Kecskeméti Közlöny, 1924. augusztus (6. évfolyam, 176-200. szám)
1924-08-01 / 176. szám
polgármester* jelentése 4 és fél év munkájáról. Adatok — a támadások legsikeresebb cáfolói. Jelentettük, hogy a tegnapi közgyűíésben élénk érdeklődés és tetszés kísérte Farkay Béla főjegyző előadását, amely a szokásos polgármesteri havi jelentésen túl alapos és részletes, bár nem teljesen kimentő tájékoztatást nyújtott arról az öt évről, ami Kecskemétnek a román megszállástól való felszabadulását követte. Egy alapjában megrendült társadalomban kellett létrehozni az élet első alapjait. A megtépázott tekintély tiszteletét kellett helyreállítani. A lassan-lassan működésbe kezdő államgépezet bizonytalan mozgásait szeretettel és türelemmel kellett erősíteni. Kifosztott és megterhelt városi kasszával, nélkülözések árán, erős akarattal megteremteni a jobb jövőt. A kifosztott telkekbe az ország megcsonkításának s naprólnapra való újabb megaláztatásának idején uj életet önteni. Küzdeni minden, belső ellenségek ellen is s közben az anyagiakban is lerongyolódott magyarság panaszaira irt csepegtetni, a gazdasági megújhodás, a kulturális fejlődés alapjait biztosítani. Stlusi küzdelem volt ez, melyet Kecskemét és vezetősége becsülettel harcolt meg. Ennek a becsületes harcnak, Nagy- Kecskemétért való rendíthetetlen törekvésnek eredményeit tartalmazza a városi tanács jelentése, amelyet, hogy a legszélesebb körben megismerjenek, teljes egészében alább közlünk. A jelentés a végzett eredményes munka önérzetét tükrözi viszsza, és épen ezért nem tartalmaz mást, mint adathalmazt. Nem beszél arról, hogy azokat békében, kedvezőbb körülmények között fényűzőbben, gazdagabban és könynyebben meg lehetett volna oldani. S ha ennek a tiszteletadás és elismerés teljes megadása mellett a közgyűlésen felszólaló biz. tag kifejezést adott, ez nem lehet indok arra, hogy egyes oldalról tabut üvöltsenek. Ne régi vezetők fényébe burkolódjanak odaát mindig, hanem álljanak a maguk lábára s ismerjék el a mai eredményeket, ha azt követelik, hogy mások 100 százalékban, kritika nélkül tiszteljék az ő általuk kisajátított eredményeket. Itt az írás, olvassátok! Mivel pedig több oldalról szó és kritika tárgyává tétetett a város vezetőségének működése, megragadom az alkalmat, hogy rövid beszámolót tartsak arról a pár hónap híjén 5 éves időszakról, mely az oláh megszállás megszűntével 1919 őszén kezdődött s mely idő alatt a jelenlegi városi tanács látta el a város ügyeinek vezetését, az időszak elején részben behelyettesítés útján, majd 1922 márciusától kezdve választás alapján nyert megbízás alapján. Általánosságban meg kell jegyeznem, hogy az időszakot a gazdasági élet váltsága jellemzi, a pénz értékének folytonos és pedig hanyatló irányú változása, mely a mi munkásságunkat is nehéz feladatok elé állította. A város bevételei a békeévekhez irányítva lényegesen csökkentek, a megvalósításra váró feladatok száma folyton sokasodott, mert hiszen el kellett takarítani a háború, a forradalmak és a megszállás okozta romokat, vissza kellett szerezni a városi közintézmények régi nívóját, azután azok korszerű fejlesztése mellett új problémák voltak megvalósítandók. Ezek előrebocsájtása után a közigazgatás egyes ágainak állapotáról a következőket jelenthetem : I. Népjóléti intézmények: A százhúszágyas városi közkórház kétszázágyasra fejlesztetett, oda egy sebészfőorvosi, egy belgyógyászfőorvosi, egy sebészalorvosi, két belgyógyászatorvosi állás szerveztetett, holott azelőtt a városi tiszti főorvos és tiszti orvosok látták el egyéb teendőik mellett a kórházi betegek gyógykezelését is. A meglevő osztályok számát szaporítottuk, a legújabban felállított gyermekosztály berendezése most van folyamatban. Berendeztetett egy megfelelő műtőterem, röntgen-, hőlég-, kvarc-laboratórium állíttatott fel. A kórház fejlődését beszédesen bizonyítja az ott ápolt betegek számának emelkedése, mert míg 1920- ban 1546 beteg vette igénybe a kórházi ápolást, 1923-ban már 1942 volt az ápoltak száma. A csecsemőintézetet, mely eredetileg a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyesület alapítása volt, 1923 január 1. óta teljesen városi kezelésbe és fenntartásba vettük át, oda külön gyermek- és nőorvost alkalmaztunk, kiket munkájukban 5 védőnő támogat. Naponta átlag 60-re tehető a segélyre szorulók száma. A Kada Gyermekotthont, melyet alapításától kezdve a társadalom tartott fenn s amely részvét hiányában már a megszűnés veszedelmével küzdött, szintén városi fenntartásba és igazgatásba vettük át s az ily módon, az amúgy is meglehetősen igénybe vett társadalom helyett, ma a város látja el a munkában levő szülők gyermekeinek napközi gondozását és élelmezését. Megkezdettük a külterületi pusztai lakosság orvosi ellátásának megfelelőbb szervezését is. A múlt év végén