Kecskeméti Közlöny, 1924. december (6. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-02 / 277. szám
Kecskemét, 1924. december 2. Ara ICOO korona. Kedd, VI. évfolyam, 277. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖII ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő :_Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: Negyedévre................................60.coo K. Egyes kimsra: ICOO K. HL, Szabadság-tér 1., II. em. 3 ajtó. Telefon 120. Egy hónapra..............................?0,ooo K. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. Telefon 114. — iimhimii«—i—iiimimuMi — n— nmii■ii— iim. ll■lnllll iiMieiinim« —mi „nei—i—n—himbii emtmm n «■■mi—hm—i— 'im■wiiium-immi iimniin—miiinnf iii tiiitisi»iiii'«iii|ii«i«iiioiiiniiMiiiHiiiii«iw«ii n ■ ■ i—mm—i iimi—iiini— A Hadröá közgyűlése. Vasárnap délelőtt 10 órakor volt a helybeli Hadröá közgyűlése az Iparos Otthon nagytermében. A közgyűlésen nagyszámban jelentek meg a rokkantak és hadiözvegyek. Dr. Ujlady Árpád elnök üdvözli a jelenlevőket és megnyitja az ülést. Megnyitó beszédében fejtegette az egyesület célját, mely az összes hadisérültek öszszegyűjtése és érdekeiknek a védelme. Az alapszabályszerű formaságok elintézése után következett az elnöki beszámoló. Ujlady elnök bejelenti, hogy szeptember elsején vette át az egyesület vezetését s beszámolójában csak az azóta elmúlt időre terjedhet ki. A szeptember óta elvégzett munka eredményét 22 pontban összefoglalva terjeszti a közgyűlés elé. A jelentés kiemelkedő pontjai: a haszonbérföldek miatt tett intézkedések , az egyesületi helyiség megfelelő berendezése, a hadisérülteknek kedvezményes tűzifával, szénnel, szappannal, vászonnal és ruhaneművel való ellátása ; az olcsó burgonyaakció ; a részben díjtalan lisztellátás; az adózás szempontjából tett intézkedések, a kórházi ellátás és gyógykezelési kedvezmények. Eddig ingyenes gyógykezelésben 24 en, operálásban 6 an, jogvédelemben 22-en részesültek. Beszámolójában hálásan emlékezik meg Fáy István főispán, Zimay Károly polgármester és Eckensberger György ezredes, állomásparancsnok támogatásáról, mely igen sok esetben hárította el az akadályokat. Bejelentette végül, hogy a kisipari hitel keretébe a rokkantak hiteligényeit is felvették és kellő erkölcsi vagy anyagi támogatás mellett a hitelt a rokkantak is megkapják. Pirovics Gyula alelnök jelentésében összehasonlítást tesz az egyesület régi vezetőségének és a mostaninak működése között. Az elmúlt három év eredménytelen maradt és nem végezték egy kis részét sem el annak a munkának, amelyet az utolsó 3 hónap alatt eredményként elértek. Ez a fellendülés Ujlady elnöknek köszönhető. Baranyi István intézőbizottsági tag jelentése után Kovács Ferenc terjesztette elő pénztári jelentését, mely szerint 1923. évről maradt pénztári készlet 334 542 kor. volt. Ez év összes bevétele 13,189 354 50 kor., melyből a kiadások levonása után a maradvány 6,760.192150 K. Ezenkívül van még 175 dollár vagyona az egyesületnek, melyet 5 százalékos dollárkamatra a Nemzeti Hitelintézet helyi fiókjánál helyeztek el. A jelentések tudomásulvétele után a régi tisztikar lemondott, de Ujlady Árpád dr-t egyhangú lelkesedéssel újra elnökké választják. A jelölőbizottság, melynek tagjai özv. Gröber Lajosné, özv. Dudás Józsefné, Kovács