Kecskeméti Közlöny, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1924-05-01 / 100. szám

UnkanA 1924 május 1. Ara 1000 karma. Csütörtök, VI. évfolyam, 100. szám KCSKEHÉTI KÖZLÖM KLIFIZITIlI ARAK: Fotstáo szerksszUh­ér. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: 9smUm .................... 60000 korona. Siyei gtfr­ ára: 1000 koron. ,Hm Snosdoig-tér I. számol-e. 3. ajtó. Telefon: 12®. Mi ft&agro............................... 200­0 karon. Megjelenik hérfi kivételével wlodeo pap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. wn W'Mi^vímMaHKWHBWMmwM—aBMiwnw—anwoi^ m fp fiiiw.'iw.iacppffm Megszűnik az Árvizsgáló Bizottság. A szénálés végrehajtása az egész vona­lon megindult. A megtett intézkedések veselfi motívuma a tekerésiosság. Rövidesen egy olyan intézmény szűnik meg, amelynek fel­­állítását a szomorú gazdasági viszonyok, a szabadverseny hiánya, a spekulácó lelketlen­­sége tette szükségessé. Megszűnik az Átvizs­gáló Biz­ot­t­ság. Az Átvizsgálói Bizottság mű­ködését igen sok kritika érte, de szükséges voltát lefogadni nem lehetett. Nem tudjuk, hogy a mai hely­zet olyan-e már, amely megengedhetővé teszi az Átvizsgáló Bizottság megszüntetését, amely némileg mégis fékezte a lelketlen spekulációt. A kormány a takarékosságra való hivatkozás­sal indokolja a megszüntetést és számít arra, hogy az árak alakulását a meginduló szabad­­verseny szabályozni fogja. A kormány eredeti terve az volt, hogy az Árvizsgáló Bizottság működése június hó 30-án szűnjön meg. Az iparosok és kereske­dők, hivatkozva a sok sérelmes zaklatásra, amely eddig érte őket az ármegállt pirátokkor, azt kérték, hogy az Árvizsgáló Bizottság mű­ködése már májusban megszűn­jön. Ily irá­nyú ígéretet kaptak is. Elsősorban az élelmi­szer­üzemekre, kávé­házakra nézve szüntetik meg ez Átvizsgáló Bizottság hatáskörét, de intézkedés történik ugyanakkor arra n­ézve is, hogy a tör és bor irányárai is megszűnjenek, választódíjat számítanak le. Leszámítanak to­vábbá kg.­ként 6 aranykorona pénzverési díjat. Magyar koronákban megsérverdők a fémjelzéssel járó összes díjak és költségek. Végül, miután a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak értelmében köteles részvény tőkéjének túlnyomó részét külföldön levétben fe­rieni, a fél viseli a külfö­dre való szállítási költséget is. arany felajánlása tekintetében érdeklő­dők a Jég­yíntézet részvényjegyzési csoport­jánál, ez érempénztár hegiségében, kapnak felvilágosítást. az iparosok és kereskedik részvényjegyzése, dranyrudakkal is lehet fize­ni. A Jegybank részvényjegyzése megkez­dőődött és általában nagy érdeklődés nyilvá­nul meg iránta. A gazdák, kereskedők és iparosok egyformán szeretnének részt venni a részvényjegyzésben, azonban az a körül­mény, hogy idegen valutában kell fizetni a részvények értékét nagy nehézségeket okoz. Megkérdeztük a kereskedők részvény­­jegyzésére nézve Bóka Gyulát, a Baross­ Szövetség igazgatóját. Véleménye szerint a kereskedők helyzete igen nehéz. A felemelt lakbér, a kényszerkö­csön, az aranyparitásos idők igen súlyosan érintik a kereskedők te­herbíró képességét, de igen nehéz feladatot ró reájuk a valuták beszerzése is, amelyek­kel részvényt jegyezhetnének. Mindazonáltal azok a kereskedők akik egyébként is idegen ta­ulával dolgoznak­­(»xülkeresk­edői) való­­ralnfileg jegyeznek részvényt. May­er­fi