Kecskeméti Közlöny, 1926. június (8. évfolyam, 122-146. szám)

1926-06-01 / 122. szám

2 et, jelentését. Az első levélben mindössze­­ ennyi volt, hogy Magyar György elkészí­t Schmidt Ferenc kereskedő jelőtte, beszél-­­­lrtották valamelyik kecskeméti kórházba, kéri a kihallgatásét. A másik levélben tu- t­hatja, hogy Schmidt Ferenc a gyilkosság után a templomból elmenekülve öngyil- (. * kossági kisárlelet követett el. A csend* r­őrök megtalálták és ki akarták hallgatni,­­ mert vérben felrengett és úgy látták, hogy jj állapota életveszélyes. Schmidt azt mondotta, hogy kihallgatása f felesleges, mert előzőleg részletesen leirt 2 mindent és az esetre, ha meghalna, zse­bében találják az írást. Hogy hogyan és miképpen történt a­­ tragédia, Felföldi Sándor élőszóval adta­­ elő az ügyészségen a következőképpen:­­ Schmidt a közeli kocsmáb­an ivott­­ délután a 3 órás litánia előtt. Úgy ter-­­­vezte, hogy akkor lopózik be a templomba, s mikor a pap, háttal a bejáratnak, ez ol a tér előtt térdel. Beharangoztak a litániára­­ és megkezdődött a szertartás. 4 templomban összesen 4 asszony, 3 kis­­­lány, egy idős ember és a ministráns fiú is volt jelen. Mikor valamennyien elmerültek az­­ ájtatosságba és Magyar György lelkész az íj oltár előtt térdelve mondta a könyörgés­­ szavait, Schmidt észrevétlenül belopózott is a templomba és a második padsorban­­ meghúzódott. Elővette a revolvert, a padra támasztva pár másodpercig célzott a legelvetemedet­­­­tebb számítással. Hatalmas dörrenés rázta meg a kis templom hajóját. A halálra rémült, megzavarodott hi­­­­vek csak annyit láttak, hogy Magyar­­ György lelkész összeesik, pár pillanat­­ múlva azonban kiegyenesedik és tántorgó léptekkel a sekrestye felé tart. — Hozzanak rögtön kocsit! — ki-­­ állotta. Majd a templom kijárata felé tett néhány lépést, amerre Schmidt menekült, kiáll­­­totta a nevét és összeesett. Percek alatt nagy vértócsa támadt körülötte. Kocsira tették és azonnal beszállították Kecskemétre. Schmidt öngyilkossági kísérlete. A merénylet után a gyilkos azonnal elmenekült a templomból. Nem sokkal az­után a jakabszállásiak látták, hogy háza közelében árok szélén maga ellen for­dítja ugyanazt a fegyvert, amellyel előbb brutális tettét elkövette. Elsütötte a fegy­vert, lezuhant az árokba. Az eset szem­tanúi természetesen körülfogták. Hamaro­san megérkeztek a csendőrök is, akiknek azonban, mint fentebb említettük, megta­gadta a felvilágosítást. Mindössze az írá­sokról beszélt és arról, hogy már egy éve készül a gyilkosságra. A csendőrök vasárnap délután 6 órára érkeztek be Schmidt Ferenccel Kecskemétre. Egyenesen a kórházhoz men­­tek, ahol óriási tömeg várta a két csend­­őr által kisért gyilkost. Mikor meghallotta, hogy Magyar György lelkész elhunyt, képmutató sóhaj­tással mondotta: — Bár már én volnék ott, ahol a Tisztelendő úr van, akkor legalább tud­nám a sorsomat. Egyébként nagy megbánást mutat, lehorgasztott fej­jel jár és nagyokat sóhajtozik. Megvizsgálták az állapotot, megálla­pították, hogy sérülése könnyű természetű és azonnal kihallgatható. A kórház-gondnoki irodába vitték, ahol Kenyeres János vizsgálóbíró meg­kezdette kihallgatását. Kívül egyre szaporodott a nép, hogy megláthassa az elvetemedett merénylő el­szállítását. A kórházba csak hivatalos sze­mélyeket engedtek be. A vizsgálóbírói kihallgatástól természetesen senki sem le­hetett jelen. Csak a jegyzőkönyvező író­­gép szakadatlan kopogása hallatszik ki a folyosóra. Pont két óra hosszáig tartott a kihallgatás, amelynek során Schmidl