Kecskeméti Közlöny, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

2 Kecskeméti Közlöny 1925. január 1 ­ Az időjárás 1924-ben 31 fok volt a legnagyobb meleg és 16 fok a legnagyobb hideg, 503­5 mm. eső. A szeszélyes időjárás miatt nagyon sok szó esik mostanában erről a témáról, mert a hirtelen változások, nagy hideg, rögtön utána eső, loccs-puccs stb. nem épen kedveznek a jövő év termésének. Különben az egész esztendőben szeszé­lyes volt az időjárás, amint a Földmíves­­iskolából kapott alábbi értékes adatokból kitűnik. Az egész évi esőmennyiség 503,5 mil­liméter volt. Ebből januárra 16, februárra 29 és fél, márciusra 39­9, áprilisra 80, má­jusra 33, júniusra 47, júliusra 46, augusz­tusra 91, szeptemberre 23 és fél, októberre 45­3, novemberre 56, decemberre pedig 61 milliméter esik. Mint ezekből az ada­tokból kitűnik, áprilisban az esőmennyiség erősen felülmúlta a 42 milliméteres havi átlagot. Valamivel felülmúlta az átlagot júniusban, júliusban, októberben és no­vemberben. Nagyon kielégítő volt augusz­tusban, májusban viszont, amikor pedig nagyon kellett volna, jóval az átlag alatt maradt. Szeptemberben szintén, december­ben meg épen minimális mennyiség esett. Az eloszlás nem volt jó, még az egyes hónapokon belül sem, sűrűn esett, de mindig csak kis mennyiségben, úgy hogy másnapra már ismét száraz volt a föld és növényzet, pedig inkább ritkábban, de kiadós esőkre lett volna szükség. A hőmérséklet májustól kezdve ro­hamosan emelkedett, május 9-én már el­érte a 30 fokot. Május, június, július hó­napokban nem volt nagyobb a maximum, mint az előző években, de az átlagot fe­lülmúlta. 1924-ben 31 fok Celsius volt a legnagyobb hőmérséklet az 1923. évi 34 fokkal szemben. Júniusban 25, augusztus­ban 27 fok Celsius volt a maximum-át­lag. A legnagyobb hideg éppen január el­sejére esett. — 16 fok Celsius. Február­ban már akkor szállott legmélyebbbre a hőmérő higanya, amikor — 11 fok Cel­siust mutatott. Az első fagy hamarabb kö­szöntött be, mint 1913-ban. 1924-ben az első fagy november 9-ére esett (— 4 fok ), míg az előző esztendőben november 20-ára. A legnagyobb hideg eddig nov. 23-én volt. — 10 fok Celsius. Az őszi vetések nagyon megsínylet­ték a szeszélyes és kedvezőtlen időjárást. A legtöbb helyütt megakadtak fejlődésük­ben. Jellemző a kevés csapadákra, hogy most a fagyok beálltával a jégvágáskor alig találni jeget. Három milliárd a befize­tett kényszerkölcsön. Kibocsátják a kötvényeket. A pénzügyminiszter abból a célból, hogy a kölcsönt szolgáltató adózók ré­szére a kölcsönkötvények címletei megál­lapíthatók legyenek, elrendelte, hogy a kölcsönről vezetett lajstromokat zárják le s állapítsák meg egyénenként, hogy tarto­zását ki egyenlítette ki teljesen s mekkora még a hátralékok száma. A pénzügymi­niszter idevonatkozó rendeletében annak a reményének is kifejezést adott, hogy az új engedmények folytán mindenki be fogja fizetni kényszerkölcsöntartozását. Az ál­lampénztár nyomban hozzá is fogott a lajstromok elkészítéséhez s azokat január 3-ig végleg be is fejezi. A lajstromokra azért van szükség, hogy azok alapján a kölcsönkötvények mielőbb elkészüljenek, miket nyomban kézbesíteni is fognak az érdekelt adózóknak. Eddig kényszerkölcsön címén közel hárommilliárd koronát fizettek be Kecske­méten. Az adózóknak kb. 25—30 száza­léka lehet még hátralékban. A hátraléko­sok ellen