Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-27 / 97. szám
KmskmiM 1924 április 27. Ara 1500 ktraita. Vasárnap, VI. évfolyam, 97. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖM KLIFIZITISI ARAK: Feren* szerkesztk dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: 6 óra ........... 60000 kamu. Egyes szia ára: 1500 korosa. ®*a Szabadság-tér 1. szárnál, e. 3. ajtó. Telefon: 120. imás»#?« • ......... . 2000 korosa. Mega.eelk hétfl kivételévé! atrideo nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 3. **ám. Telefon: 114. Fegyverzörgés. Amióta a budapesti nyárrdészsztrájk tart, az újságolvasók figyelme szinte teljesen elterelődött a külpolitikai eseményektől. A pedig Eurpában egyre iskülében hangzik az aggodalmas kiáltás: új háborúk lehetősége vaudnak. Az antantállamok hatalmasan fegyverkeznek, akkor, amidőn a volt központi hatalmaktól még a legszükségesebb önvédelmi fegyverek kiadását is sürgetik. Európa összes államaiban 1913 ban három és háromnegyed millió ember állott fegyverben. Ma pedig, bár a volt központi hatalmakat teljesen lefegyverezték, ez a szám 4 és fél millióra emelkedett. Magának Franciaországnak a fegyverben tartott katonasága több háromnegyed millió embernél. Háború esetén Franciaország közel 4, a kisantant pedig (Lengyelország, Csehország, Szerbia, Románia) 3 milliónál több embert tud fegyverbe állítani. E számoknak még megvan az a külön pikantériája is, hogy épen ezek az államok voltak azok, amelyek a béketárgyalások alkalmával a világnak „a barbár militarizmustól valő megmentését“ tartották szükségesnek. Anglia, Németország, Ordzoszág felől egyre röpködnek a háborús hírek. Sőt Oroszország már Besszarábia miatt Románia ellen fegyverkezik, ilyformán az összes fegyverkezési hírek között, már a megvalósulása felé való közeledése miatt is, a román—ossz kezdés a ligaktuensebb. Ez a kiélesedett helyzet Romániára nézve sok meglepetést hozott. Az oláhok, drcára a sokszor és sokfelé összicsereízet szövetségi szerződéseknek, magukra maradtak. Románia eredménytelen tárgyalásokat folytatott Fzenciaországgal, mely nem hajlandó támogatni az oláhokat. Ujjában Szerbia és a kissntant is kijelentette, hogy a Romániával kötött egyezsége rem kötelezi a románok támogatására. Anglia hallani sem akar arról, hogy bármi módon is beleavatkozzék a kotflikusba. Roména tehát egyelőre magára maradt, mert sem tőlünk, sem bolgár szomszédaitól semmiféle támogatást nem várhat. Ezt a lehetőséget szépen eljátszotta akkor, amidőn kisi hatalomvágyától sarkalva, mind a két nemzetet megnyomorította. Ée meg a mi erőnket az ő általa is helyeselt békeszerződés amúgy is békába verte. Önkéntelenül is felvedik a kérdés, mi is az oka Románia magáramaradásának ? Az orosz szovjet megmozdulása két szempontból is érthető. Ezt épp úgy magyarázza belpolitikai helyzete, mint a kü politikai számítás. Az orosz beláihpotok ziláltsága igen is megkívánja, hogy külső (hadi) sikerrel megszilárdítsák a szovjet urak hatalmukat. Az orosz hadseregről érkező hírek is indokolják e lépést, az orosz hadsereg egy része tudniillik Moszkva ellen akar vonulni. A szovjet urak tehát a harci vágyat jobbnak látják Besszarábia felé levezetni. A külpolitikai számítás szinte nagy szerepet játszik e lépésben. Ma emlékezetes a cseh francia szerződés, melynek leplezett célja az lenne, hogy Franciaország kapcsolatot kapjon