mindent beismert. Közben megérkezett a mentőkocsi. A csend­őrök betuszkolták Schmidlet. A szürke pré­mes kabátba, csizmába öltözött hatalmas­­ termetű bőrsapkás ember csak kékét gör­nyedve fért be a szűk kocsiba. Mellé ültek­­ a szuronyos csendőrök és azután megindultak a fogház felé. A tömeg nem sokat látott belőlük,­­ mert a kocsi homályos ablakából csak az i­­mbolygó árnyékok körvonalai rajzolód­­t­­ak ki. Magyar György lelkész­­­6 évvel ezelőtt került Szabad Jikabszál­­l­­ásra, ceglédi születésű ember, mindössze 34 éves. Hívei rendkívül szerették, mert­­ igazi lelkiatyai jósággal viseltetett irántuk.­­ Kiváló tehetségű, rendkívül ambiciózus és­­ agilis ember volt, aki nagyon sok sikerrel­­ mindent elkövetett a puszta kultúrájának r­­­emelése érdekében. Mélységes részvét ki­­j­ö­gérte tragikus sorsát. Hívei százszámra ke-­­­s­resik fel ravatalát és sírva siratják elvesz-­j sí­tett vezetőjüket. Ki az a Schmidt Ferenci ! A gyilkos tulajdonképen orgoványi 5 kereskedő, adonyi születésű, nős 32 éves, é­­ vagyona van. Izgága hetvenkedő, kötekedő, | sőt exaltált embernek ismerté mindenki­­ és senki sem állt vele szóba szívesen,­­ nehogy összeütközésbe kerüljön vele. Már : | hosszú idő óta vad gyűlölettel viseltetetik ■ | Magyar György plébánossal szemben.­­ ■ Schmidt Ferenc ugyanis Jakabszálláson :­­ akart üzletet nyitni, de mint izgága, nem a kívánatos elemnek, az elöljáróság nem­­ adott letelepedési engedélyt. Schmidt ettől kezdve mindenütt azt kiabálta, hogy a pap­­ lépett fel ellene. A legvadabb rágalmak-­t­kai illette, sőt a múlt év decemberében ■ be is tört lakására. Ezért a kir. törvény­­­­szék 6 hónapra ítélte, de olyan megbá­­­­nést mutatott és olyan ártatlan arcot vá­­r­­ott, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig­­ szabadlábon hagyták. A Kecskeméti Köz­­­­löny szerkesztőségében is több ízben járt, hatalmas íráskötegeket hozott közlésre Magyar Györgyről. Mi természetesen meg­fenyegettük, hogy rágalmazásáért bíróság elé állítjuk, mire dühösen távozott. Magyar György a ravatalon. A tragikus végű Magyar Györgyöt i­­ tegnap délután fél 6 órakor felboncolták, és amikor is megállapítást nyert, hogy a go-­­ I lyó kötül a bal lapockánál hatolt a bal­­ lapockánál hatolt be és elöl a szív alatt­­ is távozott. A nyomozás megállapította azt i­­ is, hogy a golyó átfúrta azt a könyvet is,­­ amelyből a szent szertartást térdelve el­­l­­­vasta a lelkész és azután az oltárban , 1 akad­ mag. Ma reggel óla rengetegen keresik fel j 2 az elhunyt virágokkal díszített ravatalát a­z­jj kórház hullakamrájában. Elfehéredett, de e­l nyugodt arccal fekszik az erős szálas tér- * | metű pap, fekete reverendája fölött kar- jj í­ inggel és stólával. Keblén összetett kézé- I S '1 ben fehér olvasó és imakönyv. Holltete­­­­mét szinte elborítja a rózsa és szekfa. A jakabszállásiak kivétel nélkül be-­­ I bocsátást nyernek a ravatalhoz. Minthogy ' | tömegesen akarják utoljára látni szerete­t­i I lelkipásztorukat, állandóan síró, bánatos ' I emberek sokasága veszi köröl a ravatalt. ; 9 órakor Koppány segédlelkész el- ,­­ végezte a beszentelési szertartást majd zárt- ■ ajtók mögött, érckoporsóba helyezték holt­testét és fél 12 órakor megindult a szo­­­­moru terhet vivő autó Cegléd felé. Olyan­­ óriási tömeg nézte végig a szomorú ak­ti­tust, hogy rendőröknek kellett közbelépni. A temetés ma délután lesz Cegléden 1 5 órakor. Az elhunyt családja ugyanis­­­­Ceglédre való. A jakabszállási templom, s a szörnyű tragédia színhelye, jelenleg le is van zárva. A váci püspökség fog intéz­kedni a kapcsolatos teendők felől.