Kecskeméti Közlöny, 1924. június (6. évfolyam, 126-148. szám)
1924-06-01 / 126. szám
1924 junius 1 Ara 1500 karina. Vasárnap, VI. évfolyam,2^u&vt. SlSMISTlil ARAK: ssxarkacxti: dr. 1USS EKDR£. SZERKESZTŐS^: IUPI ........... 60M9 karon. 8»u Rte £?:500 karin. *• Szabadság-tér I. szánj».«. 3.ajté. Telefon: 120. «® SABpa . ......... . 29MQ tarom. ttegeiss(fc feérfi kivételével »fades sáp. KIADÓHIVATAL: Széchenyi tér 5. szám. Telefon: H4. A réezőgazdasági hitel. Az elítélt év folyóitik, mivel egyre sürgetőbb szükséglet lett a mezőgazdasági hitel Mideiértk megoldása, öregik kiették a Körzeti Hitelszövetkezeteket. Ezeknek lett volna a feladata a mezőgazdasági hitelszükséglet ellátása. Hogy mekkora volt már az elmúlt évben a hitelszükséglet, legjobban megvilágítja Bethlen litván miniszterelnök megállósát, amelyet az elmúlt év júliusában a mezőgazdasági hitelt tárgyaló értekezleten tett. A hegállapítás szerint 60 milliárd volt az az összeg, mely a hitel kielégítésére szükséges volt. A megalakult Körzeti Hitelszövetkezetet azonban mindjárt már kezdetben hatvan milliárd helyett csak tizenöt milliárd tőkével látták el, mely a gazdák 5 milliárd,nyi örszeget kitevő jegyzésével is csak a szükséges összeg egy harmadéra emelkedett. A korona kmliséval a gazdik mind többen fordultak ki e folyóírtéstől, mely érthető, ily körülmények között cask részben volt kielégíhető. De az eredet alaptőke is ma már szinte nevetségesen kicsiny lett éppen a korona értékének a romlése miatt. Marschail Fenner, az Országos Mezőgazdasági Kamera igazgatója a mai helyzetről a B. H. hasábjain tettek közt így nyiladozott: „Ha nem tudják e hiteltzövedezetet et ismét élekképessé tenni, nem mated más hátra, mint sürgős liquidálásuk!“ JA Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamera az alábbi helyzetmegvilágító nyilatkozatat tette: A Duru—Timfeczi Mezőgazdasági Körzeti Hz előzövetrészer ez tv jszusz hetán alakult meg. Az átalulást megelőzően, különösen a Kecskeméti Közlönyben, úgyszólván naponként hívák fel a gazdákat arra, hogy üzletrészeket jegyezzenek. Ennek dacára a kecskeméti gazdák közül alig egynehányan jegyezek Üzletrészt, úgy hogy a hozzánk legtávolabb eső bécsi codregmegyei gazdák nagyobb érdeklődést savasootak a jeyzés iránt, mint a kecskemétiek. A Szövetkezet március hó első napjaiban kezdi meg működését. Tudni kell azonban, hogy a Szövetkezet a törvári hatóság terülezete alakún, tehát nem kizárólagosan Kecskemét város gazdáinak hiteligényét van hírolva kielégíteni s alapszabályszerütn a Szövetkezet csak tagjainak adhat hitelt. Ennek dacára a Szövtyuze! eddig cca 25 milliárd takarékkéróra hitelt folyásítól, s ennek 80 százalékét épen kecskeméti gazdák élvezték, akik nagyrészben csak a hitel megmvatázasán lptek be a tagok lőrébe. Kétségtelen, hogy a Szövetkezet minden hiteligénylést nem tudott kielégíteni, mert sajnos a mezőgazdaság nem élvez a fegyintéseitől tor látom összegű hitelt, sőt nagyon is torlátott szerény összeget, az összes tőredszövetkezetek részére mindössze 15 milliárd folyósuttatott. Mindez ki láthatja ebből, hogy csakis a legsürgősebb és legindokoltabb szerény összegű üzen hiteligényeket lehet kielégíteni. Nem arról van tehát szó, hogy minden hitelképes gazda bármily nagy összegű hitelt kap, hanem számolni kell a rendelkezésre álló összeg korlátolt voltával s ehhez igazodott a Szövetkezet