Kecskeméti Közlöny, 1923. szeptember (5. évfolyam, 197-222. szám)
1923-09-01 / 197. szám
tfwgfdwét, 1921 szeptember 1. _____________Ára 150 mm&. Szombat, V. évfolyam, 197. szeám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉS! ÁRAS: «if* . ..............................lOOOO korosa. 52®r .................................. 3500 korosa. FtfcHla azefke&tS: ér KISS ENDRE. Egyes száot ára: 150 sáron« Megislsalk hétfi kivételével Mind«» aa:\ iwim—a—— —mißsav«a SZERKESZTŐSÉG: III. Szatmáséa-tér I. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon: 120. KIADÓHIVATAL: Szécheny tér 5. szám. Telefon: 1*4. Génévé felé. Égig rontó hegyóriások között, kék vizű tó partján nyugodtan tétekzik, él a város — ma úgy, mint tegnap — és nem érez semmit abból az érzésből, mellyel Magyarország miniszterelnöke Svájc felé mazik. Gróf Bethlen István nagyon megszokta itthon, hogy legalább politikai elvbarátai állandóan megosszák vele bánatát, örömét. Most aztán jön a nagy idegenség, hol aligha törődnek azzal, hogy a Kormánynak mi-'ilyen fontos a hatalom birtoka. Vagy talán csakis ezzel az egy bajával foglalkoznak s belenéznek a veséjébe, hogy minden áron akarja- e tartani Magyarország miniszterelnöki tisztségét. Ezt a kérdést mindnyájan föltettük már magunknak, akik kezdettől fogva ellenzéssel nézzük azt a diabolikus játékot, melyet Bethlen a külföldi kölcsön generális humbugjával folytatott. Most pedig a humbug testet k öltésének idején, elképedve szemléljük ezt az erőlködést, melynek tényleg mindenáron fontos e dolog. A nemzetgyűlés utóbbi ülésének egy szociáldemokrata szónoka kimutatta, hogy félszázad alatt a magyar föld tele volt jelzákg kölcsönnel. Évről évre megdöbbentően nehezedett erre a földre az adósság terhe. A háború gazdasági konjunktúrái azonban meghozták a fölzabadulást és most megint venmit eladósulni. A hazai zsidók, akiknek kezeiből s kedvező gazdasági helyzet földísztílásával kiszabadította magát a födmíves magyarság, ez a zsidóság szívesen játszaná az egész országot küfödi fajtestvérei kezére. A közvetítési díjra bizton szánáthat. Ha Magyarországnak olyan kiküldöttje megy Genévébe, aki — többet mondtunk az elégnél — a hatalomhoz nem mindenáron ragaszkodik ugyan, de érette legalább is sokat kockáztatott, akkor nekünk résen kell állnunk. Különösen meg kell azt tennünk, ha a külföldi kölcsön ily kísérő körülmények között jön. úgy tudjuk, hogy a világ leggazdagabb emberének, az antiszemita Fordnak tőkéi is kerestek utat Magyarország felé. Ezek a tőkék azonban nem találtak oly szíves fogadtatásra, mint amilyenre találna a külföldi kölcsön — ha végre elindulna. Kormány hekalombát áldozna ürömében. Néma gerincnélküliekből, mert azok rezsimje alatt olyan kiváló pozíciókba helyezkedtek el, hogy most már még a miniszterelnök is csak félve kezelheti őket. De hekaombát áldozna a férfiak elsejéből, mert ennek az eunuchrendszernek a férfiasság fáj. Jel. A soproni erdei iskolában. Pócsy Blanka meghívta a kecskeméti tantestület tagjait az igazgatása alatt működő erdei iskola megtekintésére. Hárman indultunk. Utunk átvezetett Bánfalva községen, mert ennek határában van az iskola. A „Rák“ nevű patak hol az út jobb-, hol baloldalán mutatkozott. Elkísért bennünket az iskoláig. Az iskola hegyoldalnak fekszik délkeleti irányban, a főépület előtt és attól jobbra szép