­­ Kecskeméti Közlöny 1926 junius 1. k város közgyűlése. A t­. bizottság ma délelőtt tartotta május havi rendes közgyűlését, melyet közel fél 10 órakor nyitott meg Fáy Ist­ván főispán. Nagy vitát provokál­ mindjárt a gyű­lés elején N. Lásló, aki az országos gaz­dasági helyzet orvoslása végett terjesztett be indítványt. Dr. Sárközy Jenő és dr. He­­vessy Kálmán felszólalása után azonban, az indítványt N. László visszavonta. Egyhangúlag megszavazta a közgyű­lés a két új személyautó beszerzése, a különböző bizottságok újmalikilása és a város utcáinak és tereinek kövezése tár­gyában beterjesztett tanácsi javaslatot. — Dr. Jámbor József indítványára a Csong­rádi utca kövezésével kikerülő kővel az Izsáki­ úttól a KTE pályához vezető utat kövezik ki. A pusztai iskolák munkálatait a kö­vetkező vállalkozók kapták: Fodor Pál és Fiai, Varga és Ádám, Stefanovics Gyula, Gulyás János, Csapó­r és Fiai, Zaboretzky Ferenc, Farkas Jó­zsef, Dimes Kálmán, Fodor Lajos, Paksi János, Domokos Ferenc, Merész József, Csapié Sándor és Fiai, vitéz Varga és Szili, további Szabi János, az üvegezést Körösi Imre és Gróf Bála, a mázolást Raskó és Társai. .^■yywvwyvwvvvvvwvvwyvvvwwwyvvvvvvvwNiww» Zsitvay Tibor a 48 as Korban. Tagnap délután 6 órakor az Alaóke­­rületi 48 as Kör választmányi ülést tartott Collner­ téri székházában a tagok nagy ér­­­­deklődése mellett. Megjelent a gyűlésen­­ Zsitvay Tibor dr. nemzetgyűlési­­képvise­­­­lőnk a Kör tiszteletbeli tagja is. Csősz József gazd. főtanácsos, elnök üdvözölte Zsivay Tibor dr.-t, majd beje-­­ ism­erte, hogy június folyamán kerti ünne- I­pélyt rendez a Kör saját székházának ud-­­­varén. Megjelennek az ünnepélyen Pekár , és Zsitvay képviselőink is családjaikkal.­­ Közölte még az elnök, hogy június 20 án­­ vagy 21-én a Szegedi Honvéd zenekar fog­­ hangversenyezni a Körben, majd kisebb­­ ügyek után a gyűlést bezárta. Gyűlés végeztével a megjelentek­­ Zsitvay Tibort kívánták hallani, ki az ál­­­­talános politikai helyzetről hosszabb be­­­­számolót mondott. Majd a beszélgetések­­ során kijelentette, hogy a tiszaughi híd építése most már a komoly megvalósulás­­ stádiumába jutott, úgyszintén biztosítva­­ van a 30 pusztai iskola építése is, ameny­­­­nyiben a kultuszminiszter leujább 2 milli­­ó­érd és 400 millió koronát utalt ki közben­járására az iskolák céljaira. Még a folyó­­ költségvetési évben meg fogják kezdeni a­­ Szolnoki és a Halasi utak szakaszonkénti ■ követését is. A pénzügyi kirendeltségnek teljes pénzügyigazgatósággá való átszer­­­­vezése is, mihelyt a szanálás keretei meg­­­­engedik, azonnal lehetséges lesz. A vonat alá vetette magát egy 66 éves ember. Az életuntak szomorú krónikájába szombaton délután újabb eset került egy 66 éves ember tragikus tettével, aki a Makert mellett a vonat elé feküdt. Az ön­gyilkos Fülöp István 66 éves szegényházi lápolt, akit utóbb egyik gazdaságban ki­­segítő munkásként alkalmaztak. Fülöp szombaton délután 3 órakor, a szegény­ház mellett tartózkodott. Látták amint a töltés melletti árokban fekszik. Nem figyeltek az öregre és igy nem vehették észre, hogy mit csinál. 3 órakor érkezett a Mű­kerti őrházhoz a Szegedre menő tehervonat s mikor az őrházat elhagyta, a szegényház túlsó sarkánál Fülöp felmászott az árok­ból, a fejét a vasúti sínre hajtotta. A moz­donyvezető már későn vette észre a sze­rencsétlenséget és csak néhány méter után tudta lefékezni a vonatot. Fülöpöt az árokban nagy vértócsában találták. Feje

Next