Kecskeméti Közlöny, 1923. december (5. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-01 / 274. szám

Kecskemét 1923 december 1. ára 250 korona.___________Szombat, V. évfolyam, 274. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG:­­««»«1 évr............................................ korona. Egyes szám á0T: 250 korona. "I- Szabadság-tér I. számat, e. 3. ajtó. Telefon: 120. m kfcspr*...................... . . . . 60£Sc korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap.­­ KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5 szám. Telefon: !!4. ■SMMSimimiwasaMasaasasaMaaMSBSssssBsaBassaBSSSsssasmMaaassssaaaBass« Condottieri. A nagy átalakulások idejének egyik­­ jellemzője, hogy a munkabíró tehetség, akarat­­ cselekvései közepett, a mindenkori kalan­­dorok szinte szervezetté tömörülve keresik a hatalom megszerzésére vezető utat és alkal­mat. Ez az új kornak teremtő forrás ideje, amikor a nemzetet éltető erők a lelkeket át és átjárják s a nemes elhatározásokkal együtt felszínre vetik a se­lejtést is. A történelmi táv­latban számtalan ennek a példája s ha nap­jainkra is megfelelő analógiát keresünk, bőven adja azt az újkor küszöbén álló Itália.­! A condoitierik, a zsoldos csapatok és vezérek akkori szerepe az egykori olasz po­litikának tanulságos fejezete. Az erkölcste­lenség bordái, mint bolygó zsoldos csapatok csak a zsákmányolás, a hatalom meg­szerzése végett álltak össze, szolgálatára bárki meg­vetette őket, ma itt, holnap sz­ellenpárton harcoltak, amint a fizetett IcIMismeretlenség­­nek nagyobb volt sz­ára. Az 1343-as nagy jj „compagnia“ vezére Guarnieri mellvértjére­­ irt jelmondatuk, erkölcsi jellemzőjük volt: jj •Istennek, a könyörülnek és a megváltás- jj­nak ellensége!“ Egy másik, a piemonti Carmagnnola­­ 1412 ben még Vicsonti herceg oldalén harcol,­­ de 1427-ben mér Velence zsoldjában áll és Macaroffal előbbi urát ejti foglyul. De 1432- ben azért fejezik le a velencei Piazzán, mert elárulta Velence ügyét is. Ezek az akkori­­ néphangulat hősei voltak. Azonban a nyílt­­ harcotok serege mel­lett ott állónak a titkos í bandák, kik r méreggel, tőrrel, cselvetéssel í szolgálták a többet fizetők ügyét. Ma gyil- l­kosok, holnap esküttevő táruk. ’Ma a forra- I dalom lelkes orditói, hogy másnap halált is kiáltsanak a forradalmak vezéreire. A párisi kommün forradalmárai közölt­­ egész sereg olyan söpredék volt, akik hol­­ Orosz-, hol Német*, hol pedig Franciaország ij­ban gyártották a pokolgépeket és bombákat , és d­ikálták a „forradennst.“ A szocialista­­ Kropatkinok vagy Bukuninok elve sem volt­­ rosszabb az olasz Guarnieri elveinél: For- I­radalmat kell csinálni, mert lehet csinálni!­­ És ezek az 1918 októberében nálunk is meg-­­­jelenő árnyafó, dörgő hordótejőre ugorva gyilkolásra elszántan, tajtékzó szájjal kia­báltak a k­épszabadságról, a nemzetek jogá­ról, a boldogságról, a szeretteiről. Budapesten a francia követség kapu­jában egy bombát helyezett el korunk zsol­dos cordoilleri söpredéke Sötéttervű sötét*­lelkű emberek. Talán 1918 ban az Astoria előtt hasaltak a gépfegyver mellett é­lő napidijért, osztogatták a liberális forradalmi sajtó példányait és adták a hazafias csóko­kat, a vörös szocialista öleléseket. Hogy mily sötét tettek ker­ülnek még napvilágra, majd a nyomozás igazolni fogja. Mindenesetre nagyon jó lenne, ha a rendőrség nemcsak a tetteseket tudná letar­tóztatni, hanem világosságot is tudna deríteni azokra a mozgató erőkre, melyek ily eszkö­zöket használnak céljaik