Kecskeméti Közlöny, 1923. október (5. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-02 / 223. szám

Kecskemét, 1923 október 2. Ára 150 korona. Kedd, V. évfolyam, 223. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖM­Éi.GF!ZkTiat A**«, fstette a&rlmsti: tír KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: SSSSPit fen..................................... 10000 korona. erita ára: 150 köröm ill. §zsk#d»*B-161 .• Mámít. B. 3. ajtó. Telefon: 120. áfát Iszmpv. ........................... 3580 komm. Mer­eieetk kétfl kivitelével uledee nap. KIADÓHIATAL: SzéchelyMér 5. ezim. Telefon: M4. Kállay megy! (6.) Gyászba borult egek harmatos­nak a liberális tájak felett, mert megy, Kál­­lay Tibor pénzügyminiszter lemond. Hogy mindenki megérezze a nagy veszteséget, lehet, egy szőrös kéz reá fényéről a zürichi magyar koronára s nyom rajta egyet lefelé. A Dob- és Rombach-utcai válasz­ának sanda pillantásai a távozó pénzügyér nyomait kö­vetik, hogy a felvert porból hány százalékos kosztpénzt és siker rehab­ot lehetne még félre tenni. Mert olyan ember volt Kárlay, akit kicsiny, de „választott“ köre nagyon szeretett. Mindent elkövettek a köztisztelet­nek örvendő férfiú működésének mentős emlékezetessé tételére. Ott van Zürich, a tőzsde, a deviza kedvezmények, a bőséges merkantil-hitel s mindaz, mitől terméke­nyebbé válik a libériai, mezők sivársága. Ha végig nézünk a Kállsyről terhes­­ levegőjű hónapok emlékein, egy dolgot­­ azonnal megtanulhatunk. A régi, természe­­­­tesen elavult közgazdasági meghatározás­­ szerint: a pénz, a kultúra magasabb fokain­­ álló népeknél, értékmérő, fizetési és csere­­­eszköz. Káilay európai érettségit lelke, mint­­ a finoman reagáló szeszmozgráf a legújabb tekintélyek, Prága, Belgrád és Bukarest, meghatározása alapján megállapította, hogy ez reánk nem vonatkozhalik. A lenti fóru­mok kimondották, hogy a magyaarság még mindig kulturálatlan ázsiai szoray, tehát a­­ pénz nálunk nem lehet értékmérő, legfel­­­jebb csere eszköz. Zseni­lis bölcsessége­­ ezek szerint irányította a pénzügyi tevékeny- s­­éget. De ott a leghatalmasabb szilárdsága, hogy elvei szerint állandósította is az uj szempontokat és nála a pénzügy meghatá­rozása is tetsze és új ruhát kapott. A pénz­­ nem lehetvén értékmérő, a pénzügy tehát­­ csak a pénz értéktelenségének állandósítása. Kárlay ezt nemcsak mint lehetőséget bízó- s nyitotta be, hanem bravúros főre utalókkal­­ meg is mutatta, miképpen kell a pémszerű­­ csere eszközt, minél értéktelenebbé tenni. Nagyon tehetséges ember volt és hova is tovább sikerült elérnie azt, hogy pl. egy­­ régi két kisjcáros zsemléért egy kilogramm­­ olyan papirost adunk, mely száz vagy két-­­ száz darabból áll és darabja a régi egy jó krajcár­osta okvetlenül belekerült. Ezt előtte­­ még senki sem tudta megcsinálni, ő az első.