Kecskeméti Közlöny, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)

1923-07-01 / 146. szám

Sipsefkginet, 1923 julius 1____________________Ára 60 kaléria. V. évfolyam, 146. szám. t "i»————rnrir——"T^iirirnirirrir 1 iinnm« iwMmmmwmmmmMwnmmnnmrmmmmK ■■mii i ■■ mwimnwnnmiw ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkeszfl: dr KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: $f#gyed évre.......................................... 2800 korona. Egyet* *?£éra: 60 Korona Hí 8Mb®dsáS-tér 1. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon: 120. egy hónapra.....................................1000 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szánt Telefon: 114. Érzékenyek!? A kegyelmes úr! Miután a régi nevét elhajította mint ahogyan a kigyó tevedti a bőrét, mert inkább csábította a Weistfeldnél jobbhangzásu magyar név a hiszékeny embereket, városatya lett Budapesten, a Terézváros nélkülözhetetlen minden lében kanala, bekerült az Orzságházba, majd a bitói igazságszolgáltatás főőri tisztét ruházták rá és beleülheted az igazségügyminiszteri bársonyszékbe. Mindezt már mint Vázsonyi érte el. A forradalmak alatt visszavonult, bár sokan vannak, akik a forradalmakért őt is felelőssé teszik. A rémségek után a politika vizeiben újra megmosakodott, hogy még magyarabb Vázsonyinak tekintsék, szidta a forradalom előkészítőit, csöpögött a magyarsághoz tartozhatóság gyönyörűségétől, átkot szűrt a nemzet megrontóira, akik még ma sem nyughatnak. Mivel kegyelmessége az igazságosság vörösbársonyszékéből sár- Iadt minden szava, mondata a jogrend és a konszolidáció hangsúlyozásával kezdődött. Minden módon feledtetni igyekezett a pengő ércen vásárolt magyar Vázsonyi voltával, azt a közönséges hangzású Weiszfeldet. Sőt sértésnek tekintette, ha valaki kétségbe vonta a kegyelmes magyar voltát, melynek őse ama bizonyos egy korona, amelyből a nagy Vázsonyi családfa kisarjadt. Az erkölcsnek, a magyar érzésnek a hazafius tisztességnek ez az olykor Svájcba bujdosó kusorgója a nyárbeállást újra levedlette az egykoronán vásárolt kigyíbert. Az utóbbi időben mindenki észrevehette, hogy a keresztény célokért füzdő Magyarország legtántombatatlanabb támaszai ellen, az aranyközépúttól baloldalra csúszott politikai frakciók a legelvakultabb támadásokét intézik. A kritikában támadások forgószele a magyar bíróságot sem kímélte. A támadások oly rendszeresek voltak, hogy lehetetlen még nem látni azt a szervezet hadprofot, amelynek végső célja a bírói tekintély megingatása. Az egész hadjáratot, mintha gonosz szívósággal ugyanaz a kéz irányította volna. Nagyon sokáig azonban ez csak bebizonyíthatatlan feltevés maradt. A szerdai nímzetgyűlésen ebben az örvényben is világosság gyuladt. Az örökké vörösen tajtékzó szocialisták, a baloldali mélységek lakóinak csatázói vonala vakmerő elszántsággal reátámadt a magasan álló bírói tekintélyre, hogy porban kúszó volluk alá rángassák. Egymás után röpködtek a gyanúsítások a magyar bíróság tisztelettel körülvett, tiszta jellemű hősies önfeláldozással dolgozó tagjai felé. És ennyi vakmerő romlottság központjában, mint a támadások mézője ott állt az újra Weiszfelddé vedlett Vázsonyi és biztató szavával tüzelte támadásra a szocialistákat: „Az immunitás védelme alattkell a bírákat legazembereziíi“. Úgy ezt, mint egyéb hasonló kijelentéseit a kegyelmes újra vedlett politikai kígyó maga is beismerte s megokolta, hogy a