elérésére. Még az sem csodálatos, hogy eddig leplezni tudták lebteiket. A Sforzák is és a Borgiék is hatsiíras urak voltak, kik csak akkor tétették el lábald védenceiket, mikor már szükségük nem volt rájuk. Velence sem tudta beigazolni soha, hogy Carmagnuola tényleg áruló volt és a történelem szerint inkább már terhes reá nézve a condottieri. Vajon kiket fog napjaink történésírója feljegyezni, mint ez aljasok jól fizető árát? És vajon azokat is utólént­e a condottieriket felbujtó katalitcsícodók sorsa? Igaz az is, hogy a véreskezű Banes már Napóleon korában jómódú polgárként élhetett. V­ ­iilálós károkat előzött meg a tűzoltóság. Az egészségügyi vállalat pincéjében volt a tűz. Tegnap egy rövid, hirben számoltunk be a Luther udvarban törént tűzesetről, amelyet derék tűzoltóságunk gyors és ered­ményes munkája meggátolt a lova terjedésben. Déli 12 órakor jelentette telefonon a füzoltó- Ságnak a Beretvás szálló előtt posztoló rendőr a tűz kitörését , alig pár perc mú­va már helyszínen volt a tűzoltóság. A tűz a Luther-palota félreeső szűk udvarának pincé­jében keletkezik Feldmann Sándor cég pince­­raktárában, ahol az összetol­lozott forgács gyulladt ki. Az oltás nehezen ment, mert a pincét teljesen megtöltő mérges­­­füst meg­­akadályozta a pincébe való jemeneteit. A tűzoltóság maszkot volt kénytelen felternijás csak igy tudott a pincébe behatolni. Ezalatt a szivattyúk erősen ontották a vizet a tűz helyére. A gyors és lelkiismeretes munka elejét vette a komolyabb veszedelemnek. A tűz helyének szomszédságában ugyanis a Ke­resztény Szocialisták Általános Fogyasztási Szövetkezetének a raktára van, ahol millió­kat érő árut helyeztek el s ha a tüzet nem sikerül lokalizálni, horribilis nagyságú kár szár­­mazik­. Komoly veszedelemtől tartottak, mert a raktárban benzin is van. A nép körében már az a hír terjedt el, hogy a tűz átterjedt a Szövetkezet pincéjébe. Ezt megerősíteni igyekezett a másik helyi lap téves értesülésen alapuló tudósítása is, amely nagy riadalmat keltett. Abból csak annyi a valóság, hogy a Szövetkezet pincéi ki voltak téve a vesze­delemnek, de a tűzoltóság gondos munkája meggátolta a tűz elterjedését. Egy órai munka után már nem kellett ujabb veszélytől tar­tani. A tűz teljesen elaludt s két órára az őrszemnek kiállított tűzoltó is elhagyhatta helyét. A vizsgálat még nem derítette ki, hogy­­ a tűz keletkezéséért kit terhel a felelősség , és annak okát sem tudták megállapítani. A mezőgazdaság hitelkérdés megoldása. Mezőgazdasági Kamara választmányi ülése. Népes válas­ztmányi ülést tartott a Duna­­­ Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara november 1 hó 29 én Purget Emil elnöklete alatt. Napi­­r­­rend előtt Kovács Sándor alelnök üdvözölte e­meleti szavakkal Purget Emil elnök, abból is az alkalomból, hogy őr­a, Csongréd Csanádi­­ Evangélikus Egyházmegye főfelügyelővé vá­lt fosztotta. A tárgysorozat kapcsán dr Geszthelyi - Nagy László igazgató számolt be részletesen­­ a mezőgazdasági hi­elkérdés megoldása érde­­­­kében eddig tett lépésekről. Hangsúlyozta,­­ hogy a mezőgazdasági kamarák ragaszkod­nak ahhoz, hogy az összeg nagysága pari­tásos alapon, tehát olyan magasan állapítás­sék meg a fegyintézet részéről, amint ezt a kereskedelmi és ipari érdekeltség élvezi. Elő­­dt ai, hogy a kamarák ragaszkodnak ahoz, hogy a székhelyükön létesítendő körzeti hitel­­szövetkezetek az O K. H. kebelében, de a mezőgazdasági hitel négy koncepciójához mérten önnállósággal és szabad mozgással bírjanak. Erre