Kecskeméti Közlöny, 1924. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
Kmkowa 1924 február TL Ara 28© korona. Péntek, VI. évfolyam, 27. szám i jmmsm ITlT' ~mirr TTII I TimiIH T I' WWIMIl^lMWMBITTrgilTlírwnillWinailIWWBMWirilirrWTTirirTTlTfg^P*»*"^**1^ III I HIWI« IIIHi—iIIII II■ II|ilB■■—illill ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: dunai rm . ...................................1700 korona. Egyes szám ára: 250 korona. m-A Szabadság-tér I. számai, e. 3. ajtó. Telefon: 120. iW Wearf. . . . . ........................8Pft9 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 14. KaaaffWtr/,«sr?frmTTOcrare^^it»w*jmwigp«^ -fyr ■ TTTfWttiri A katholikus egyház drózdiék támadása ellen. A fere. kath. egyháztancs tegnap délután 3 órakor, rendkívül nagy érdeklődés mellett ülést tartott, amelyen az egyháztanács tagjai teljes számban résztvettek. Az ülés legfontosabb tárgyát drózdiék ismere és támadása képezte. Ir. Szabó László dr., az egyház főgondnoka határozai javaslatot terjesztett be, amelyben a róm. kih. egyház, az egyházközség plébánosát, Révész István prelátust ért súlyos témedás ellen a legerélyesebben tiltakozik, a vadat rágalomnak minősiti és elitéli. Osztatlan szeretetéről és bizalmáról foiztos ifj. Révész István prelátust. Javasolja, hogy a bratkozó feliratt a kormányelnökhöz és a nemzetgyűlés elnökéhez terjesszék és ugyanilyen feliratot intézzenek a püspöki karhoz. Az egyhangú lelkesedéssel elfogadott határozati javaslathoz dr. Angyal Vidor szólott hozzá, aki javasolta, hogy az akkori időkre vonatkozó iratokat szerezzék be a törvényszéktől. A tanácsülés elhatározta, hogy a tiltakozó feliratot kinyomatja és a hívek között szétoszlatja, valamint megküldi a Drózdi Győző lápviselő kerületében levő tömínál lelkészeknek. A határozati javaslat elfogadása után Révész István prelatus szólalt fel. Keresetlen szép szavakban köszönte meg a bizalmat. A pap nemes hivatásáról beszélt. A krisztusi szeretet szívesen,für, azzal a szeretettel minden támadást elbánt magáról. Beszédét hoszszasan megéljenezték, mely után gróf Lázár Miklós mondott beszédet, melyben mélyen elitéli és hazafiatlannak mondja az igazságtalan támadát,i a magyar fájdalmat és annak kirobbanásait. Ami pedig a keresztre feszített igazságot illeti, arra csak azt jegyezzük meg: igenis , a keresztre a mi igazságunkat feszítették, de hiába, mert feltámadt, mint ahogy fel fog támadni a felfeszített magyar igazság is, minden őrködése és reésterjedése hiába, ez ellen a radikális liberális-zsidó baloldalnak. Ezért szenvedett az ellenforradalom annyit és ez a fántoríthatatlan keresztény és nem- szeti irányzat. Kecskemét határozatának viszhangja. Kecskemét város tegnapi állásfoglalása drózdiék minősitetetlen támadásaival szemben az egész magyar sajtóban, mely pe dig a magyar közvélemény értéke s kifejezője, nagy viszhangra talált. Természetes, hogy a magyar sajtó alatt csupán a keresztény sajtóit érjük. Annak a szimpátiának és a kecskeméti ellenforradalommal való együttérzésnek teljes és méltó kifejezője ez a mód, amellyel foglalkoznak a tegnapi határozatra. Tudjuk, hogy ez nem is lehet másképen, hiszen minden hazáját féltő magyar ember meg van győződve arról, hogy az ellenforradaom a legszentebb célokért küzdő, legbecsületesebb lendület volt. Kecskemét magyarsága megtette kötelességét a világháború alatt, de