szocialistákat azért uszítja a bíróság elleni sárdobálásra, mert a magyar bíróság ítéletei sértik az ő zsidó faji érzékenységét. Mindegy, hogy Weiszfeld, Slesinger, Manheim vagy Khone annak a neve. Két igen fontos tény szögezendő le: Kutyából soha sem lesz szalonna. A magyar faj óvatossága ezzel a fajfelekezettel szemben sohasem indokolatlan. Sem a hajdani egykorú más patent, sem a csepegő honfibú, a jogrendes megállapítások, a konszolidáció követelése, sem a kegyelmes cím, vagy miniszteri bársonyszék nem változtatja át őket magyarrá. Hiába öntik le a libás vízzel, hogy az pénteki hallá változzék— mondja a példabeszéd. Weiszfeldből sem lesz soha magyar Vázsonyi és a magyar faji igazságok mindig sértik az ő külön faji érzékenységét. A magyar bíróságot nem kell megvédeni, annak a kifogásohatatlan működése mindenre felelet. Másrészt azonban mit keresnek a nemzetgyűlés padsoraiban az ily faji érzékenyek, akik sem meg nem értik a nemzeti igazságokat, sem pedig soha sem azonosítják azofokat magukat ? Mit keres ott az ilyen, mégha többször vidicit kegyelmes úr is az ? Változatlan a kecskeméti borpiac. 130—140 koronát adnak a jó borokért. A Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesületétől nyert értesülésünk szerint a borpiac helyzete a mult hetihez képest rém változas. Kereslet van. Tizenegy fokos borokért 140— 150, tíz fokosokért 130 koronát fizetnek. A szőlőmoly még mindig pusztít. A gazdák sok helyen nagyon elhanyagolják a védekezést és ezzel igen nagy károkat okoznak maguknak. Az országos helyzetről a Borászati Lapok legújabb szám a következőket írja: A borforgalom nagyobb lendületet vett az eddiginél a múlt héten, tekintettel arra, hogy koronánkban újabb bizalmatlanság észlelhető. A spekuláció egy része, dacára a tőzedei emelkedésnek, szívesen fekteti pénzét borba, ami természetesen megérezhető az árakban is. A szőlő állapotéról a termésre még következtetni nem lehet, de nagy áremelkedésnek kell történni már az új bornál is, melynek előállítási költsége, viszont a jövő évi munkálatok fedezésénél jön csak számításba. A nyugati államok reális szőlősgazdái, és már nálunk is észlelhető, 1—2 évi termést is tartalékolnak, ha anyagi helyzetük megengedi és ebből fedezik a 3 ik esztendő kiadásait. Az elemi iskolák Magyar Jövő ünnepélye. Bensőséges és lélekemelő ünnepély keretében zárták be az idei tanévet a II. és III. kerületi elemi iskolák növendékei. Az évzáró „Magyar Jövő“ ünnepéllyel kapcsolatban folyt le, melyen hazafias szavalatokkal és énekszámokkal szerepeltek a lelkes kis diákok. Mindegyik iskolában az ünnepélyen nagyszámú közönség vett részt. A II. kerületi iskolában az ünnepi szónok Wágner Lajos kegyesrendi tanár volt. Tartalmas, gondolatokban gazdag beszéde nagy hatást váltott ki a közönség és a tanulók soraiból. Ezután leplezték le Bartha László és Hegyessy István hősi halált halt, valamint Salamon Elek és Geday Sándor meghalt érdemes tanítók megnagyobbított arcképeit. Ünnepi beszédet az iskola igazgatója mondott felettük. A gyönyörű ünnepélyt a IV.0. tanulók tornagyakorlatai fejezték be, mely után szülői értekezletet tartottak. Gyurácz Ferenc kegyes rendi tanár mondott ezutn egy igen értékes beszédet a valláserkölcsös nevelésről. A III. ker. elemi iskolában az ünnepi szónok Barcza József felsőker. iskola igazgató volt. A munkáról és a szeretesről tartott igen értékes beszédet. Jól sikerült szavalatok és énekszámok