Kecskeméti Közlöny, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
KMSkméf 1924 március 1. Ars 600 korona. Szombat, VI. évfolyam, 51. szám mWTMTIill mm Ilf I——— IHlm M l1 IIMlllUMMi ■■BnBnHHHHHi EL6FIZ0T£8I ÁRAK: Felek» szerkesztési. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: ....................................... 42 000 korom. Egyes szán ár« 600 korona. m» Szabadség-tér I. szám il. e. 3.ajtó. Telefon: 120. «g? »topni...................................... 15010 koroon. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: II. ----------------------------------------------------------------rTTT~rmmmmiim—wimnn—nnwiainnini— ■■■mi—iiiiiimiihni 111 m !■ —ibiii—»i—mwn minm iii i m i !■■■ Hazaáruió lesz. Az egyik szociáldemokrata képviselő, „ha a zsidók hulatilátát tovább folytatják, akkor hazaáruló lesz és a népszövetséghez vagy más testülethez fog fordulni . Ezt megelőzőleg egy másik verös szelsőti a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatná f áradozva kijelentette, hogy a megszállott területek magyarsága ha szenved „ennek, mint jó magyar ember örül, mert így ezek a nemzeti kisebbségek visszavágyódnak az anyaországhoz." Oh, mennyi szociális érzés nyilatkozik meg e szocialista koponyákban. A galíciai zsidók kiűzése nagyon fájdalmasan érinti őket, mert zsidók. Hogy a magyarság rovására mennyi pusztítást végeznek ezek a férges jött-mentek, az nem fontos. Vagy talán ezek is azért kellenek, hogy a magyarság a megcsonkított hazában még jobban szenvedjen és elkívánkozzék más, boldogabb vidékre, miként a szociális gyönyörben üdvözölt megszállott területi ízen védés is elűzi majd azOttlakókat ? Ugyanakkor jelentette ki Csáky honvédelmi miniszter, hogy Győrffy őrnagy hadbírót állásától felfüggesztette és büntetésből elhelyeztette, mert üdvözölt egy neki tetsző megyert. Lám, ha a bokréta minden egyes virágát megvizsgáljuk megír látjuk a rendszert is, amely együvé kötözte őket. A forradalmi sajtó engedélyezett ucei példánya így sapsol az esethe: „Irányváltozást jelent a kormánypolitikában az özvagy hadbíró áthelyezése és a fegyelmi vizsgálat, amelyet elrendeltek a politizáló katonatiszt ellen. Tehát a kormány a politikai szekeret az aranyközépútról a balvordai mesgyék felé irányította. Nem meglepő, ezek azt szeretnénk tudni, hogy a Károlyi-féle kizáruló bigyoffsárgok védelmezőivel hogyan akarja a sorshot hangoztatott keresztény agrár Magyarországot megeremteni. Vagy talán azért határozta el magát e lépésre, nehogy ama szocialista képviselő a kiutasított galícieisk miatt conis'a bojtban ha 28 millió találjon férni? Hiába, még a kaftánnal közlett veszendő énekeket is meg kell menteni. E jent hit a korményszerinti keresztény agrár Magyarország, ahol a magyar faji szeretőket fegyelmieljárás alá telik, ahol a gallésaik letelepedését megengedik, nehogy valaki hazaáruló legyen miattuk s ahol a nemzetgyűlésen tapsolhatnak a megszállott területek magyarságának szenvedéseihez, mert így esetleg a menekültek keserű kenyerét választják. Nem kellene a szocialista honfibú megnyugtatására még több gailcieit beinvitálni, még több magyar fajt szeretőt vád alá helyezni, vagy épen érintkezésbe lépni a kis antanttal, a megszállott területek kínjainak növelése végett? Ne sokat habozzunk, mert már az egyik szocialista fenyegetően bejelentette, ha zsidait kiűzik , hazaáruló lesz! a Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés tegnap befejezte