Kecskeméti Közlöny, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1924-05-01 / 100. szám
UnkanA 1924 május 1. Ara 1000 karma. Csütörtök, VI. évfolyam, 100. szám KCSKEHÉTI KÖZLÖM KLIFIZITIlI ARAK: Fotstáo szerksszUhér. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: 9smUm .................... 60000 korona. Siyei gtfr ára: 1000 koron. ,Hm Snosdoig-tér I. számol-e. 3. ajtó. Telefon: 12®. Mi ft&agro............................... 2000 karon. Megjelenik hérfi kivételével wlodeo pap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. wn W'Mi^vímMaHKWHBWMmwM—aBMiwnw—anwoi^ m fp fiiiw.'iw.iacppffm Megszűnik az Árvizsgáló Bizottság. A szénálés végrehajtása az egész vonalon megindult. A megtett intézkedések veselfi motívuma a tekerésiosság. Rövidesen egy olyan intézmény szűnik meg, amelynek felállítását a szomorú gazdasági viszonyok, a szabadverseny hiánya, a spekulácó lelketlensége tette szükségessé. Megszűnik az Átvizsgáló Bizottság. Az Átvizsgálói Bizottság működését igen sok kritika érte, de szükséges voltát lefogadni nem lehetett. Nem tudjuk, hogy a mai helyzet olyan-e már, amely megengedhetővé teszi az Átvizsgáló Bizottság megszüntetését, amely némileg mégis fékezte a lelketlen spekulációt. A kormány a takarékosságra való hivatkozással indokolja a megszüntetést és számít arra, hogy az árak alakulását a meginduló szabadverseny szabályozni fogja. A kormány eredeti terve az volt, hogy az Árvizsgáló Bizottság működése június hó 30-án szűnjön meg. Az iparosok és kereskedők, hivatkozva a sok sérelmes zaklatásra, amely eddig érte őket az ármegállt pirátokkor, azt kérték, hogy az Árvizsgáló Bizottság működése már májusban megszűnjön. Ily irányú ígéretet kaptak is. Elsősorban az élelmiszerüzemekre, kávéházakra nézve szüntetik meg ez Átvizsgáló Bizottság hatáskörét, de intézkedés történik ugyanakkor arra nézve is, hogy a tör és bor irányárai is megszűnjenek, választódíjat számítanak le. Leszámítanak továbbá kg.ként 6 aranykorona pénzverési díjat. Magyar koronákban megsérverdők a fémjelzéssel járó összes díjak és költségek. Végül, miután a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak értelmében köteles részvény tőkéjének túlnyomó részét külföldön levétben ferieni, a fél viseli a külfödre való szállítási költséget is. arany felajánlása tekintetében érdeklődők a Jégyíntézet részvényjegyzési csoportjánál, ez érempénztár hegiségében, kapnak felvilágosítást. az iparosok és kereskedik részvényjegyzése, dranyrudakkal is lehet fizeni. A Jegybank részvényjegyzése megkezdőődött és általában nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. A gazdák, kereskedők és iparosok egyformán szeretnének részt venni a részvényjegyzésben, azonban az a körülmény, hogy idegen valutában kell fizetni a részvények értékét nagy nehézségeket okoz. Megkérdeztük a kereskedők részvényjegyzésére nézve Bóka Gyulát, a Baross Szövetség igazgatóját. Véleménye szerint a kereskedők helyzete igen nehéz. A felemelt lakbér, a kényszerköcsön, az aranyparitásos idők igen súlyosan érintik a kereskedők teherbíró képességét, de igen nehéz feladatot ró reájuk a valuták beszerzése is, amelyekkel részvényt jegyezhetnének. Mindazonáltal azok a kereskedők akik egyébként is idegen taulával dolgoznak(»xülkereskedői) valóralnfileg