Kecskeméti Közlöny, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
2 Kecskeméti Közlöny 1925. január 1 Az időjárás 1924-ben 31 fok volt a legnagyobb meleg és 16 fok a legnagyobb hideg, 5035 mm. eső. A szeszélyes időjárás miatt nagyon sok szó esik mostanában erről a témáról, mert a hirtelen változások, nagy hideg, rögtön utána eső, loccs-puccs stb. nem épen kedveznek a jövő év termésének. Különben az egész esztendőben szeszélyes volt az időjárás, amint a Földmívesiskolából kapott alábbi értékes adatokból kitűnik. Az egész évi esőmennyiség 503,5 milliméter volt. Ebből januárra 16, februárra 29 és fél, márciusra 399, áprilisra 80, májusra 33, júniusra 47, júliusra 46, augusztusra 91, szeptemberre 23 és fél, októberre 453, novemberre 56, decemberre pedig 61 milliméter esik. Mint ezekből az adatokból kitűnik, áprilisban az esőmennyiség erősen felülmúlta a 42 milliméteres havi átlagot. Valamivel felülmúlta az átlagot júniusban, júliusban, októberben és novemberben. Nagyon kielégítő volt augusztusban, májusban viszont, amikor pedig nagyon kellett volna, jóval az átlag alatt maradt. Szeptemberben szintén, decemberben meg épen minimális mennyiség esett. Az eloszlás nem volt jó, még az egyes hónapokon belül sem, sűrűn esett, de mindig csak kis mennyiségben, úgy hogy másnapra már ismét száraz volt a föld és növényzet, pedig inkább ritkábban, de kiadós esőkre lett volna szükség. A hőmérséklet májustól kezdve rohamosan emelkedett, május 9-én már elérte a 30 fokot. Május, június, július hónapokban nem volt nagyobb a maximum, mint az előző években, de az átlagot felülmúlta. 1924-ben 31 fok Celsius volt a legnagyobb hőmérséklet az 1923. évi 34 fokkal szemben. Júniusban 25, augusztusban 27 fok Celsius volt a maximum-átlag. A legnagyobb hideg éppen január elsejére esett. — 16 fok Celsius. Februárban már akkor szállott legmélyebbbre a hőmérő higanya, amikor — 11 fok Celsiust mutatott. Az első fagy hamarabb köszöntött be, mint 1913-ban. 1924-ben az első fagy november 9-ére esett (— 4 fok ), míg az előző esztendőben november 20-ára. A legnagyobb hideg eddig nov. 23-én volt. — 10 fok Celsius. Az őszi vetések nagyon megsínylették a szeszélyes és kedvezőtlen időjárást. A legtöbb helyütt megakadtak fejlődésükben. Jellemző a kevés csapadákra, hogy most a fagyok beálltával a jégvágáskor alig találni jeget. Három milliárd a befizetett kényszerkölcsön. Kibocsátják a kötvényeket. A pénzügyminiszter abból a célból, hogy a kölcsönt szolgáltató adózók részére a kölcsönkötvények címletei megállapíthatók legyenek, elrendelte, hogy a kölcsönről vezetett lajstromokat zárják le s állapítsák meg egyénenként, hogy tartozását ki egyenlítette ki teljesen s mekkora még a hátralékok száma. A pénzügyminiszter idevonatkozó rendeletében annak a reményének is kifejezést adott, hogy az új engedmények folytán mindenki be fogja fizetni kényszerkölcsöntartozását. Az állampénztár nyomban hozzá is fogott a lajstromok elkészítéséhez s azokat január 3-ig végleg be is fejezi. A lajstromokra azért van szükség, hogy azok alapján a kölcsönkötvények mielőbb elkészüljenek, miket nyomban kézbesíteni is fognak az érdekelt adózóknak. Eddig kényszerkölcsön címén közel hárommilliárd koronát fizettek be Kecskeméten. Az adózóknak kb. 25—30 százaléka lehet még hátralékban. A hátralékosok ellen