egyébként úgy városunkban, mint a pénzügyigazgatóság területén levő falvakban tovább tartanak a végrehajtá­sok, sőt igen sok helyen már fájnak az árverések is. Értesülésünk szerint a kény­­szerkölcsönhátralékosok ellen újabb ren­delettervezeten dolgoznak a pénzügymi­nisztériumban. Hasonlóképpen szó van a forgalmi adókezdés szigorításáról is. Amely városban vagy községben ugyanis a pénzügyigazgatóság nincs megelégedve a forgalmiadó kezelő személyzetével, ott a saját hatáskörében új vezetőket állíthat a forgalmi adóhivatal élére. Vagy teljesen fővárosi mintára szer­veznék át a forgalmiadó ellenőrzést, hol már külön e célra kioktatott tisztviselőket alkalmaznak. És jár szájról-szájra a műveletlen nép között: „megmondta Parragh“. — Elfogyunk ? álmélkodik a paraszt. — Igenis. A Parragh mondta. Tegnap három csillagból nézte ki a prospektusával. — Ne mondja? válaszol a paraszt és kér még egy pohárral. És Parragh ? Igen természetes hogy minderről nem tud semmit. S ha évek múltán tavasszal ismét hűvös idők járnak , dér fenyeget, ha fe­nyegetve van a termés , fenyegetve van — Parragh tekintélye. Ha elfagy , Kasszandrának újólag el­ismertetik ; ha nem fagy : Kasszandra csak félvállról vétetik. De hát inkább ez, mint az­ így lett és marad ő a mi fagyos szentünk. („Kecskemét“ 1882. évfolyamából.) Katona József sírja. Sírkövére a Szt. Háromségtemetőben a következő jellemző vers­sorok vannak trónnal följegyezve: Szégyeld magad híres város Kecskemét­­, így becsülöd földed hires szülöttét ? Bánk­ bán dicső és lángeszű költője Ily nyomorult sirhalmot ér de melle ? E sirhalmot paréj fedi és dudva... Kecskeméti nők nem sirtok ezt tudva ? Szivetekről kihalt tán a kegyelet, Hogy ily pusztán hagyjátok e szent helyet ?­­ Vagy tán annyi virágotok nem terem Koszorúzni e sirt, hogy elég legyen Ezt a szent sírt, ahol annak hamvai Nyugosznak, ki soha sem fog meghalni. Álljatok egy kissé itt meg barátim, S nézzetek szét e nagy röttö hantjain, így mutatja Kecskemét, hogy mit tud ő, Mit érdemelt e nagy költő, e dicső! E sorok egy kissé erősen szinezvék,­­ mert Kecskemét közönsége Katona iránt nem volt hálátlan. Inkább szólhat ez a „Szinpártoló Kör“-nek, mely tudtunkkal magára vállalta a sir gondozását. Véle­ményünk szerint nem szükséges mindjárt százakba kerülő sírboltot, vasrácsot stb. csináltatni, elég volna a sirt fölhantozni, virággal ellátni s az ily tartalmú versek mindjárt nem bírnának jogosultsággal. A kegyeletnek megemlékezésben, nem pedig nagyszerű külsőségekben kell nyilvánulnia. (Kecskeméti Lapok 1876 jun 1­­.-i számából.) A nők és a hallgatás. A „Kecskemét“ 1886. jul 18-ikisz. irja . A napokban egyik kör női tagjai egy kis kávé mellett tereferére gyűltek össze, mikor ugyan megrémítette őket egy éh­es úriember ezen kijelentésével: „Az asszony­személy nem juthat a mennyek országába." És midőn kérdezték, mivel bizonyíthatja állítását, feleség Szent János mennyei je­lenésének 8-ik fejezetében ez áll: „És fél­órás csend áll be a mennyek országában !“ . Már pedig ily hosszú ideig egyetlen nő­­­­személy sem képes hallgatni. (A .Kecskemét, 1886. jul. 18.-i számából.) 