­­ Mondom, felette tehetséges ember volt. Még is nagyobb tehetség, mint Hegedűs Lóránt, jj Csak azt szeretnénk tudni, hogy leköszönése­­ után hol piheni ki a fáradalmakat ? Hegedűs jj Lóránt szanaáriumba vonult s mondjuk az­­ ablakot nézte ajtónak , ott akart az emeleti­­ szobából távozni. Kailag nagyobb tehetség, s tehát neki több dukál, mini szanatórium. ! (No, no!) Mondom irtózatos tehetség. Komoly tehetség volt. Mikor a magyar­ f­ság nem akart beletörő­dni intézkedéseibe, is úgy tett, mint az egyszeri csizmadia. Beáili- is lett hozzá a gazda: Majszk­am uram, nem­­ a lábamra szabta a csizmát, nyom, szőrűt, jj tyúkszemet tör és olyan bütyök támad tőle jj, a lábamon, hogy nem tudok járni. A csíz-­s madia hangra lobbant: Micsoda, nem jó? j­öjjön le kend erre a háromlábú székre! ! A gyanútlan magyar leült, a bősz csizmadia jj pedig megfogta a­­lábait és két hóna alá­­ szorítva, serény léptekkel indult az ajtó felé, is a földön szánkóztasva az elégedetlent. Sza­­jj hadi a ruha, foszlott a fehérnemű és vért­­ horzsolt a poror­d. A csizma ugyan nem lett a jó, de a magyar végre kitudván szabadulni, s úgy elfutott, hogy sohse látta többé az elé­­­­gedetlenkedői a csizmadia. Nos hát ilyen politikus csizmadia volt Kállay is s mikor felzudult a panasz, a lábainál fogva ráncigálta az országot, hogy lefoszlott fótiunk a ruha, szakadt az ing és serkedt a vér. Igaz, hogy a végén mégis ő fut meg, ha az ország nyögi az emlékét. Zürich: ma­gyar kor. 0‘BSOi'A Hennán is á 18 a bortőzsde ügye ? Üzletfeleit a mustpiac. Vasárnap sűrü tömegekben gyülekeztek s a pénzváró szőlősgazdák a piacon. A ke­reskedők csak cd­-oda szagulgatttik s igy üzletkötés alig történt. Míg mindig csak 300—400 koronáról beszéltek. Pedig tény, hogy egy pár tétel a piacon kívül lényege­gesen drágábban kelt el. Egy helybeli bank­igazgató príma mustját 600 koronáért adta el előre. Egy helybeli korcsmáros mézes­­fehéret 700 koronájával fizetett. A helybeli kereskedők állítólag azért nem vásárolnak,­­ hogy minél később induljon a szüret. Mi azonban úg­y hisszük, hogy a­z­ bortőzsdét szeretnék előbb megcsinálni. Mint vasárnapi számunk jelentette a Szőlősgazdák Egyesületének (?) kezdeménye­zésére ,a mustpiacot a nagytemplom előtti tér­ről az Otthon kerthelyiségébe helyeznék át. A tőzsdejellegű must és borpiac vagy amint hivatalosan nevezik vásár október 6 án már megnyílik. A vásár vezetősége (ki es?) ki­bo­gozta a szervezeti szabálytervezetet, ame­l­yészt vehetnek a vásáron az eladók részéről, Kecskemét és vidékének termelői,­­ a vevők részéről pedig: jogosított kereske­dők, fogyasztók, viszonteladők és ügynökök illetve előbbiek megbízottai. 3. A vásár ügyeit a vásárbizottság in­intézi s ennek intézkedéseit úgy az eladók, mint a vevők betartani kötelesek. 4. A vásári bizottság áll egy hatósági, két termelő, két kereskedő tagból. 5. A vásár­bizottság a vásár folyama alatt helyiségében állan­dó napi biztos tart, ki az üzletkötéseket figyeli és nyilvántartja s azokról kifüggesztés utján a vásár közön­ségét értesíti. 6. A vásár­biztos bármily ügyben bár­kinek felvilágosítással díjmentesen szolgál. A mustpiac áthelyezése véleményünk szerint nem lehet indutó ok arra nézve, hogy a gazdák úgyszólván százados szoká­sai teljesen megváltozzanak. A hatóság úgy hisszük nem nyújthat segédkezet a piaci összejövetelek feloszlatásához, hogy ezáltal teljesen érvényre juttassák a néhány nagyke­reskedő érdekében követendő új rendszert. A tr­ustpiac ügyére egyébként még vissza­térünk­ a mustpiac. 