vezetősége, a hitelek megszavazásánál. Nem e Szövetkezet működését kell tehát indokolatlanul bírálat tárgyává tenni, hanem a csekély hitelössseg jelentős felemelését kell minden gazdának s minden mezőgazdasági érdekképviseleti szervnek aleg erélyesebben követelni. A Mezőgazdasági Kamara ezen kötelességének eddig is megfelelt s a jövőben sem fog e téren tétlenül maradva Nagykörös is bejelenti igényét a tiszai vashidra. Nagykőrös rendezett bécsu város havi lépviselőtestületi fittén az újonnan megvá- lasztott polgármester programot adott. En- nek lényeges pen ját kpízte az a bejelen- ! tés, hogy N fykörörnek főrendy érdeke a Kécske—Kecser nagykőrösi vasutvonal ki- s épitíse és ennek folytatásaként Diételénél í tiszti vei Ifidnek épittse. Ez a terv már baj rá: ez iden Kecskemét elevenébe vég. Mig a csongrádi terv mm annyira bifolyásolja az jiszaughi hid tervét, sőt a csongrádiak eddigi ’ propagandája soha egy szóval sem említette ; azt, hogy a hídnak az ő határukban való j irrg'plé'.e állal más határokat jogos igé-t nyersől el akarnak ütni, addig a nagykő-i réti pogérmester kereken kijelentette, hogy „a tizzei vahidat pedig Kécsbínni kell lé- j feltrni“. Ti hét csak egyet, nem mátutt és 1 mm Tiszaughoz. Csongréd város községi képviselete egyébként folyó hó 20 én rendkívüli köz-gyűlést tartott, amelynek egyeslen tárgyét a tiszai híd ügye képezte. Határosától hoztak annak létesítése tárgyában és megbízták a polgármestert, hogy egy már előzőleg ajánlatot tett külföldi banktól kicsörtetve ete céljából tárgyévokot indítson. AAAAAA^AAAAAAMMMAA\MAA/W»VVVWv\WvVWiA/VVVS A város közgyűlése. Ma délelőtt folyt le a város th. bizottságénak május havi rerdes ülése, amelyet negyed 10 órakor nyitott meg az elnöklő Fáy letvén főispán. A polgáromesteri jelentés és szabadság iránti hérelmek elintézése utn tudomásul vette a közgyűlés a tanács a szarkáéi 3 hold területű agyagbátyinak hasonbérbeadását holdanként 160 kg. rozs árbin. Továbbá elfogadja a műkerti vendéglőnek 3 évi időtartamra ve a bérbeadását azzal, hogy a bérlő szakrészt csak az idény alatt fondítja. Egyhangúlag elfogadták a tanács javaslatát, hogy a város még 50 Nemzeti Bank részvényt jegyez. A részvényjegyzéssel kapcsolatban Fáy főispán felhívja a gazdák ügyeimet, hogy június 15-ig négythet részvényt jegyezni. Nyugdíjazási ügyes letárgyalása után Farkas Dezső aljegyző beterjeszti a javadani hivatal 1923. évi számadási mérlegét. Rotenauer bizottsági tag kifogásolta, hogy a város ily fontos üzemének zárszámdása » póttárgysorozatra vétetett fels igy a bizottság tegjaieak enne« módjában a zárszámadás adatainak megtekintése után kellő informáltséggal hozzászólni" Kéri, hogy a jöveben a főtárgysorolalra vegyék a javadalmi hivatali zárszámdásokat. Zimty polgármester válaszolt. Ismertette, hogy a javadalmi szórmbárok a közgyűlés egyik albizottsága : a javadalmi lehetőség által felvizsgálva kerülnek a közgyűlés elé s a th. bizottságnak a városi költségvetés és zárszámadás tárgyalása alkalmával módjában áll a javadalmi számadatokkal foglalkozni. Siókó Gyula Rotensuerhez kérdést intéz, hogy mik azok a nagy titkok, amelyeket fessétalisában említett, mert a javadalmi hivatalnak intersnektikai. Rossnauer kitérő válasza után elnöklő főispán vetett vígat az érdekesnek induló vitámé, pedig mir Siőke Gyula biz. tag ismét felállt válaszra készen. Elfogadták a Városi Zilogvitázs?! 