megtette kötelességét az azt követő közvetlen esztendő borzalmaiban is A becsületes munkának csak megértő és méltányoló elismerés lehet a jutalma. Kecskemét város határozott állásfoglalása dokumenum lesz minden időkre nézve, hogy a legszentebb és legsérthetetlenebb a haza és a magyar fej épségének védelme. Aki pedig azokat támadja, akik e szent szempontok becsületes szivű harcosai, az a haza ellenségei közé számítható. A kecskeméd határozat visszhangja a zsidó és a szabadkőműves sajtóban is jelenkezik. Míg egy részük tajtékzó dühvel a belügyminisztert oktatja, amiért az igazságot keresztre feszítette, a másik rész még mindig mocskolódva emlegeti az ellenforradalom lényeit. Nincs kedvünk velük polémiát kezdeni, mert tudjuk hasztalan. Aki nem magyar, az nem fogja tudni soha sem megérteni a magyar, szenvedést soha sem tudja megérteni Jól telel az őszi vetés. Évek óta nem volt is hosszú és tar- ■ tós a tél. Hasonló időjárási körülmények között az előző években mindig felmerült az aggodalom, hogy az őszi vetés nem bírja el a hideget, megfagy, tönkremegy. Az idei téllen is aggódó várakozással figyelték az illen tikes körök az egyre növekedő hideget, a tartós teret és annak hatását a vetésre. Az idei télen azonban veszedelem a fagy miatt ? eddig nem fenyegeti a vetést. Az elmút ősz kivételsen szép és kedvező volt. Hiteles megállapítás szerint közel 120 éve nem volt Magyarországon oly tar- s tós es ernyösen szép ősz, maint a közelmúltbeli. Mindenütt fennakadás nélkül elkénszülhettek a vetéssel az országban. Közben körbe egy-kétezer kiadós eső is volt, amitől azfin az őszi vetés szép fejlődésnek indult, s Mire december közepe táján a hideg olyan hirtelenül elkövetkezett...az őszi vetés min- ] denhol már erősen bokrosodon. — Télen kétfős veszedelem fenyegeti a vetést: a hó és a fagy. Ha magas a hó, a hótakaró súlya könnyen összetöri a vetést, a fagytól pedig megrozsdásodik és elpusztul. Ez történik a késő vetésiek Az idén azon* | ban késő vetésünk egyátalában nincs :jjmbcd | korai vetés és annyira fejtett és erős, hogy I | baj nélkül elbúta a hőakarót is, meg a jj | hideget is. Most ugyan az Alföldül? a hő | j többnyire már felolvad! és csak itt-od lár ható | •; nagyobb hótakaró, de remélhető, hogy na | | gyoob hideg már nem jön, amely veszede | s lemmel fenyegethetné a vetést. Túlzás nélkül tállitható, hogy a vetés nagyszerűen telelt és | , gyönyörűen áll. Ha a tavasz is oly kedvező ] | lesz, a jövő nyáron rekordtermésre száraithatunk. gazda soksba az évi bért s Újévkor elbocsátotta cselédeit. Úgy számítanak, hogy tavaszig maguk esetleg kevesebb személyzettel is elvégzik azt a kis munkát urai a tanya körül, vagy jószágok körül adódik. Sok eseted azzal az ígérettel hagyta ott múlt évi gazdáját, hogy újra csak a tavaszi gazdasági munkák megindultával szegéldelik. A házi cselédügy általában véve kedvezőbbnek mondható. E téren viszont a tapaíztatalok szerint tavaszra várható nagyobb fokú hiány, mikor is könnyebben el lehet helyezkedni egyes gazdasági munkákban. A házi cselédek szerződési helyzete tehát jelenleg kielégítő. A január havi cselédbérek kimutatásából 30—40 százalékos béremelkedés tűnik ki, ami csakis a folyton nehezkedő megélhetési viszonyokkal hozható kapcsolatba. Egy cselédlány átlagos havi bére 70—80 ezer korma Mennek olcsóbb bért is, de akkor már kikötéseik is vannak A közelmúlt