Zoltán, az Ipartestület elnöke, kijelentette, hogy a ke­cskeméti iparosok hely­zete igen nehéz. Ugyan­oly súlyos terhek nehezednek rájuk is, mint a kereskedőkre. Az iparosok elé is különösen a valuták be­szerzése gördít nagy akadály­. Mindazoná­­al az iparosok között is lesznek részvényjegy­zők. Könnyebb lenne a helyzet és nagyobb arányú a jegyzés, ha magyar koronában le­hetne a részvények ellenértékét kifizetni. Arany rudakkal is lehet a rész­vények ellenértékét kifizetni. (Budapest, MTI). A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésével karcolatban a m. kir. állami Jegyimézes buda­pesti főinté­zeti, mint a Devizaközpont közli, arany rudakat is átvesz, még pedig kg. szinareny­­ként 3280 aranykorona értékben a következő feltételek mellett: Az arany rudaknak legalább 898 ezred rész színaranyat kell tartalmazni, ellenkező esetben kg, nyerssúlyonként 4 aranykorona­­ és kisvendéglők zárórája a rendőr­kapitányság intézkedései folytán május 2-ig éjjel 12 óra. rV'AAAA/SA/WVWVSAA/VW^AA/W\AAAAA/SAAA/WVWS/VAA/SAAA Háború és béke. (Saját tudósítónktól) Wien, 1924. április 27. A rettenetes világháború sebei még alig hegedtek be és az emberiség ujabb háború szükséges voltáról beszél. Még a polgári tár­sadalom is elismeri ennek szükséges voltát, pedig egyébként minden eszközzel védi a békét és a kultúrát a háborúk vérfürdői ellen. Ennek az újabb háborús vágynak kétségtele­nül okozója Oroszország, mely a régi ehető tradícióit megtagadva, a bolsevizmus karjaiba került. Az európai nemzetek egyre jobban érzik a meger­ásök­ kelet elszigetelés­ének szükséges voltát, a kul ura és civilizéció durva ellenségének, a bolsevizmusnak előbb utóbb véget akarnak vetni s erre elsősorosn min­den nemzetet a mindetővebben lért hóditó patriotizmus sarkal. Vájjon egy ujabb világháborúnak milyen esélyei vannak. Az európai nemzeteket ma két cső por­ra lehet osztani, amint a békeszer­ződések egymással szembeállították őket.­­ Vannak nemzetek, amelyek a világháború győzteseivel barátságban élnek és állandóan fegyverkezés késsek, de viszont ott vannak volüik szentben a többiek, amelyek a világ­háború összes köve­kezményeit és terheit szenvedik. Egész Európa megmozdulása a keleti veszedelem ellen csak akkor lehetsé­ges, ha a nemzetek hatalmi vágyukat félre­téve, egymás nemzeti érzéseit megbecsülve, a nemzeti érzés alapján helyreállítják Európa békéjét. A világháború után igen sok nemzet gzdasági és kulturális viszonyai szétzilálód­tak , a szociális körülmények megromlottak, a belpolitikai rend megbomlott. A világhábo­rúnak eme következményeit még nagy áldo­zatok árán is el kell tüntetniök a győztesek­nek. Mily óriási differenciák vannak a kö­­zépeurópai nemzetek és a kisántánt között mag áthidalhatatlannak látszó fb­ tátong Né­metország és Franciaország között? Míg ezek a nagy sebek orvoslásra nem találnak, addig egyöntetű lépésről szó sem lehet. A keleti moloch ellen hadba vonult ha­talmak között és mögött mindig ott volná­nak az elnyomott, elégedetlen, megváltásra váró államok. Ily körülmények között alig hihe­t, hogy a civilizációt, lutturát, a ke­reszténységet folyton pusztítással fenyegető bolsevizmus megfékezhető lenne. Ennek az újabb katonai szervezkedésnek épen az ereje lenne, ha mint védőgátat, a pacifizmus ösz­­szes elvét érvényesítenék Európában. A nem­zetek