jegyeznek részvényt. Mayerfi Zoltán, az Ipartestület elnöke, kijelentette, hogy a kecskeméti iparosok helyzete igen nehéz. Ugyanoly súlyos terhek nehezednek rájuk is, mint a kereskedőkre. Az iparosok elé is különösen a valuták beszerzése gördít nagy akadály. Mindazonáal az iparosok között is lesznek részvényjegyzők. Könnyebb lenne a helyzet és nagyobb arányú a jegyzés, ha magyar koronában lehetne a részvények ellenértékét kifizetni. Arany rudakkal is lehet a részvények ellenértékét kifizetni. (Budapest, MTI). A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésével karcolatban a m. kir. állami Jegyimézes budapesti főintézeti, mint a Devizaközpont közli, arany rudakat is átvesz, még pedig kg. szinarenyként 3280 aranykorona értékben a következő feltételek mellett: Az arany rudaknak legalább 898 ezred rész színaranyat kell tartalmazni, ellenkező esetben kg, nyerssúlyonként 4 aranykorona és kisvendéglők zárórája a rendőrkapitányság intézkedései folytán május 2-ig éjjel 12 óra. rV'AAAA/SA/WVWVSAA/VW^AA/W\AAAAA/SAAA/WVWS/VAA/SAAA Háború és béke. (Saját tudósítónktól) Wien, 1924. április 27. A rettenetes világháború sebei még alig hegedtek be és az emberiség ujabb háború szükséges voltáról beszél. Még a polgári társadalom is elismeri ennek szükséges voltát, pedig egyébként minden eszközzel védi a békét és a kultúrát a háborúk vérfürdői ellen. Ennek az újabb háborús vágynak kétségtelenül okozója Oroszország, mely a régi ehető tradícióit megtagadva, a bolsevizmus karjaiba került. Az európai nemzetek egyre jobban érzik a megerásök kelet elszigetelésének szükséges voltát, a kul ura és civilizéció durva ellenségének, a bolsevizmusnak előbb utóbb véget akarnak vetni s erre elsősorosn minden nemzetet a mindetővebben lért hóditó patriotizmus sarkal. Vájjon egy ujabb világháborúnak milyen esélyei vannak. Az európai nemzeteket ma két cső porra lehet osztani, amint a békeszerződések egymással szembeállították őket. Vannak nemzetek, amelyek a világháború győzteseivel barátságban élnek és állandóan fegyverkezés késsek, de viszont ott vannak volüik szentben a többiek, amelyek a világháború összes kövekezményeit és terheit szenvedik. Egész Európa megmozdulása a keleti veszedelem ellen csak akkor lehetséges, ha a nemzetek hatalmi vágyukat félretéve, egymás nemzeti érzéseit megbecsülve, a nemzeti érzés alapján helyreállítják Európa békéjét. A világháború után igen sok nemzet gzdasági és kulturális viszonyai szétzilálódtak , a szociális körülmények megromlottak, a belpolitikai rend megbomlott. A világháborúnak eme következményeit még nagy áldozatok árán is el kell tüntetniök a győzteseknek. Mily óriási differenciák vannak a középeurópai nemzetek és a kisántánt között mag áthidalhatatlannak látszó fb tátong Németország és Franciaország között? Míg ezek a nagy sebek orvoslásra nem találnak, addig egyöntetű lépésről szó sem lehet. A keleti moloch ellen hadba vonult hatalmak között és mögött mindig ott volnának az elnyomott, elégedetlen, megváltásra váró államok. Ily körülmények között alig hihet, hogy a civilizációt, lutturát, a kereszténységet folyton pusztítással fenyegető bolsevizmus megfékezhető lenne. Ennek az újabb katonai szervezkedésnek épen az ereje lenne, ha mint védőgátat, a pacifizmus öszszes elvét