Ferenc, Baranyi István és Vince László voltak, előterjesztésére ugyancsak egyhangúlag az alábbi tisztikart választják meg: Díszelnökök: Fáy István főispán, Zimay Károly polgármester, Eckensberger György ezredes, állomásparancsnok, elnök dr. Ujlady Árpád, alelnökök Bornemissza Gábor, a Nemzeti Hitelintézet igazgatója és dr. Bertha Mihály jár. kir. titkár, alelelnökök özv. Hubay Miklósné és özv. Nagy Jánosné, főtitkár Farkas József törv. jegyző, titkár dr. Virág László törv. jegyző, jegyzők Laczi István vár. fogalmazó és Schiffter László áll. rend. pénztáros, pénztáros Kovács Ferenc kereskedő, ellenőrök Baranyi István és özv. Gröber Lajosné, jogtanácsos dr. T. Nagy János, ügyész dr. Stejszkál Ottó, orvos dr. Pechény Albin kórház-igazgató. Intézőbizottsági rendes tagok: Demján Balázs, özv. Gröber Lajosné, özv. Bóna Lajosné, Zsákai István, Poór László, Ambrus László, Prohászka Gábor, Szentkirályi László, Marton László, Györffy Imre, özv. D. Kovács Gyuláné, Bódogh József, Seress István, Kalapos István; póttagok: D. Kovács Sándor, Farkas József. A választások megejtése után Ujlady elnök Pirovics Gyulának, a távozó alelnöknek az egyesület érdekében kifejtett nagy érdemeit méltatja, majd felhatalmazást kér a január 15-ike körül tartandó díszközgyűlés előkészítésére és alapító- és pártolótagok gyűjtésére. Megadják. Az indítványok során Vincze László az egyesületi zászló elkészíttetését sürgeti, illetve a zászlóalap megteremtését, Karazsin József a rokkantak kisipari hitelét úgy gondolja megoldhatónak, hogy fedezetéül e rokkantjáradék felét tartsák vissza. Több tárgy nem lévén, a mindvégig emelkedett hangulatú és fegyelmezett közgyűlés a Himnusz hangjai mellett véget ért. 24 esküvő volt az Advent előtti utolsó napon. Szombaton egész délután valóságos kocsitábor volt a nagytemplom előtt. Ha egy-egy kocsisor el is vágtatott, rögtön jött utána a másik boldog vőlegénnyel, menyasszonnyal, násznagyokkal, vőfélyekkel és nyoszolyólányokkal. Egész tömeg várakozott rájuk állandóan, akiknek kedves időtöltésük szombat délutánonként végigméregetni az ifjú párokat és a nyomukban haladó násznépet. Szombaton bőven volt részük benne. Az Advent előtti utolsó napra 24 pár tűzte ki mennyegzőjét, ebből 21 katholikus esküvő volt. Ez olyan nagy szám, amilyet csak ritka esetben tapasztalnak. Az anyakönyvi hivatalból szerzett adataink szerint ugyanis tavaly Advent előtti utolsó napon összesen 16, egy békeévben, például 1913-ben pedig midössze 15 volt az esküvők száma. Tavaly egész évben 554 házasságot kötöttek, míg az idén november 30-áig, tehát 11 hónap alatt 545-öt. Szeged mégis megvette a tanyai vasutat. A miskolci bányatársaság által több városnak felajánlott tanyai kisvasút ügye most már véglegesen elintéződött, mert Szeged város tb. közgyűlése elhatározta az anyag megvételét. A november havi közgyűlés elé a városi tanács a következő javaslatot terjesztette. Mondja ki a közgyűlés, hogy a miskolci bányarész- vénytársaság által vételre felajánlott síneket a város vegye meg 1850 koronáért kilónként és e célra engedélyezzenek 2 milliárd korona póthitelt. A vasútépítés költségeire felveendő 25 milliárdos kölcsönfedezetről pedig olyképen gondoskodjanak, hogy a külterületi közlegelőkből 3000 holdat már a jövő évben gazdasági célokra adjanak bérbe. A