újabb felpásárlása védőfalut izolálna a bolsevizmus ellen is és lehetővé tenné az egységes megmozdulást. Ez a mostani béke azonban örökös há­ború, amely erőtlen a ke­leten lesengő legnagyobb ellenséggel szemben. (­ Hogy kell kiszámítani a májusi lakásbér összegét? A nyerődíszírájk miatt a Budapesti Közlöny sem j­lenik meg s igy a május hé­t­én életbelépő alanyiak bér kiszámitása kö­rül a legnagyobb káosz uralkodik. Senki sem tud biztosit. A köztudomásra jutott részleteket mindenki a saját érdeke szedőt magyarázza. — A Reggeli hírek mai száma hozza végre a végérvényesnek tekinthető szö­veget, amelyből a Kecskemétre vonatkozó rendelkezéseket ez alábbiakban adjuk: A tulajdonos május hó - ig köteles írásban közölni a bérlővel az alapbér össze­gét, írni ez 1917. évi november elsején sze­tett negyedévi lakbérből számított évi bérös­szeg. A bérlő 8 név alatt felel, hogy elfogadja-e az alapbért, vagy sem? Vitás esetben a bíróság dönt. A májusi negyedre esedékes bér május 15 ig lefizetendő. A későbbi lak­bérneg­yedek­ben a fizetési határidő az ese­dékesség hóna­pjának 5. napja. A fenti feltételek mellett fizetendő lakás­­bér az 1917. novemberi alapbér 7 százaléka aranyban. Pl. valaki 1917. nov.­­­én évi 1000 színykoronának megfelelő 250 arany­korona n­gyedévi lakbért fizetett. Az uj la­kásrendelet értelmében ez a lakásbérlő a 250 szenykotor­a 7 százalékát vagyis 17 50­0-t fizeti aranyban lakbér címén. Ehhez jön még a lefizetett lakbér 25 százaléka 2­4 375 aranykorona, mint kincstári haszonrészesedés, továbbá Kecskeméten ez alapbér 2 százaléka­­?­5 aranykorona közüzemi pótlék. Díszesen te­hát 26 875 aranykorona fizetendő, amit a ren­delet 16000 rés kulccsal szoroz, tehát 430 OCQ pepsrforonát kell fizetni a májusi negyedre a például vett esetben. Egy 1917. évi novemberi 2000 évi bérű üzlethelyiség májusi negyedre szóló arany­­lakbére így alakul. A negyedévi 500 koroná­­nak 18 százaléka 90 aranykorona. A 25 szá­zalékos kincstári haszonrészesedés 22­5 arany­korona. Közüzemi pótlék Kecskeméten az alapbér (500 K) 2 százaléka , 10 aran­y­­korona Ö­szesen 122­5 aranykorona 16000-es kulccsal 1,960000 pa­pírkorona. Kis hírek a Nagyvilágitól. Amerika abban az esetben, ha a szö­vetségesek megegyeznének a szakért­ő­ ter­vek végrehajtásában, részt vesz a 800 millió aranymárkás német kölcsön jegyzésében.­­— Külföldön elterjedt a hír, hogy Hu­tfer a lands­­j­ergi várfogságból megszökött. A „Münche­ner Neueste N­chrichten“ szerint ez a hír koholmány. — A carlisgói „Tribun“ sze­­rint a Németországnak nyújtandó 5 millió dolláros hitelt 50 millióra emelik fel­ — Glasgowban a minap tüntetés volt Skócia függetlensége mellett. A gyűlés a független skót parlamentet követelte. — Diaz tábor­nok olosz hadügyminiszter lemondott. Utód­jául Die G­orgio tábornokot nevezték ki. — A brill szigeteken tegnap heves vihar sö­pört végig. Kis hírek Magyarországból. A Tisza— Dunavölgyi Társulat április 27-én tartotta alakuló közgyűlését a földi­­mivelésügyi minisztériumban. Elnöke Misz­réth József gróf lett. — A bikszádi zárda­­templomba ismeretlen tettesek betörtek s nagyértékü ékszereket, kel. Inket és szentség­­tartót isboltak el. — Somogyvármegye taní­tói kara az egész ország tanitóságának ki­küldöttek u­tán való részvételével junius fia 4 én és 5 én Gárdonyi emlékünnepet rendez

Next