Kecskeméti Közlöny, 1926. április (8. évfolyam, 75-97. szám)
1926-04-01 / 75. szám
2 a következőket mondja: — „Pár éve kezsdenek az erkölcsök nálunk romlani. A gyilkosságoknak egész sorozata követi egymást. A községben naponta van egyegy elővezetés. A bicskázások, verekedések napirenden vannak. Okai: a bor, az erkölcstelenség és a pénzvágy. Pedig van ám ebben a faluban sok becsületes jó magyar ember. Most egy kissé elvetemeltünk, de remélem, hamarosan virradnak ránk jobb napok is.“ „Statáriumot a falura.“ — „Adná a Mindenható Úten, fejezi be a jegyző beszédét a biró. Higgye el szerkesztő úr, mondja emelt hangon, nem lesz itt addig jó világ, míg vagy fél évre nem hirdetnek statáriumot a falura. Az kellene, hogy felakaszszanak néhány embert a község szeme láttára a piacon. Majd csinálnék én rendet, mondja a legteljesebb meggyőződés hangján. 24-ike óta nem vetettem le a csizmámat... Azután átmentünk a községházára, hol Tóth Béla tiszthelyettes éppen jelenttését készítette a gyilkosság ügyében. Mint mondja, a tanácsteremben van, kezén, lábán megvasalva a gyilkosság gyanúsijj toltja, Verebély Sándor 24 éves nős al- ipári lakos. Tóth tiszthelyettes a nyomozás vezetője, kit a napokban tüntetett ki és jutalmazott elismerő oklevéllel a belügy- ■ miniszter a nyomozásoknál kifejtett buzgó ■ és eredményes működéséért. Elmondta, hogy 24 ike óta nem vetette le a csizmáját. Mindig ébren, talpon kell lenni, annyi a különböző büntény Alpáron. Itteni működése óta, másfél év alatt, 5 gyilkosság történt a községben. De már nem lehet tovább tűrni. Legközelebb erélyesebb rendszabályok alkalmazására kér felhatalmazást Kecskeméten. Korlátozni akarja a zárórát. — Majd a gyilkosság elbeszélésébe kezd. — 27-én reggel háromnegyed 8 óra tájban kaptam a jelentést. Azonnal moz-gósítottam az egész járőrt. Tüstént a helyszínen voltunk, hol ekkorra már a kiváncsiak egész tömege lepte el a ház tájékát és az utcát. Alig tudtunk behatolni az udvarra. A padlásra felmenve, ott találtuk a tragikus sorsú, fiatal, alig 13 éves kisleányt. A fejét teljesen lemetszette a gyilkos kése. Még gőzölgött a szerencsétlen áldozat vére, mikor megvizsgálták. Segíteni azonban már nem lehetett. A közben odaérkezett orvos ismét csak a haláit konstatálta. A leányka édesapját, Varga János 54 éves fölbirtokost, csak később az események után tudtuk kihallgatni. Az alábbiakat adta elő megtörtén : Kis leányom tojásért ment fel a padlásra 27 én regge. Nálam két kukorica vevő volt akkor reggel: Sós József és fia is Sándor. Már fizetni akarlak, midőn azt mondtam nekik : a leánykámnak fizesse- nek, ő jobban ért a pénzhez. Közben többször hívtam be a kislányt a kamrába. Nem jött. Eszembe jutott, hogy felment a padlásra. Utána mentem. Kukorica vevőim azalatt az udvaron a teheneimet itatták, és A padlásra érve láttam, hogy egy ember fekszik a szénán. Mit keresel itt te gazember az én padláséjjmon ?, kiáltottam rá, mire ő arcát kendővel feltakarva villámgyorsan lefutott a padlás I létráján. Rosszat sejtve a kislányom után kiáltottam: Annuskám, hol vagy ? kérdeztem többször egymásután, de nem kaptam választ. Kerestem mindenfelé a f padláson s egyszercsak megbotlott a fá- fiam leánykám holttestében, mely szalmá- f val volt letakarva. Azonnal kiáltottam a s kukorica vevőimnek, majd közben meg- látva kis lányom vérző arcát, elvesztettem f. eszméletemet. Arcát eltakarva menekült