a nemzet kisebbségek jogait biztosító törvényjavaslat tárgyalását. Bethlen miniszterelnök záróbeszédében a régi és új nemzetiségi politikával foglalkozott és adatokkal cáfolta meg a szociáldemokraták tegnapelőtt elhangzott vádjai). A kultuszminiszter által beterjesztett testnevelési törvényt tárgyalták azután. Gömbös Gyula a Györffy őrnagy hadbíró ügyére irányította a nemzetgyűlés figyelmét, kérve, hogy a honvédelmi miniszter e példátlan intézkedését tűzzék napirendre. A többség ehhez nem járult hozzá. Szétküldték a kényszerkölcsön fizetési meghagyásait. s az első részletet májius 10 ig kell befizetni. A kecskeméti pénzügyigazgatóság, s pénzügy írinitzter 32.CCC—1924 sz. rendelete értelmében febr. 27 én sz átküldi a kényszerkölcsönre vonatkozó fizetési meghagyásokat. Minden fizetési meghagyás mellé 3 drb postatakarékpénztári befizetési kpot mellékeltek, mivel a kényszerkölcsön 13 részlétben kell lefizetni és pedig 30 százalékot március 10 ig, 35 százalékát március 31 ig és 35 százaléka április hó 30 ig kell fizetni a m. kir. postatakarétpénztár uta. A postatakarékpénztártól kapott elismervény, mint nyugta gondosan megőrizendő, mert más nyugtát a befizető nem kap. A kényszerkölcsön készpénz helyett államadóssági címletekkel (kötvényekké) is meg lehet fizeti és pedig I. 1930—1920. M. E. sz. rendelet értelmében hivatalos magyar megjelöléssel és vagyonváltságbélyeggel ellátott államadóssági címletekkel névértékűen ; II. a nosztrifikálási megjelöléssel ellátott hadikölcsön kötvényekkel a vagyonváltsággal csökkentett m vé értékre"; HI. c* Osztrák Magyar Brfk által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzése alkalmával visszatartott összegekről kiállított pénztári elismervényekkel, de az elismervénybe felülfelett összegnek 20 százalékkel csökkentett értékben (vagyis minden ICO R-t 80 korona értékben számolnak el.) Ezeket a címleteket és pénztári elismervényeket a kecskeméti m. kir. állati pénztárnál kell hivatalos nyugta ellenében beszólgáltatni. Aki a kényszertözúton előleg esedékes részletét, illetőleg összegét a megállapitott határidőn belül nem fizeti be, az a késedelemnek minden megkezded naptári hónapjára a késedelmesen kifizetett összeg 10 százalékát tartozik pótlék címén befizetni. A fizetési meghagyás ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. Kecskeméten is nyomoznak a kommunista szervezkedésben. Az államrendőrség főkapitánysága nagy arányú nyomozást indított az ész országban folyó bolsevista propaganda ügyében, amelynek szülei a vidékre is elvezetnek. A főkapitányság ezért rendőriszteket és detektiveket küldött le néhány nagyobb vidéki városba, a honnan jelentések érkeztek az ott történő szervezkedésekről. Legutóbb Eger és Miskolc városokban jöttek erősebb kommunista tömörülés nyomára. Tegnap a rendőrség Kecskemét várost vette sorra. Értesülésünk szerint a budapesti főkapitányság politikai osztálya mellé kiosztott detektívcsoport két detektívje tegnap Kecskemétre érkezett s azonnal megkezdte a nyomozást. Budapesti detektívek Kecskeméten. Az eddigi megállapitások szerint az agitáció cseh megszállt területről indult ki, ahol tudvalévően a Moszkvában székes exekutiv feomité megbízottai járják be az rges városokat és hozzák magukkal a Moszkvában nyomtatott s összes európai nyelvekre lefordiott röpiratokat. A rendőrség megállapította, hogy a szervezkedések vezetői, akik már a magyar városokban beszervezett kommunisták