Kecskeméti Közlöny, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

KMSkméf 1924 március 1. Ars 600 korona. Szombat, VI. évfolyam, 51. szám mWTMTIill mm Ilf I——— IHlm M l1 IIMlllUMMi ■■BnBnHHHHHi EL6FIZ0T£8I ÁRAK: Felek­» szerkesztési­. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: ....................................... 42 000 korom. Egyes szán ár«­­ 600 korona. m­» Szabadség-tér I. szám il. e. 3.ajtó. Telefon: 120. «g? »topni...................................... 15010 koroon. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: II. ----------------------------------------------------------------rTTT~rmmmmiim—wimnn—nnwiainnini— ■■■mi—iiiiiimiihni 111 m !■ —ibiii—»i—mwn minm iii i m i !■■■ Hazaáruió lesz. Az egyik szociáldem­okrata képviselő, „ha a zsidók h­ulatilátát tovább folytat­ják, akkor hazaáruló lesz és a népszövetséghez vagy más testülethez fog fordulni . Ezt meg­előzőleg egy másik verös szelsőti a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatná f áradozva kijelentette, hogy a megszállott te­rületek magyarsága ha szenved „ennek, mint jó magyar ember örül, mert így ezek a nem­zeti kisebbségek visszavágyódnak az anya­országhoz." Oh, mennyi szociális érzés nyilatkozik meg e szocialista koponyákban. A galíciai zsidók kiűzése nagyon fájdalmasan érinti őket, mert zsidók. Hogy a magyarság rová­sára mennyi pusztítást végeznek ezek a fér­ges jött-mentek, az nem fontos. Vagy talán ezek is azért kellenek, hogy a magyarság a megcsonkított hazában még jobban szenved­jen és elkívánkozzék más, boldogabb vidékre, miként a szociális gyönyörben üdvözölt meg­szállott területi ízen védés is elűzi majd az­­Ottlakókat ? Ugyanakkor jelentette ki Csáky honvé­delmi miniszter, hogy Győrffy őrnagy had­bírót állásától felfüggesztette és büntetésből elhelyeztette, mert üdvözölt egy neki tetsző m­egyert. Lám, ha a bokréta minden egyes virágát megvizsgáljuk megír látjuk a rendszert is, amely együvé kötözte őket. A forra­dalmi sajtó engedélyezett u­cei példánya így sapsol az eseth­e: „Irányváltozást jelent a kormánypoli­tikában az özvagy hadbíró áthelyezése és a fegyelmi vizsgálat, amelyet elrendeltek a poli­tizáló katonatiszt ellen. Tehát a kormány a politikai szekeret az aranyközépútról a balv­orda­i mesgyék felé irányította. Nem meg­lepő, ezek azt szeretnénk tudni, hogy a Ká­­rolyi-féle kiz­áruló bigyoffsárgok védelme­zőivel hogyan akarja a sorshot hangoztatott ke­resztény agrár Magyarországot meg­eremteni. Vagy talán azért határozta el magát e lépésre, nehogy ama szocialista képviselő a kiutasított galícieisk miatt conis'a bojtban ha 28 millió találjon férni? Hiába, még a kaf­tánnal közl­ett veszendő énekeket is meg kell menteni. E jen­­t hit a korményszerinti keresz­tény agrár Magyarország, ahol a magyar faji szeretőket fegyelmi­­eljárás alá telik, ahol a gallésaik letelepedését megengedik, nehogy valaki hazaáruló legyen miattuk s ahol a nemzetgyűlésen tapsolhatnak a megszállott területek m­agyarságának szenvedéseihez, mert így esetleg a menekültek keserű kenyerét vá­lasztják. Nem kellene a szocialista honfibú meg­nyugtatására még több gailcieit beinvitálni, még több magyar fajt szeretőt vád alá he­lyezni, vagy épen érintkezésbe lépni a kis antanttal, a megszállott területek kínjainak növelése végett? Ne sokat habozzunk, mert már az egyik szocialista fenyegetően bejelen­tette, ha zsidait kiűzik , hazaáruló lesz! a Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés teg­nap befejezte