Csehországon keresztül a világháború előtti szövetségeséhez, Oroszországhoz. A szovjet számítás valószínűleg az, hogy a besszarábiai kérdésben tisztázza, mennyire őszinte a francia közeledés híve. Románia mai magára hagyatottsága igazolni látszik az orosz számítás helyességét. Sem Franciaország, sem a francia poli líráiól vezetett kisen'ant nem hajlandó a román érdekek mellett síkra szállni. És e pontnál már mégis volna p;c*é:elve Románia sorsa, ha a francia politika nem keresztezné a lengyel számításokat Lengyelország jövője azonban nagyon is függ az orosz kolosszus magatartásától. Az oroszok bárminő erőbeli gyarapodása az orosz járomtól felszabadult lengyelek függetlenségét fenyegeti, így valószínű, hogy ha megindulna a besszarábiai fegyveres összeütközés, Lengyelország sem maradhat tétlen s bár a kisantant bármelyik tagjának a védelme is érdekei ellen van, kérnyelen lesz az aktivitás terére lépni. Ez esetben a Fekete- tengertől Finnországig újra lénybaborul Európa kelete és amit a világháborúban nem sikerült eldönteni, azt újabb leszámolással tisztázzák. Van ennek más tanulsága is. Az a francia politika, mely rögtön hangoztat is Közép- Európa talpraállítását, ily bajok refizuditásával akarja őszineségét igazolni. Ezen már gondolkodni sem kell. A vörös kolosszus francia járszalagos megmozdulása nem Európa békéjét igazolja. ^A/WVAAA«V\AAAA/WVAAAAAAAAAAA<VWSAAAAAAAAAAAAAAA^ A borexport nem javult. Csökken a belföldi borfogyasztás. Sajnos, hogy a borexportpiac helyzete alig változott. Bár a kormány az év eleje óta széeskörű tárgyalásokat folytatott a magyar bor külföldi piaca érdekében, azonban eddig még e tárgyalásoknak nem sok az eredménye. Az Ausztriával kötött szerződés értelmében exportálható 16.000 hl boron kívül még ma sem igen van több és nagyobb külföldi puca a magyar bornak. Mint mér jelentettük annak idején Olaszország részéről réyi vároll némi érdeklődés a magyar bor iránt, azonban eddig még semmiféle megálmodásra sem jutottak. Csehországba, Lengyelországba és Svájcba még mindig nem tudunk exportálni. A csehek és a lengyelek oly magas vámot állapítottak meg a magyar tor bevi eledetére, mely lehetetlenné teszi az exportálést. A svájci piacok pdig bizalmatlanok a magyar borraszemlén, mert a forradalmak idején hamisított italokkal hitelvesztetté tették. Újabban Németország és Hollandia kisebb mennyiségű vásárolási eszközök ugyan, de e körülményből még messzemenő és a jövőt kedvezően befolyásoló kombinációkba bocsájtkozni korai lenne. A súlyos gazdasági viszonyok miatt a belföldi borfogyasztás is csökkent. A borárak még mindig igen alacsonyak és a világháború eőtti árak egyharmadára alig emelkedtek. Szegedi jelentés szerint a borpiac helyzete továbbra is szilárd. Vétel azorba n részben a pénzszűke, részben pedig a fogyasztók lassú megcsappanása miatt nagyon kevés. A kivitel a magas árakra való tekintettel szűkebb keretekre zsugorodott össze. A múlt heti árak vannak érvényben. A Szőlősgazdák Egyesületének jelentése szerint a kessneméti bor pice langhi. A bor árak emelkedése lassú. A kommersz borokért 400 G Kt fizelnek, míg a magasabb fokúakért az árak esetről,esetre a megegyezés tárgyát képezik. A szőlőmunka Kecskeméten még csak most kezdődik. Eddig az időjárás késleltette. A fagy nagy károkat és mintegy 4 —5 heti késedelmet okozott, de még e károk százalékos aránya