élén állanak, ugyancsak élénk összekötetést tartanak fenn Moszkvával, ahonnan dollárban kapják fizetésüket, valamint költségeik meg- térítését. Él még a magyar virtus. Három kecskeméti a kiskőrösi vásárban. Ülegeltetek egy megvadult vérengző bikát. A mai postával Izsákról Erdősy Emil úrtól egy levelet védünk, amelyben rövid leírását adja annak, hogy a kiskőrösi vásárban folyó hó 24 én milyen nagy riadalmat és szeretetetlenséget okozott egy megvadult béka. Valóságos Jókai regénybe illő história ez a napjainkban megtörtént tény. Levélíró helyesen jegyzi meg: csak 100 évben egyszer előforduló esemény, amely tanúság arról, hogy a magyar virtus és még csorbítatlan erejében s vannak férfiak az Alföldön, kiknek szívük helyén van. A szemtanú levélíró előadásai nyomán adjuk a vérfagyasztó, de egyben lélekemelő leírást a következőkben: A kiskőrösi állatvásáron múlt vasárnap délelőtt 9 és fél 10 óra között egy veseléken tartott 5 esztendős erős magyar bika megvadult. Hatalmas rántással kiszabadította magát őrzői kezéből s óriási bömböléssel a vásározó emberek sokasága közé rohant, két embert halálosan átszúrt. Mtíves szarvaival 2—3 méter magasságba hányta fel az útjába kerülő embereket, állatokat, sátrakat és kocsikat. Számtalan embert összigázott és 9— 1- re volt már tehető áldozatainak száma, akiket többé kevésbé súlyosan megsebesített. A segítségért kiabáló tömeg fejetlenül menekült. A kordont álló csendőrség fegyverét nem kínálhatta, mert a tömegben kiszámíthatatlan következményekkel járt volna. A legrettenetesebb helyzet pillanatában kocsi közeledett a színhely felé erős hajtással, melyet a csendőrök ujtban feltartóztattak. A kocsi megállt s a három bennülő egyenesen, a bömbölő, szarvával a földelháryó bikának rohant. A legelső, futtában sárgabőrkabátját elvetette s az egyenes támadás előtt megtorpanó bika szarvát elkepvi, egy szempillantás alatt a földre dobta a hatalmas erejű állatot, amely rettenetes ordítással terült el. Másik társa egy tigrisugrással már az állat nyakán térdelt és meccmást sem engedett neki. Mindez pillanatok műve volt. A harmadik az alig öt lépésre levő, gazdája által elhagyott kötelességorból pár hosszú kötelet hozott és kimondhatatlan gyorsasággal a közelben levő hatalmas skáctörzshöz kötötték a fenevedat. Közben előkerült egy mészáros is, aki kesével a kegyelemdöfést megadta. Az összeverődő sokaság háláját akarta kifejezni a három életmentőnek, de erre már idő sem jutott. Mihelyt készen voltak munkájukkal, kocába ugrottak, és olyan gyorsas, mint ahogy érkeztek, sebes hajtással vágtak kitűzöt cíjuk felé. Az utánuk irzmodó nép unszoló kivárcsiságát csak azzal elégítették ki, hogy Orgoványról és Kecskemétről valók. A levélíró hosszas utánjárás után tud a meg nevüket és ezúton mond köszönetet vitéz bátorságukért azok nevében, akiknek a halálveszélyből menekülésüket elősegítették. A három kecskeméti életmentő neve pedig Sillsy Endre Kecskemét orgoványi birtokos, Schenk Rezső pékmester és Gerlei Mihály magántisztviselő, kecskeméti lakosok. Készséggel teszünk levélíró kívánságának eleget, mikor a páratlan elszántsága életmentőit neveit közzétesszük. A magaik részéről évek annyit fűzünk hozzá, hogy ámbár az illetőkkel nap mp után találkozunk, egyik sem tartotta szükségesnek a megemlítést. Ez is hozzátartozik az igazi magyar ember természetrajzához. Megteszi, amire ezer közül egy sem vállalkozik, de beszélni nem szeret róla.