Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

KmskmiM 1924 április 27. Ara 1500 ktraita. Vasárnap, VI. évfolyam, 97. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖM KLIFIZITISI ARAK: Feren­* szerkesztk dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: 6 óra ........... 60000 kamu. Egyes szia ára: 1500 korosa. ®*a Szabadság-tér 1. szárnál, e. 3. ajtó. Telefon: 120. im­­ás»#?« • ......... . 200­0 korosa. Meg­a.eelk hétfl kivételévé! atrideo nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 3. **ám. Telefon: 114. Fegyverzörgés. Amióta a budapesti nyárrdészsztrájk tart, az újságolvasók figyelme szinte telje­sen elterelődött a külpolitikai eseményektől. A pedig Eu­rpában egyre isk­ülében hangzik az aggodalmas kiáltás: új háborúk lehetősége vaudnak. Az antantállamok hatalmasan fegy­verkeznek, akkor, amidőn a volt központi hatalmaktól még a legszükségesebb önvé­delmi fegyverek kiadását is sürgetik. Európa összes államaiban 1913 ban há­rom és háromnegyed millió ember állott fegyverben. Ma pedig, bár a volt központi hatalmakat teljesen lefegyverezték, ez a szám 4 és fél millióra emelkedett. Magának Fran­­ciaországnak a fegyverben tartott katonasága több háromnegyed millió embernél. Háború esetén Franciaország közel 4, a kisantant pe­dig (Lengyelország, Csehország, Szerbia, Ro­mánia) 3 milliónál több embert tud fegyverbe állítani. E számoknak még megvan az a kü­lön pikantériája is, hogy épen ezek az álla­mok voltak azok, amelyek a béketárgyalások alkalmával a világnak „a barbár militariz­­mustól valő megmentését“ tartották szük­ségesnek. Anglia, Németország, Ord­zoszág felől egyre röpködnek a háborús hírek. Sőt Orosz­ország már Besszarábia miatt Románia ellen fegyverkezik, ilyformán az összes fegyverke­zési hírek között, már a megvalósulása felé való közeledése miatt is, a román—­o­ssz kezdés a ligaktuen­sebb. Ez a kiélesedett helyzet Romániára nézve sok meglepetést hozott. Az oláhok, drcára a sokszor és sok­felé összicsereízet szövetségi szerződések­nek,­­ magukra maradtak. Románia eredménytelen tárgyalásokat folytatott Fzenciaországgal, mely nem haj­­land­ó támogatni az oláhokat. Ujjában Szer­bia és a kissntant is kijelentette, hogy a Romániával kötött egyezsége rem kötelezi a románok támogatására. Anglia hallani sem akar arról, hogy bármi módon is beleavat­kozzék a kotflik­usba. Romén­a tehát egye­lőre magára maradt, mert sem tőlünk, sem bolgár szomszédaitól semmiféle támogatást nem várhat. Ezt a lehetőséget szépen elját­szotta akkor, amidőn k­­isi hatalomvágyától sarkalva, mind a két nemzetet megnyomorí­totta. Ée meg a mi erőnket az ő általa is helyeselt békeszerződés amúgy is békába verte. Önkéntelenül is felve­­dik a kérdés, mi is az oka Románia magáramaradásának ? Az orosz szovjet megmozdulása két szempontból is érthető. Ezt épp úgy magya­rázza belpolitikai helyzete, mint a kü politi­kai számítás. Az orosz beláihpotok ziláltsága igen is megkívánja, hogy külső (hadi) siker­rel megszilárdítsák a szovjet urak hatalmu­kat. Az orosz hadseregről érkező hírek is indokolják e lépést, a­z orosz hadsereg egy része tudniillik Moszkva ellen akar vonulni. A szovjet urak tehát a harci vágyat jobbnak látják Besszarábia felé levezetni. A külpo­litikai számítás szinte nagy szerepet játszik e lépésben. M­a emlékezetes a cseh francia szerződés, melynek leplezett célja az lenne, hogy Franciaország kapcsolatot kapjon Cseh­országon