1 lyet az alábbiakban ismertetünk:­­ 1. A vásár Kecskemét és vidéke must­a és bor eladásának zárt helyiségben íteendő I keresztülvitelére létesült, az eddig szokásban­ ­ levő p­acién vásár helyett. Szombaton nyitt meg ünnepélyes kere­tek között a M­NSz Sírásli­ána, s azóta meg­állapíthatjuk, hogy nagy jelentősége nemcsak abban van, hogy ez a felállítás az első i­y­­nemű vállalkozása a kecskeméti MANSz­­nak, hanem abban is, hogy tényleg szük­séglete Kecskemét közönségének az ilynemű kulturális akció, amit a kiállítás nagy láto­gatottsága igazol. Szombaton a megnyílás után a Kecs­kemétre érkezett vendégek tiszteletére disz­­ebíd volt. Üdvözlet a kormányzónak és a kormányzónénak. A 60 terítékes diszebéd 2 órakor kez­dődött a Cssinóban, amelyen a fővárosi vendégeken kívül megjelentek a város no­­rtlbia fiai. Fáy István főispán, Zimay Károly polgármester, Kovács Sándor gazdasági fő­­tanácsos, Muraközy Gyula tef. lelkész, Sár­kány Béla ev.-esperes, Jordy Endre rendőr­­tanácsos. Az ebéd alatt számos pohárkö­szöntő hangzott el. Fáy István főispán a kormányzója, Tormsy Cecil, aki a debreceni MANSz üdvözletét tolmácsolta, a kormányzó­k­néra mór détt köszöntőt. A pohárköszöntők során özv. Pócsy Györgyné, öregeden Lujza, Sárkány Béla szólaltak fel. Szeles Ján­osné a hódmezővásárhelyi magyar a­sz­­szonyok üdvözletét adta át. A díszebédről a kecskeméti MANSz hódolet teljes üdvözletét küldték távíratlag Horthy Miklós kormány­zónak. Ugyancsak táviratilag üdvözölték a kiállítás alkalmával a kormányzó feleségét, Horthy Miklósnét. Szombaton délután igen kedves és jól sikerült hangversenyt rendeztek a Tisza István-kollégium dísztermében. A termet zsúfolásig meg­öltő közönség soraiban ott volt fái Fáy István főispán és még számos előkelőségünk. A hangverseny hat óra után kezdődött Tormássy Sári zongorajátékával. Mély érzéstő l áthatott művészi játékával gyönyörködtette a közönséget. Régi magyar dalok von­ala műsorának számai. Megkondult a kecskeméti Öreg templom nagy harangja. Nagy majtényi síkor­ és a Pántlikás kalapom kezdetű dalokkal igen nagy hatást ért el. Jor­may Cecil gyönyörű! novelláját olvasta fel. A „Megállt az óra“ mélyen járó szim­bo­lzmusa megrázóan hatott az áhítattal figyelő közönségre és a nyugodt, boldog magyar muli visszavárása ii­pódzott a tel­kekbe. A percekig tartó zúgó­­­s, őszinte szivekből fakadó érzés ünneplése volt. A felolvasás után Vogrincsicsné énekelt és tisztán csengő hangjével, zenei tudásával tolmácsolta a dalaiból fakadó szépségeket. Befejezésül Tormássy Boriska szavalt. Ki­dolgozott előadása ismeretes és most is megszokott nagy sikere volt. Általában leszögezhetjük, hogy a MANSZ kiállítási napjainak óriási az erkölcsi sikere. Vasárnnp délután pl. oly sokan láto­gatták a termeket, hogy alig lehetett moz-­­­dulni. E nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítás tanárnál két nappal meghosszab­bították. VW\A/W'AAA/^\AAVNrtAAA/VNAAAAA/V\AAAAAA/W\<VWwVAAAA Nyersbőr. A nyersbőrpiacon újabban csak a vidéki kisebb bőrgyárak vásárolnak. Az árak a következők: marhabőr, magyar tehén- és ökörbőr 8600, tarka 8800, sómen­tesen szarv és csont nélkül 13,500, vidéken 10,500, borjúbőr csarnokokban 11,800, só­­mavesen, fejes 14,500, vidéken 13 500 vi­déken fejetlen 16,000, szárazbőr fejjel 27000, fej nélkül 32,000, juh­bőr magasgyapjas 7500, rövidgyapjas csüd­célra 7800, amárcélra 7010, goromba gyapjas 9066, irha, kopasz, németgyapjas 5200, gorombagyapjas 8000, bud­pesti mészárosbőr 150,000 korona. Szerdán estig látható a mmBx háziipari kiállításai

Next