1922. évi zárszármdását és egyhangúlg hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy ! 250 millió koronára emelték a zálogintézet alaptőkéjét, mert a négy szociális érdekeket védő intézet további fennmaradását csak igy biztosi latják. — A róm. ki h. Egyházközség adói behajtási illetékét elengedte a közgyűlés. — A Révai szálló megvétele tárgyában hozott tanácsi és pénzügyi bizottsági elutasító javasllatot, amit lapunkban már ismertetünk, elis fogadták. — Teljesítettük a Máv igazgatóságának a már ismeretes felekátengedési kérelmét. — Határozatot hoztak, hogy a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Rt. tőkeemelésében a város 3000 részvénye után 1:1 arányban részt vesz. A bérkocsi viteldíjadót június 1-re 50 százalékkal felemelték. | MAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAZiAZwNZw'SAAAAZvSAzvWVXWWWW» Megromlott az osztrák borpiac. Az ausztriai borkereskedők válságba jutottak, mely válság azonban a magyar bor- piacon is érizteti hatását. Bécsben a legnagyobb borkereskedők fizetési nehézségek közé kerültek, mert a francia frank áresésére szárnítva nagyobb mennyiségű francia bort vá isárosak spekulációs célzattal. A frankóik ez I a boron keresztül való megkontreminálása I sikertelen volt s igy a bícsi borkereskedők I nehéz pénzü£yi helyzetbe jutottak. Ez a szépen megízdult osztrák borkivitelt akadályozza i és a magyar bor külföldi pite, ha idolege- I sen i?, de-isiflé! romló!. « Jelenleg csak Hollandia felé van némi I expón, de csikig pilsékült borokból. A Pesti Tőzsde fülsetése szerint a belföldön szilárd a bo pice. Csak kisebb tételek kaphatók és az élénk keresettel szemben I a gazdák tartózkodnak az eledéstől. Nagy- mértékben fokozza az érdeklődést az a körrülmény, hogy véleményes vásárlások is történnek, mert a szakemberek már most kijszottnak tartják, hogy az idei szüret minőségileg és mennyiségileg olyan eredményes lenne, mint a tavalyi. Borárai a következők: I la'm&cigánd fokos bor 36C0-47C0, 11 fokos 48C0-5200, ennél magasabb szesifikus bor 55C0—7000, pecsenye borok palackban 65C0—12000, pezsgő 50.000 korona. A Borászati Lapok jelentése szerint a tí75 fő rohamosan igyekszik helyrehozni azt a kés hímet, amit a sokáig tartó tél okozott , »igy a virágzás Valószínüleg idejében lesz. A kilátások min jók, bárhogyan is igyekezek egyes agrárkommerciális körök úgy feltüntetni a helyzetet, mintha a fagykárok elmúlik volna. Az eddigi kilátások szerint a nagy és bőtermő részeken, Heves, Duna és Tisza köze, alapos károk mutatkoznak ma is. A borforgalott nem nagy. A termelők tartóz-kodók, inkább a kereskedők igyekeznek olcsóbb áron megválni áruiktól. A borárak a következők: Villány 10—11 fokos 4500— 5000, jobbminőségű 6— 8000, Tokaj hegyalja 9—10 fokos 5—6000, 12—14 fokos 8 —12000, Kecel 5-6000, Dános 5-6000 ; korona. A Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete jelentése szerint a helyi borpiac válto- szathn. Vétel eladás minimális Árak változatlasnak, litereként 40C0-5500 K. ? — és Bősök napján, junius 1-én ren- dezendő ünnepségek előkészületei kifejeződ- s tere. Minden templomban a rendes időben lesznek ímnnepies istentiszteletek, utána per. * selygytjés. Este distüinspsíg lesz a szinházben, lapunkban már ismertetett programra il. A rendez.ség felkéri az élőkép szereplőit, hogy ma este pontosan 7 órakor jelentjenek meg a színházban.