keresztül a világháború előtti szö­vetségeséhez, Oroszországhoz. A szovjet szá­mítás valószínűleg az, hogy a besszarábiai kérdésben tisztázza, mennyire őszinte a fran­cia közeledés híve. Románia mai magára hagyatottsága iga­zolni látszik az orosz számítás helyességét. Sem Franciaország, sem a francia poli lírá­iól vezetett kisen'ant nem hajlandó a román érdekek mellett síkra szállni. És e pontnál már mégis volna p;c*é:elve Románia sorsa, ha a francia politika nem keresztezné a len­gyel számításokat Lengyelország jövője azon­ban nagyon is függ az orosz kolosszus ma­gatartásától. Az oroszok bárminő erőbeli gya­rapodása az orosz járom­­tól felszabadult lengyelek függetlenségét fenyegeti, így való­­színű, hogy ha megindulna a besszarábiai fegyveres összeütközés, Leng­yelország sem maradhat tétlen s bár a kisantant bármelyik tagjának a védelme is érdekei ellen van, kérny­­elen lesz az aktivitás terére lépni. Ez eset­ben a Fekete- tengertől Finnországig újra lénybaborul Európa kelete és amit a világ­háborúban nem sikerült eldönteni, azt újabb leszámolással tisztázzák. Van ennek más tanulsága is. Az a fran­cia politika, mely rö­gtön hangoztat is Közép- Európa talpraállítását, ily bajok refizuditásá­­val akarja őszin­eségét igazolni. Ezen már gondolkodni sem kell. A vörös kolosszus francia jár­szalagos megmozdulása nem Európa békéjét igazol­ja. ^A/WVAAA«V\AAAA/WVAAAAAAAAAAA<VWSAAAAAAAAAAAAAAA^ A borexport nem javult. Csökken a belföldi borfogyasztás. Sajnos, hogy a bore­xportpiac helyzete alig változott. Bár a kormány az év eleje óta széeskörű tárgyalásokat folytatott a magyar bor külföldi piaca érdekében, azonban eddig még e tárgyalásoknak nem sok az eredmé­nye. Az Ausztriával kötött szerződés értelmé­ben exportálható 16.000 hl boron kívül még ma sem igen van több és nagyobb külföldi puca a ma­gyar bornak. Mint mér jelentettük annak idején Olasz­ország részéről réyi vároll némi érdeklődés a magyar bor iránt, azonban eddig még sem­miféle megálmodásra sem jutottak. Cseh­országba, Lengyelországba és Svájcba még mindig nem tudunk exportálni. A csehek és a lengyelek oly magas vámot állapítottak meg a magyar tor bevi ele­­detére, mely lehetet­lenné teszi az exportálést. A svájci piacok p­dig bizalmatlanok a magyar borra­­szem­lén, mert a forradalmak idején hamisított italokkal hitelvesztetté tették. Újabban Németország és Hollandia ki­sebb mennyiségű vásárolási eszközök­ ugyan, de e körülményből még messzemenő és a jövőt kedvezően befolyásoló kombinációkba bocsájtkozni korai lenne. A súlyos gazda­sági viszonyok miatt a belföldi borfogyasztás is csökkent. A bor­árak még mindig igen alacsonyak és a világ­háború eőtti árak egyharmadára alig emel­kedtek. Szegedi jelentés szerint a borpiac hely­zete továbbra is szilárd. Vétel azor­ba n rész­ben a pénzszűke, részben pedig a fogyasz­tók lassú megcsappanása miatt nagyon ke­vés. A kivitel a magas árakra való tekintet­tel szűkebb keretekre zsugorodott össze. A múlt heti árak vannak érvényben. A Szőlősgazdák Egyesületének jelentése szerint a k­essneméti bor pice langhi. A bor árak emelkedése lassú. A kommersz borok­ért 400 G Kt fizelnek, míg a magasabb fokú­akért az árak esetről,esetre a megegyezés tárgyát képezik. A szőlőmunka Kecskeméten még csak most kezdődik. Eddig az időjárás késleltette. A fagy nagy károkat és mintegy 4 —5 heti késedelmet okozott, de még e károk százalékos aránya