napokban pl. egy mindenes Cselédleány a következő bérért szegődön el: havi 30.000 korona, továbbá egész évre a szükséges fehérnemű, 2 új kötő, 1 pár hoszszúszáru bőr cipő, 1 pár papucs és egy öltöny posztó ruhs. Egy férfi kocsis évi bére pedig a következőkből áll: 300 ezer korona, 3 mázsa búza, 3 mázsa rozs, 1 pár csizma, 1 kalap és egy sapka s ezeken kívül természetesen élelmezés és lakás. Általában, férfi munka terén nagyobb a munkanélküliség, mint a nőknél A nőket a munkaközvetítő is könnyebben eltudja helyezni. gazdasági munkásoknak is. Nagyon soka 30-40 százalékkal emelkedtek a cselédbérek jan. 1. óta. A mai, egyre súlyosbodó gazdasági helyzetünkben egyik legfontosabb kérdés a : A munkanélküliség égető problémája, mely a hatósági munkaközvetítő hivataltól nyert értesülésünk szerint eddig még soha sem tat tapasztalt arányokat ököst nemcsak városunk- ban, hanem mindenütt az egész országban. E helyzetnek egyik súlyosbító oka a téli időf szak,azaisor is minden termelő munka szü- netel. Általánosságban a viszonyok feltétlenül javulása csak a tavasz elkövetkeztével vár- is ható A kellönböző ipari ágak közül mégis eléggé tűrhető helyzetben vannak a tipész, j szabó és az asztalos iparágak. A többiekhez viszonyítva itt még jelentévnny munkaalkalom kínálkozik. A mészáros és hentes iparban azonban nagy a munkanálküliség. Ez érthető hiszen Kecskemét 1922 évi húsfogyasztása 1923- ban felére csökkent. A mészáros és hintési ipar tehát redukált üzemmel és személyzettel is dolgozik, ezen iparág keretébentehát úgy-szólván lehetetlen ez elhelyezkedés. Rosszabbodott a helyzetük a mezőf ! ! A bolsevizmus gazdasági válsága. Az orosz kommunista párt január máésodik felében tartotta 13 is konferenciáját, amelyről most érkeznek hozzánk az első részletes jelenések. A konferencián a kommunisták maguk elismerik, hogy véres hullahegyekre épített rendszerük megvalósuhhatatlan. Rykov a konferencia előadója kifejtette, hogy a gazdasági helyzet egészen máskép fejődik, mint azt a kommunizmus elmélete előírja. A parasztság megnyerése céljából Trockij heves ellenzése dacára kisürgette Lenin a földbirtok szocializálásának feladását. (Tehát Ooszországban is a földműves osztály ellenzése ütötte az első rést a kommunizmus ralelőrendszerén. Szerk.) Ugyanilyen okokból szabaddá kellett tenni a belsőkereskedelmet, míg a külkereskedelem és a gyáripar vezetése szovjet kézben maradt. Rikov szerint ez a vegyes rendszer fönn nem tartható és átmeneti megkísérléséből is oly súlyos gazdasági zavarok keletkeztek, amilyenekre Oroszország életében iég nem volt példa. Oroszország diplomatái mindent elkövettek az állami külkereskedelem előmozdítása érdekében. Az eredmény az volt, hogy a gabonaárak belföldön estek, az iparcikkek ára pedig hihetetlen magasra emelkedett. Az ipari termelés 3 tized százalékát is alig vette fel az orosz falusi nép, viszont a városi lakosságnak, mely egyötödét teszi ki,az egész népességnek, az ipari pangás miatt még annyi jövedelme sem volt, hogy az élelmajcikkek aránylag alacsony árát megfizesse. A kereslet csökfenésére az agrártermelés is visszahanyatlott. A még inkább fenyegető éhínséget csak úgy lehet megelőzni, ha a kereskedelmet külkereskedelmi viszonylatban is fölszibrditják. A fölös mezőgazdasági termékek külföldi elhelyezése a parasztság s közvetve a parasztság iparigényeinek ily módon való emeltje-