatását látja. Egy konkrét esetről beszél, amely csütörtökön történt a sertés­piacon. Az átvizsgáló bizott­ság megbízásából ugyanis ellenőrizték a sertésárakat. Egyik árust, aki indokolatlanul magas árt kért a sertések­ig ért, letartóz­tatták. 450 koronával magasabb áron akarta eladni a sertét kilogrammját s miután a többszöri figyelmeztetésre sem adta o csók­­ban, az ügyészségre kísérték. Héjjas István a történtekből a sertésh­zlalással foglalkozó gazdák elleni akciót vélt. A megindult vitát Zimay Károly polgármes­er felvilágosító szavai szakították félbe, aki kijelentette, hogy az árvizsgáló bizottság intézkedése kizárólag az árakra spekuláló lánckereskedelem meg­szüntetését c­kozza. A letartóztatott keres­kedő nem kecskeméti és spekulációval akarta eladni sertéseit. Lajosmizsén ugyanis már 2700 koronájával feltéte­es eladást kötött arra az esetre, ha Kecskeméten nem tud maga­sabb árat elérni. Nyilvánvaló tehát, b­ár 2700 koronás ár mellett is megtalálta vo­lna számítását és így azzal, hogy még magasabb árat követeli uzsorahasznot akart biztosítani. A tapasztalat már megmutatta, hogy erőszakos intézkedésekkel nem lehet ered­ményt elérni, az ilyen túlkapásokat azonban nem lehet tétlenül nézni. A letartóztatás a legtávolabbról sem vehető a gazdák zaklatáso­­sának, mert mint a fentiekből kiviláglik, tisztán a becsületes kereskedelem érdekében történt. Potyák István a helypénzszedés ellen szólalt fel. Sérelmezi, hogy a helypénznek lerovásánál nem tudják az eladók az összeg nagyságát s nem tudják ellenőrizni a fizetett összeget. A polgármester válaszában kije­lenti, hogy intézkedés történik a megálla­pított helypénznek szemléltető helyen és mó­don való kifügesztésére. A helyp­ézösszeget az ellenőrzés megkönnyítése érdekében szük­séges garabó átalányban leróni. A választ tudomásul vették. Sárközy Jenő a tanyai lakosság kérelmét adja elő. A város külső körzetében, így küönösen Ágasegyházán az iskola felépí­tésére még mind­g nem történt intézkedés annak dacára, hogy a gazdák az építkezést saját erejükkel is elősegíteni igyekeznek. A­­ tanyai lakosság iskolaköteles gyermekeinek

Next