Kecskeméti Közlöny, 1923. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-01 / 172. szám

-feestonet, 1923 augusztus 1.________________Ára 80 Icsrgarat____________Szerda V. évfolyam, 172. szám. ELŐFIZETI?! ÁRAK- Frasiás szasztewil: AK­ KI8S EHDIJE. SZERKESZTŐSÉG: mm rws................................. 4800 korona. ?.ms 80 *orosz IM- Szabadság-tér I. számjl. e. 3. ajtó. Telefon: 120. tampra . 1800 korona. hdifS­Hvételável mind­ig nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. vmmtmvsnwmsi BBiBtfigiiWHWH-nffWWTWiiiwwiisrirMriiiBaBgiiriMwnii’iiiMiiwiiniiiniiniBiMiBMM . ítélet. Nem mehetünk el szó­ nélkül a ceglédi események mellett. Az ott lezajlott választás nem csupán Cegléd város belső ügye, ha­nem amellett mí­g országos, sőt külpolitikai­­ jelentősége is van. Cegléden tulajdonképen a keresztény nemzeti gondolat és a mai kor­mányhatalom mérkőzött egymással. De nem ez a különös jelentősége az eseményeknek, hiszen kormánypárti politikus máskor is meg­bukott már a választásokon ellenzékivel szem­ben. E választásra felvonultak a liberálisok is jelöltjeikkel. Kezdjük itt az eredmény ér­­­­demi mérlegelését. Az egyik hétfői „konstruktív"lapj­a s többek között ezt írja a választásról: .Ekkor már a zsidók is akcióba léptek. Elmentek szavazni a Pálffyra. Alig néhány maradt hűséges a liberális jelölthöz, Fóthyhoz. Pe­dig a ceglédi zsidóifjúság ma (vasárnap) dél­után három órakor egy szenvedélyes és za­jos gyűlés keretében újra figyelmeztette az öregeket, hogy tartsanak ki Fáthy mellett, a­ki a liberalizmus régi harcosa ..." Ez a gyönyörű vallomás nagyon reá­világít az események jelentőségére. Vájjon ez elég lesz e már arra, hogy a magyarság minden tagja tisztában legyen azzal, miért kell kitartania az intsemigens keresztény nemzeti gondolat mellett és mit kell énem­ ez alatt a Kossuth Lajos arcképével harcba induló liberális- szociáluta oktobi­­sta po­­­ika alatt? Gyerünk tovább. Ugyanez a reggeli kis őszinte, amely a nemzeti gondolat el­lenségeként vonultatja föl a zsidóságot és a liberális párláslásunkat, a keresztény gon­dolat ceglédi győzelme alkalmával megálla­pítja, hogy „ezek után a kormánynak a bal­oldal felé kell közelednie..Másutt össze­­hasonlítja a mai helyzetet. „Bethlen Istvánon az utóbbi időben valami i­dolhatatlan bá­­gyadtságot és bizonytalanságot látunk. Eszü­nkbe jut Károlyi Mihály vergődése, aki nem tudóa úrrá lenni egy maroknyi kisebb­ség tenorján (most a jobboldali nemzetiek ezek) és végül önmagával meghasopolva, el­hagyatva és kiszolgáltatva a farkának, úgy nyújotta át a hátaimat Kun B­iának, mint ahogy a veszett kutyának dobják a csontot,...“ Ez a veszett kutyának való csont természe­tesen az ország és a veszett kutya pedig a nemzed gondolat minden harcosa. Nem tudjuk, hogy a szimpatikus Ká­rolyi Mihállyal való összehasonlításhoz és az egész kedves párhuzamhoz mit szól a mi­­niszterelnök, de mi felhívjuk e tényre az illetékesek és a királyi ügyészség figyelmét. Egyébként a liberálisok e felsasztulása a má­sik jelentősége a ceglédi választásnak. Hiába volt a keresztény nembéli gór dalainak az a szívósan kitartó gyalázási, zülleszteni aka­rása, amelyet a Népszavától kezdve a Dob­­nicáig minden elvhű liberális az utóbbi idő­ben oly szívesen próbálgatott. A keresztny­­nemzeti elvek és politika ma sokkal szilár­dabban követeli a jogait, mint