Kecskeméti Közlöny, 1924. december (6. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-02 / 277. szám

Kecskemét, 1924. december 2. Ara ICOO korona. Kedd, VI. évfolyam, 277. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖII ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő :_Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: Negyedévre................................60.coo K. Egyes kim­sra: ICOO K. HL, Szabadság-tér 1., II. em. 3 ajtó. Telefon 120. Egy hónapra..............................?0,ooo K. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. Telefon 114. — iimhimii«—i—iiimimuMi — n— nmii■ii— iim. ll■lnllll iiMieiinim« —mi „nei—i—n—himbii emtmm n «■■mi—hm—i— 'im■wiiium-immi iimniin—miiinnf iii tiiitisi»iiii'«iii|ii«i«iiioiiiniiMiiiHiiiii«iw«ii n ■ ■ i—mm—i iimi—iiini— A Hadröá közgyűlése. Vasárnap délelőtt 10 órakor volt a helybeli Hadröá közgyűlése az Iparos Ott­hon nagytermében. A közgyűlésen nagy­számban jelentek meg a rokkantak és hadiözvegyek. Dr. Ujlady Árpád elnök üd­vözli a jelenlevőket és megnyitja az ülést. Megnyitó beszédében fejtegette az egyesü­let célját, mely az összes hadisérültek ösz­­szegyűjtése és érdekeiknek a védelme. Az alapszabályszerű formaságok el­intézése után következett az elnöki beszá­moló. Ujlady elnök bejelenti, hogy szep­tember elsején vette át az egyesület ve­zetését s beszámolójában csak az azóta elmúlt időre terjedhet ki. A szeptember óta elvégzett munka eredményét 22 pont­ban összefoglalva terjeszti a közgyűlés elé. A jelentés kiemelkedő pontjai: a haszon­bérföldek miatt tett intézkedések , az egye­sületi helyiség megfelelő berendezése, a hadisérülteknek kedvezményes tűzifával, szénnel, szappannal, vászonnal és ruha­neművel való ellátása ; az olcsó burgonya­akció ; a részben díjtalan lisztellátás; az adózás szempontjából tett intézkedések, a kórházi ellátás és gyógykezelési kedvez­mények. Eddig ingyenes gyógykezelésben 24 en, operálásban 6 an, jogvédelemben 22-en részesültek. Beszámolójában hálásan emlékezik meg Fáy István főispán, Zimay Károly polgármester és Eckensberger György ezredes, állomásparancsnok támogatásá­ról, mely igen sok esetben hárította el az akadályokat. Bejelentette végül, hogy a kisipari hitel keretébe a rokkantak hitel­igényeit is felvették és kellő erkölcsi vagy anyagi támogatás m­ellett a hitelt a rok­kantak is megkapják. Pirovics Gyula alelnök jelentésében összehasonlítást tesz az egyesület régi ve­zetőségének és a mostaninak működése között. Az elmúlt három év eredményte­len maradt és nem végezték egy kis ré­szét sem el annak a munkának, amelyet az utolsó 3 hónap alatt eredményként el­értek. Ez a fellendülés Ujlady elnöknek köszönhető. Baranyi István intézőbizottsági tag jelentése után Kovács Ferenc terjesztette elő pénztári jelentését, mely szerint 1923. évről maradt pénztári készlet 334 542 kor. volt. Ez év összes bevétele 13,189 354 50 kor., melyből a kiadások levonása után a maradvány 6,760.192150 K. Ezenkívül van még 175 dollár vagyona az egyesületnek, melyet 5 százalékos dollárkamatra a Nem­zeti Hitelintézet helyi fiókjánál helyeztek el. A jelentések tudomásulvétele után a régi tisztikar lemondott, de Ujlady Árpád dr-t egyhangú lelkesedéssel újra elnökké választják. A jelölőbizottság, melynek tag­jai özv. Gröber Lajosné, özv. Dudás Jó­­zsefné, Kovács Ferenc, Baranyi István