után Kubinyi Margitka h. tanítónő saját szerzeményű irredenta, párbeszédes jelenetét mutatta be növendékeinek. A hozzátartozó énekbetéteket Füvessy Margitka az V. o. növendékeivel adatta elő. A város közgyűlése. Féltíz órakor nyitotta meg Fáy István főispán a fő bizottság közgyűlését, melyenn a bizottsági tagok igen nagy számban jelentek meg. A polgármesteri jelentés felolvasása után öt interpelláció hangzott el, mely a közgyűlés idejének nagy részét lefoglalta. Kovács Sándor a cséplési szén kiutalását sürgeti. Javasolja, hogy a tb. bizottság írjon fel a szénkormánybiztossághoz és kérje, hogy a csípléshez szükséges szenet a Gazdasági Egyesület vagy a Mezőgazdasági Kamara útján a gazdáknak adják, miután a cséplőgéptulajdonosok nem rendelkeznek elegendő pénzzel a szén beszerzésére. Amennyiben a kormánybiztosság a kérést nem teljesítené, Kecskeméten a cséplés nem kezdődhet meg. Az ellátatlanok helyzetének javítása érdekében javasolja azt is, hogy a Budapesten természetben lerótt kiviteli illeték egy részét a városoknak, falvaknak adják és eziránt feliratlag forduljon a közgyűlés a kormányhoz. Fáy István főispán, Reiter József és dr. Szabó László hozzászólása után mindkét javaslatot elfogadták. Hájjas István bizottsági tag a piaci árak ellenőrzésénél követett eljárást sérelmezi, amiben a gazdák zaklatását látja. Egy konkrét esetről beszél, amely csütörtökön történt a sertéspiacon. Az átvizsgáló bizottság megbízásából ugyanis ellenőrizték a sertésárakat. Egyik árust, aki indokolatlanul magas árt kért a sertésekig ért, letartóztatták. 450 koronával magasabb áron akarta eladni a sertét kilogrammját s miután a többszöri figyelmeztetésre sem adta o csókban, az ügyészségre kísérték. Héjjas István a történtekből a sertéshzlalással foglalkozó gazdák elleni akciót vélt. A megindult vitát Zimay Károly polgármeser felvilágosító szavai szakították félbe, aki kijelentette, hogy az árvizsgáló bizottság intézkedése kizárólag az árakra spekuláló lánckereskedelem megszüntetését ckozza. A letartóztatott kereskedő nem kecskeméti és spekulációval akarta eladni sertéseit. Lajosmizsén ugyanis már 2700 koronájával feltétees eladást kötött arra az esetre, ha Kecskeméten nem tud magasabb árat elérni. Nyilvánvaló tehát, bár 2700 koronás ár mellett is megtalálta volna számítását és így azzal, hogy még magasabb árat követeli uzsorahasznot akart biztosítani. A tapasztalat már megmutatta, hogy erőszakos intézkedésekkel nem lehet eredményt elérni, az ilyen túlkapásokat azonban nem lehet tétlenül nézni. A letartóztatás a legtávolabbról sem vehető a gazdák zaklatásosának, mert mint a fentiekből kiviláglik, tisztán a becsületes kereskedelem érdekében történt. Potyák István a helypénzszedés ellen szólalt fel. Sérelmezi, hogy a helypénznek lerovásánál nem tudják az eladók az összeg nagyságát s nem tudják ellenőrizni a fizetett összeget. A polgármester válaszában kijelenti, hogy intézkedés történik a megállapított helypénznek szemléltető helyen és módon való kifügesztésére. A helypézösszeget az ellenőrzés megkönnyítése érdekében szükséges garabó átalányban leróni. A választ tudomásul vették. Sárközy Jenő a tanyai lakosság kérelmét adja elő. A város külső körzetében, így küönösen Ágasegyházán az iskola felépítésére még mindg nem történt intézkedés annak dacára, hogy a gazdák az építkezést saját erejükkel is elősegíteni igyekeznek. A tanyai lakosság iskolaköteles gyermekeinek