valaha is. Értesülésünk szerint a külföldiek itt tartózkodó megbízottai élénk érdeklődéssel várták a ceglédi választás eredményét, mert­­ már ebből is megítélhették, milyen politikát­­ kíván a nemzet. Ez adja meg a külpolitikai jelentőséget­­ is, mert egész Európa levár­hatja a konzek- s rekven­ciát, hogy Csonkamagyarországon erő- t­­eljes, élő a nemzeti gondolat és a jövendő­­ utjának irányítója csak ez lehet. Kiábrán­-­­­ditóan keserű ez minden liberálisra és nem-­­ zetközi fordolkodásra nézve. Büszke remény­­­­kedéssel írjuk le: ugy látszik a magyarság s végre tényleg nemzei életére ébred. * Emelkednek az árak a helyi belpiacon — Tárcgatások folynak a csemegeszőlő kiviteléről a cserrekkel és osztrákokkal — A korona nagymértékű romlása, úgy­­látszik a borpiacon is érezteti a hatását. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, mert a hatalmas értéket képviselő kecskeméti bor pénzünk zürichi jegyzésére sohasem reagált és bármilyen rohamlépésekben emelkedett is egyéb cikkek ára, a bor mindig változat­lan maradt, vagy legfeljebb alig észrevehető lépésekkel botorkált utánnk. A borárak tehát most a kecskeméti borpiacon emelkedőben vannak és a szőlősgazdák körében esős a remény, hogy a bor végső reálisabb értéke fidéri lehetőséghez jut. Általában az a meg­győződ­és uralkodik közöttük, hogy a borokat lehetőleg irtani kell. A magyar, cseh és osztrák kormány között egyébként már hosszabb idő óta tárgyalások folynak a csemegeszőlő kivitelé­­ről. Idáig eredményt nem sikerül elérni. Pedig a gazdák igen szorgalmazzák a dolgot, mert reájuk nézve rendkívüli fontosságú, hogy a nagymennyiségű csemegeszőlőt megfelelően értékesíthessék. Az eddigi ered­ménytelenség ellenére is remény van azon­ban arra, hogy a kormány ezt a rendkvüli fontos kérdést erőteljes fellépéssel megoldja. Révész István prelátus indítványára insegakció indul Kecskeméten. Elhatározták a Szilád­ könyvtár megvételét. — A város közgyűlése. A közigazgatási bizottság közgyűlését ma délelőtt negyed 10 énkor nyitotta meg Fáy István főispán. A polgámm­esteri jelentés kapcsán Révész István prelátus az ínségesek érdekében emeli fel szavát. Vázolja a nyo­morgók szomorú helyzetét, akik a munka­­alkalom hiánya, a nagyarányú drágaság folytán a legnehezebb tél elé néznek. Ezek megmentése országos érdek. A kormány le­szállította az ellátatlanok színét s akik a lis­tából kiestek, most tanácstalanul várják, hogy valaki pártfogolja őket. A jobbmódnak k­glőtle ttetje, hogy a tömegújon­or enyhí­tését elősegítsék, megakadályozzék az elége­detlenséget és annak szomorú következ­ményeit. Szükségesnek látja, hogy a múlt évhez hasonlóan ismét meginduljon az insegak­ció és addig is, míg erre vonatko­zólag konkrét javaslat lesz, a gazdák jó­­szívéhez szól, már most siessenek a nemes cél érdekében, támogatásukat megmutatni. A közgyűlés nagy lelkesedéssel magáévá tette a felhívást s utasította a tanácsot, hogy az insegakció kérdésével sürgősen foglalkozzon. Kovács Sándor a legnagyobb örömmel üdvözli a felszólalást. A múltban tapasztaltak alapján szükségesnek tartja meg­jegyezni, hogy a közfogyasztás céljait szol­gáló cukrot a kiosztással foglalkozó Hitel­bank hetekig visszatartja. Míg újabb emelés nem következik be, a cukrot elzárják a kö­zönség elöl. Ennek megakadályozására kéri a törvény hatóságot, hogy feliratban forduljon a kormányhoz. Ladányi