parkkal, melyet virág gruppokon kívül platán és fenyőfák diszitnek. Az iskolát vasárnnp és hétfőn délelőtt tanulmányoztuk. Délután lementünk Sopronba. Hogy mit tudunk meg az iskoláról? A „Manninger ház“ soproni erdei iskole, Manninger Vilmos dr egyetemi magántanár, soproni származású budapesti lakos 1917. év május 11-iki kelettel kiadott „alapító-okiratinak nevezett felajánlási okmánya aapján Sopronfalva községben levő ingatlanain létesült. A felajánlást Sopron tz. kir. város 1917. június 21-én tartott közgyűlésén hozott határozatával elfogadta és a m. kir. belügyminisztérium jóváhagyta. Az intézet neve az alapító kívánságához képest „Manningerház soproni erdei iskola.“ Célja : gyenge szervezetű, gümőkórra hajlamos 5—14 éves gyermekek nevelése, edzése, szabadban való tanitása. Az intézet fentanója Sopron ihj. város közönsége, mely a sentartáshoz államsegélyt, társadalmi támogatást, az intézményt élvezők (rokonok, községek) hozzájárultát is igénybe veszi. Az iskola fekvése délkeleti, völgykatlanban, 7 hód területen. Van egy emeletes főépület, egy négy gazdasági épület. A 7 haldban benne van a park, udvar, zöldséges kert, gyümölcsös és rét. Az emeleten csak a gyerekek laknak az ápolónővel. Szobák ezek: 4 háló (kettő a fiuk és kettő a lányok részére), téti iskolaszobák, téli ebédlő, ápolónő szobája, fürdőszoba, ruhatár. A földszinten : iroda, igazgatónő szobája, kiskonyha, nagykonyha, éléskamra (két részből), vasalóhelyiség raktár, tanítónő szobája, betegszoba, cselédszoba. A konyhából a téli ebéd tőke lift hordja fel az ételt. A fürdőszoba fel van szerelve hideg és meleg zuhannyal, van benne kád, mosdók. Házi vízvezeték van. A gyermekek emeleten laknak, de lépcót nem járnak, mert a ház vége dombnak fekszik, amely az emelettel egyszintben van. A hálóból fedett folyosóra érünk, mely elvezet a játszótérre, nyári ebédlőbe, fekvő csarnokba és nyári iskolába. Az intézetben jelenleg 18 fiú 18 leány van. Az iskola 6 osztályú, osztatlan. A napirend a következő: reggeli félnyolckor, nyolcig a hetesek végzik a dolgukat. tanulás: nyoltól félkilencig torna, tizenkettőig tanórák, tizenkettőkor ebéd, (mely áll két tál ételből, hetenkint kétszer hús, vasárnap sütemény is van), délután kettőtől négyig fílevés a fekvőcsarnokban, négykor mienna (tej, kernyés), hét órakor vacsora. Minden vacsora után 1 pohár tej. Naponta fejenkint egy liter tejet kapnak. Ételmennyiség nincs meghatározva, annyit kaphatnak, amennyi nekik jólesik. A játszótér mögött 18 m. hosszú, 5—6 m. széles fürdőmedence van, ahol a nyári időben szokták fürdeni. Megtartlak itt Csaknem kivétel nélkül úszni is. Előtte 2 öltöző kabin áll. Fürdés előtt napfürdőst vesznek, orvosi rendelet szerint, 5 percen kezdve a napfürdőt, nepenknt fokozatosan több s több ideig. Mikor mi ott voltunk már fél óráig tartott a napfürdő. Hetenként egyszer melegfürdőt is vesznek, pénteken a leányok, szombaton a fiuk. Fürdés elől ruha nélkül a suyukat lemérik. A gyermekek mielőtt felvételek, klinikai orvosi vizgálásnak vannak alávetve. Köpet, vér és Rangten vizsgálaton mennek át, utánna 10 napig vesztegzár alatt vannak, s onnan jönnek az intézetbe. Az intézet olyan, mint egy gyermekszanatórium. A mellbőség és nagyság álandó ellenőrzés előtt van. 14 éves koruk után elhagyják az intézetet, a legtöbben fájó szíveg, visszekivánkozva