megállapíthatatlan. A szőlő még nem fakad. A gyümölcsösök állapota jobb. A birzok nagyon szép, az almás­ik azonban férgesek. MVWWVWWWWWVWWWWWVWWVWwVWVWWVMM A színház anyagi támogatása. fl szinügyi bizottság ülése Mint jelentettük, tegnap délben tartotta meg a szinü­gyi bizottság ülését, amelyen Zimay Károly polgármester elnökölt. Nyúl Tóth Pál dr. ismertére a lefolyt színházi szezon eredményeit és fontosabb eseményeit. Rámutatóat a szezon két utolsó hónapjéban, március és áprilisban előállt nehézségekre, amelyek az igazgatót súlyos anyagi helyzetbe sodorták. A vidéki szinuszét és így a kecs­keméti is súlyos anyagi körülmények között van, amelyet az állam is megértéssel vett tudomásul ezért a vidéki színészet felliggs­­ifijének előterjesztésére a kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya a kecskeméti színház részére 10 millió korona állami szubvenciót helyezett kilátásba. Ezzel a kultuszminiszté­rium is újabb elismerését adja annak a nagy anyagi áldozatnak, amelyet Kecskemét város évenként a színház pártolására fordít. A ki­látásba helyezett állami segítség szerbnn késik és a színigazgatónak a szezon befeje­zésével a társulat csoportosítása és átköltöz­tetése céljából sürgősen szüksége van az összegre. Ezért kérvénnyel fordult a városi tanácshoz és a közgyűléshez, hogy egyrészt az állam által folyósítandó 10 milliót előlegezze, másrészt valamilyen formában a város maga is nyújtson segítséget. A szinü­g­yi bizottság méltányolva az igazgató és a tárt­ulat fő teljesitltényeit, a kérelmet pártolatig terjeszti a tanács és a köz­gyűlés elé. Javasolja, hogy a város az igaz­gatónak a 10 milliós állami szubvenció ki­fiz­etését előlegezze s ezenfelül 15 millió ko­rona összegű támogasst nyújtson a saját költségvetése terhére. A színügyi bizottság javasltát ma délelőtt tárgyi­lts a városi ta­nács és véleményével együtt beterjeszti a ma délután megtartandó pénzügyi bizottsági ülés elé. Értesülésünk szerint a tanács is elisztel a segélynyújtás szükség­ségét, véleményé­nek mega­kotásánál azonba tekintenek kell lennie a színház támogatása céljából ez évben nyújtott összeg nagyságára és a város pénz­ügyi helyzetére. Így a segítség bizonyára valamivel kevesebb lesz, mint a sínalvi bizottság javaslata. ­ Azon igényjogosulók, kik kedvez­ményes tisztviselői szenüket mindezidáig nem vitték el, haladéktalanul jelentkezzenek a Máv­ kecskeméti fiókszertáránál. vvvwA/vvvwvvvvvvwyAA/vvvvvvvvvvwvwvvvvvvvvM Hétfőn kezdődik a jegybank , részvények jegyzése. Mint már jelenlétük is, még e fo­rnap­­ban megkezdődik a Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzése. Értesülésünk szerint ma reggel távira­i­értesítést kapott a Jegyintézet kecskeméti fiókjának vezetőségi*, amelyben a kormány részéről intézkedés történt a jegy­bank részvény­jegyzésének a megkezdésére vonatkozóan Értesülésünk szerint Kecskemé­ten a Jegybank részvényjegyzése április 28 ára, hétfőn kezdődik és bezárólag május 7ig tart. Tehát alig 10 nép áll rendelkezésére azoknak, akik részt­­vesznek a részvény jegyzésében. Az alaptőke 30 millió aranykorona. Egy részvény ICO aranykoronába kerül, melyet azonban negyed részvényekre lehet felosztani, melynek értéke 25 aranykorona. .4 befizetés vagy effektív arányban, vagy valutákkal és devizákkal történik. A befizetés alkatmával a jegyzett összeg felét azonnal te kell­lizetn?, míg a jegyzett összeg másik fele 2 hírlapon belül ssedák el.

Next