5 milliárd evet loptak a múlt évben, 28 százalékkal csökkent a bűntett. A háborút követő évek egyik legne­­hezebb feladatát a közbiztonság fentartása és megóvása képezte. A változott viszo­nyok következtében a rendőrségnek hatal­mas mértékben megsokszorozódott a mun­kája. Régebb keletű büntettek, amelyek ki­­nyomozatlanok voltak a forradalmi idők miatt és az elfajult erkölcsök szülte sok új bűncselekmény megfeszített munkát, nagy lelkiismeretességet és pontosságot kívánt. Az ügyszám emelkedett és egészen 1923-ig csak elenyésző százalékban állott be vál­tozás itt Kecskeméten is. A közbiztonság fokozatos javulását bizonyítja azonban az államrendőrség kecskeméti kapitányságá­nak múlt évről készült részletes statiszti­kája, amelyből megállapítható, hogy 1923. év óta mintegy 28 százalékkal kevesebb a bűnesetek száma. Az előző évekhez ha­sonlítva ez a százalék jóval nagyobb. 1921-ben a rendőrség ügyforgalma 2359 ügydarab, míg 1922-ben ez a szám már 2718-ra emelkedett. Ettől kezdve azon­ban már állandóan csökkent és 1923-ban 2596 volt a feljelentések, illetve a nyomo­zásra kerülő bűnesetek száma. A bűnese­tek nagy százaléka azonban most is a vagyon elleni bűncselekmény. Öt milliárd az ellopott tárgyak értéke, amelyekből mindössze néhány százmillió térült meg. A lopási eset, amely legtöbb­ször foglalkoztatja a rendőrséget nagyobb részben az év első hat hónapjában tör­tént. Januártól júliusig 695, míg júliustól­­ decemberig 566 lopás fordult elő. Kora­­ tavaszig, amikor már megindul a mezei­­ munka és a munkanélküliség csökken, a lopás is kevesebb fordul elő. A múlt évek­­­­hez viszonyítva azonban majdnem felére­­ esett a vagyon elleni bűncselekmények­­ száma. A legsúlyosabb bűntettek, mint az emberölés azonban nem mutat kevesebb százalékot. A tanyákon szinte elmaradha­tatlan, hogy ha mulatság van ott fejbeve­­rés is történik. A százalék a mulatságok számától is függ. 1924-ben több volt a mu­latság és bizony 15 emberölés bűntettét illetve vétségét követték el. Gyilkosság bűntette azonban 1922. év óta nem fordult elő. A többi bűn­cselekmények közül legnagyobb számot mutat a rágalmazás és becsületsértés vét­sége, amelyre az első hat hónapban 113, az év utolsó hat hónapjában pedig 104 feljelentés érkezett. Testisértés büntette, amely korcsmai szóváltások folyománya a múlt évben is jelentékeny. Testisértés bün­tette 34, vétsége 119 volt. Sikkasztás és csalás bár jóval kevesebb történt az előző évek­nél, mégis nagy számot képvisel. Sikkasz­tás 192, csalás 174 fordult elő. Ezek azon­ban túlnyomó részben kisebb jelentőségű esetek és pár millió koronás kárt okoztak. Orgazdaság miatt 19 ügyben nyomoztak. Egyéb bűncselekmények csak szórványo­san történtek. A statisztika a rendőrség eredményes munkáját tüntetik fel, amely­ből elsősorban is a nyomozó közegeknek, a detektiveknek alapos munkája vette ki részét. A lakosság számához aránylag igen kevés létszámú detektívtestület rendkívül sikerrel dolgozott, mert a bűnesetek 90 százalékát teljes eredménnyel nyomozták ki. A rendőrség munkájáról Joódy Endre főtanácsos az alábbi felvilágosítást adta.­­ A közbiztonsági állapotok javulá­sát főleg a sűrűn ismétlődő razziák és a detektívcsoportnak állandó megfigyelő szol­gálata segítette elő. A rovott múltuak nyil­vántartásával megfigyelik a notórius betö­rőket, tolvajokat, akiknek búvóhelyein gya­kori esetben megjelenik a rendőrség és azt átkutatja. Nagyobb eseményként for­dult elő a város területén a Cigányváros zár alá vétele, ami szintén eredményes­en volt, mert a cigányok által terjesztett tífuszt­­ teljesen leküzdhettük.

Next