Alsó- és Felsőszentkirály, Koháryszentlőrinc, Szikra, Kis- és Felsőalpár puszták lakossága részére Szikra székhellyel új hatósági orvosi állást állítottunk fel. Ezen intézmények közé sorolom a bugacmonostori közigazgatási kirendeltséget, melyet 1922-ben állítottunk fel, amely lehetővé teszi, hogy a várostól távol eső puszta lakosai mindennapi közigazgatási és anyakönyvi ügyeiket ott a helyszínen elintézhetik. Fokozott gondot fordítottunk az önhibáján kívül nehéz viszonyok közé került szegénysorsú lakosság segélyezésére is. Az inségadó alap terhére közmunkák végeztettek, miáltal a legnehezebb téli hónapokban munkaalkalmat nyújtottunk, a munkaképtelenek részére pedig az élelmiszer-, a tűzifa-, és ruhasegély kiosztását rendszeresitettük. A múlt év őszétől fogva hetenkint mintegy 300 szegény kap fejenként 2—2 kgr. kenyeret, januártól kezdve pedig ugyanennyi ember szalonnát is. Tüzifasegélyben 265 szegényt részesítettünk és 3 izben 50— 50 kgr. fát kaptak a leghidegebb téli hónapok alatt. Kedvezményes áru lisztben havonta átlag 5760 egyént részesítettünk, ruha- és lábbeli segélyt 76 egyén kapott, legnagyobbrészt iskolaköteles gyermekek. Fenti címeken kiosztatott ezideig 19950 kgr. kenyér, 1575 kgr. szalonna, 39750 kgr. tűzifa, 70 millió korona értékű ruhanemű s havonkint átlag 35000 kgr. liszt. II. Közművelődés. A román megszállás megszűnése óta 8 új pusztai iskolát állítottunk fel, 28 új tanítói állást szerveztünk; a városi elemi iskolák épületeit, melyeket a háború és forradalmak ugyancsak megviseltek, teljesen kárbahoztuk, felszereléseiket kiegészítettük. Szegénysorsú magyar ifjak főiskolai tanulmányainak támogatására az e célból alakult helybeli Mive egyesületnek évenként nagyobb dotációt bocsájtottunk rendelkezésére, ugyanezen célból arra érdemes kecskeméti ifjakat küldöttünk ki külföldi egyetemekre. Az országos ref jogakadémiának Kecskeméten leendő felállítását megfelelő anyagi hozzájárulással biztosítottuk s ezáltal nemcsak a város régi főiskoláját mentettük meg az enyészettől, hanem lehetővé tettük, hogy a jogi pályákra törekvő ifjúságunk itthon végezhesse el felsőbb tanulmányát. A pusztai lakosság lelki életének gondozására s hazafias érzékének fentartására 10 új külterületi lelkészség felállítását biztosítottuk 300 hold föld adományozásával. A Városi Múzeumnak hajlékot építettünk, annak gyűjteményeit átadtuk a nyilvánosságnak s ezáltal a város közönségének több évtizedes kívánsága és akarata vált valósággá. A Szilády Áron könyvtár megvételével a városi könyvtárt nagyértékű, sok tekintetben páratlanul álló gyűjteménnyel gazdagítottuk s megmentettük egy tudományos munkában eltöltött hoszszu élet évtizedeken át összegyűjtött szellemi kincseit az elforgácsolástól. A Művésztelep roncsain új, biztató élet keletkezését tettük lehetővé, az innen eltávozott művészek helyét új nemzedék foglalta el. 4) - Kecskemét, 1924. augusztus 1. Ára 1000 korona. Péntek, VI. évfolyam, F7. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztője Dr. KISS ENDRE SZERKESZTŐSÉG: Negyedévre......................................60,poo K. Egyes szám ára: 1020 K. Hl, Szabadság tér 1., ILem. 3 ajtó. Telefon 120. Egy hónapra...................................20.poom. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi tér 5. Telefon 114. III. Városi gazdaság. A városi földeknél, haszonbérlőinek érdekében és a földek termőerejének megóvása és emelése érdekében, az eddigi rövid tartalmú haszonbérletekről hosszabb 10-15 éves haszonbérletekre tértünk át, mely rendszer egyfelől a bérlők érdekeit szolgálja, mert lehetővé teszi a befektetések kihasználását, másrészt intézményesen biztosít földjeink kizsarolása ellen. A város erdőgazdaságát teljesen átszerveztük. Az erdőterületekhez 4000 holdat csatoltunk, melyeknek beerdősítése folyamatban van. Az erdőterületek felmérettek, térképeztettek, szabályszerű üzemterv készült. 3 új erdőtiszti és 16 új erdőőri állást szerveztünk, amivel több csoportban fekvő 14000 holdnyi erdőnk felügyelete, okszerű felújítása, kihasználása, őrzése biztosíttatott. 7 új erdőőri lakást építettünk. Hetet az állami típusnak megfelelőleg átalakítottunk. Miután 30 éven keresztül mintegy 300 kat.hold kerül erdősítés alá a nagymennyiségű csemeteszükséglet biztosítására, arra alkalmas területeken, megfelelő nagyságú csemetekerteket létesítettünk, mely új intézményeink régóta érzett hiányokat pótolnak. Bugaci erdőink termékeinek piacra szállíthatása végett Bugacon 1920 ban 16 km. hosszban közüzemű iparvasutat építettünk. Bent a városban modernül berendezett fatelepet állítottunk fel iparvágánnyal, négy körfűrésszel és gőzfaaprítóval, hol a városi erdőgazdaság termékein kívül máshonnan vásárolt fát is árusítunk a piaci áraknál legalább is 10 százalékkal olcsóbb árakon. A szállításra nem alkal-