a gyilkos. Ennyit tud a szerencsétlen apa. A két vásárló vallomása szerint a padlásról valóban sietve lejött egy fiatal 23 —24 év körüli ember a gazda felmenetele után. Ők azonban a családhoz tartozónak vélték s nem fordítottak rá különös gondot. Azt hitték, hogy Varga János fia, s talán jól felképelte az apja, amiért aludt s szégyenében takarta el kendővel az arcát. A csendőrség kérdésére Sós József ama gyanújának adott kifejezést, hogy Verebély Sándor, egy közismert falu rossza, lehet a tettes. Azonnal kutattak Verebély után, de felesége állítása szerint fél 6 órakor reggel Félegyházára gyalogolt. Vártak a hazajövetelére s mihelyt a faluba betette a lábát, elfogták. Verebély azt vallotta, hogy már fél 5 órakor Félegyházára indult. Több falu azonban állítja, igy Balogh Illésné, Szőke István, Góg István, Kerepesi Gyula, Ivicz Ferencné és Barna Anna, hogy még 8, sőt 9 óra felé is a községben látták feldúlt ábrázattal ténferegni. Inge kilógott a kabátja alól s a háta csupa szalma volt. A két kukorica vásárló szembesítéskor felismerte benne a gyilkost. Verebély azt is előadta, hogy 9 órakor délelőtt Félegyházán járt dr. Csitári és Blau ügyvédeknél, kiktől pénzt kért. Az ügyvédek azonban kihallgatásukkor azt vallották, hogy nem 9, hanem 11 órakor volt náluk Verebély. Az Alpár félegyházi ul átkaparója is fél 10 óra tájban látta Verebélyt Félegyháza felé törtetni. Valószínűleg igy akart magának alibit szerezni, hogy Félegyházán járt. Ezterhelő bizonyítékok alapján a csendőrség Verebélyt letartóztatta. „Biró uram, szabad egypár szóra!" Mialatt méggy a tiszthelyettes informált az eseményekről, nagy izgatottan egy pirospozsgás magyar rontott be. «Biró uram, szabad egy per szóra", kiált oda társaságunknak. A biró kiment s hamarosan referált is. Az ember azt jött jelenteni, hogy 27-én, reggel fél 8-8 óra között látta Verebélyt, amint kijött Varga János portájának a kapuján, elfödött arccal, sietve, a ruhája mindenütt csupa szalma volt. A tiszthelyettes azután részletes vallomást vett ki tőle. Gyilkosnak néztek engem is. Ezután a tiszhelyettes kedélyesen megjegyezte, hogy már ellenem is feljelentés érkezett épen megérkezésem előtt néhány perccel. Az eset egyébként nem új. Már a negyedik. Talán még le sem szálltam a vonatról, mikor jelentette Alpár ambiciózus magánnyomozója a csendőrségen, hogy egy szürkekabátos idegen közeledik a falu felé. Jó lesz vigyázni. Az lesz a gyilkos. El kell fogni, míg nem késő-j. A gyilkosság színhelye. Megköszönve a falu őreinek szíves információját, a gyilkosság színhelyére sietttem. Egy öreg megtört magyar gazda fo rgadott. Mikor előadtam, miért jöttem, sírva vezeti fel a padlásra. A padlásfeljáró és alatta a fal csupa fivér, amint lehozatalakor az ártatlan gyér femek mély sebéből csörgött. Nagy vérló- | | csak nyomai szerte a padláson, a szalma I I közt. — Itt feküdt az átkozott gyilkos, | | mondja el el csukló hangon, emitt meg, jj [ . . . . ebben a pillanatban hirtelen neki i : dől egy tetőoszlopfának s keservesen zo- | | kog. Percekig nem jut szóhoz. — Annuskám volt mindenem. Fele- í |ségemet eltemettem még az ősszel. Kis | | leányom lett volna egyetlen vigaszom, gyá- | | mólóm öregségemre. Nincs más . . . Hal | \ osztályt járt a lelkem. Olyan jól tudott | | számolni. Még a tizedestörtekhez is értett, | ? A nagy pénzeket is jobban ismerte, mint idén. A pénzkezelés is teljesen rá