egyébként úgy városunkban, mint a pénzügyigazgatóság területén levő falvakban tovább tartanak a végrehajtások, sőt igen sok helyen már fájnak az árverések is. Értesülésünk szerint a kényszerkölcsönhátralékosok ellen újabb rendelettervezeten dolgoznak a pénzügyminisztériumban. Hasonlóképpen szó van a forgalmi adókezdés szigorításáról is. Amely városban vagy községben ugyanis a pénzügyigazgatóság nincs megelégedve a forgalmiadó kezelő személyzetével, ott a saját hatáskörében új vezetőket állíthat a forgalmi adóhivatal élére. Vagy teljesen fővárosi mintára szerveznék át a forgalmiadó ellenőrzést, hol már külön e célra kioktatott tisztviselőket alkalmaznak. És jár szájról-szájra a műveletlen nép között: „megmondta Parragh“. — Elfogyunk ? álmélkodik a paraszt. — Igenis. A Parragh mondta. Tegnap három csillagból nézte ki a prospektusával. — Ne mondja? válaszol a paraszt és kér még egy pohárral. És Parragh ? Igen természetes hogy minderről nem tud semmit. S ha évek múltán tavasszal ismét hűvös idők járnak , dér fenyeget, ha fenyegetve van a termés , fenyegetve van — Parragh tekintélye. Ha elfagy , Kasszandrának újólag elismertetik ; ha nem fagy : Kasszandra csak félvállról vétetik. De hát inkább ez, mint az így lett és marad ő a mi fagyos szentünk. („Kecskemét“ 1882. évfolyamából.) Katona József sírja. Sírkövére a Szt. Háromségtemetőben a következő jellemző verssorok vannak trónnal följegyezve: Szégyeld magad híres város Kecskemét, így becsülöd földed hires szülöttét ? Bánk bán dicső és lángeszű költője Ily nyomorult sirhalmot ér de melle ? E sirhalmot paréj fedi és dudva... Kecskeméti nők nem sirtok ezt tudva ? Szivetekről kihalt tán a kegyelet, Hogy ily pusztán hagyjátok e szent helyet ? Vagy tán annyi virágotok nem terem Koszorúzni e sirt, hogy elég legyen Ezt a szent sírt, ahol annak hamvai Nyugosznak, ki soha sem fog meghalni. Álljatok egy kissé itt meg barátim, S nézzetek szét e nagy röttö hantjain, így mutatja Kecskemét, hogy mit tud ő, Mit érdemelt e nagy költő, e dicső! E sorok egy kissé erősen szinezvék, mert Kecskemét közönsége Katona iránt nem volt hálátlan. Inkább szólhat ez a „Szinpártoló Kör“-nek, mely tudtunkkal magára vállalta a sir gondozását. Véleményünk szerint nem szükséges mindjárt százakba kerülő sírboltot, vasrácsot stb. csináltatni, elég volna a sirt fölhantozni, virággal ellátni s az ily tartalmú versek mindjárt nem bírnának jogosultsággal. A kegyeletnek megemlékezésben, nem pedig nagyszerű külsőségekben kell nyilvánulnia. (Kecskeméti Lapok 1876 jun 1.-i számából.) A nők és a hallgatás. A „Kecskemét“ 1886. jul 18-ikisz. irja . A napokban egyik kör női tagjai egy kis kávé mellett tereferére gyűltek össze, mikor ugyan megrémítette őket egy éhes úriember ezen kijelentésével: „Az asszonyszemély nem juthat a mennyek országába." És midőn kérdezték, mivel bizonyíthatja állítását, feleség Szent János mennyei jelenésének 8-ik fejezetében ez áll: „És félórás csend áll be a mennyek országában !“ . Már pedig ily hosszú ideig egyetlen nőszemély sem képes hallgatni. (A .Kecskemét, 1886. jul. 18.-i számából.) 