a nemzet kisebbségek jogait biztosító törvényjavaslat tárgyalását. Bethlen minisztereln­ök záróbeszédében a régi és új nemzetiségi politikával foglalkozott és ada­tokkal cáfolta meg a szociáldemokraták teg­napelőtt elhangzott vádjai). A kultuszminisz­ter által beterjesztett testnevelési törvényt tárgyalták azután. Gömbös Gyula a Györffy őrnagy hadbíró ügyére irányította a nemzet­gyűlés figyelmét, kérve, hogy a honvédelmi miniszter e példátlan intézkedését tűzzék napirendre. A többség ehhez nem járult hozzá. Szétküldték a kényszerkölcsön fizetési meghagyásait. s az első részletet májius 10 ig kell befizetni. A kecskeméti pénzügyigazgatóság, s pénz­­ügy ír­initzter 32.CCC—1924 sz. rendelete ér­telmében febr. 27 én sz átküld­i a kényszer­­kölcsönre vonatkozó fizetési meghagyásokat. Minden fizetés­i meghagyás mellé 3 drb po­statakarékpénztári befizetési kpot mellé­keltek, mivel a kényszerkölcsön 1­3 részlétben kell lefizetni és pedig 30 százalékot március 10 ig, 35 százalékát március 31 ig és 35 százaléka­ április hó 30 ig kell­­ fizetni a m. kir. postatakarétpénztár u­­ta. A postatakarékpénztártól kapott elis­mervény, mint nyugta gondosan megőrizendő, mert más nyugtát a befizető nem kap. A kényszerkölcsön­ készpénz helyett ál­lamadóssági címletekkel (kötvényekké) is meg lehet fize­ti és pedig I. 1930—1920. M. E. sz. rendelet értelmében hivatalos ma­gyar megjelöléssel és vagyonváltságbélyeggel ellátott államadóssági címletekkel névérték­űen ; II. a nosztrifikálási megjelöléssel ellá­tott hadikölcsön kötvényekkel a vagyonvált­­sággal csökkentett m vé értékre"; HI. c* Osztrák Ma­gyar Brf­k által kibocsát­ott bankjegyek felülbélyegzése alkalmával visszatartott össze­gekről kiállított pénztári elismervényekkel, de az elismervénybe felülfelet­t összegnek 20 százalékkel csökkentett értékben (vagyis min­­den ICO R-t 80 korona értékben számolnak el.) Ezeket a címleteket és pénztári elismer­­vényeket a kecskeméti m. kir. állati pénztár­nál kell hivatalos nyugta ellenében beszól­­gáltatni. Aki a kényszert­özú­ton előleg ese­dékes részletét, illetőleg összegét a megálla­­pitott határidőn belül nem fizeti be, az a késedelemnek minden megkezded naptári hó­­napjára a késedelmesen ki­fizetett összeg 10 százalékát tartozik pótlék címén befizetni. A fizetési meghagyás ellen 15 nap alatt a pénz­ügyminiszterhez lehet fellebbezni. Kecskeméten is nyomoznak a kommunista szervezkedésben. Az államrendőrség főkapitánysága nagy arányú nyomozást indított az­­ ész ország­ban folyó bolsevista propaganda ügyében, amelynek szülei a vidékre is elvezetnek. A főkapitányság ezért rendőr­iszteket és detekt­­iveket küldött le néhány nagyobb vidéki vá­rosba, a honnan jelentések érkeztek az ott történő szervezkedésekről. Legutóbb Eger és Miskolc városokban jöttek erősebb kommu­nista tömörülés nyomára. Tegnap a rendőr­ség Kecskemét várost vette sorra. Értesülé­sünk szerint a budapesti főkapitányság poli­tikai osztálya mellé kiosztott detektívcsoport két detektívje tegnap Kecskemétre érkezett s azonnal megkezdte a nyomozást. Budapesti­ detektívek Kecskeméten. Az eddigi megállapitások szerint az agitáció cseh megszállt területről indult ki, ahol tudvalévően a Moszkvában széke­s exe­kutiv feomité megbízottai járják be az rg­es városokat és hozzák magukkal a Moszkvá­ban nyomtatott s összes európai nyelvekre lefordi­ott röpiratokat. A rendőrség megállapította, hogy a szer­vezkedések vezetői, akik már a magyar vá­rosokban beszervezett