érvényesítenék Európában. A nemzetek újabb felpásárlása védőfalut izolálna a bolsevizmus ellen is és lehetővé tenné az egységes megmozdulást. Ez a mostani béke azonban örökös háború, amely erőtlen a keleten lesengő legnagyobb ellenséggel szemben. ( Hogy kell kiszámítani a májusi lakásbér összegét? A nyerődíszírájk miatt a Budapesti Közlöny sem jlenik meg s igy a május hétén életbelépő alanyiak bér kiszámitása körül a legnagyobb káosz uralkodik. Senki sem tud biztosit. A köztudomásra jutott részleteket mindenki a saját érdeke szedőt magyarázza. — A Reggeli hírek mai száma hozza végre a végérvényesnek tekinthető szöveget, amelyből a Kecskemétre vonatkozó rendelkezéseket ez alábbiakban adjuk: A tulajdonos május hó - ig köteles írásban közölni a bérlővel az alapbér összegét, írni ez 1917. évi november elsején szetett negyedévi lakbérből számított évi bérösszeg. A bérlő 8 név alatt felel, hogy elfogadja-e az alapbért, vagy sem? Vitás esetben a bíróság dönt. A májusi negyedre esedékes bér május 15 ig lefizetendő. A későbbi lakbérnegyedekben a fizetési határidő az esedékesség hónapjának 5. napja. A fenti feltételek mellett fizetendő lakásbér az 1917. novemberi alapbér 7 százaléka aranyban. Pl. valaki 1917. nov.én évi 1000 színykoronának megfelelő 250 aranykorona ngyedévi lakbért fizetett. Az uj lakásrendelet értelmében ez a lakásbérlő a 250 szenykotora 7 százalékát vagyis 17 500-t fizeti aranyban lakbér címén. Ehhez jön még a lefizetett lakbér 25 százaléka 24 375 aranykorona, mint kincstári haszonrészesedés, továbbá Kecskeméten ez alapbér 2 százaléka?5 aranykorona közüzemi pótlék. Díszesen tehát 26 875 aranykorona fizetendő, amit a rendelet 16000 rés kulccsal szoroz, tehát 430 OCQ pepsrforonát kell fizetni a májusi negyedre a például vett esetben. Egy 1917. évi novemberi 2000 évi bérű üzlethelyiség májusi negyedre szóló aranylakbére így alakul. A negyedévi 500 koronának 18 százaléka 90 aranykorona. A 25 százalékos kincstári haszonrészesedés 225 aranykorona. Közüzemi pótlék Kecskeméten az alapbér (500 K) 2 százaléka , 10 aranykorona Öszesen 1225 aranykorona 16000-es kulccsal 1,960000 papírkorona. Kis hírek a Nagyvilágitól. Amerika abban az esetben, ha a szövetségesek megegyeznének a szakértő tervek végrehajtásában, részt vesz a 800 millió aranymárkás német kölcsön jegyzésében.— Külföldön elterjedt a hír, hogy Hutfer a landsjergi várfogságból megszökött. A „Münchener Neueste Nchrichten“ szerint ez a hír koholmány. — A carlisgói „Tribun“ szerint a Németországnak nyújtandó 5 millió dolláros hitelt 50 millióra emelik fel — Glasgowban a minap tüntetés volt Skócia függetlensége mellett. A gyűlés a független skót parlamentet követelte. — Diaz tábornok olosz hadügyminiszter lemondott. Utódjául Die Gorgio tábornokot nevezték ki. — A brill szigeteken tegnap heves vihar söpört végig. Kis hírek Magyarországból. A Tisza— Dunavölgyi Társulat április 27-én tartotta alakuló közgyűlését a földimivelésügyi minisztériumban. Elnöke Miszréth József gróf lett. — A bikszádi zárdatemplomba ismeretlen tettesek betörtek s nagyértékü ékszereket, kel. Inket és szentségtartót isboltak el. — Somogyvármegye tanítói kara az egész ország tanitóságának kiküldöttek után való részvételével junius fia 4 én és 5 én Gárdonyi emlékünnepet rendez