volt bízva. — Miért is sújtottál így engem late- t nem? ... ! Nem tudtam szólni egy szót sem a szerencsétlen apának bucsuzásul. Miért történhetett a gyilkosság ? Varga János jómódú gazda Alpáron. A napokban adott el 5 millió értékű kukoricát. A gyilkos ezt a pénzt akarta megszerezni. Tudnia kellett, hogy Varga János minden reggel takarmányt hány le teheneinek, lovainak a padlásról. Reá várt tehát, s őt akarta meggyilkolni. A lányka előbb ment fel s bizonyosan észrevette. Hogy ne-i legyen útjában, végzett vele. Varga János csak azután ment fel s ekkorra a tettes már az előbbi gyilkosság tudatában visszarettenhetett, de még az udvaron is állt már akkor két ember. „Akasszák föl, ha a fiam volt ..." Még a községházi tartózkodásom alatt egy őszes bácsi, a gyanust ott apja állított be a tanácsterembe. Magából kikelve kiáltotta felénk: „jegyző ur, biró úr, tiszthelyettes úr ! akasszák föl, itt a piactéren, az egész község szemeláttára, ha a fiam volt a gyilkos." — Egy szót sem szólva többet, elhagyta a tanácstermet. Eltemették az áldozatot. A tragikus végű kis leányt vasárnap délután temették el. A temetésen ott volt az egész község. — Sőt — épen országos vásár lévén Alpáron — a vásár közönségének nagy része is. Az egész falu nagy részvéttel osztozott a szerencsétlen apa fájdalmában. (m. k.) Kecskeméti Közlöny 1926 április 1. Napi hírek. Egyesületi naptár. Március 31. A Szőlősgazdák Egyetetélek közgyűlése. (Délelőtt fél 11 óra.) Március 31. A ih. bizottság közgyűlése. Április 15. Nagy székely regös est a Tisza István kollégium dísztermében. (D. u. 6 óra ) Angol aranyból verik a pengőt A magyarországi nemesfém kereskedők körében nagy konsternációt keltett az a híresztelés, hogy a Nemzeti Bank külföldi forrásból akarja beszerezni a pénzveréshez szükséges aranyat és ezüstöt. A Pesti Tőzsde értesülése szerint ez a külföldi forrás a Bank of England. Itt kötött volna le a Nemzeti Bank az utóbbi hetekben több vagon aranyat és ezüstöt. A budapesti ékszertőzsdén is informálódott a bank előzőleg és azt az információt kapta, hogy Budapest heti 60—70 métermázsa ezüst szállítását tudják garantálni. A budapesti ajánlat a szállítási differenciákat számítva 1—15 százalékkal lett volna előnyösebb a külföldinél. Budapesten az ezüst 20—25 ponttal olcsóbb a londoni ezüstnél. Az állására vonatkozólag hivatalos nyilatkozat nem hangzott el, így mindössze annyit lehet csak megállapítani, hogy a nemzeti Bank a pengőérmék forgalomba hozatalával most már intenzívebben foglalkozik. -8 fok meleg volt az éjszaka. A Földmivesiskola jelentése szerint az elmúlt 24 óra maximális hőmérséklete -1- 23 fok, a minimuma pedig az éjszaka + 8 fok volt. Ma reggel 7 órakor + 11 fokot mutatott a hőmérő. — Sztankay Lajos az ip. tanonc isk. tanítók és tanárok Orsi Egyesületének alelnöke. Az iparostanonc Tanítók és Tanárok Országos Egyesülete 13 évi szünetelés után vasárnap tartotta meg VII. közgyűlését, amelyen tisztújítás is volt. Az új tisztikar a következőkből áll: elnök Zavaros István, alelnök Kindlovits Pál és Sztankay Lajos városunk nagy arányokban fejlődő iparostanonciskolájának agilis igazgatója. .. — Öngyilkossági kísérlet. Ma reggelre újabb megdöbbentő öngyilkossági esetről értesült a rendőrség. Az éjszaka folyamán veronállal megmérgezte magát egy 20 éves leány. Igen súlyos sérülésekkel szállították kórházba, de remény van rá, hogy megmenthetik.