kommunisták élén ál­lanak, ugyancsak élénk összeköt­etést tarta­nak fenn Moszkvával, ahonnan dollárban kapják fizetésüket, valamint költségeik meg-­­ térítését. Él még a magyar virtus. Három kecskeméti a kiskőrösi vásárban. Ü­legeltet­ek egy megvadult vérengző bikát. A mai postával Izsákról Erdősy Emil úrtól egy levelet védünk, amelyben rövid le­írását adja annak, hogy a kiskőrösi vásár­ban folyó hó 24 én milyen nagy riadalmat és szeret­etetlenséget okozott egy megvadult béka. Valóságos Jókai regénybe illő história ez a napjainkban megtörtént tény. Levélíró helyesen jegyzi meg: csak 100 évben egy­szer előforduló esemény, amely tanúság arról, hogy a magyar virtus és még csorbítatlan erejében s vannak férfiak az Alföldön, kik­nek szívük helyén van. A szemtanú levélíró előadásai nyomán adjuk a vérfagyasztó, de egyben lélekemelő leírást a következőkben: A kiskőrösi állatvásáron múlt vasárnap délelőtt 9 és fél 10 óra között egy veseléken tartott 5 esztendős erős magyar bika meg­vadult. Hatalmas rántással kiszabadította ma­gát őrzői kezéből s óriási bömböléssel a vásározó emberek sokasága közé rohant, két embert halálosan átszúrt. M­tíves szarvaival 2—3 méter magasságba hányta fel az útjába kerülő embereket, állatokat, sátrakat és ko­csikat. Számtalan embert összigázott és 9— 1- re volt már tehető áldozatainak száma, akiket többé kevésbé súlyosan megsebesített. A segítségért kiabáló tömeg fejetlenül mene­kült. A kordont álló csendőrség fegyverét nem kínálhatta, mert a tömegben kiszá­míthatatlan következményekkel járt volna. A legrettenetesebb helyzet­ pillanatában kocsi közeledett a színhely felé erős hajtással, me­lyet a csendőrök u­jtban feltartóztattak. A ko­csi megállt s a három bennülő egyenesen, a bömbölő, szarvával a földelhár­yó bikának rohant. A legelső, futtában sárgabőrkabát­ját elvetette s az egyenes támadás előtt meg­torpanó bika szarvát elkepvi, egy szempil­­lantás alatt a földre dobta a hatalmas erejű állatot, amely rettenetes ordítással terült el. Másik társa egy tigrisugrással már az állat nyakán térdelt és meccmást sem engedett neki. Mindez pillanatok műve volt. A harma­dik az alig öt lépésre levő, gazdája által el­hagyott kötelessé­gorból pár hosszú kötelet hozott és kimondhatatlan gyorsasággal a kö­zelben levő hatalmas skáctörzshöz kötötték a fenevedat. Közben előkerült egy mészáros is, aki kesével a kegyelemdöfést megadta. Az összeverődő sokaság háláját akarta kifejezni a három életmentőnek, de erre már idő sem jutott. Mihelyt készen voltak mun­kájukkal, kocába ugrottak, és olyan gyorsas, mint ahogy érkeztek, sebes hajtással vágtak kitűz­ö­t cí­juk felé. Az utánuk irzm­odó nép unszoló kivárcsiságát csak azzal elégítették ki, hogy Orgoványról és Kecskemétről valók. A levélíró hosszas utánjárás után tud a meg nevüket és ezúton mond köszönetet vi­téz bátorságukért azok nevében, akiknek a halálveszélyből menekülésüket elősegítették. A három kecskeméti életmentő neve pedig Sillsy Endre Kecskemét orgoványi birtokos, Schenk Rezső pékmester és Gerlei Mihály magántisztviselő, kecskeméti lakosok. Készséggel teszünk levélíró kívánságá­nak eleget, mikor a páratlan elszántsága élet­mentőit neveit közzétesszük. A magaik ré­széről évek annyit fűzünk hozzá, hogy ám­bár az illetőkkel nap mp után találkozunk, egyik sem tartotta szükségesnek a megemlí­tést. Ez is hozzátartozik az igazi magyar ember természetrajzához. Megteszi, amire ezer közül egy sem vállalkozik, de beszélni nem szeret róla.

Next