megmaradó legelők jövedelmének 10 százalékát pedig fordítsák a legelők javítására. A közgyűlés a javaslatot hosszas vita után változatlanul elfogadta. Egy őrült 12 oldalas feljelentést küldött az ügyészséghez. A napokban igen érdekes és terjedelmes vádindítvány érkezett a „Tekintetes Kir. Ügyészség Kecskeméten, Nagysá-gos Szarvas János ügyész urnak, mint a ceglédi ügyek ügyészének Méltóságos Bardócz ügyész Elnök ur elé terjesztés céljáól Ilosvay és Magyakszilváni Bakfi Kollár Vilmos íróntól, aki, mint a feljelentéséből kitűnik, mellesleg tánctanár, ének- és füttyművész is. A vádindítvány potom 12, sűrűn és nehezen olvashatóan telektivóidéira terjed. Vád alá helyezését kéri vagy két tucat ceglédi lakosnak, főleg ébredőnek, Lendvai párthíveinek, azonkívül rendű őrtisztviselőknek, detektíveknek, mégpedig rágalmazás, becsületsértés, betörés, lopás, orgazdaság, hivatalos hatalommal való visszaélés, magánlaksértés, ingatlanrongálás stb., sőt még felségsértésben való tettesség, bűnrészesség, orgazdaság, felbují tás etc. etc. címén. Tizenkét oldalon panaszolja el Ilosvay évek óta sorozatosan elszenvedett sérelmeit, amelyeket most már megelégelt és a magukról megfeledkezett szerencsétlen flótásoknak „kitöri a nyakát.” Különösen kiszemelte magának dr. Kiss Árpádot, aki „ígéretekkel, fenyegetésekkel nem egyszer igyekezett Lendvai pártjára téríteni s aki ellen panaszt is tett fellebbvalóinál, de nem használt, „mert mindannyian tántoríthatatlan Lendvai pártiak és segítettek neki mókát űzni belőlem.“ „Ez volt az oka annak, hogy dr. Nagy Károlyhoz, a büntető osztály vezetőjéhez nap-nap után, hónapszám hiába jártam panaszaimmal , hogy a házamnál történt betöréseket, lopásokat s az engem agyba-főbe szurkáló, magukat rendőröknek nevező rablókat, meg a szomszédba vezető s az olvadó hóban világosan látható lábnyomokat nyomozza ki, hogy kik voltak a tettesek ? ! Ő előbb az orvoshoz utasított, azután amikor dr. Luxtól azt a tanácsot kaptam, jobb lesz ha elhallgatok, újra elutasított s az erkölcsrendészeti osztály vezetőjéhez, az meg Hajdú segédfogalmazóhoz, az meg újra vissza Türeihez, a 19. sz. ajtó alá azzal, hogy jól megrázzam ám az ajtót, nehezen nyílik, be van dagadva! Hát ekkor meg veszedelmes hangok törnek ki belülről: ki akarja ránkdönteni a szekrényt ? A 20. sz. alatt a bejárás! (a 19. sz. szekrénnyel volt eltorlaszolva.) Bejutok végre s megtudom, hogy elvégre is dr. Nagy Károly hivatalos kötelessége a panaszom elintézni ! Megyek vissza : Maszapuszt úrhoz leszek utasítva, ő majd elintézi a nyomozást. Maszapuszt úr meg azt erősíti, hogy Szalay tűzoltóparancsnok urat keressem fel, most az helyettesíti őt a nyomozásban. Szalay tüzi oltóparancsnok pedig azt a választ adja, hogy most nem érnek rá, mert tűz akar lenni, hanem este 8-kor felkeresnek. Várom, persze nem jönnek.“ Elpanaszol vagy húsz, huszonöt betörést, amely megtorlatlan maradt, de főképp az a panasza, hogy állandóan gúny tárgyává teszik őt, aki író és művész. Ennek bizonyítására több kinyomatott művét is csatolja. Egyiknek címe: Háborús Esztétikai — Kritikai Lapok, Az érzékek és észítélkezés minden körét felölelő szaklap. Főmunkatárs: — Bakfi Tetszik — Nemtetszik. Ebben lerántja a leplet egész sorozat fővárosi műsordarabról. — A fa- 9 mn, Orpheus öröksége, II. József császár