megállapíthatatlan. A szőlő még nem fakad. A gyümölcsösök állapota jobb. A birzok nagyon szép, az almásik azonban férgesek. MVWWVWWWWWVWWWWWVWWVWwVWVWWVMM A színház anyagi támogatása. fl szinügyi bizottság ülése Mint jelentettük, tegnap délben tartotta meg a szinügyi bizottság ülését, amelyen Zimay Károly polgármester elnökölt. Nyúl Tóth Pál dr. ismertére a lefolyt színházi szezon eredményeit és fontosabb eseményeit. Rámutatóat a szezon két utolsó hónapjéban, március és áprilisban előállt nehézségekre, amelyek az igazgatót súlyos anyagi helyzetbe sodorták. A vidéki szinuszét és így a kecskeméti is súlyos anyagi körülmények között van, amelyet az állam is megértéssel vett tudomásul ezért a vidéki színészet felliggsifijének előterjesztésére a kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya a kecskeméti színház részére 10 millió korona állami szubvenciót helyezett kilátásba. Ezzel a kultuszminisztérium is újabb elismerését adja annak a nagy anyagi áldozatnak, amelyet Kecskemét város évenként a színház pártolására fordít. A kilátásba helyezett állami segítség szerbnn késik és a színigazgatónak a szezon befejezésével a társulat csoportosítása és átköltöztetése céljából sürgősen szüksége van az összegre. Ezért kérvénnyel fordult a városi tanácshoz és a közgyűléshez, hogy egyrészt az állam által folyósítandó 10 milliót előlegezze, másrészt valamilyen formában a város maga is nyújtson segítséget. A szinügyi bizottság méltányolva az igazgató és a tártulat fő teljesitltényeit, a kérelmet pártolatig terjeszti a tanács és a közgyűlés elé. Javasolja, hogy a város az igazgatónak a 10 milliós állami szubvenció kifizetését előlegezze s ezenfelül 15 millió korona összegű támogasst nyújtson a saját költségvetése terhére. A színügyi bizottság javasltát ma délelőtt tárgyilts a városi tanács és véleményével együtt beterjeszti a ma délután megtartandó pénzügyi bizottsági ülés elé. Értesülésünk szerint a tanács is elisztel a segélynyújtás szükségségét, véleményének megakotásánál azonba tekintenek kell lennie a színház támogatása céljából ez évben nyújtott összeg nagyságára és a város pénzügyi helyzetére. Így a segítség bizonyára valamivel kevesebb lesz, mint a sínalvi bizottság javaslata. Azon igényjogosulók, kik kedvezményes tisztviselői szenüket mindezidáig nem vitték el, haladéktalanul jelentkezzenek a Máv kecskeméti fiókszertáránál. vvvwA/vvvwvvvvvvwyAA/vvvvvvvvvvwvwvvvvvvvvM Hétfőn kezdődik a jegybank , részvények jegyzése. Mint már jelenlétük is, még e fornapban megkezdődik a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzése. Értesülésünk szerint ma reggel táviraiértesítést kapott a Jegyintézet kecskeméti fiókjának vezetőségi*, amelyben a kormány részéről intézkedés történt a jegybank részvényjegyzésének a megkezdésére vonatkozóan Értesülésünk szerint Kecskeméten a Jegybank részvényjegyzése április 28 ára, hétfőn kezdődik és bezárólag május 7ig tart. Tehát alig 10 nép áll rendelkezésére azoknak, akik résztvesznek a részvény jegyzésében. Az alaptőke 30 millió aranykorona. Egy részvény ICO aranykoronába kerül, melyet azonban negyed részvényekre lehet felosztani, melynek értéke 25 aranykorona. .4 befizetés vagy effektív arányban, vagy valutákkal és devizákkal történik. A befizetés alkatmával a jegyzett összeg felét azonnal te kelllizetn?, míg a jegyzett összeg másik fele 2 hírlapon belül ssedák el.