ide. Épen most is egy 14 éves fiú kérve kéri az igazgatónőt, hadd maradhasson továbbra is itt. A vidám gyermekzaj betölti az udvart, egész nap jókedvűek, de amellett örömmel teljesítik a rájuk rótt apró kötelességeket is. A fősúlyt nem is annyira a tanulásra, mint inkább a testi egészségre és fjlődésre fektetik. Tornagyakorlatok mindennap vannak, mégpedig svédtorna, hogy a test minden izma arányosan fejlődhessék. Igen sok gyermekjátékot tudnak, melyek kedvesebbnél kedvesebbek, gyönyörködve néztük. Valamennyi énekkel van egybekötve. Különösen feltűnt nekünk az a sok irredenta dal, amit tudnak. 11 a határszélen a magyar érzés ápolása még fontosabb, mint nálunk, ahol olyan közel az ellenséges nemzet és ahol megtörtént (Sopronban) olyan szomorú tény is, hogy egy állami tanító minden reggel azt kérdezte a gyerekektől tanítás előtt: „kihez fogtok tartozni?“ Felelet: „az osztrákokhoz.“ Sopronban nagyon szomorú valóság, hogy a felekezeti iskolában a gyermekek „náimet“ nyelven tanulnak, régebben pedig a tanítás kötelező nyelve a „magyar“ volt. Itt az erdei iskolában a magyar érzést ápolják a tanulókban, a téli iskolaszoba tele van a magyar történelemből vett képekkel. Falta Irén. ■ t ' ~I “ A pénzügyigazgatóságon megkezdték a valorizált adó kivetésének előmunkálatait A Kállay féle pénzügyi kormányzat nagyobb dicsőségére egy negatív tényállást hozunk fel, mieőtt tulajdot képem mondani, valóinkra rátérnénk. A társulatok kereseti adójáról szóló törvény végrehajtási utasítása mind a mai napig nem jelent meg. A társulatok végén harácsolnak, a modern rablógazdálkodás magyar Eldorádójában anélkül, hogy legalább idegarasaikat befizetnék az állam Ürességtől kongó pénztárába. Ezzel szenben az adóvalorizáció törvényét még ki sem hirdették, végrehajtási utasítását pedig még el sem készítették, de nagy titokban máris hozzáfogtak kivetésének előmunkálataihoz. A pénzügyigazgatóságtól nyert értesüléseink szerint egy hét óta megfeszített erővel dolgoznak ezeken a munkálatokon. A közönség részére kedves meglepetésül tartogatják ennek eredményeit. Augusztusban 162 milió adó, Kecskemét közössége pedig lelkiismeretesen eleget tesz adófizetési kötelezettségének és így nincs szükség az adóstratégia nagyarányú felvonulására. E hó végéig Kecskemét város adópénztárába 162 millió 573 ezer 621 korona adót fizettek be. Ebben az összegben a vezérszerepet a földadó viszi, amelynek összege 99 millió 623 ezer 397 koronára rúg Utána legnagyobb összegben az állami adó töVe következik 45 millióval. A községi pótadótőke a 10 milliót is 11 meghaladja. Korisántszky János temetése. Korisántszky János gazd. főtanácsost csütörtökön délután temették el. Előkelő gyászoló közönség gyűlt össze a Gazdasági Egyesület székháza előtt felravatalozott koporsó körül. Megjelent fáji Fáy István főispán, Zimsy Károly polgármester, a városi tanács több tagja, testületek, egyesületek és vállalatok képviselői, a Gazda Egyesület pedig, melynek 20 éven át elnöke volt, zászlaja alatt vonult ki a temetésre. A gyászszertartás a Polgári Dalkör „Mért oly ború*“ kezdetű gyönyörű gyászénekével vette kezdődetét. Sárkány Bála tv. esperes emelkedett szellemű gyászbeszédben buciztata az elhunytat. Dr Nagy Mihály, a Gazd. Egyesület alelnöke mondott ezután erülékbeszédet. Ima és ének után pedig megindult a hatalmas gyászmenet. -1»