5 milliárd evet loptak a múlt évben, 28 százalékkal csökkent a bűntett. A háborút követő évek egyik legnehezebb feladatát a közbiztonság fentartása és megóvása képezte. A változott viszonyok következtében a rendőrségnek hatalmas mértékben megsokszorozódott a munkája. Régebb keletű büntettek, amelyek kinyomozatlanok voltak a forradalmi idők miatt és az elfajult erkölcsök szülte sok új bűncselekmény megfeszített munkát, nagy lelkiismeretességet és pontosságot kívánt. Az ügyszám emelkedett és egészen 1923-ig csak elenyésző százalékban állott be változás itt Kecskeméten is. A közbiztonság fokozatos javulását bizonyítja azonban az államrendőrség kecskeméti kapitányságának múlt évről készült részletes statisztikája, amelyből megállapítható, hogy 1923. év óta mintegy 28 százalékkal kevesebb a bűnesetek száma. Az előző évekhez hasonlítva ez a százalék jóval nagyobb. 1921-ben a rendőrség ügyforgalma 2359 ügydarab, míg 1922-ben ez a szám már 2718-ra emelkedett. Ettől kezdve azonban már állandóan csökkent és 1923-ban 2596 volt a feljelentések, illetve a nyomozásra kerülő bűnesetek száma. A bűnesetek nagy százaléka azonban most is a vagyon elleni bűncselekmény. Öt milliárd az ellopott tárgyak értéke, amelyekből mindössze néhány százmillió térült meg. A lopási eset, amely legtöbbször foglalkoztatja a rendőrséget nagyobb részben az év első hat hónapjában történt. Januártól júliusig 695, míg júliustól decemberig 566 lopás fordult elő. Kora tavaszig, amikor már megindul a mezei munka és a munkanélküliség csökken, a lopás is kevesebb fordul elő. A múlt évekhez viszonyítva azonban majdnem felére esett a vagyon elleni bűncselekmények száma. A legsúlyosabb bűntettek, mint az emberölés azonban nem mutat kevesebb százalékot. A tanyákon szinte elmaradhatatlan, hogy ha mulatság van ott fejbeverés is történik. A százalék a mulatságok számától is függ. 1924-ben több volt a mulatság és bizony 15 emberölés bűntettét illetve vétségét követték el. Gyilkosság bűntette azonban 1922. év óta nem fordult elő. A többi bűncselekmények közül legnagyobb számot mutat a rágalmazás és becsületsértés vétsége, amelyre az első hat hónapban 113, az év utolsó hat hónapjában pedig 104 feljelentés érkezett. Testisértés büntette, amely korcsmai szóváltások folyománya a múlt évben is jelentékeny. Testisértés büntette 34, vétsége 119 volt. Sikkasztás és csalás bár jóval kevesebb történt az előző éveknél, mégis nagy számot képvisel. Sikkasztás 192, csalás 174 fordult elő. Ezek azonban túlnyomó részben kisebb jelentőségű esetek és pár millió koronás kárt okoztak. Orgazdaság miatt 19 ügyben nyomoztak. Egyéb bűncselekmények csak szórványosan történtek. A statisztika a rendőrség eredményes munkáját tüntetik fel, amelyből elsősorban is a nyomozó közegeknek, a detektiveknek alapos munkája vette ki részét. A lakosság számához aránylag igen kevés létszámú detektívtestület rendkívül sikerrel dolgozott, mert a bűnesetek 90 százalékát teljes eredménnyel nyomozták ki. A rendőrség munkájáról Joódy Endre főtanácsos az alábbi felvilágosítást adta. A közbiztonsági állapotok javulását főleg a sűrűn ismétlődő razziák és a detektívcsoportnak állandó megfigyelő szolgálata segítette elő. A rovott múltuak nyilvántartásával megfigyelik a notórius betörőket, tolvajokat, akiknek búvóhelyein gyakori esetben megjelenik a rendőrség és azt átkutatja. Nagyobb eseményként fordult elő a város területén a Cigányváros zár alá vétele, ami szintén eredményesen volt, mert a cigányok által terjesztett tífuszt teljesen leküzdhettük.