vonatkozólag a kamarák már kidolgoztat egy teljesen elfogadható alap­­szabálytervezete, amelynek alapján most folynak a tárgyalások az O. K., H. vezetősé­gével, továbbá az illetékes minisztériumokkal. Elhatározta a választmány, hogy a közgyűlést az alapszabályos tárgysorozat­tal folyó évi december hó 19-én délelőtt fél 12 órára hívja össze. Dr Vaja Béla titkár referált azokról a tárgyalásokról, amelyeket Kamaránk folytatott a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarával, egy Szegeden felállítandó terménytőzsde ügyében. Megállapítandó ugyanis, hogy Sze­geden formailag már 1998 óta áll fel a ter­mény­tőzsde, amelynek megvannak szokvány­szabályai, továbbá meg van papiron válasz­tott tőzsdebirósága s annak eljárási és ügy­viteli szabályai is. Most kamaránk kezde­ményezésére e nem működő terménytőzsde ujjászervezetetnek paritásos alapon úgy, hogy a tőzsdetanácsba­n gazdák a kereskedőkkel és a párosokkal egyenlő arányban foglaljanak helyet, ami nagyjelentőségű azért, mivel a a buda­pesti áru és értéktőzsde tanácsában alig van a gazdaérdek képviselve. A szegedi terménytőzsdének (A tőzsdére vonatkozó véleményünket külön fogjuk kifejteni) a gon­dolatát ez a körülmény adta, hogy a buda­pesti terménytőzsde nem tehet hű kifejezője a magyarországi terményáraknak, miután ott alig pár vagyon gabonaféle cserél naponként gazdát, míg Szeged egy igen nagy gazda­sági területnek a központja és remélni lehet, hogy a gazdák maguk is részt vesznek a tőzsdei eladások terv tavibbá, hogy itt lehet majd jegyezni a Délvidék speciális növényeit, mint a cirkot, hagymát és paprikát. A kamara körzetére kiterjedő növény­­védelmi felügyelőségnek a kamara kebelén belül való megszervezése ügyében indokolt előterjesztést tett az igazgatóválasztmány a földmivelésügyi miniszternek. Örömmel vette tudomásul a választ­mány, hogy a kamara január hónapban Ke­cskeméten egy országos borkezelési, szőlő, termelési és gyümölcsészeti tanfolyamot ren­dez a helybeli Szőlősgazdák Egyesületével, továbbá ugyancsak Kecskeméten egy országos borkongresszust készít elő iauár hónapban, melynek célja lesz a szőlőtermelés jövedel­mezőségének, továbbá a borértékesítés lehe­tőségének az okait kutatni. Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a kamara vezetősége a kamara területén levő összes zöldségtermelő egyesületeket munkába akarja állítani és egy egységes szövetségbe tömö­ríteni. Ugyancsak megelégedéssel vette tudo­másul a választmány a kécskei szarvasmarha díjazás sikerét, továbbá azt, hogy az állami lakásépítő akciónak a vidékre való kiterjesz­tését kérelmezte a kamara a kormánytól, továbbá, hogy a mezőgazdasági munkások cipő és ruha ellátása ügyében felterjesztést intézett a földművelésügyi miniszterhez és hogy a gazdaközönség nemesített vetőmag­gal való ellátásának szabályozása ügyében javaslatokat terjesztett fel, jelentette végül az igazgató, hogy Hódmezővásárhelyen decem­ber hó 8-án és 9 én a kamara és a hód­mezővásárhelyi gazdasági egyesület rendezé­sében gazdanap és tenyésztő díjazás lesz. Egy tag indítványára kimondatott, hogy a közalapítványi birtokok bérleteinek kisgazda és keresztény kezekbe adása ügyében meg­keresik a jogügyi igazgatóságot." *AA/NA/\AA/W\/SA*>/VVVVN^NA/\Ai'sA/VVV>/VV,SA/\/\AyVVN/VN/V'\A*^S* — menekültek f­gyelmébe. A menekültek testületileg vesznek részt december­ben. Szombaton délután Szász Károly menekült gyulafehérvári igazgató-taintó temetésén. Gyülekezés délután három órakor s Szent­háromság temetőben.

Next