és Vince László voltak, előterjesztésére ugyan­csak egyhangúlag az alábbi tisztikart vá­lasztják meg: Díszelnökök: Fáy István főispán, Zi­may Károly polgármester, Eckensberger György ezredes, állomásparancsnok, elnök dr. Ujlady Árpád, alelnökök Bornemissza Gábor, a Nemzeti Hitelintézet igazgatója és dr. Bertha Mihály jár. kir. titkár, alel­­elnökök özv. Hubay Miklósné és özv. Nagy Jánosné, főtitkár Farkas József törv. jegyző, titkár dr. Virág László törv. jegyző, jegy­zők Laczi István vár. fogalmazó és Schiff­­ter László áll. rend. pénztáros, pénztáros Kovács Ferenc kereskedő, ellenőrök Ba­­ranyi István és özv. Gröber Lajosné, jog­tanácsos dr. T. Nagy János, ügyész dr. Stejszkál Ottó, orvos dr. Pechény Albin kórház-igazgató. Intézőbizottsági rendes tagok: Dem­ján Balázs, özv. Gröber Lajosné, özv. Bóna Lajosné, Zsákai István, Poór László, Ambrus László, Prohászka Gábor, Szent­királyi László, Marton László, Györffy Imre, özv. D. Kovács Gyuláné, Bódogh József, Seress István, Kalapos István; póttagok: D. Kovács Sándor, Farkas József. A választások megejtése után Ujlady elnök Pirovics Gyulának, a távozó alelnök­­nek az egyesület érdekében kifejtett nagy érdemeit méltatja, majd felhatalmazást kér a január 15-ike körül tartandó díszközgyű­lés előkészítésére és alapító- és pártoló­tagok gyűjtésére. Megadják. Az indítványok során Vincze László az egyesületi zászló elkészíttetését sürgeti, illetve a zászlóalap megteremtését, Kara­­zsin József a rokkantak kisipari hitelét úgy gondolja megoldhatónak, hogy fede­zetéül e rokkantjáradék felét tartsák vissza. Több tárgy nem lévén, a mindvégig emelkedett hangulatú és fegyelmezett köz­gyűlés a Himnusz hangjai mellett véget ért. 24 esküvő volt az Advent előtti utolsó napon. Szombaton egész délután valóságos kocsitábor volt a nagytemplom előtt. Ha egy-egy kocsisor el is vágtatott, rögtön jött utána a másik boldog vőlegénnyel, meny­asszonnyal, násznagyokkal, vőfélyekkel és nyoszolyólányokkal. Egész tömeg várako­zott rájuk állandóan, akiknek kedves idő­töltésük szombat délutánonként végigmé­regetni az ifjú párokat és a nyomukban haladó násznépet. Szombaton bőven volt részük benne.­­ Az Advent előtti utolsó napra 24 pár tűzte ki mennyegzőjét, ebből 21 katholikus esküvő volt. Ez olyan nagy szám, amilyet csak ritka esetben tapasz­talnak. Az anyakönyvi hivatalból szerzett adataink szerint ugyanis tavaly Advent előtti utolsó napon összesen 16, egy béke­évben, például 1913-ben pedig midössze 15 volt az esküvők száma. Tavaly egész évben 554 házasságot kötöttek, míg az idén november 30-áig, tehát 11 hónap alatt 545-öt. Szeged mégis megvette a tanyai vasutat. A miskolci bányatársaság által több városnak felajánlott tanyai kisvasút ügye most már véglegesen elintéződött, mert Szeged város tb. közgyűlése elhatá­rozta az anyag megvételét. A november havi közgyűlés elé a városi tanács a kö­vetkező javaslatot terjesztette. Mondja ki a közgyűlés, hogy a miskolci bányarész-­­ vénytársaság által vételre felajánlott síne­ket a város vegye meg 1850 koronáért ki­lónként és e célra engedélyezzenek 2 mil­liárd korona póthitelt. A vasútépítés költ­ségeire felveendő 25 milliárdos kölcsönfe­­dezetről pedig olyképen gondoskodjanak, hogy a külterületi közlegelőkből 3000 hol­dat már a jövő évben gazdasági célokra adjanak bérbe. A megmaradó legelők jö­vedelmének 