László hozzászólása után a közgyűlés az irditványt elfogadja. Javasolja a városok közérdekű átiratait. Ban­iska Sándor honvédelmi miniszter felmtréséről és gróf Csáky Károly kine­vezéséről szóló leiratot tudomásul vették. A hatósági lisztellátárban részesülők kate­góriáinak kiterjesztése érdekében Pécs város átiratát pártolólag fogadták. A jelenlegi helyzet szükségszerűen követeli, hogy a munkanélküli szegény néposztályt ne hagy­ják ki az ellátatlanok sorából. Ugyancsak pártfogolják az élelmiszerek kivitelének kor­látozása tárgyában Pécs megkü­dött átiratát. Pécs felterjesztést tesz a kormányhoz, hogy a kivitelt csak abban az esetben engedje meg, ha az árak emelkedését nem idézi elő. Győr vármegye a közalkalmazottak apasz­­tásáról szóló törvényjavaslat módosítását kéri a kormánytól, hogy a javaslat letárgya­­lása előtt több igen sérelmes pontra nézve meghallgassák a törvényhatóságok véleményét is. Az átiratot pártolóiig fogadják. A zálog­­intézetek alapszabálya 17 szakaszának módo­sításáról tett tanácsi jelentést elfogadják az­zal, hogy a szegények érdekében az 50OO s koronáig terjedő összegeknek ezentúl is a régi kamatai szedik. Elfogadta a földárverések — lapunk­ban már ismertetett — eredményéről tett tanácsi jelentést. A városi közalkalmazottak­­ és nyugdíjasok beszerzési előlegét és a re­­­­prezentációs költségek ügyében hozott isme­­r­­etes tanácsi és pénzügyi bizottsági javas­­l­­atokat. A túlóradíja 50 százalékos feleme­­l­­é­sét helybenhagyata a közgyűlés. Felhatalmazás a költségelőirányzatra. * Tormássy Ferenc főszámvevő beterjesz­tette a város 1923 évi költségelőirányzatát. Tekintettel arra, hogy a költségvetést az áp­rilisi árak szerint állapították meg s a foko­zódó drágaság folytán a tételek növekedése várható, kéri a közgyűlést, adja meg a fel­­­­hata­mazást, hogy a várható bevételtöbb­­­­letből fedezzék a kiadás­ többletet. Az elszá­ i­molást pedig 10 hónap elmúltával novem­­­­berben tartsák meg. A közgyűlés a felhatal­mazást megadta. A Szilády könyvtár megvétele. A Sziládi- féle nagy értékű s hatalmas kulturális jelentőségű könyvtár megvételének kérdése végre elintézést nyer. A közgyűlés a könyvtár anyagénak megvizsgálására ki­­kü­lött bizottság jelentése alapján elfogadta a tanács javaslatát s a könyvtár átvételét a­­ már ismertetett módozatok szerint elhatározta.­­ A bugsem­onostor róm. katholikus lel­készség részére 30 hold szántóföld áldá­sához hozzájárult a közgyűlés azzal, hogy a lelkészség a kecskeméti róm. kath. egyház­­községhez csatoltassék. A kéményseprési dijak felemelése ismét időszerüvá vált, s a közgyűlés nem zárkózhatott el az indokolt emelés elől. El­fogadta a tanács négyszeres díjemelésre tett javaslatát. Vvvvvwwvvvvvvwvvwvwvvvvvvvwwvvvvvwvwv Nem engedélyezik a gabona kivitelt. A Közélelmi Tanács export import bizott­sága a legutóbbi ülésén határozottan ki­mondta, hogy az ország komolyabb meg­rázkódtatása nélkül gabona-kivitel el sem képzelhető, de emellett egyik legnagyobb és legvirágzóbb ipar­unkát, a malomipart is tönkre tenne, ezenkívül pedig a gabonából visszamaradt összes melléktermékek, a korpa vörös liszt és különösen a kenyér­liszt kül­földre kerülnének. A ma délutáni miniszter­tanács fog véglegesen dönteni e kérdésben és jól értesült híradás szerint, a gabona­­kivitelt semmi körülmények között sem enge­délyezi.

Next