10 százalékát pedig fordítsák a legelők javítására. A közgyűlés a javas­latot hosszas vita után változatlanul elfo­gadta. Egy őrült 12 oldalas feljelentést küldött az ügyészséghez. A napokban igen érdekes és terje­delmes vádindítvány érkezett a „Tekinte­tes Kir. Ügyészség Kecskeméten, Nagysá-­­­gos Szarvas János ügyész urnak, mint a­­ ceglédi ügyek ügyészének Méltóságos Bar­­­­dócz ügyész Elnök ur elé terjesztés céljá­­­­­ól Ilosvay és Magyakszilváni Bakfi Kol­­­­lár Vilmos írón­tól, aki, mint a feljelentésé­ből kitűnik, mellesleg tánctanár, ének- és füttyművész is. A vádindítvány potom 12, sűrűn és nehezen olvashatóan telek­t­ivói­déira terjed. Vád alá helyezését kéri vagy két tucat ceglédi lakosnak, főleg ébredő­nek, Lendvai párthíveinek, azonkívül rend­­ű őrtisztviselőknek, detektíveknek, még­pedig rágalmazás, becsületsértés, betörés, lopás, orgazdaság, hivatalos hatalommal való visszaélés, magánlaksértés, ingatlanrongá­lás stb., sőt még felségsértésben való tet­­­­tesség, bűnrészesség, orgazdaság, felbuj­­í tás etc. etc. címén. Tizenkét oldalon panaszolja el Ilos­­vay évek óta sorozatosan elszenvedett sé­relmeit, amelyeket most már megelégelt és a magukról megfeledkezett szerencsétlen flótásoknak „kitöri a nyakát.” Különösen kiszemelte magának dr. Kiss Árpádot, aki „ígéretekkel, fenyegetésekkel nem egyszer igyekezett Lendvai pártjára téríteni s aki ellen panaszt is tett fellebbvalóinál, de nem használt, „mert mindannyian tántorít­hatatlan Lendvai pártiak és segítettek neki mókát űzni belőlem.“ „Ez volt az oka annak, hogy dr. Nagy Károlyhoz, a büntető osztály vezetőjéhez nap-nap után, hónapszám hiába jártam panaszaimmal , hogy a házamnál tör­tént betöréseket, lopásokat s az engem agyba-főbe szurkáló, magukat rendőrök­nek nevező rablókat, meg a szomszédba vezető s az olvadó hóban világosan lát­ható lábnyomokat nyomozza ki, hogy kik voltak a tettesek ? ! Ő előbb az orvoshoz utasított, azután amikor dr. Luxtól azt a tanácsot kaptam, jobb lesz ha elhallgatok, újra elutasított s az erkölcsrendészeti osz­tály vezetőjéhez, az meg Hajdú segédfo­galmazóhoz, az meg újra vissza Türeihez, a 19. sz. ajtó alá azzal, hogy jól megráz­zam ám az ajtót, nehezen nyílik, be van dagadva! Hát ekkor meg veszedelmes hangok törnek ki belülről: ki akarja ránk­­dönteni a szekrényt ? A 20. sz. alatt a be­járás! (a 19. sz. szekrénnyel volt eltorla­szolva.) Bejutok végre s megtudom, hogy elvégre is dr. Nagy Károly hivatalos kö­telessége a panaszom elintézni ! Megyek­­ vissza : Maszapuszt úrhoz leszek utasítva,­­ ő majd elintézi a nyomozást. Maszapuszt úr meg azt erősíti, hogy Szalay tűzoltó­parancsnok urat keressem fel, most az helyettesíti őt a nyomozásban. Szalay tüz­­i oltóparancsnok pedig azt a választ adja, hogy most nem érnek rá, mert tűz akar­­ lenni, hanem este 8-kor felkeresnek. Vá­­­­rom, persze nem jönnek.“ Elpanaszol vagy húsz, huszonöt be­törést, amely megtorlatlan maradt, de fő­képp az a panasza, hogy állandóan gúny tárgyává teszik őt, aki író és művész. En­nek bizonyítására több kinyomatott mű­vét is csatolja. Egyiknek címe: Háborús Esztétikai — Kritikai Lapok, Az érzékek és észítélkezés minden körét felölelő szak­lap. Főmunkatárs: — Bakfi Tetszik — Nemtetszik. Ebben lerántja a leplet egész sorozat fővárosi műsordarabról. — A fa- 9 mn, Orpheus öröksége, II. József császár

Next